Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-22 / 68. szám

94 CsülortoK 1983. március 24. Édesapák gyesen 1(1) Ás anyát, illetőleg a 'gyermekét egyedül nevedő apát gyermeke hároméves korának — tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek estében hatéves korának — betöltéséig gyer­mekgondozási segély illeti meg. (4) Az R 1. 5-ának (1) bekezdése szempontjából egyedülállónak azt az apát kell tekinteni, aki nőtlen, vagy inkább érzem, hogy képtelen vagyok pótolni az anyát. Én nem tudok úgy simogatni, becézgetni, mint egy nő. Próbáltam, de ha­misan cseng. — S ha újra megnősülne, ha mondjuk egy nagyon rendes lányt találna:' — Nem megy. Már meg­próbáltam. A második feleségéről a 'legőszintébb szeretettel és bZ,ve,gY; . elv^lt' háza8társó- ragaszkodással beszél. Nem tói külön él vagy az anya tartós akadályoztatása miatt egyedül gondoskodik a gyer­mekről.*' « — Miért maga van gyes-en? — Mert egyedül nevelem a fiam. — És a felesége? — Elváltunk, egészen pon­tosan elhagyott engem és a gyereket is. Fényképet vesz elő. Anya és fia. Szép cigánylány. ami­húszevesnek nézem. A kis- ségemtől 500 forint tartásdí­fiú másfél lehet. Az apjára jat kellene kapnom. Erre az hasonlít Hatalmas fekete összegre nemigen számítha­Nremek, csupa mosoly. — Tudja, én nagy csavar­gó voltam, nem is olyan ré­gen. Haverok, kocsmák, nagy balhék. Egyszer már elváltam, akkor az én hi­bámból. Aztán találkoztam a második Ezzel a szép cigánylánnyal, és kegyetlenül beleszeret­tem. Egyszerre csak nem hiányzott a csavargás, sem a haverok, sem az ital. Ö akkor 16 éves volt. Amikor összeházasodtunk. a szü­leihez költöztünk, Dorozs­mara. a cigánytelepre. Nem sokáig bírtuk, bekéredzked­tünk az én szüleimhez. Szo­ba-konyhás lakás, ott mégis jobb volt. De a feleségem visszavágyott a telepre. Ak­kor már terhes volt. Kér­tem. maradjon nálunk. Bír­ta. de csak addig, amig nem szült. A gyereket a kliniká­ról hazahozta hozzánk. Hat tok, mert bizony van kor nem dolgozik. — Ezerötszáz forintból él­nek? — Nem. Néha besegítek a barátomnak. Asztalos. Fizet feleségemmel a munkámért. Amikor ma­szekolok. a kisfiámmá 1 apám és anyám van. Ha nem volna az édesanyám, nem tudnám nevelni-felne­velni. A gyes-t sem bírtam volna egyedül. Mondtam már, imádom a fiamat és ragaszkodom hozzá, higgve el, egész áldott nap egy 15 hónapos gyerekkel foglal­kozni élet. kényszer. De az vigasztal, hogy a nehezén már túl va­gyok. A kicsi este korán elalszik, s mostanság már jut időm egy kicsit saóra­kozni is. — Mit szeretne a fiápói: hétig még él járt' szopj&trfl aztán... aztán vége. El enyhítene egy emberibb ott­hon. • B. Kálmánt, a gyermek­gondozási szabadságra nem felbomlott házasság kény­szerítette. Jóllehet nem ki­sebb az ő gondja sem, hiszen mozgásszervi problémákkal született kisfia mellett — három év után — váltotta fel feleségét. Az előző eset­nél mégis könnyebbnek hi­szem helyzetét, jóllehet a beteg kisgyerek az élet egyik legnagyobb tragédiája. A sors csapását azonban együtt — férj, feleségnek — köny­nyebb elviselnie. A terhek megoszlanak. A most négy és fél éves kisfiút orvosi segítséggel, végtelen szülői türelemmel tanították meg járni, jól mozogni. A szülői küzdelem most a beszédtanulásért fo­lyik. Az édesapa a logopé­dus utasításait, tanácsait „pontról pontra betartva" oktatja-tanítja a szavak ej­tésére. A háztartást, a mun­ka mellett a feleség vezeti. A férj tiszte a gyerekkel foglalkozni egész nap. Já­ték, séta, vetítés, mesélés, etetés. A sokszor oly hosszú­nak tűnő napok apai „prog­ramja". A szülői törődés azonban sohasem lehet ered­ménytelen. A kisfiú szépen rendbe jön. Mozgásfogyaté­kosságának már csak alig észrevehető jelei vannak. Két hete már óvodába jár, igaz. csak próbaképpen, na­pi egy-két órát tölt kortár­sai között. Ha nehézségek nélkül bírja majd az óvo­nem férfinak való dát, ha be tud illeszkedni a Ssokszor a játék is közösségbe, ha „megindul" — még ha döcögve is — a beszéd, apuka visszame­het dolgozni. Ha az élet másképp akarja, vállalja tovább a kényszerű „szabad­„.-,„„.>• mdms iw oiajsTíövni : él benne gyülöllet. sem megvetés. Gyakran találko­zik vele. Keri, várja, hívja vissza. Az asszony már má­sik férfival él. Jönne is, meg nem is. Egyszerre vonzza és taszítja a „szabad élet", amihez hozzászokott. Túlságosan fiatal még ah­hoz. hogy vállalja és bírja az anyasággal járó kötött­ségeket. — Mennyi pénzből élnek? — A gyes és a családt pótlék 1500 forint. A fele­Népi egyházi építészet, műemlékek Szinte már közhely. hogy sugárdíszes házsorai és a műnkhöz, nemzeti kultú­ezen a tájon, a magyar tör- vásárhelyi Árpád utcai pa- ránkhoz, mint más értékek. . . - ,i • ' . i 11 _ z i _ 1 i :: ,-ii Cr\íá41r.tir\lr 4-zvb í tsfí ólrnt n ténelem viharainak szinte rén, a népek országútján alig maradt meg a múltat fölidéző műemlék. Ha ez nem is teljesen igaz, az tény, hogy kevesebb régi időkből származó üzenet ma. radt ránk, mint az ország más, védettebb vidékein. nellakásókkal övezett „osi sziget". Természetesen ezek mellett jó néhány egyedi épület, tanya. szélmalom, csárda szex-epei a jegyzék­ben, s még több vár a vé­detté nyilván!tásra. A bi­zottság tagjai szóltak ezen Sajátjának tekinti őket az ország népe, megőrizni, ere­deti módon fölújítani, hite­lesen átörökíteni a bennük rejlő üzeneteket közö6 köte­lességünk. Hisz a műemlé­kek ismerete, szeretete hoz­zásegít a nemzeti tudat gya­rapodásához, erősödéséhez. Sokan sétálnak mostana­ban a szegedi Szent György épületek sajátosságairól, a Am. hogy mégis több, mint megőrzés nehézségeiről Is, amennyit ismerünk, amiről Legnagyobb részük szemé­tudunk, arról meggyőzhetett lyi tulajdonban van, védetté xer megszépült templom a megyei műemléki albi- nyilvánításukhoz nem elég, goiost^j- együttese körül, ér­zottság legutóbbi ülésének öx-zésüki-e, karbantartásukra deklődéssel figyelik, miként érdekes és szemnyitogató kevés a rendszeres vagy al- emelkedik az állványzat az vitája, ahol vázolták a né- kalmankénti pénzbeli támo- alsóváx-usi templom bárok* pi építészeti emlékek me- gatás, a felújítási javaslat, tornya körül. Ügy tűnik, az gyei kataszterét, föltérké- a korszerű igényeket is fi- egyházi műemlékek ápolása pezték e táj egyházi mű- gyeimbe vevő tervezői szán- felújítása új lendületet vett, emlékeit, fölsorakoztatták az dék. a tulajdonosok gyak­eddigi eredményeket és a ran szeretnének megszaba­nehézségeket sem hallgatták dúlni ezektől a százéves el. épületektől. Mi lehet a meg­oldás? Az állami tulajdonba es folyamatosan halad. Csongrád megyében nem túl sok, mindössze harminc műemlék. 83 műemlék jel­legű épület és negyven vá­1. vétel. nz ezt követő funkció- rosképi jelentőségű együttes váltás — tájházak, múzeumi célokat szolgáló épületek, emlékhelyek —. mely bizto­sítja a folyamatos védelmet, a megőrzést. Mindehhez há­adódik. található, közülük negyven egyházi (16 műemlék, 24 műemlék jellegű) épült há­rom városképi jelentőségű együttes. A középkor egyhá­történö zi építkezéseit reprezentálja Dömötör-torony, az alsó­ságot" 11 ' Tudja, az éi? apáin ze­nés cigány. Nagyszerű hal­lása van. Áz öregem sokat foglalkozik a gyerekkel. Azt mondja, a kicsinek is jó hallása van. Szeretném, ha apám munkáját folytat­ná valamikor. De ha ő ma jd nem bá­ment. — 12. és ottmaradt egy hathetes kisfiúval? — Néhány hónappal ké­sőbb jelent meg a rende­let, hogv az apák Is igény­be vehetik a gyermekgon- másképp akarja, dozási szabadságot. Szeren- nom­ette a szerencsétlenségben. Persze, hogy nem gondol­kodtam. Hiszen nem is te­hettem volna mást. — állami gondozásra nem gondolt? — Hiszi, hngv fel tudja nevelni anya nélkül? — Ha ebben nem hinnék, az eddigi 15 hónapot sem vállaltam volna. Meg „va­lahol" hiszem, talán vissza­Látja. ét meg sem for- jön az asszony. Mostanában rtult a fejemben. Lehet, mintha gyakrabban szeret­hogy furcsán hangzik egy né látni a fiát Néha aján­volt csavargó szájából, de dékot is vesz neki. ragaszkodom a gyerekhez. V. István és kisfia szoba­Pedig higgye meg. nem konyhás lakásban él. Együtt könnyű egy apának ..anyá- a férfi szüleivel és testvé­nak" lennie. Megcsinálok én reivel. összesen nyolcan, mindent: mosok, vasalok, fő- Gyermekét tisztességgel zrtk, gondozom, játszom és egyedül nevető apa. akinek beszélgetek vele. De látom, irigylésre nem méltó sorsán Pénzügyminisztériumi kiadvány A magánvállalkozások adózásáról A Pénzügyminisztérium a illetőleg előfizetéses rend­magánvállalkozások egysé- szerben a PM Szervezési és ges adóügyi gyakorlatának Ügyvitelgépesítési Vállalat­möms öt omaUism j o : 4 Amikor elterveztem, hogy írok gyes-en levő apukákról, azt feltételeztem, néhány vidám életképet tárhatok az olvasók elé. Olyan házaspá­rokról, akiknél a férj is — csupán feleségét segítendő — vállalja a gyermekgon­dozási szabadságot. Téved­tem. Ma még nem ez a jel­lemző. A gyes-en levő édes­apák többsége a kénVszer okán él törvényadta új le­hetőségével. Kalocsai Katalin A varossaerető ember az elmúlt időben többször hall­hatott például az alsóvárosi j^gte' lehetőség napsugaras házak mentési j^^t a helyben akciódról, vagy éppen a fel- rehabilitáció. Erre történik sovarosi hajosgazdahazak k^ériet Alsóvároson, ahol , megőrzését célzó törekvések- napsUgaras házakhoz kap- varoel' a ,apel- a taszombo­röl. De azt is tudja. hogy cgoiódva alkotóházakat ala- D és az óföldeáki templom, népi épületegyüttes születik kitana.k ki, s a régi épület melyeknek gazdaságos fönrv­az opusztaszeri Nemzeti is üj funkcióti üj tartalmat Történelmi Emlékparkban kap Ez 10 és Csongrád egyik vonzereje húzódó ügy, tán „ közeljö­az épségben maradt belvaro- vőben figyelemreméltó tet­sd halászfalu összefüggő, ve- tek köveük az elmúlt év dett épületegyüttese. végén született döntést. A A népi építészet sajátos és másik lehetőség, hogy falu­különös kategória a műem- múzeumban újra építik a lékvédelemben éppúgy, mint megőrzésre érdemesnek tar- tart és befejezéséhez közele­az építészetben. Lezárt egy- tett épületeket. Ennek tanúi dik a XII. századi kiszom­ség, befejezett tény. Minden lehetünk az ópusztaszeri y-. temDlom rekonstrukció­lebontásra ítélt objektum skanzenben, ahol szegedi és 1 rekonstrukció­pótolhatatlan érték. Első- szentesi tanya. csongrádi Ja* XIV" szazadl freskóinak sorban"zsellérek. •• cselédek, halászház. vásárhelyi olva- restaurálása; az alsóvárosi Iparasztéit*sókör. makói hagymáspor- együttes négyévesre térvé­kétszáz- • éves 1 történetéről, ta és taknyai..népiskola együt- zelt felújítása az'egyház és életmódjáról, a korabeli tese idézd e táj népi építé- az Országos Műemléki Fel­mesterségek színvonaláról, szelét. A harmadik lehető- ügyelüség közös vállalkozó­használati eszközeikről kö- ség a kutatóké, néprajzosa- sa; elkezdődött a szegedi új .., , , •• , u - i u , • • , - zsinagóga rekonstrukciója, zolnek nekünk hiteles híre- ke, epitészeke csupán — a restaurálásra vár tartásához kevés a jó szán­dék, az anyagi föltételek kö­zös megteremtésére van szükség. Ennek az összefogásnak vannak jó példái: évek óta ket. A statisztikákat böngeszve kiderül, hogy Csongrád me­gyében 73 védett népi mű­emlék található, közülük ki­emelkedik a már említett 33 épületből álló városrész­nyi, összefüggő karakteres együttes, a csongrádi ha­lászfalu. Jelentősek a Sze­ged alsóvárosi utcák nap­föl térk épezese. kialakítása, s ezzel az adó­zás megkönnyítése érdeké­ben a PM Joginform-soro­zat keretében megjelentette „A magánvállalkozások adó­zása" című kiadványt. A kötet részletes útmuta­tást ad a különböző vállal­kozásokra. érvényes adójogi előírásokról és gyakorlati teendőkről. Megvásárolható a PM ellenőrzési főigazga­tóság tanácsadó irodáinál, nál (Bp. VI., Paulay Ede u. 13.). Előkészületben van az út­mutató „A kisüzemi terme­lés és kisegítő tevékenysé­gek szabályainak alkalma­zásához" című, a múlt év­ben megjelent minisztériumi kiadvány átdolgozott kiadá­sa is, amely várhatóan a második negyedévben jele­nik meg. Középkori „telefon" A középkori Pszkov egyes házaiban „vezeték nélküli telefon" is működött. A ku­tatók feltételezik, hogy a (alakban vezető keskeny csa­tornák a telefon szerepét töltötték be. A XVII. szá­zadban ezek szerint a szol­ga így tudta jelezni az cme­BAZASSAG Hutáik tsiüván es Jemel Éva, Mi­hály bajos és Bari Erzsébet, Buriainiji Latos és Tóth Katalin Margit, Förró Mihály és Stoildo­várl Ilona, Sallai Jenő Gábor es Major Rita Anna, Kovács Gábor Béla és strasiinszlci írén Etelka, Spitzer László és Tóth Ibolya, Bene Árpád és Fap Marta Aran­ka házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Magyar Ferencnek és Farkas Gyöngyinek Beáta, Tápler La­tosnak és Esztergályos Márta Mariannának Csaba, Bolba Fe­renc Andrásnak és Molnár Jolán Arankáinak Róbert, Szilágyi Ist­vánnak és Belecz Máriának Ri­ta. Szikszer Lászlónak és Bor­bás Gizella Annának Zsanett, Tornyai Mihály Józsefnek és Kovács Ágnesnek Anikó Éva, Pécsi József Lászlónak és Brdé­Lyl Márta Irénnek Zsuzsanna Márta. Barkóczi János György­nek és Sprok Katalinnak Nor­bert, Mágori Ferenc Józsefnek ér Vltusz Ildikónak Beáta. Arányi Györgynek és Lugosl Ildikónak Családi események Kecskeméti Gábor Istvánnak és Födi Klárának Balázs, Veres At­tila Istvánnak Cs Varga lldlkc Juditnak Gábor. Zákány György­nek és Sutka KI,ura Erzsébetnek, a gorog­pusztulásr„ Ítélt épületek keleti szerb templom iko­dokumentálása, fölmérése. nosztáza: a Fogadalmi temp­lom teljes belső felújításá­hoz kapcsolódva gazdago­dott a díszítés — Patay _ László készített új seccókat. Z. A közeljövő feladata, hogy a tápéi templomnál is levá­Az egyház tulajdonahan lasszák a középkori szén­levő műemlékek épp ügy télyt a későbbi bővítésektől., hozzátartoznak történei- Az óföldeáki domboldalon áll egyik legszebb közép­kori emlékünk, melynek 1335-ben papja Balázsfia Dénes, még korábbi az al­templom. Állagának megőr­zése, illetve a templom fel­újítása az idegenforgalmi szervek, az OMF és az egy­ház közös feladata lenne. Védetté nyilvánítást igényei a gyevi temetőben levő XVIII. századi Maria-szo­bor, s jó néhány síremlék is.. Gábor Ártalmaik és Lantos Do­nénak Gabriella, Magyar Jó­zsefnek ás Ge-nócs Máriának Ba­lázs, Varga Oszikár Károlynak és léga-Szabö Editnek Bernadett, Fülöp Józsefnek és Kovács Er­zsébet Piroskának Barbara Ju­lianna, Rutai Józsefnek és Mó­dok Klára Teréziának Hajnalka. Gémes Istvánnak és Temesvár-' Margitnak Andrea. Kékes-Szabc Latosnak és Csányi Arankának Norbert Balázs. Mészáros Jó zséfnek és Sréesi Erzsébetnek Edina nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Báló Fenenc. Toimbácz. Ferenc, Zsolt, Szép Zoltánnak és Sebük Tóth Anitiaümé Krisziner Eszter. Ilonának Csaba, paronai Mi­hálynak é« Gré7. Emillé,nak Ta­más. Szatmári Józsefnek és Ge­ra Arankának József, papp Fló­riánnak és Márián Katalinnak Szilvia Katalin. Komjáti Endré­nek es dr. Harfnati Itdlkónek Orsolya Ágnes. dr. Márkos Zsolt Endrének és dr. Fülöp Kataiin Árvna Fáimé Szűcs riona, Törzs­magft Ararika. Dajka József. Lacltaita Istvónmé Orbán Erzsé­bet. Varga JózsePné Halasi Ve­ronika, Nagy Ist van. né Stnka Irén, Torral Sándor, Baffta György, Tari Józsetné Szél Ilo­na. Dévlcs Lajos, Kószó Vincé­mé Vönekl Piroska. Dudás Pál­Ilonának Enda-e Zsolt. Gazdag né Koch Mária. Hajósi Józsetné Gyulának és Susula Katalinnak Hanczik Etel. Lajkó Ágoston. Dóira Szabina. Fazekas Ferenc- Ság' Józsefné Falábú Rozália. 3. léten tartózkodóknak példá­ul a vendégek érkezését és ugyanezen az úton kapta a házigazdák utasításait. Szá- ! i-ás^ió foltnak és d,r. Té­° .,, , . ... , ezeli Ildikó Mananak Zol­mos példa bizonyítja, hogy László. csajkás Lajos­a régi épületek távolról sem j nak es Varga Etelkának voltak olvan egyszerű fel- Aranka Tímea Farkas Sándor­, - . ' _® . _„ . nak es Zsiga veronika Júliának épitesuek. mini ahogy azt Veronika. Farkas Sándornak IBI feltételeztük. tZsiaa Veronika Juharnak Sándor, Marianna. Szőri Ferenc Isitván- rek és Mészáros Adrienn- Lábdl Ferenc Simon Józseíné nak ós Farkas Csilláinak Roland, nak Gerda Arienn, Berta Easzto Galgoczi Gizella. Dobó János Kartcsiir Lászlónak és Veres Istvánnak és Komjári Ka- Péter. Móricz rstva.n. Turai JT Erika Zsófiának Szilvia, BOresök talim Rozáliának Zsolt. Bőnus zse' nies. Juhász Laiosne Alsó­Józsefnek es Széli Ilon« Kata- András Ferencnek és Papp Eri- Molnár Brwebet Sons SándOT­linnaik József, Kávai Árpádnak kának Erika. Lengyel Zoltán- né Bozsó Erzsébet Garamvölgy és Barcza Veronika Rozáliának nak és Gera Zsuzsannának Gá- Antal. Héjjá Ilona. Mészáros Árpád Attlila. Frank Istvánnak bor, Urbám Iatvánnotk és Farkas László Béla. Gábris Mária. Dá Ebe,lkának Gábor, Apró Péternek vld Lajoamé Parczen Eresébe:, és Pálmai Judit Barnának G«r- Csikós János. Oltványi istvánmé gő. Szomerédl Lászlónak és Bu- Engl Aimdlto, Szögi József, Vass dal Erzsebetnek Róbert, Dóczj Ista-árnné Jancslcs Amália. Istvánnak es Juhász Rozáliának Trisehier Penencmé Habik Anma, Rozália, Hankai Péternek és Leinwéber Feirencné Leitner Er­rörtell Mártának Taimiás. Palo- zsébet, Timkó IAszlóné Sasala tás Imrének és Nagy Irénnek Mária, Kiss István. Faragó Jó­Imire. Födi Jenőnek és Szűcs z»ef. Papp Ferencné Tanács Bo­Brtká,naik Gábor. Gősd Valér Ká- na. Némedi István,né Kálmán roiynak és Nagy Erzsébetnek Viktória, Kopasz Viktória, Máté Andrea Erzsébet, dr. Raska Györgyné Kovaesfk Margit, Oj­Lászlónak és <lr. Fráiber Gizella vári Jánosné Rúzsa Erzsébet VikoóriáíMSí Gábor László. Gyur­ki Ferencnek és Juhász Tündé­nek Beatrix. Varga Bélának és Zádori Zsuzsannának Be",a Zsolt Bala/s Herbel Ferenc PáLnak es Bere­nvi Erzsébetnek Zsófia Ilona Nyirő Jánosnak és Maié Eiv.se­betivek Zsuzsanna. Szaka; And­rás,nak és Sípos Éva Mariának András. Szikszer és Makra Hona Franciskának István Richárd, Üjházi Árpád­nak és sebok RozáUának Dávid Árpád. Gulyás Istvánnak és Lacliata Zsuzsannának Zsuzsan­na, Mohai Józsefnek és Caóré Zauzisannának Krisztina Zsuzsan­na, Jastrapsky József Lajosnak és Juhász. Valériának Márta, Jastrapsky József Lajosnak és Juhász. Valériának József, Sí­pos Lászlónak és Halász Máltá­nak Edina. Kecze Ferencnek es Török Martának Márta Angéla. Gombos György Antalnak és öódl Etelkának Bernadett. Szö­I gyenyi Józsefnek és Pataki Er­zsébetnek Zsüliet, j László Zsoltnak es dr | ezeli Ildikó Máriának LUm^H Nagy Boldlzsárné Both Jolán Faragó Jánosné Kollár Teréz, Tari Sán,dorné Trefon Eva Klá­na. Hegedűs Jánosné Tari Mar­git. Kalapis Béla. Nagyi Miklós Kothenc Sándor. Gréczi Jánosné T-Tazler Már'a. Elek István. dr. Erémíts Jánosné Brtttig Irén Te­rézia. Benci lstvanné Gazdag Baltát Lászlónak és Etelka Tóth József. Kis István Katalinnak Melinda. Bundsies Antal, siket Mihály Kondor Árpádnak es Sziveri Ju­liannainak Béka. ctx. liolzmgei SzOHösí Pal. Kribus Jozsetne ivam Terez meghalt.. Az épületekben realizáló­dik legmaradandóbban egy korszak, egy társadalom, egy népréteg életének szinte tel­jessége, Értékes épületek és együttesek várnak felkuta­tásra, védelemre, felújítás­ra, új, korszerű funkcióra. Turistaszemmel csodálni ma már nem elegendő, megmen­tésük egyre sürgetőbb tár­sadalmi feladat, hisz ha egy­szer elpusztulnak, soha töb­bé nem potolhatok. Tündi Lajos Vadvándorlás Zsendül a fű a bükki er­dőségek tisztásain, s meg­kezdődött a nemesvadak ta­vaszi vándorlása. Az őzek, szarvasok a „telelőhelyeik­röl", a széltől védett völ­gyek erdőségeiből nyári le­gelőikre vonulnak, így töb­bek között Kurtabérc kör­nyékére. a latokövekhez, a löíüUt.aUaik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom