Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-22 / 68. szám

Kedd, 1983. március 22, „KrimiA szép jövőben, a kábeltelevízió. a videomagnó korában. majd magunk „szerkeszthetjük" a műsort, „saját" programokat nézhetünk, s ha rosszul választunk. magunkra vessünk. Ez lesz az igazi televíziózás — mondta Vancsa István, az Élet és Irodalom hajdani tévékritikáinak, a lap legélvezetesebb olvasmányainak írója. A műsorújság új száma közli a vele készített interjút, a végén ezzel a rokonszenves utópiával. Sokáig azt hittük, talán nem egészen alaptalanul, hogy válogatni kábeltelevízió hiányában is lehet, sőt kell. Végtére két csatornánk Mostanában azonban megnehezedett a dolgunk. Az elmúlt héten választhattunk: krimit — vagy krimit? Ügyhogy, addig is, amíg eljövend ama boldog idő. a választás valódi lehetősége, „krimiművelód ünk". Megtudhatjuk például: Miért nem hívták Evanst? misítsenek — teljes sikerrel járt. Megérezhetjük, micsoda erőfeszítések árán lehet egyetlen, 50 percnyi filmanyagot négyszer 50 percesre nyújtani. Sorolhatnánk még a föntiekhez hasonló „művelődési anyagot", amit 4 estén át sikerült prezentálnia televíAz Agat)ut Christie-regény- ziónknak — kemény valutából készült négyrészes angol sorozat végén elmesélték nekünk. Meglehetős praxisra tehetünk szert továbbá az angol nevek kiejtése terén, más kérdés ennek haszna, hiszen, mint tudjuk, jószerivel ahány név, annyiféle hangzás. Elsajátíthatunk egy újfajta kriminézői magatartást, miszerint nem kell kísérletezvan, ilyen meg olyan műso- ni a gyilkos utáni nyomozás rokkal, magunkra vessünk, összegubancolt szálainak váha nem vagyunk képesek a logatásával, mert a film kénekünk tetszőt (és csakis szitőinek az a törekvése, azt) megtalálni, és általa hogy minden racionális, okkellemes perceket szerezni, sági összefüggést megsemért. De — őszintén szólva — semmi kedvünk további sorokat róni erről a felejtésre érdemes filmselejtről. Eddigiekben is csak azért tettük, hogy legalább vázlatosan indokoljuk a vélekedést: nem fair játékba kényszerülnek a tévé-előfizető polgárok. Amíg nincs kábeltelevízió, vagvis, amíg nem tudunk magunk választani, hogy aztán magunkra vethessünk — addig is: nem ízlésterrort, hanem helvettünk megejtett. okos válogatást várnánk. S. E. Rekviem Juliász Gyula és Móra Ferenc kapcsolatához Juhász Gyula és Móra Fe- úgy tüsszögök, mint egy cet- a fiatal művészről: „A legrenc kapcsolata sokágú, bo- hal. Jövőm az Isten kezében, jobb név ma a magyar granyolult viszony volt. rekomst- e fiatalé a tied ben. Szeretet- fikában. Európai mértékkel ruálása nem könnyű, s a tel ölel: Ferid. is elsőrendű Fiatal dolog természetéből adódóan E néhány SQr megértésée munka egy sor olyan ker- hez sok magyarazat nem dést is fölszínre hoz, ame- kell> ^ szükséges. az csumérve is elsőrendű. Fiatal ember, aki pár éve Szegeden is dolgozott. Csupa bátorság, újság és erő. A rézkarc meslyeknek feldolgozása külön- ^ a fiaTaT múvtesz bartö tere elsősorban." „Istókovics U.'.Dt^ le „Inn/vnrln -T X1 /A "V f H . " Kálmán npv, ma azt ielent.i külön is elegendő volna egyszerre. E lultságból fakad, hogy kapcsolatra vonatkozó min den adalék, de elsősorban az, ami maguktól az érintettektől származik, különös jelentőségű. Juhász Gyula és Móra Ferenc címmel írt tanulmányomban 1983. 4. szám), san is, számbavettem mindazt, ami fontosnak s említendőnek látszott, így a két Kálmán neve ma azt jelenti nekünk a . grafika terén, amit Rudnay Gyuláé a pikT , , „ , túrában." (Juhász Gyula összes Művei. 8. köt. Sajtó föladat tunk- neve Itt azonban bonyo- nemileg gondban vagyunk, a mert — föltételezve, hogy iratju? ToTkUlstók^s ^ -nd. Illa Mihály. Bp. Kálmánról (1898—) van szó, akiről akkoriban Juhász valóban írt cikket (Istókovics. (Tiszatat, Hétfői Rendkívüli Üjság. ha vazlato- 1928 majUS7.). Mint védencre, elvben, Magyar Lászlóra is gondolhatánk. akinek Grimasz című karikatúraíró egymásközti levelezését gyűjteménye éppen 1928 eleis. Ott csak utaltam rá. hogy Mórának Juhászhoz ívott eddig ismeretlen 11 levelén túlién jelent meg Juhász előszavával, de rá Móra jellemzése nem illik. Neki Ju1971. 233., 234.) Nem keU mondani, hogy Istókovics Kálmánról 1928-ban igy csak az írhatott, aki hírt akart verni körülötte, aki népszerűsíteni akarta. Juhász Istókovics melletti további kiállását mutatja, hogy — mint II ia Mihály kiderítette — május 13-án délelőtt a költő „nagyszabá. sú előadást'' is tartott a fiamenöen a szegedi muzeum haszhoz nem is keliett volna tal művész Kass-beli tármég őriz néhány dokumen tumot, többek közt Móra egy Juhászhoz irt levelét is. ajánlólevél. Az Istókovics- latán a „magyar grafikáról", ról írt említett Juhász-cikk amejynek legjobbját, mint jellege, egesz éivelése. Nem emlékszem. hány éves lehettem, mikor először olvastam A kőszívű ember fiait, de hatása máig feledhetetlen. Jókai Mór. írjunk vagy mondjunk roia manapság józan fejjel bármit, egyvalamiben e művevei is verhetetlen: a hazaszeretet maradandó értékű, szuggesztív fölmutatásában. Ha úgy tetszik, meseszerűen nevelő célzattal. S mivel tudnivaló hogy némileg túljózanodott korunk a romantik* szót afféle állandó eposzi jelzőként illeszti a nagy mesemoridqként irodalmi közhely elnevezéseink közé bevonult író neve elé — nem árt kissé megvizsgálni, hogy e mostanság fenenagy magabiztossággal erősen megmosol.vogtatóvá lett szó — mire is jó voltaképpen. Itt, ma. Kicsit még Jókainál maradva: idézett mű egyik fejezete (Egy nemzeti hadsereg) jutott eszembe vasárnap délelőtt, a Kossuth rádió MR-matiné jának egy Ez az 1928. április 17-i le- megjelenesének beharangovél, amely fontossága miatt ^ szerepe s nenl utolsósora külön közlést megérdemli, mar a kapcsolat kései szakaszából való. Móra a Somogyi-könyvtár és a Városi tékben különböznek a ha- azonosul megnyilvánulása- Müzeum ' fejléces hivatali amit i„l, „!„:.,l.tAl 4Lr„a hon fnl„Zll.,lt il.l . .. * . . amn gyományos iskolaiaktól. Akad ban fölvállalt. propagálni viszont egy-két elem. melyek esetében a követelmények teljesen azonosak. Például a témaválasztásban a pedagógiai hatásmechanizmus vagy éppen ezzel ószszefüggésben az úgynevezett bevésési folyamat kérdéseiben. A téma — mit jelent a haza fogalma, a szölőföld szeretete. ismerete, értéke önmagunkkal és a külföld del összevetve, a hírünk a világban stb. kívánt mondandójával. Mindez nem lehet nehez, ha olvan eszméről van szó, mint ennek a közép-európai, 93 ezer négyzetkilométernyi, múltat, s jövendőt alighanem tízszeresen megbűnhődött földdarabnak eszménye telkeinkben. A bizonyíték: ama bizonyos maradék huszonöt százalék, hiszen a műsor csúcspontjainak szá„,,,,,„,, mított a személyes élmény honváev hev.étö1 átfűtött példa ahalmumt a vlmt,R,,, tb _ tarorrpl, aki ledobta a íöldkitfinő. Hasznosrága fölbe- Népköztáraaság útlevelet, avagy a reakció a nyugatnémet fiú láttán, ki Petőfi képére mutatva, hanyag eleganciával vetette csülhetetlen, időszerűsége égetőbb, mint valaha. Akár Sütő András. Tamási Aron vagy Nagy László beszél erről a rádióban, akár Magyarországon letelepedett oda: ki ez a pasas? Mondhatnánk, mindez nem ... , . , . romantika, hanem valóság, csángók es szekelyek, akar lgy igaz Am tudjuk rea,f. a műsor készítői, akár meg- tások is rendelkeznek rokérdezett fiatalok — meg- mantikus hatásokkal. Kosfelelő szerkesztés és hall- b?*ÍÍdei stíluskritikai ,..,... ,. , szempontbol romantikus reg*tóonentalas eseten a do- torikának számítanak, hatálog ^'ajctonkeppen csak jól suk Is romantikus (értsd ezoraját hallgatva. No meg ez- sülhet el. Hogy mégis vala- u"a|: nagyszerű) volt — zel párhuzamosan Fekete miféle sajátos gikszer céú- m®gIS szo szerint ugy hangGyula cikke pár hete az ÉS- szőtt ebbe a nélkülözhetetlen ™an ma oréStok StZ ben, melyben kifogásoltatott, . „„„, , , . °'vashatjuk őket hogy ifiúsáeunk a hazasze- hatvan percbe' annak okalt & « hatottak. .. kutatva jutunk vissza a ro- Rekviem tehát romantimanti kához, s tán némiképp kaért' Mondjuk. Ha egyszer szimbolikusnak nevezhető — ha felszínesen is —, hogy Zorán Romantika című dala is elhangzott az adásban. hogy ifjúságunk a hazaszeretet eszméjének elsajátíttatásakor nem kap romantikus ideálokat. A Jókai-fejezet és a fenti cikk e tanulsága sajatos fénytörést kapott az Ifjúsági Rádió müsoraban. melynek ..Ez a hazám" volt a címe. készítői — Dezsényi Katalin. Indri Gyula. Kristóf Gábor és Örríögh Csilla — saját maguk, továbbá neves és névtelen, de hazaszeretetügyekben mindenképpen prominens emberek vallomásaiból próbáltak valamiféle matinés polórát tartani a tárgyból Tudjuk, a radios tanorak (mar amennyire indokolt eme elnevezes) jelentős mérsZükség van rá . Domonkos iászló levélpapírjára írta, de mégsem hivatalos írás ez, hanem jellegzetes Móra-levél. Leltári száma: 54 146. Szeged. 1928. IV. 17. Kedves Gyulám, fiatal festőművész baratunk, a kinek a neve tán nem ismeretien előtted, ajánlólevelet kér tőlem szegedi jó emberekhez, a kik fölkarolhatnák. Rajtad kívül nem ismerek ennek a kívánságnak megfelelő jó embert. Kérlek, ha beszélgetsz a fiúval és te is olyan szimpatikusnak találod, mint én — képét persze még nem láttam azonkívül, a mit visel — írjál valamit az istenadtáról. Ugyanis nagyon félős, hogy leég szegény a kiállításával, hát legalább ne rajtunk múljék. Persze kérdezhetnéd, hogy miért veled akarom föl kar oltatni, holott nekem is van karom? De hát én először képtárigazgató vagyok. ennélfogva hatökör a m.úítészet terén, másodszor hol frakkban, hol ásató bundában élem vidám életem, és egyikkel se ülhetek íróasztalhoz. Eletem legnyomorúságosabb napjait élem s azt se tudom, meddig. Most jöttem haza gyalog Szőreg ről, zuhogo esőben s maris ban időrendi helye azonban azt sugallja, ez a cikk lehetett az a „fölkarolás", Móra kért. Juhász Gyula ugyanis nem minden túlzás nélkül, ilyeneket írt láttuk, cikkében Istókovicsban jelölte meg. Minden jel szerint tehát Istókovics Kálmán volt a fölkarolandó fiatal művész — vagy Juhász Gyula nem teljesítette Móra kérését. Az előbbi a valószínűbb. Lengyel András Szépre és jóra... Az ünnepélyes megny itó résztvevői Ugyanis csak egyvalami hiányzott ugy hetvenöt szazatokban ebből a műsorból. A hév. A tűz. a meggyőző erő, az a legbelülről fakadó, lelkes, elsöprő lendület, ami legalább úgy hat arra, aki hallgatja. mint az egyik megszólalóra a Himnusz, a másikra a Bródy Jánosélt által megzenésített Nemzeti dal vagy éppen e sorok írójára az Egy nemzeti hadsereg. Régi lélektani törvény, hogy emberekre hatni elsősorban ugy lehet, ha az erre törekvő is maximálisan Befejeződött a nemzetközi színházi tanácskozás Vasárnap Budapesten, a tanácskozás elsősorban az Fészek művészklubban be- együttgondolkodást, a párfejeződött a Nemzetközi beszédet tűzte céljául. A Szinházi Intézet (ITI) ma- színházba járó közönséget is gyar központja által szerve- érinti, s nemcsak a színházi zett tanácskozás. A kollok- szakemberek egyik kulcsviumon. amelyre 20 ország- problémája: hogyan tükröból 35 vendég erkezett. a drámaírók es a rendezők kapcsolatát vizsgálták meg. 1076 óta már ötödik alkalommal vitatták meg a mai Fzfnjátszás egyik legérzéke- magyar cyebb kérdését. A budapesti kajáról Huzavona folk-rocki Az autentikus (hagyó- sikeres fellépésük volt már manyőrző) népze valamint a azóta Csongrád megyében, rock-muzsika „összeházasí- de az országos debütáció tására" régóta folynak ered- még várat magára, remélheményes és kevésbé sikeres tőleg nem sokáig Repertokisérletek. A legendás Illés- árjukon főleg magyar, ilzenekarnak a hatvanas évek letve balkáni (délszláv, bolderekán sikérült összhangba gár. román) népdalfeldolgohoznia a két. erősen eltérő zások szerepelnek, de tervehangzású zenei világot. Ered- zik indiai, illetve szenegáli ményeiken felbuzdulva a (!) népdalok rock intonációit hetvenes években egymás is. Versek megzenésítésével után alakultak a folk-rock is foglalkoznak. Elsősorban lekai ytftte zenekarok. A Kormoran együttes kivételevel nem sok sikert könyvelhettek el maguknak. es hamarosan eltűntek a rock-világ feneketlen süllyesztőjében. Remelhetőleg nem ez les/, sorsa a nyolctagú, szegedi Huzavona folk-rock csoportnak. Az együttes tavaly augusztusban alakult, s az idén Szegeden a március _ . , 15-i ünnepi műsor egyik "épd* del-alfoldx Ady. József Attila néhány közismert költeményét tűzték műsorukra; „szövegíróik" között akad .szegedi költő. Szemendrei István. Oltalom című művével. Bolgár—román számuk különleges kísérlet. mini címe is jelzi, két eltérő ritmusú balkáni népdal gitár-improvizációja. Figyelemreméltó a Páva című, Hódmezővásárhelyen A kiállítás egy részlete Jókedvű, vidám gyerekek énekelnek, táncolnak, gyurmát gyúrnak, titkosírást fejtenek. idegenvez.etést tartanak 4 tagú zsűri előtt egy tanteremben. — Minden szépre, jóra őket. versenyen mutatkoznak be tudásukkal a legügyesebbek. Tegnap délelőtt a szegedi kisegítő iskolában rendezték meg a megye 4 hasonló intezetéből — Szentesről, Csongrádról. Makóról és Vákellemes színfoltja volt. illetve gyimesi dallammotíNégy tagja - Szurdi Zsolt rmokkal fűszerezett feldolgozása. Nem csak eloadoivezetésével — már öt éve , , . . , muzsikál együtt, az ÉDOSZ han8!zer.repe,rTt0ar^k ződik az eredeti írói gondo- j Szeged Táncegyüttes kísérő ! zenekaraként. lat a színpadon. A tanácskozáson a resztvevők elismeréssel szóltak a lTI-központ munigen változatos. Hegedű, brácsa. duda. basszusgitár, tekerő, szólógitár, dob, konga. Tavaly nyáron határozták fúvósok kavalkádja adja el, hogy nyolcra bővítik a meg muzsikájuk egyéni létszámot, és önálló fólk-rock hangzásvilágát, együttest hoznak létre. Több U D. I megtanítani őket az eletbe .sárhelyről — érkezett 5 tagú való beilleszkedést elösegí- tanulócsoportok vetélkedőjét teni — ezzel a mondattal akik a „hazai" csapattal fejezte ki a kisegítő iskola együtt versengtek az elsőséfoladatát dr. Majoros József- gért. A verseny győztese a ne igazgató. Mindazokat a makói iskola csapata lett gyerekeket, akik az általá- tagjai részt vesznek majd a' nos iskola igen magas kö- szolnoki országos vetélkedőn vetelményeinek nem tudnak is. Szép kiállítást is láthateleget tenni, itt különleges tak a résztvevők a tanulók neveléssel. egyénre szabott munkáiból. A szegedi bánásmóddal tanítják meg Epnv, = valamennyi tantárgy alapis- Se."yt 3 megyei mereteire. S hogy milyen si- nokseg es a megyei tanács kerrel? Évenként komplex művelődési (osztályának sevetélkedőn és tanulmányi gitsegecei rendeztek meg. verúttöróel-