Délmagyarország, 1983. február (73. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-19 / 42. szám

Szombat, 1983. február 19. 20 A ,ec Hntkusképzás föladása (1.) | Qj m Q VÓSZet Ó ft Miért kell föltámasztani? Nagyszabású kiállítás Szegeden •Sorozatunk címét nehéz­kesebben, de pontosabban ugy írhattuk volna: a nap­pali tagozatos technikuskép­zés föltámadása. — 1972-ben a nappali ta­gozatos technikumok átala­kultak szakközépiskolává — meséli Ungi János, a DÉ­MASZ személyzeti és okta­tási főosztályvezetője. — Szerencsétlen döntés volt, ezt sokan már kezdet­ben hangsúlyozták. Amikor pedig az első évfolyamok, végeztek és elhelyezkedtek a vállalatoknál, végképp nyil­vánvalóvá vált, hogy a szak­középiskola mindössze érett­ségizett embereket bocsát ki, akiket aztán külön kell meg­tanítani mind a gyakorlati ismeretekre, mind a mélyebb szakmai elméletre. — Miért kellett mégis hő egy évtizedet várni a válto­zásra. amely visszahelyezi jogaiba a technikusképzést? — Azt hiszem, ez a rossz döntések tehetetlenségi nyo­matéka. Akik akkor döntöt­tek, még néhány évvel ez­előtt is úgy nyilatkoztak, hogy a szakközépiskola be­váltotta a hozzá fűzött re­ményeket. — A vállalatok mit vártak a szakközépiskolát végzettek­től? — A termelésnek talán a legfontosabb resze a mű­szaki középkáderek kezeben összpontosul. Nekünk ilye­nekre van szükségünk. Ré­gebben egyszerűbb volt a dolog: a jól dolgozó szak­munkásokat emelték ki kö­zépvezetőnek. Csakhogy: ide a megbízható gyakorlati tu­dás mellélt mindinkább kor­szerű elméleti képzettségre is szükség van. A szakkö­zépiskolát végzettek se nem szakmunkások, se nem tech­nikusok. — Ügy tudom a technikus­képzés átalakult munka mel­letti tanfolyami jellegű kép­zéssé. — Ez a képzést forma vi­szont nem tudott megfelelő képzettségi technikusokat adni. — Miért? — Ahhoz, hogy valaki egyáltalán elkezdhesse a tan­folyamot, ketéves 6zakmai gyakorlat kellett. Ha fiú volt az illető, közben többnyire elvitték katonának, eltelt újabb két esztendő. Ha lány volt, akkor meg férjhez ment, gyereket szült. Álta­lában 3—4 év kihagyás után kerültek vissza a tízhónapos technikusképzőre a fiatalok. Ez az oktatás a korábban már,elsajátított anyagra épí­tett, azt ismertnek tételezte föL A hosszú kihagyás után azonban az egykor elsajátí­tott ismeretek háromnegye­dét elfelejtették, nem volt mire alapozni a magasabb szintű képzést. Ráadásul a munka mellett kellett tanul­ni, sőt ez az időszak a leg­több embernél egybeesett a családalapítás, lakásszerzés éveivel, ami végképp meg­osztotta a tanuló energiáit — Mi lett a következmény? — A DEMÁSZ-nál, de azt hiszem más vállalatoknál is elöregszenek a középvezetők. Derékhadunk, amelyre eddig a legnagyobb teher háruli, 53—57 éves, nemsokára nyugdíjba mennek, sőt egy­részüket a folyamatos, meg­feszített munka idő előtt megállásra kényszeríti. Az utóbbi évtizedben viszont nem kerülhettek a helyükre megfelelő tudású, gyakorla­tú szakemberek, s ez máris érezteti hatását, a közeljö­vőben pedig súlyos gondokat okozhat — Az egész magyar isko­larendszernek komoly prob­lémája, hogy 14 éves kor­ban gyakorlatilag pályát kell választaniuk a fiataloknak. A lehetőségek megnőttek, ugyanakkor a 14 éves gyere­kek még nem eléggé érettek arra, hogy életre szólóan el­döntsék, milyen képesítést szerezzenek, merrefelé ori­entálódjanak. Ezért gyakori a hibás döntés: a választást a szakmák esetleges előnyei, a divat, a jövedelem, nem pedig a gyerek vonzalma és kepességei motiválják—ma­gyarázza dr. Perényi János, a Déri Miksa Gépészeti és Erősáramú Szakközépiskola igazgatója. A Dériben 1979 óta kísér­leti jelleggel lényegében is­mét beindult a nappali ta­gozatos technikusképzés. Az 1983-as tanévtől már ötöd­éves tanulóink is lesznek. Három különböző ipari hát­terű városban — Budapes­ten. Miskolcon és Szegeden — összesen 5 szakközépisko­lában indult meg a kísérlet. A Dériben valamennyi ta­nulót az új modell szerint oktatjuk, a többi iskolában párhuzamosan futnak szak­középiskolai és kísérleti osz­tályok­A József Attila Tudomány­egyetem neveléstudományi tanszéke dr. Ágoston György professzor segítségével és irányításával végezzük kö­zös munkánkat Elkészítet­tük az új képzési forma óra­terveit tanterveit — mond­ja az igazgató. Az első két esztendő min­denki számára azonos alap­képzést nyújt. Ez lehetőséget ad arra, hogy a szakirányú pályaválasztást két évvel későbbre hozzuk. 14 éves korában csak iskolát vá­laszt a gyerek, s ha közben kiderül, hogy más iránt job­ban vonzódik, második év végén válthat. Átmehet gim­náziumba, onnan idejöhet, illetve iskolán belül szakot változtathat. — Mekkora erre? igény van Két esztendeje merült föl a gondolat, hogy Szeged otthont ad a magyar kép­zőművészét 1960—75 közötti másfél év­tizedének, a friss léghuzatban kibonta kozó avantgaide törekvések, új kísérle­tek bemutatásának. Az elképzelést tetl követte, és Mezei Ottó művészettörténész irányításával a szegedi Móra Ferenc Mú zeum és a Bartók Béla Művelődési Köz­pont, valamint a Népművelési Intézet összefogásával megszületett ez a mintegy száz alkotó két és fél száz művét felso­rakoztató, Űj művészetért című tárlat. A kiállítás szakmai bemutatójára teg­nap, pénteken délben került sor a Hor­váth Mihály utcai Képtárban. Itt Vitányi Irán. a Múvelödéskutató intr/.et igazga­tója mondott megnyitót. A Közművelő­dési Palota Kupola Galériájaban, a Kép­iárban, valamint a Bartók Béla Művelő­dési Központ nagytermében és B galériá­jában létrehozott kiállításhoz tíz hazai múzeum és jó néhány műgyűjtő. magán­személy kölcsönzött alkotásokat. A már­cius 31-ig nyitva tartó tárlat mától, szom­battól tekinthető meg. A gazdag kataló­gusba Szuromi Pál, a szegedi Móra Fe­renc Múzeum munkatársa és Mezei Ottó művészettörténész, a Népművelési Intézet munkatársa, a kiállítás kezdeményezője és rendezője írt bevezető-eligazító tanul­mányt. Vitányi Iván megnyitója Az alábbiakban ismertet- vagy csak a hivatalosan is jük Vitányi Iván kiállítást szentesitett irányzatokkal megnyitó beszédét szembeni közös érdek tartot­— Nagyon jó együtt lát- ta ossze óket? Komoly es ni azokat az alkotásokat, fontos kérdések ezek, ame­amelyek a magyar képzőmű- lyeket ma mar maskeppen vészét közelmúltjának egyik kel1 felvetnünk, de nem ez íő vonulatát jellemzik, tvár, alkalommal kell valaszol­hogy a címe nem szeren- nunk ra- E/- mu vésze ttörté­cses. Igaz ugyan, hogy mind- net-írásunk feladata. épp kibújt tőről virág sar­jadhatott. Ennek az ábrázo­lásnak nem tagadhatjuk rea­litását, különben nem tarta­nánk ott, ahol tartunk. Ügy érzem tehát, hogy nem pusztán ez az olykor valódi, olykor vélt szembe­szállás adja az irányzatok jelentőségét, hanem egy ma­azok a művészek és mind- Szándékosan nem vettem sik mozzanat, amiben per­sze szintén van némi szem­benállás. S ez a szellem (vagy ha jobban tetszik: az azok a kiállítások, amelyek fel a kérdések közé a sta­anyagából a jelen szemle tisztikailag mérhető erteket. merít, az új művészetért dol- Azt ugyanis, hogy a gyor- „ _ . | ooztak, harcollak — a cím san szerveződő és gyorsan alkotó energiák) felszabadi­• T, rt?- m®zem' k,sebb 3'- mégis kizárólagosságot sej- bomló szövetségekben min- lása az elviteletek köteleket­erdeklodes. mint amennyit a tet, óhatatlanul azt érzékel- denki ugyanolyan érteket tu- bol. Többféle • előítélet a tevés valasztasok esetleg in- I teti, hogy ők és csakis ők, dott-e kepviselni. Nem ve- légi es uj konzervativizmus nem mások voltak, akik ezt tem fel, mert természetes- sokfele fajtája köti gúzsba megtették. Márpedig, ha ak- nek tartom, hogy a szerve- nemcsak az alkotás szabad­kor joggal küzdöttünk az itt ződés szakaszában soha seirt- ságát, hanem a társadalmi szereplő törekvések elismer- milyen irányzat, mozgalom fejlődés lehetösegeit a múlt dokolnának. — Mi a magyarázata? — Szerintem az, hogy a közösség, az ismert körül­mények megkötik a gyereke­ket. Nincs hagyománya az iskolaváltásnak, a szülők is, a gyerekek is tartanak attól, hogy új közősségbe nehezeb­ben illeszkedik majd a ta­nuló. — Várható, hogy az egy­séges alapképzés változtat ezen a hozzáálláson? — Ezt így előre nem le­het eldönteni, majd az élet megmutatja. Ennek az új szakképzési koncepciónak egy másik oldala: az alap­képzés a majdani tízosztá­lyos általános iskola tervé­hez is illeszkedik. Tanács István tetéséért, ne essünk abba a nem tudja következetesen hibába, hogy elérvén, má- érvényesi leni az érték elvét, soknak adjunk ugyanilyen a művészettörténeti — sőt. harcra lehetőséget. más síkon a világtörténeti — Az igazság kedvóért mond- jelentőségű mozgalmakkal is tam el mindezt, nem szeret- így történt. A cél azonban nék ünnepet rontani. Di- akkor is az érték teremtése századi típusú konzervati­vizmustol kezdve a szocia­lizmus hibás felfogásából és gyakorlatából fakadó merev­ségekig. sőt, már sikerült az avantgaide előítéleteket is kitermelnünk. Leküzdésük Új növényfajták A hirtelen bekövetkezett kemény hidegben kitűnően edződnek az új növényfajta­jelöltek a Mátra tetején el­helyezkedő kísérleti parcel­lákon. A Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem kompolti kutatóintézetének mátra­szentlászlói fagykisérleti al­Győzött a Hungária Zenére kiéhezett közön­ség gyülekezett csütörtökön délután és este a Sportcsar­nok bejárata előtt. A zsúfo­lásig megtelt lelátón cs já­téktérén a nagypapákkal ei­kezó ovodásgyerekektöl, a tizenévesektől az idősebb korosztályig mindenki a Menthol Hotel megnyitására vart. Az Express Ifjúsági ts Diák Utazási iroda szegedi kirendeltségének jóvoltából vegre Szegeden is láthat­tuk, hallhattuk a Hungá­riát. Fenyőéket látni kell, hi­szen igazi show-műsor uz. amit produkálnak. Fényoé­ket hallani kell, mert a Hungária zenészei — Dolly (ének). Fenyő Miklós (bil­lentyűt, ének). Kékes Zol­tán (szólógitár, ének). Flip­per öcsi (ritmusgitár, dob. ének). Novai Gábor (basszusgitár, ének), Fekete Gyula (szaxofon, ének), Zsoldos Dedi (dob) — vir­tuóz módon bánnak hang­szereikkel. Harmadik éve. hogy gon­doltak egy merészet, cv'nu­cit húztak a szivacstalpú „Mirranókhoz". bedobták a cfcikófrizurát, az ismere-lea­ség homályából „kikapták" a Brenda Lee-t idéző Dol­lyt — és már az első bemu­tatkozáskor a Műszaki Egye­lem E épületeben „micsoda bulit" csináltak. Ettől kezd­ve nem volt megállás. A népszerűségi listákon elre ugrottak. Ugy látszik kifize­tődött. hogy igényes zenet játszanak, úgymond a pén­zükért kiszolgálják a közön­séget. (A nyáron a siófoki szabadterin zuhogó esőben játszottak a vége előtt fél órával, mégsem rövidítet­tek!) Az egész színpad non­stop mozgásban van. Fenyö­ek elik is amit csinálnak, amolyan ..örömzenét" torai­nak hibátlan koreográfiá­val. lágy átmenetekkel, nagy szólókkal, ök azok, akiket rengetegen szeretnek, de azok is. akiket már-már divatból nem „illik" szóba hozni. A zsúfolt lelátók, a szűnni nem akaró tapsvihar mégis a Hungáriát igazolja. Amikor egy-egy koncert után kimerülten leroskad­nak a székekre.-a lelátókon még ütemes vastapssal kö­szön a publikum. így tör­tént ez Szegeden is! Bagamery Daszie lomásán az új szántóföldi növényfajták hidcgtürö-rcé­pességét vizsgálják. Első­sorban az őszi vetésű és ha­zai telepítésre szánt búza­félék fagyállóságát figyelik, de triticálévai és az új lu­cernafajtákkal is kísérletez­nek. Az állomás parcellái mintegy 850 méter tenger­szint feletti magasságban, az ország legmagasabban fekvő mezőgazdaságilag mű­velhető területén vannak. A térségben szélsőséges az időjárás, gyakori a hőinga­dozás, ezért jó lehetőségek nyílnak a tudományos vizs­gálatokra. Az idén különösen nagy várakozással tekintenek a szakemberek a vizsgálati eredményekre, mivel a Mát­ra tetején a tél első két ho­napja viszonylag enyhe volt, ám február elején a leg­ideálisabb tél következett be. csérni szeretnék. Mert na- volt, és ez adja jelentőségét társadalmi érdek, amelynek módszere a reformok útja. A most megszemlélhető képző­művészeti áramlatok együtt tünk a címben megjelölt Zokat"a'''mozgásokat ame- -születtek a társadalmi és korszak múveszeti életében . .... r,„-Hn,nn, r»in-mni, »"«>~­gyon is nagy szükség volt a ma számára, már erre a kiállításra. Mjért teklntjűk hát még. Mindazok, akik benne el- is egusegbr fogialhatonak lyeket a jelen kiállítások tudjuk, milyen szellemi iz- retr06pektíve bemutatnak? galmat jelentettek azok a Kevésnek érzem ehhez az gazdasági reformok eszméi­vel, a magyar kultúra fej­lődése is ebben a keretben f°rl3an egymásra következő elöbb emlitett szempontot- értékelhető Minden felso­kiallitasok, amelyekben az hogy tudni]iik valami szem- rolt Problémájukkal együtt — akkor úgy tűnt — új uta- tanítás határozta volna volt felszabadító hatásuk. Az kat kereső művészek fóru- m öket gokan úgy gon- alkotós szuverenitásának el­mot találtak maguknak. dol;ak például hogy ez vét képviselték, azt a gon­Mintha a képzőművészet ré- s/embenállás a hivatalos dolkodásmódot, amely min­gi reneszánsz funkciója éledt kuitúrpolitikával. Ez aim­vona fel: igaz, hogy nem ban L é n mostantói vo t szeles meg a kozönse- visszatekjntve _ „,bbé-ke­guk. de nemcsak egyszerű- vésbé illúziónak bizonyui, noha sokan jeleskednek ab­„„.. _ „. „ „ ban, hogy üldöztetésük se­fontosnak tekintették a ma­guk számára éppúgy, mint wt' felmuUlssák. A dolgot den tartalomhoz a maga formáját keresi. A bemuta­tott alkotások legjobbjai meggyőző művészi példáját adják ennek a magatartás­nak. Éneikül csak mintegy szociológiai jelentősége len­a magyar kultúra számára. "úgyis""'lehet "ábrá- ««„«? egésznek, így azonban Innen a szenvedelyes viták, Mlni h kultúrpolitikánk muveszetunk es kulurank a vallalasok es szövetkeze- , , . ,. L-„/I sek légköre, ami a megnyit- ~ amely 1958 0,a fokozódó vánulásokat körülvette. következetességgel vallja a Most visszatekintve, im- stílusok teljes szabadságat — magas már némi távlat birtokában, mintegy veszekedve bábás- szervesen tartoznak hozzá a némely dolgot másképpen iá- kodott, s a legnagyobb ve­tünk Mezei Ottó katalógus- szekedésben is biztosította a beli tanulmanya joggal mu- , . , , ,......, tat rá a felmerült kételyek- talaít- amelyben a főidből re. Vajon tényleg annyira új volt, ami itt megjelent vagy csak a nyugattól való elma­radás behozásának görcsös vágyában látszott annak? Egyáltalán, jó út-e a fel­zárkózásra, ha szüntelenül distanciókat akarunk ledol­gozni, ahelyett, hogy maka­csul az igazán magunkét mondanánk? Vajon valóban volt-e valami szellemi-mű­vészi egysége a folyamatban részt vevő törekvésekneK. ilyen értelemben jogos-e azt a sokfeleséget akár avant­gárdé néven is összefoglalni igaz történetében kell szá­mon tartanunk. Olyan törek­véseket reprezentál, sokszor szinten, amelyek hozzá a magyar művészet fejlődés­történetéhez, a haladó irány­zatok kibontakozásához. Honismereti munka Idei eiső ülését tartotta réti tevékenységéről, és tegnap, pénteken a HNF megvitatják az üzemtörté megyei honismereti bizoit- net-irás időszerű kérdéseit sága. Dr. Juhász Antalnak, Honismereti napot szervez­a bizottság elnökének meg- nek Deszken. Mihályteleken Az HTESZ-bcn Innovációs kör Innovációs kor kezdte az új muszaki-tudományos meg munkáját a Műszaki és gondolat számára utat le­Természettudomdnyi Egye- rerntenek a megvalositas sületek Szövetségének kere- egész folyamatában, a pia­tében. Célja, hogy az ci értékesítésig. MTESZ valamennyi tag- Az elmúlt evben megren­egyesületét, az érdeklődő dezett ipargazdasagi ludo­nyitója után Tóth János né, a szentesi honismereti bi­és Szegváron. Az idei hon ismereti diáktábor helyszíne szakembereket segítse az in­novációval kapcsolatos kér­dések feldolgozásában, az ismeretek elterjesztésében. Előadásokat, vitafórumodat szerveznek, lehetőséget ad­nak a szakembereknek ar­ra, hogy munkájuk, kutiiá­kérdéseit. 1 saik eredményeiről beszá­molhassanak, azokat meg­vitassák, tapasztalatot cse­réljenek. Az uj szervezet zottság elnöke tájékoztatta Szeged. Bekapcsolódnak a a résztvevőket a városoan honismerettel kapcsolatos folyó sokirányú és tartal- akciókba, tudományos ren­mas munkáról, majd dr. dezvényekbe. A továbbkéo­Hegyi András, a bizottság titkára értékelte az elmúlt évi tevékenységet, és tett zó munka mellett részt vál­lalnak a megye népfront­és nőmozgalmi történetének javaslatot az idei program- összegyűjtéséből és feldolgo­A tervek szerint a bizott­ság tagjai tájékozódnak a makói kisdobosok horósme­zásából. Az idén megjelen­tetik a .Csongrád megyei Honismereti Híradót. manyos tanácskozáson is kifejezésre jutott, hogy a magyar ipari inriovácios rendszerben többnyire Hi­ányzik a valódi anyagi es erkölcsi öszí önzés. Hazánk­ban sok hasznos műszaki ötlet születik, ilyen szem­pontból aligha vagyunk el­maradva a fejlettebb orszá­goktól, viszont nagyon von­tatottan halad, gyasian koordinálja a szövetség hü- nemtörődömségbe, meg nem lönböző tagegyesületeinek értésbe ütközik ezek meg­az innovációval kapcsolatos valósítása, hasznosítása. A munkáit, s gondoskodik ar- nagyobb vállalati qnóllóság ról, hogy az egyesületek és a piac kényszere egyre tagjai tudomást szerézhes- inkább feloldja a közöm­senek az öket érdeklő lé­mákról. „ Az utóbbi időben sorra alakulnak a különféle in­novációs szervezetek. Intéz­mények. Olyan rendszerek bösségel. E folyamatot se­gítik az innovációval foglal­kozó szervezetek köztük a most megalakult MTESZ­kör is. amely bátorítja a kezdeményezésre kész szak­kialakítasát segítik, amelyek embereket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom