Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-19 / 66. szám

Szombat, 1983. március 19. Otthon örökös gyerekeknek Tízéves a klub Októberben múlt egy esz­tendeje, hogy Szegeden, az Utlórö térj szociális otthon uj intézménnyel osztotta meg hajlékát: akkor nyitot­ta meg kapuit a fogyatéko­sokat foglalkoztató napközi otthon. Jelen voltam az el­ső szülői értekezleten, ahol az átlagosnál nagyobb ter­heket viselő édesanyák, édes­apák hallgatták végig a szo­ciális otthonok igazgatónő­jének tájékoztatóját arról, mi célt szolgál a napközi otthonoknak ez az új for­mája. Akkor nyolc fogyaté­kos fiatal szülei hallgatták aggodalommal és remények­kel tele, ml mindenben ké­pes segitsegükre lenni ez az intézmény. A napokban ismét elláto­gattam az Úttörő téri, ápolt kerttel övezett baralsagos kis villába. Az ízlésesen, mi több, igenyesen berendezett szobukal most fiatal lányuk es fiúk népesítik be, 16—35 esztendős, mosolygás ötcik gyermekek. A nyolc ,.ősla­konak" azóta tizenket új tursa érkezett. Szemmel lát­hatóan valamennyien jól ér­zik magukat ebben a nem­csak penzzel, hanem szív­vel is berendezett meleg, családias fészekben. — Mi egészseges embe­reknek tekintjük őket, miért is lennének igénytelenebbek környzftukre, mint mások — mondja a gondozónő. Bör­csök Józsefné. — .4 szülök is nyugodtak. hogy ilyen körülmények kö­zött tölti gyermekük a nap nagy részét — s ezt talán ök tudnák elmondani —, rendkívül hálásak az itteni gondozásért, a szakszerű foglalkoztatásért is — tol­mácsolja véleményüket a szociális otthon igazgatója, Tarnai Lászlóné. Mert hogy ez az intéz­mény neon iskola, nem. er­telimi fogyatékosok oktatása­ra hivatott, Elsősorban ffon­dozást vallaló szociális ott­hon, ahol a szülök napköz­beni tehermentesitese mel­lett el is sajalilULjak a flá­talokkal az önellátás leg­alapvetőbb tudnivalóit. A „gyereaek" többségé beszél­ni alig tudott, mikor ideke­rült, ma mindegyikük mond­ja a magáét, a maga mód­ján. Ügyedül terítenek, kés­sel, villával esznek, reggeli, ebéd. uzsonna előtt kezet, utána fogat mosnak. Annyi­ra hozzászoktak már a kul­turált táplálkozáshoz, hogy odahaza is igénylik a papír­szalvétát, a fogkrémet és a fogkefét. Van, aki ennél többre is képes: megpróbál­ja, kerekíteni a betűket, né­hányan igazán szépen írnak, olvasnak. Márta, Pannika és Edit füzete kifogástalan. Zo­li március 15-i rajza fali­újságra való. Márti hímzésé­vel igazan dicsekedhetnek a gondozók. De ki tudja. me­lyik a nagyobb eredmény, ha a 40 éves Lajus hibátla­nul másol verseket, vagy ha az eddig néma. 17 éves öu egyszer csak elkezd beszélni, vagy a Járni nem tudó Evi végre elindul. Nem csoda mindez, csu­pán a türelmes szeretettel­jes es szakszerű foglalkozás eredménye. A lazan összeál­lított napirend, ami persze, nem szentírás, valamiféle rendszerességet visz a gon­dozottak életébe. A közös reggeli után általában kézi­munkáznak. vagy munkajel­legü foglalkozást végeznek: a gyufagyár részére ..dobo­zolnak" nagy élvezettel. He­tente háromszor gyógypeda­gógus látogat a napközibe, aki bizonyos elméiéti isme­Színrelief a gyulai román gimnáziumban Á gyulai román gimnázi­um díszudvarának két falát Nadler István festőművész most elkészült színreliefje díszíti. A modern épülethez jól illő nonfiguratív alkotás negyven négyzetméternyi falreszt borít. A relief a román és a magyar nemzeti színeket használja fel. s az alkotás a két nép barátságát jelképe­zi. Pályázati felhívás A SZEGED ES VIDÉKE ÁFÉSZ pályázatot hirdet 1983. május 1-től 1986. április 30-ig terjedő, 5 éves időszakra az alábbi üzletek szerződéses üzemeltetésére: 3. sz. Pikoló vendéglő, Szeged, Szabadkai űrt t8. 15. sz. Diófa vendéglő. Szeged. Északi városrész, Sárosi u. 17. sz. Italbolt, Szeged-Mihálytelek, Vörös Hadsereg u. 40. sz. Vadliba vendéglő. Szeged-Kiskundorozsma, Felszabadulás u. 63, 58. sz. Ró/safa vendéglő, Szeged-Szőreg. Szerb u. 10. 56. sz. Vendéglő, Zsombó. Felszabadulás u. 5. 62. sz. Italbolt. Szeged-Szőreg. Szerb u. 145. 66. sz. Venrieglő, Kiibekháza. Petőfi tér 6. 71. sz. Búza vendéglő, Szeged-Tápé. Honfoglalás u. 4. 77. sz. Hot-dog büfé, Szeged, Bajcsy-Zsilinszky a. A versenytárgyalást 1983. ÁPRILIS 19-ÉN. KEDDEN. 9 ÓRAKOR tartjuk a Kék Csillag presszóban, Szeged, Olajbányász tér 3. A pályázatokat 1983. ÁPRILIS 8-IG kell benyújtani az áfész kereskedelmi, szervezési csoportjához. Szeged. Szt. István tér 3. Tájékoztató adatokat és felvilágo­sítást az áfész kereskedelmi, szervezési csoportja ad (Szeged. Szt. István tér 3.) március 21-től április 8-ig, munkanapokon. SZEGED ES VIDÉKE retekre is meg tani t ja őket. Legutóbb például erzeksaer­veinkröl volt sző. A gondo­zónők' ezután rendszeresen ismételtetik, rögzíttetik ve­lük a tudnivalókat, míg a vegén maguktói fújják, mi­re való a szem, a száj, a fül és az orrunk. A szellemi tornát általá­ban a számukra szinte lét­fontosságú testmozgás köve­ti, majd az ebéd. A délutá­ni csendes pihenés után kertészkednek vagy vár-s. béli sétára indulnak. S mi­után elfogyasztották a va­csorának is beillő bőséges uzsonnát, akkor következik a nap fénypontja: bevonul­nak a zeneszobába, élvezet­tel hallgatják a muzsikát és táhéolrtak. amtp szüleik nem jönnek értük. Ez a kétes vidámság, ha azívsaorongató is, mégis­csak megnyugtató. a meg­változtathatatlant tudomá­sul vevő szülök számára is. Mert valamennyien kétsé­gekkel, félelemmel engedték ki gyermekeiket saját ottho­nuk falai közül — volt. aki 17 esztendeig ki sem lépett az .utcára —. és a közösség­ben mégis föltalálta magát. De egy esztendő elteltével már lemérhető a fiatalok fejlődése is, valamennyien — különböző fokon — ké­petek az önellátásra és ne­mi ónállóságra is. A mérce itt természetesen nem azonos az ép embere­kével, hisz ez a napközi pont azokat a gyerekeket istápolja, akiket sem a ki­segítő iskola, sem fl foglal­koztató (Szegeden a fonal­feldolgozó vállalat) képessé­geik miatt nem tud befogad­ni. Hiányt csökkent tehát a szociális, itlézményeknek ez a formája, s a szegedi, a ta­pasztalat szerint, az elvárá­soknak megfelelően tölti be hivatását. Az igazgatónő el­mondta azt is, hogy a jövő­ben — az igényekhez iga­zodva — a 16 éven aluli fiú­kat és lányokat is szeretnék gondozni, azokat, akikről már 5—6 éves korukban ki­derül. hogy nem alkalma­sak iskolai oktatásra. Ez nem jélent azonban zsákut­cát: ha időiközben olyan fej­lettségi szintet ér el a gye­rek, hogy beíratható a kise­gítő iskolába, azt Is kijár­hatja, ha képes rá. De nyit­va az út a fonalfeldolgozóba is. Szociális gondozásunk. humanitásunk szép példája ee az Űttöró teri. A latoga­tót jutalmazó odabújások. simogatásak nem őt illet­nek ... t'hikán Ágnes Tíz évvel ezelőtt adták át az egyetemi ffjúsagnak a klubot.- Pontosan 1973. már­cius 31-en. .,A klub" — igy mondjuk azóta is, és min­denki tudja hogy a József Attila Tudományegyetemé. Pedig igencsak elszaporod­tak a varosban a közös mű­velődésnek és szórakozásnak eme sajátos helyszínei. A klubmozgalom „divatja" azonban akkoriban, tíz év­vel ezelőtt ért el hozzánk, s a központi egyetemi épü­let alatti labirintusban ki­alakított helyiségek együt­tese az első „igazi" klubnak számított Szegeden. Azóta is illenek a jelzők: alighanem a sok között is, ma is — elsőnek számit és igazinak. Hogy miért? Hogyan te­remtődött rangja, híre, s őriződött évtizedig? Miért, hogy a varos egyik „leg­forgalmasabb helye" mos­tanság, ebben a művelődési apálykorszakban is? Miért járnak ide szívesen és. pon­tosan az ország kulturális életének jeles, s jelesebb képviselői. művészek, pro­fik és amatőrök, ismeretter­jesztő tudósok és élet dol­gaiban tudós emberek? Mi­ért őrizgetnek innen emlé­keket az országban szétszó­ródott volt egyetemisták, fő­iskolások ^— a mai fiatal ér­telmiség? Ide;e volt Elmentem Kormos Tibnr­' hoz. a JATE-klub vezelője­hez, hogv segítsen válaszol­ni. Pontosabban azért, hát­ha az évforduló apropóján, s a klub tízéves történeté­nek vázlatos áttekintésével is kideríthetök általánosabb, a többi klubra .netán, a mű­velődés egészére érvényes lanulságielék, megszívlelni érdemes tapasztalatok. Kor­mos Tibornak csak négy éve munkahelye, de tíz éve úgyszólván második otthona a klub, hiszen főiskolásként, az Egyetemi Színpad tagja­ként, később más klubok irányítójaként is folyton ide járt — „haza". Beszélgeté­sünk során hamar megálla­podtunk abban, hogy a fönti „miért"-ek mögött semmi titok nem lappang. Tíz évvel ezelőtt éppen ideje volt a megnyitónak: a klubkonjunktúra beköszönte­kor, olyan egyetemi légkör­ben. melyet a diákok aktivi­tása (művelődési, politikai). I alkotó kedve, a közösség­ben lét iránti határozott vá­gya jellemzett. Mindezen értelmes és intenzív törek­véseknek egyszeriben alkal­mas terepe teremtődött, hi­szen — sok társadalmi munkával, az egyetemisták kétkezi segítségével is — a pincében olyan belső tereket sikerült kialakítani, ame­lyeknek sajátos hangulata ma is élő. vonzó. Márpedig a hely alkalmassága — alapvető jelentőségű. (Sorol­hatnánk itt az ellenpéldá­kat. helyesebben a nem­példákat: hogyan ítélik ku­darcra a fiatálok közösség­teremtő igyekezetét a ki­sebb-nagyobb társaságok be­fogadására alkalmatlan, hi­deg-rideg hodályok, hogyan vesztik funkcióikat a költ­séges és elhibázott épületek, belső terek.) És még vala­mi, azazhogy valaki, nélkü­lözhetetlen : olyan ember, vagy még inkább több em­ber, akik az alkalmas idő­ben, az alkalmas helyen a határozott cél érdekében képesek találkoztatni a szép­re. jóra, tettre éhes többi­eket. Éppen évtizede kezd­tük el közművelődési szak­embereknek nevezni őket, de hétköznapi nyelven ma is csak azt mondjuk: jó klub elképzelhetetlen jó ve­zető nélkül. A JATE-kl'ub megnyitásakor a tudomány­egyetem közművelődési tit­kárságán munkatársként dolgozott Paál István és Ambrus György, a klub ve­zetője pedig Kerekes László volt. Aligha tévedünk: hár­mójuk személyisége, akara­tuk, gondolataik, céljaik, szívós munkájuk, hozzáér­tésük — vagyis alkalmassá­guk és képességeik nélkül nett" Wft.t óölná' eZ"a klub „elkó és igazi". Megint kíváncsiak Miután föntiekben egyet­értettünk a mai klubvezető­vel folytatott beszélgetés során, fölemlegettük a „ré­gi szép idők" nagy esemé­nyeit. A legkülönfélébb mű­vészi ágak amatőr művelői­nek a profikét „hajazó" be­mutatkozásait. a Paál Ist­ván vezette Egyetemi Szín­pad fantasztikus sikerű elő­adásait. a képzőművészeti „felfedezéseket", a zenésze­ket, a humoristákat és hu­moralistákat — szóval az országos hírnévig és elis­mertségig innen röppentett művészeket, müvekel. Jóízű vitákra.csöndes, meghitt beszélgetésekre, tudnivágyó diákok tudományáganként elkülöníthető köreire, a kö­tetlenségben is célt tudó, A jövő heten folytatódnak a' tanácstagi beszámolók, amelyeknek időpontjait, il­letve helyszíneit az alábbi­akban közöljük. Március 21-én, hétfőn dél­után 5 órakor a 12-es kör­zetnek, a Béke utcai általá­nos iskolában Kátmánné dr. Nagypál Katalin: a 23-as körzetnek, a szalámigyár kultúrtermében Bálint Lász­ló; az 54-es körzetnek, a Gera Sándor Altalanos Is­kolában Heiler István: a 72-es körzetnek, az MSZMP Acél utcai párthá/.aban Her­czeg István: a 84-es körzet­nek, a Nívó Faipari Szövet­kezetnél Mikes Sándor tart beszámolót. Március 21-én, hétfőn dél­után fél 6-kor a 79-es kör­zetnek, a DÉMASZ kultúr­termében Lengyel András; a 95-ös körzetnek, a Gaga­rin általános iskolában Kel­ler Ernő ad tájékoztatót. Március 21-en, hétfon dél­után 6 urakor az l-es kór­Tanácstagi beszámolók zetnek, a Sajtóhaz klubjá­ban Sz. Simon István: a 89­es körzetnek, a Jernei álta­lános iskolában Farkas Ti­bor tart beszámolót. Március 22-én. kedden dél­után 5 órakor három ta­nácstagi beszámoló lesz. A 19-es körzetnek, a Dugonics általános iskolában dr. Diós József; a 24-es körzetnek, a szalámigyér kultúrtermében dr. Simádi Béla és a 30-as körzetnek, a Rózsa Ferenc Szakközépiskolában Höröm­pö József tartja beszámoló­ját. Március 23-án, szerdán délután 5 órakor a 103-as körzet lakói, a MAV-állo­más étkezdéjében találkoz­hatnak tanácstagjukkal, IVles­kál Györggyel. Március 24-én. csütörtökön délután 5 órakor a 7-es kör­zet lakóinak ad tájékozta­tást a Tömörkény István gimnáziumban Prágai Ti­bor. Külkereskedelem, önállóan Több mint 160 termelő vállalat részben vagy egészben immár önállóan bonyolítja le külkereskedelmét. Számuk folyamatosan növekszik, mert a megalapozott önállósulási törekvéseket a Külkereskedelmi Minisztérium is támogat­ja. A teljes magyar exportnak 20. a gépexportnak pedig 30 százalékát külkereskedelmi vállalat közbeiktatása nélkül értekesitik. aktiv társulásokra és kelle­mes társaságokra emlékez­tünk. Vagyis a szépemlékü „klubjellegre"; ahogyan ki­szolgált ez a klub minden­kit, emberies igényeket, a társaságvágyunktól az él­ményéhségen át a teremtés­örömig. Aztán változtak az idők, emberek, körülmények. A klubot sem kerülték ki a művelődési életünkben álta­lános „visszaesés" jelensé­gei. Az őszinte és önkéntes érdeklődést fölváltotta a kö­telező jelleg, népművelőkre és kiművelendőkre szakad­lak az aktív közössegek, „rendezvények" lettek, profi haknizók lepték el a pódi­umokat. szótlan „befogadók­ká" degradálódtunk, kitört a diszkÓőrUlet. Kormos Tibor azt mondja, hogy az elődje, Goldschmidt József szem­beszállt mindezzel, igyeke­zett visszatérni a „kezdő hármas' 'idején volt hagyo­mányokhoz. Mndenesetre percizen, színvonalasan mű­ködő klubot vett át Kormos 1979-ben. Most pedig öröm­mel tapasztalja, hogy az egyetemistáknak újra olyan­féle igényeik ébrednek, mint az előttük járóknak voltak, úgy 1968 és '75 között. Mg­gint kíváncsiak egymásra, őszintén szeretnének gondo­latokat cserélni, együtt, kö­zösen kívánnak értelmes és szép dolgokat csinálni. El­mennek még a diszkóba, de a tánchely majdnem üres, csoportokba verődve disku­rálnak. megtalálják az azo­nos érdeklődésű másikat, megint nyitottabbak es tett­revágyóbbak. Cím nélkül Elsősorban ettől: megint „igazi" a klub. Színvonalas művészeti eseményekre jár­nak a diákok (kétezer­ötszáz a tagok száma, a klubigazolvány főként azért kell, mert a falak még itt sem rugalmasak), pszicholó­giai, történész, filozófiai, szexológiai, sport, fizikus, közgazdász „körök" funk­cionálnak. A klubjelleget erősítendő. Kormosék kita­lálták. vesznek három sza­movárt, száz teáscsészét; akik beszélgetni akarnak, legyen nekik teadélután. Melegebb, kötetlenebb, köz­vetlenebb légkör — egy-egy színházi előadás után. vagy íróvendég társaságában. Az évfordulót nem ünnep­lik ,nem ünnepséggel leg­alább, hanem jó progra­mokkal. Az Egyetemi Szín­pad ezekben a tavaszi na­pokban előadja a teljes re­pertoárt. Meghívták a „ré­gieket". vendégük lesz Paál István, Arkosi Árpád. Acs János, akikkel színházról, drámáról beszélnek termé­szetesen. s irodalomról Be­reményi Gézával, Korniss Mihállyal, Nádas Péterrel, Koltai Tamással. Sándor György bemutatja a tíz év­vel ezelőtti műsorát — és a legújabb önálló estjét is. Itt lesz Cseh Tamás meg az East együttes, akik lengyel vendégeket is hoznak a há­romnapos koncertsorozatig. Már nem emlékszem, fizu kus- vagv matematikus-, mindenesetre TTK-s hallga/ tó mondta: kész csoda ez a kitűnő hagyományokkal rendelkező, s ma megint ki­válóan működő klub. itt, Szegeden . .. Nem firtattam, miíeie ítélet lappang a ki­jelentése mögött, mert eszembe jutott: ez a klub még mindig nem Kiváló! Vagyis: máig nem kapta meg a hivatalos elismerést jelentő .,Kiváló klub?' cí­met ... j Sulyok Lrzsebet

Next

/
Oldalképek
Tartalom