Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-26 / 48. szám

Szombat, 1983. február 26. Konzultáció az együttműködésről Az ipari tárca és a vasasszakszervezet együttműködésének tapasztalatairól és annak továbbfejlesztéséről pénteken megbeszélést tartottak a vasasok székházában az Ipari Minisztérium és a szakszervezet vezetői. Mindenekelőtt megállapították, hogy az egy évvel ezelőtti konzultáció óta hatékonyabbá vált a minisztérium és a szakszervezet közös munkája. A jó munkakapcsolatok segítették az információk és a vélemények cseréjét, a sokoldalú vitákat és a megalapozott közös álláspont kialakítását.. Igaz, amikor egy-egy konkrét feladat megoldásának módjáról esett szó, gyakran ütköztek a vélemények, de végül is sikerült megtalálni a kölcsönösen kielégítő megoldást. Így volt ez az ötnapos munkahétre való átállás, a munkavédelem, a munkaverseny értékelése során és több szociálpolitikai kérdésben. A minisztérium és a szakszervezet vezetői hangsúlyozták : az együttműködésben eddig is törekedtek az ágazati sajátosságok és az egységes iparirányítási szempontok közös érvényesítéA pénteki megbeszélésen áttekintették az évindítás tapasztalatait is. A vállalatvezetők és a szakszervezeti tisztségviselők felkészítése segítette a tervezőmunkát. Felelősségérzet jellemezte a testületi üléseket, növekedett a vállalati tervkészítés demokratizmusa. Általános tapasztalat, hogy a dolgozók egyre inkább megértik a népgazdaság helyzetét és világosabban látják, hogy a korábbiaknál nagyobb erőfeszínésekre van szükség, s ezt vállalják is. Ugyanakkor elvárják a vezetéstől, hogy a feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket megteremtsék. A partnerek egyetértettek abban, hogy az idei tervfeladatok végrehajtása kiemelten fontos, továbbra is nagy figyelmet kell fordítani az élet- és munkakörülmények alakulására, a szociális ellátás szintentartására. Egyre sürgetőbb a szakember-utánpótlás megoldása. Jobban kell népszerűsíteni az egyes szakmákat és fokozni a nagyipari munkások társadalmi megbecsülését. Megállapodtak, hogy az év során további konzultációkat tartanak. Tisztavatás Zászlóssá, illetve tisztté avatták pénteken a Belügyminisztérium tartalékos tisztképző iskolán idén végzett 158 hallgatót. A7 intézet udvarán felsorakozott zászlósokat és tiszteket Péter János belügy miniszterhelyettes köszöntötte. Az ünnepség a Himnusz hangjaival kezdődött, ezután ismertették Horváth István belügyminiszter díszparancsát, amelyben köszöntötte a felavatottakat. A díszparancs elhangzását fogadalomtétel követte: az ifjú zászlósok és tisztek a csapatzászló előtt fogadták meg. hogv vállalt kötelezettségeik teljesítésére mindenkor készen állnak, minden körülmények között fegyelmezetten teljesítik a szocialista haza parancsát. Ezt. követően Kovács Sándor rendőr ezredes, iskolaparancsnok mondott beszédet, hangsúlvozva, hogy az oktató-nevelő munka eredményeként a most fogadalmat tett tartalékos tisztek és zászlósok politikailag szilárdan. a közösségi érdekeket becsülő gondolkodásmóddal, a tantervben meghatározott politikai szakismeretekkel felvértezve, a társadalmi feladatokkal azonosulva térnek vissza a polgári életbe. A7 ünnepség az Internacionálé hangjaival és a hallgatók díszmenetével ért véget. (Mtl) Kerülő egy bírság körül Vasutazgatunk A. Jegyzőkönyv — pontatlanul '„Egészen alulírott meghallgatásomra elmondom, hogy a mai napon, február 14-én, melyen keltem, mint fent (sőt még fentebb, hogy elérjem a vonatot), és utazás végrehajtása céljából vasútra szálltam, hogy a menetrendszerűséggel kapcsolatos tapasztalatgyűjtést eszközöljek. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a valóságnak megfelelek. Szeged és Budapest útvonalon elkövetett utazásom során több ízben észleltem, hogy a mozdonyvezető beosztású egyén lázasabb igyekezettel figyelte a kilométeróra mutatóját és a menetrendtáblázatot. mint az előtte húzódó sínpárt. Észrevételezésem szerint az állomásokban fékezve a másodpercpontos érkezésre összpontosította minden erejét, s ilyenkor elégedett mosoly futott át arcán, melyről azonban nem áll módomban bizonyító melléklettel szolgálni, s ha letagadja, jól teszi, mert úgy sincs benne a szabályzatban. Kérdéseimre válaszolva elmondotta, hogy a menetrend szentírás, mire én érdeklődtem, hogy akkor miért késnek mégis a vonatok. Tájékoztatott, hogy a szentírást sem lehet mindig betartani. Egyéb okokból. Úgymint: a) műszaki, b) forgalmi. Forgalmi okokról elmondta. hogy az együttműködésben fontos szerepet játszó forgalmi szolgálattevők nem mindig akkor adnak nekik szabad utat, amikor szerintük lehetne, továbbá elébük engednek egy tehervonatot, aztán battyoghatnak hatvannal. Megjegyzésére figyelmeztettem. hogy a mozdony engedélyezett maximális sebessége 130 kilométer/óra. enynyivel le lehet dolgozni a hátrányt, mire ő viszontválaszában rámutatott a táblázatra. amelyen 80 a maxseb. illetve néha száz. ha be kell hozni a lemaradást és a pálya adott szakasza is engedi, az előírás meg. mint már említettem, előírás. El kívánom itt még mondani, hogy magam láttam — vizuálisan! — olyan jelentést melyet azért írtak, mert a vonat nem késett. A vonat sietett. A vonatnak sietnie nem sza. bad. A mozdonyvezető két perccel előbb ért a bejárati jelzőhöz, mint az elő volt írva. ezért figyelmeztetésben részesült. A figyelmeztetést kiváltó ok a jelzőnél történt várakozás miatt panaszt emelt utas levele volt. Az utas azt a megállást időhúzásnak érezte — a mozdonyvezető viszont az igyekezete bizonyítékának. Igyekezni sem lehet önkényesen. Az események leírásában kérem tudomásul venni az időbeliségben bekövetkezett hiányosságot, miszerint a reggeli vonattal felérvén nem tudok elszámolni, mj módon jutottam le Cegléd állomásra, de most már tudom, hogy előre megfontoltság esete forgott fenn. Bevárni a vonatot izgalmasabb, mint rajta érkezni — jelen esetben Ceglédre. Kijelentésem indoklásául az alábbi történéseket hozom fel. (Szereplők: és még sokan mások.) Alulírott (továbbiakban: én): Kezitcsókolom. mikor indul a vonat legközelebb Szegedre. Információs hölgy (továbbiakban: ö): Tizenki1enc-h uszonötkor. Én: Nem késik? ö: Nem tudom, csak ha bemondiák. Én: Mennyivel előtte szokták bemondani, ha késik? ö: Ügy három-négy perccel. Köszönöm, kérem, satöbbi. Szignál: tirürirürirü. Tájékoztatjuk utasainkat, hogy a Budapest Nyugati pálvaudvarról érkező. Nagykőrös. Kecskemét—Szegedre induló gyorvonat előreláthatólag 15 —20 percet késik. Megkérdezésemre el kívánom mondani, hogv ekkor már 9 perccel elmúlt 19 óra 25. Előadom még. hogy a várótermi szerkezet szerinti 19 óra 41-kor ismét „előreláthatólagot" közöltek 20—25 perc „képében", majd 19 óra 46-kor újfent míg végül 19 óra 58-as mérőállásnál adták hírül, hogy érkezik az. ami 33 perce elment. Papíron. Én: Csókolom, máskor is előfordul, hogy utána mondják be, amit előtte kéne? ö: Bemondták. nem? Én: Nem kérdezek sem. mit. indulok kifelé. Odakint egy kocsirendezőhöz fordulok (úgy kell nekeim!). Én: Jó estét kívánok, nem tudja, miért késett?..—_ kérdem én, mire ő. Ö: Hogyhogy miért? Mit érdekli az magát? Én: Hát mégis.. í Ö: Hogy lehet ilyet kérdezni. miért késett? Hát miért. Azért! Azért, mert Pesten nagyobb a hó. Bemondtuk, hogy késett, akkor mi a baja? Én: Szeretném megtudni... ö: Azt majd mink arra illetékeseknek a megfelelő helyen elmondjuk. Nem magának! Köszönve a szíves tájékoztatást, a felszállás után a vonatom kérdem a jegyvizsgálótól. nem tudná-e netalán, esetleg nem-e. Nem tudta fent nevezett hivatalos személy sem a késés okát, s közölvén, hogy véle sem közölték. Kérem a főszerkesztő elvtársat, kéziratom késését igazoltnak venni, mert bár Szegedre érvén szorgalmas mozdonyvezető 10 — azaz tíz percet behozott az ismeretlen eredetű késésből, a késés még késés maradt. Az ok a mozdonyvezető előadását követően nem maradt ismeretlen. — Lerobbant előttünk egy tehervonat. Elment a levegő... Nekem viszont megjött! Teleszívom magam, nagyot sóhajtok: igaz most is késtem, de legalább tudom, miért! Mecsoda különbség! Igriczi Zsigmond A hír ennyi: „Balogh Ferenc Budapest II. Ábrányi u. 4. szám alatti lakost 1 832 978 forint, azaz egymillió-nyolcszázharminckettőezer-kilencszázhetvennyolc forint építésrendészeti bírság megfizetésére kötelezem ... A bírságot a határozat jogerőre emelkedését követően 30 napon belül köteles befizetni... Ezen határozat ellen a kézhezvételt követő naptól számított 15 napon beiül... fellebbezéssel lehet élni. Szeged. 1983. február 7. Szeged Megyei Városi Tanács VB Hivatala Építési és Közlekedési Osztály." Az előzmény: Balogh Ferenc 1968-ban lakott házat vett a Nemestakács utcában, s 1972-ben életveszélyessé nyilváníttatta. Így a tanács gondoskodott a négy lakó elhelyezéséről. Am az életveszélyes épületet B. F. bérbe adja vállalatoknak ... 1981-ben gazdasági és állattartási épületet emeltet a Lövölde utca 32. szám alatt engedély nélkül. 30 996 forintra büntetik — kifizeti. Ugyanebben az évben engedélyt kap Marx tér 5. szám alatti házában fedett kapubejáró készítésére. Kiderül, hogy raktárépületet is rakatott e telken, engedély nélkül, amit bérbe adott. Kimérnek rá 25 284 forint bírságot. Bőven futja a haszonból. Tavaly - decemberben ismét tízezer forintra bírságolják, mert a Marx tér 5. alatti engedély nélküli építkezést sorozatos felszólítások ellenére sem állítja le. S ekkor jön a már lapunkból is ismert építkezésért a mostani kiadós bírság! ... Innentől kezdve privát gondolataimat adom elő az ügyről. szek, ami tetszik! — meglehetősen pimasz kihívás a társadalommal szemben. S ilyen értelemben már erkölcsi kérdés, de tovább megyek: politikai ügy is, hiszen összezavarja a közvéleményt; kérdésessé teszi a törvénytisztelő állampolgár magatartásának ésszerűségét; alkalmat ad mendemondákra. A pénz hatalmát a törvény hatalma fölé emeli. Valamelyest megkísérti az ügy a törvénybe, rendeletbe vetett hitet is. Idáig fajulhat egy magatartásforma — nevezetesen, hogy újra és újra meg lehet sérteni rendeleteinket? Még így is megéri, így is gazdaságos? 1. Nem kell sokat töprengeni, hogy az ember rájöjjön: B. F. esete nem egyszeri tévedés, nem botlás vagy netalántán tudatlanság következménye. Nagyon is tudatos — s minthogy törvényekkel ütközik rendre —. a következményekkel számoló társadalomellenes magatartás. Ezért nem tudom elkönyvelni avval, hogy megfizette az árát! A kerekítve egymillió-kilencszázezer forint bírság engem történetesen nem vigasztal. A szembenállás, a rendeletek kerülgetése és a következmények bekalkulálása legalábbis spekulációs szellemet takar. Ez a fajta erőszak és logika — büntessenek csak, én fizetek, s leveszem a ceruzámat és számolok. Mekkora pénz ez a büntetés? Mondjuk, legyen havi ötezer forint egy magyar jövedelme — tán elég gavallérosan kalkulálom. Ezt az embert úgy kell föllocsolni, ha kijön neki az eredmény: ha harmincegy évig nem eszik, nem iszik, nem lakik, s mezítelenül jár — miközben minden pénzét behordja a takarékba, nos akkor megbír B. F. bírságával. Ez azonban, tudom, elrettentően primitív számítás, meg tán némi demagógiával is gyanúsítható. De az átlagpolgártól nem lehet elvitatni ezt a fajta viszonyítást sem. Még akkor sem, ha tudja, hogy az idő kedvez a vállalkozó típusú embereknek; hogy az állam is oda tartja adószedő markát; hogy természetesen egy élet munkája is összpontosulhat a büntetés tárgyát képező értékekben. Számolok, mert az ördög ott motoszkál a fejemben: hogyan kerekedett ki a bírság összege? Van annak a hivatalnak valami érzéke, amely ki mer mondani egy ekkora számot? Utánakeresek és megtudom, hogy az építészrendészeti bírságot a szabálytalanul épített objektumnak értéktáblázat szerinti értékéből eredeztetik. S mindjárt nem vagyok olyan esett és szomorú, ha kinézem a papírból: majdnem 5 és fél milliós érték jött itt létre! Tehát van fedezete a bírságnak, és arányos a vagyonnal. Ha önként nem menne a fizetés, be lehet hajtani. A közvélemény jól tudom, nem ilyen higgadtan számol. Indulatok fakadnak föl minden hasonló eset körül. különösen, ha ilyen provokatív a vagyonos ember magatartása. A mindennapi ész ugyanis nehezen következteti ki a megfejtést: hogyan kell ezt csinálni? Hát még ha hozzáadja, hogy a más gondnoksága alá helyezett gyermekének is most épül, illetve áll befejezés előtt egy üjszegedi házikó, amelyet legalább 1 millió körüli értékre becsülnek máris. (A gondnokság intézménye lehetővé teszi, hogy ne egy családban élőnek tekintsék törvényeink a gyermeket. így tulajdonszerzési korlátozás alá ne essen!) A módszer B. F. titka, s kétségtelen, hogy ügyesség, találékonyság, #rátermetlség, szerencse, sok minden kell egy testes vagyon megszerzéséhez. Meg sem kockáztatom tehát, hogy gyanúperbe hozzam ezt az urat. Csupán rákérdezek: ha ez a társadalom megengedte és lehetővé tette számára, hogy meggazdagodjék, nem volna-e még inkább kötelező az a minimális tolerancia ugyanezzel a társadalommal szemben, hogy tiszteletben tartsa törvényeit? A „kihívásos" taktika ingerlőbb, mint maguk a tények. B. F. úr valamiben igen „tisztelettudó" állampolgár. Eddig minden egyes bírságot határidőre megfizetett. Annyi költség, befektetés után most ez az 1 millió 832 ezer forint itt lóg a levegőben. Bizonyára már föllebbezéssel. Ötvenforintos okmánybélyeg kell csak a papírra. A bírság több már nem lehet — másodfokon mérlegelhetik még majd B. F. úr esetlegesen új szempontjait. A dolgok logikája szerint tehát elég gyorsan nyugvópontra juthat az ügy. Egy csekélyke irónia azért támadt bennem. És ha B. F. úr most belenvúlna a briftasniba. s nem kérne részletfizetést. nem járná a paragrafusok bújócskáit, hanem odadobná az 1 millió 832 ezret: vigyétek! — akkor mit szólnánk? Akkor nyugodtan napirendre térnénk az ügy felett? E kérdéssel azonban nem megyek sokra. Mert akkor nem marad más hátra, minthogy én is és mindenki föltegye a kezét: B. úr, megadjuk magunkat! ön nemcsak üzleti érzékben — humorérzékben is fölülmúl mindenkit! Sz. Simon István Zavartalan a tüzelőelláfás A február második felében érkezett tél, az erős lehűlés ellenére sem volt fennakadás a tüzelőellátásban. A bányászok a szerződöttnél több szenet és brikettet szállítottak a Tüzéptelepeknek. amelyeknek készlete most mintegy 400 ezer tonna, nagyobb, mint a tél kezdetén Az értékesíRadnóti társaság A Radnóti Emlékbizottság és Irodalmi Társaság pénteken tartotta alakuló ülését Győrött. A társaság a Radnóti Emlékbizottság utóda. amely több mint egv évtizeden át tevékenykedett igen eredményesen. Az újonnan megalakult irodalmi társaság folytatja a Radnóti-kultusz ápolását, valamint a kortárs költészet: különösképpen a hazafias és közéleti líra támogatását és népszerűsítését. A7 irodalmi társaságot az írószövetség részéről Fodor András alelnök köszöntötte, majd nyílt szavazással megválasztották a vezetőséget. A társaság tagjai öt munkacsoportban tömörülve látnak munkához. tés viszont csökkent. 13 százalékkal kisebb mint múlt év azonos időszakában. A készletek- növekedése ellenére a Tüzép-telepek fogadják a bányászok további szállítmányait, hogy az ellátásban akkor se keletkezhessenek zavarok, ha netán márciusban a szokásosnál hidegebb lenne, és megélénkülne a tüzelőanyag-vásárlás. Tűzifából korábban sem voltak gondok, s most is van elegendő. Az ország vezetékes energiahálózatai elektromos energiából és gázból továbbra is korlátozás nélkül gondoskodnak az igények kielégítéséről. Az Áfor-nak elegendő készlete van háztartási tüzelőolajból. s a kőolajfinomítóktól folyamatosan érkeznek az újabb szállítmányok. Így az ország mintegy 3 ezer háztartási tüzelőolajárusító-helyére is fennakadás nélkül szállítják ki az utánpótlást. Végsíi búcsú dr. Mulató Jánostól Mély részvéttel vettek végső búcsút dr. Mulató Jánostól. a magyar munkásmozgalom régi harcosától, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának volt tagjától. Bűdapest főváros tanácsának tagjától, a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság nyugalmazott elnökétől pénteken, a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában A ravatalnál párt-. állami és társadalmi életünk vezetői álltak díszőrséget. A gyászszertartáson az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága, a Magyar Ellenállók. Antifasiszták Szövetsége, valamint a Fővárosi Tanács nevében Suhajda József, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja búcsúzott dr. Mulató Jánostól.