Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-15 / 12. szám

Szombat, 1983. január 15. 99 Ax interfűrontermelést kiváltó induktorokat a szegedi ívártiák: tojásokba oltják a vírust Szegedi- kutatások eredménye r­Uj lehetőségek a gyógyításban intézetben KFT. Így rövidítik a társaság nevét, amelyet a Szegedi Orvos­tudományi Egyetem Mikrobioló­giai Intézete, az Országos Hae­matologiai és Vértranszfúziós In­tézet, valamint az EGYT Gyógy­szervegyészeti Gyára hozott lét­re. A Kutatási, Fejlesztési, Ter­melési Társaság égisze alatt rö­videsen megkezdődik Budapesten az interferon gyártása. Az ország legsterilebb munka­helye lesz az interferongyár, amely viszonylag rövid idő alatt (beruházási gyakorlatunkban re­kordnak számít az alig több, mint egy év) készült eL Sok pén­zért (amely azonban rendkívül gyorsan megtérül), sok fáradság­gal, figyelemreméltóan tehetsé­ges menedzseléssel, szervezéssel. Az itt előállítandó termék meny­nyiségét grammokkal, árát dol­lármilliókkal mérik, valóságos értékére pedig nincs mértékegy­ség. Hogyan méricskéljük új le­hetőségeinket — az életre? Az üzemszerű gyártáshoz sok minden kellett, de talán nem té­vedünk, ha azt mondjuk: alap­vetően a szegedi intézet munka­társainak eredményes kutató­munkája. A mikrobiológiai inté­zet igazgatójával, dr. Oláhné dr. Béládi Ilona egyetemi tanárral elsősorban arról beszélgettünk, ami a laikusokat leginkább ér­dekli. — Az interferonok az ember és az állatok sejtjeiben termelöd­nek, vírusok, valamint mikro­organizmusok és egyéb anyagok hatására. Kevés szénhidrátot tar­talmazó, envhén bázikus fehér­jék. Huszonöt évvel ezelőtt, mint vírusellenes anyagot fedezték fel. Rendkívüli érdeklődést keltett már akkor, részben azért, mert kevés a vírusellenes szerünk, másrészt, mert hamar kiderült, hogy másféle hatásai is vannak: szerepet játszik az immunrend­szer működésében és gátolja a daganatos sejtek osztódását is. — Alighanem ez utóbbi hatása magyarázza, hogy a kutatókon kívül a laikusok milliói érdek­lödnek az interferon iránt. Mi a tudomány álláspontja: használ­ható-e ez az anyag a rákos meg­betegedések elleni nehéz küzde­lemben? — Feltehetően. A kutatások jelenlegi eredményei szerint az interferonok gyakorlati alkalma­zásának két fő területe ígérke­zik: vírus- és tumorellenes szer­ként használhatjuk majd. A jö­vőbe utalást azért tartom szük­ségesnek, mert bár roppant anyagi és szellemi erőket vetet­tek be eddig az interferon előál­lításáért és kijnikai kipróbálásá­ért, az eredmények csak biztató­nak mondhatók. Sok nyitott kér­dés van még a kutatók előtt és az elméleti tisztánlátást számos gyakorlatias nehézség is gátolja. — Az interferon előállításának a nehézségeire gondol? — Részben. Tudni kell, az in­terferonok lényeges tulajdonsága, hogy hatásaikat csakis annak a fajnak a sejtjeiben fejtik ki, amelyben termelődtek. Vagyis az emberi szervezetben csak emberi sejtekben képződött interferonok hatnak, bár ismeretes néhány ellentétes adat is. például a bor­jú vagy a disznó interíeton hu­mán sejtekben is hatásos. Hogy megértse a gyakorlati al­kalmazás elé tornyosuló jelenle­gi akadályokat, el kell monda­nom: nem egyféle interferon lé­tezik. A vírussal fertőződött sej­tek által termelt interferonok közül azokat, amelyeket emberi fehérvérsejtek termelnek a, ame­lyeket kötőszöveti eredetű sejtek termelnek ff interferonoknak ne­vezzük. Az antigének hatására képződnek a y interferonok. Az eddigi klinikai kísérletek során a és P interferonokat alkalmaz­tak. A vértranszfúziós állomáso­kon összegyűjthető fehérvérsej­tek száma korlátozott, a kötő­szöveti eredetű sejtek tenyészté­sét nagy mennyiségben 'igen ne­héz megoldani. Márpedig nagy mennyiségű interferonra van szükség ahhoz, hogy a gyakorlati alkalmazás módjairól és terüle­teiről megszülethessenek a végső következtetések. — Ügy tudom, az interferon gyártására a finn Cári Cantell és munkatársai által kidolgozott eljárás módosított változatát al­kalmazzák majd a budapesti gyártás során. És a világ néhány laboratóriumában sikereket értek már el a szintézissel, illetve a génsebészeti úton történő előállí­tásban is. — Ez utóbbi módokon előállí­tott. interferonokat most próbál­ják ki. Reméljük, hogy sikerül a tömeges termelést megoldani, következésképpen a terápiás al­kalmazás lehetőségeit pontosan meghatározni. — Kérem, beszéljen részlete­sebben az eddigi klinikai kísér­letek eredményeiről! — Az interferont sokan a pe­nicillinhez hasonlítják. Mindket­tő természetes anyag, egyik a vírusokkal, a másik baktériu­mokkal szemben hatásos. A fel­fedezés!? követő években a peni­cillint sem kellően tisztított for­mában használták és akkor ke­vésbé is volt hatásos. Valószínű, hogy az interferon további tisz­tításával és megfelelő esetekben a nagyobb dózisokkal jobb ered­ményeket lehet majd elérni. A kezdeti klinikai kipróbálások fo­lyamán, mint vírusellenes anyag, ráért nem váltotta be a hozzá fűzött nagy reményeket, mert a kelleténél kisebb mennyiséében alkalmazták. Ma már nyilvánva­ló, hogy a különféle vírusok okozta megbetegedések gyógyítá­sában és megelőzésében, az em­beriséget súitó járványok vagy váratlanul fellépő, súlyos lefo­lyású. nagy mortalitással járó ví­rusbetegségek kezelésében ered­ményesen használhatjuk. A má­sik alkalmazási területen, a da­ganatos megbetegedések elleni felhasználás során fordított volt a tapasztalat útia. Az első kísér­letek sikerei után bizonyos fokú kiábrándultság következett. Egyes kutatók ma is azt állítják, hogy az interferon semmivel sem ha­tásosabb tumorellenes szer, mint az eddig bevált szerek és eljárá­sok. Való igaz. hogy a korábbi klinikai próbákat csak a hatás feltételezésével megválasztott, kisszámú brtegen végezték, s nem is kontrollálták kellőkóprvn. Az akkori jó eroHménvok tehát nem általánosíthatók. Az. utnhhi két evben azonban megfelelően el­lenőrzött körülmények között próbálják ki Amerikaban, meg kell várnunk ezeknek a kísérle­teknek az eredményeit. Annyi már most bizonyos, hogy az in­terferonnal nagy jelentőségű szert nyert az emberiség; vagy az ed­digi gyógymódokkal kombinálva, vagy azokat helyettesítve ered­ménnyel használhatjuk a rák ellen. — Azért előnyösebb az inter­feron, mert természetes anyag lévén nincsenek súlyos mellék­hatásai? És a daganatos beteg­nek vírusellenes védelmet is ad? — Az interferon nem csoda­szer, de valóban előnye van az eddigi kezelési módokkal és sze­rekkel szemben. Nem beszéltünk eddig részletesen az immun­rendszert befolyásoló hatásáról, amely egyszerűsítve abban áll, hogy fokozza a szervezet ellen­állóképességét. Köztudomású, hogy a rákos betegek a kezelés során alkalmazott gyógymódok és -szerek hatására, sajnos, kife­jezetten fogékonyak lesznek a fertőzésekre, a szervezet ellen­állóképessége meggyengül, nem­egyszer belehalnak egy banális vírusfertőzésbe. Interferon hasz­nálata esetén ez nem fordulhat elő. Ha a sejtosztódást gátló ha­tása révén csak annyit érünk el vele, mint az eddigi cystostati­kumokkal, másik hatása, az im­munrendszer védelme — akkor is mellette szól. — A szegedi intézetben milyen hatásait vizsgálják az interfe­ronoknak? — Mindhárom hatásukat vizs­gáljuk, mérjük. Az a és a v in­terferon gyártósára szabadalmaz­tatott eljárásunk van, de foglal­kozunk a fi interferon termelési technológiájának kidolgozásával is. Más kutatóintézetekkel együtt­működve a génsebészeti úton va­ló előállítás felé szeretnénk for­dulni, de ennél talán sürgetőbb, hogy a tisztítás módozatait töké­letesítsük. Sorolhatnám még; sok évig ad munkát nekünk az interferon. — Nem kevés, amit eddig tet­tek. Mi a titka, hogy egy ki esi egyetemi intézet olyan teljesít­ményre képes, amelyet elérni, tudomásom szerint, máshol, más­kor meg sem kísérelnek — alap­kutatási intézményi bázis hiá­nyában? — Csak azt tudom mondani, hogy érdemes beskatulyózódni, egyetlen, szűknek látszó kutatási területre koncentrálni. Intéze­. tünkben Ivánovics György pro­fesszor kezdeményezte a vírus­kutatást. 1964 óta külön téma­ként kutatjuk az adenovirust, amely interferont képez a sej­tekben. Akadémiai támogatással, megfelelő témakoncentrációval, kiváló kutatótársakkal, a körül­mények szerencsés alakulása ré­vén jutottunk eddig. Abban, hogy laboratóriumi körülmények között sikerült kidolgozni az el­járást: hogyan nyerhetünk a fe­hérvérsejtekből interferont — dr. Mécs Imrének, az MTA tudomá­nyos főmunkatársának volt nagy szerepe. A megvalósításban dr. Pusztai Rozália egyetemi docens­nek. dr. Tóth Miklós egyetemi tanársegédnek, dr. Rosztóczi Ist­ván egyetemi docensnek, dr. Tóth Sándor nak, az MTA tudo­mányos segédmunkatársának, dr. Taródi Bélának, az MTA tudo­mányos munkatársónak, Endresz Valériának, az EGYT biológusá­nak. Dr. Gál György egyetemi tanárnak és munkatársainak kö­szönhetjük, hogy a véradó állo­másról a vérnek a fehérvérsej­teket tartalmazó részét megkaptuk a kísérleteinkhez. Az előállítási módszerünk nagyításához. az üzemi méretű' interferongyártás technológiájának kidolgozásához is olyan partnereket találtunk, akik gyorsan át tudták venni és továbbfejleszteni a mi eredmé­nyeinket. Dr. Béládi Ilona 1974 óta igaz­gatja az intézetet, ahova egyéb­iránt már harmadéves egyete­mista korában is beiárt dolgozni. Az interferonkutatás tárnáiból írta kandidátusi és nagydoktori értekezését. Egyetemi intézet lé­vén, az itt dolgozóknak elsőren­dű feladata az oktatás. Az alap­kutatásnak számító interferon­kutatási témákból mégis négy kandidátusi értekezés született, mióta a professzorasszony vezeti a kis létszámú kutatócsoportot. Titok tehát nincs, dr. Béládi Ilonának és munkatársainak nyil­vánvalóan a munka a hobbiiuk. Napok múlva azért is készülhet fítldapestm a mngvar intrrlernn. SULYOK ERZSÉBET Szekeres Vince emiékezete 1903. január 16-án született Szeged-Királyhalmon, földműves családban. Szülei a várostól bé­relt 5 hold földön gazdálkodtak, illetve napszámba jártak. Heten voltak testvérek, hat fiú és egy lány. Vince harmadik gyermek­ként született. Apjukat, Szekeres Andrást korán elvesztették, 1918­ban az olasz fronton hősi halált halt. Az apa nélkül maradt gye­rekeket édesanyjuk. Császár Ju­lianna nevelte és vezette a ház­tartást. Szűkös anyagi helyzetük nem tette lehetővé a család min­den tagjának hosszabb iskolázta­tását. Vince az egyetlen, aki 1915-ben befejezte a szeged-kö­röstéri Állami Elemi Népiskola 6. osztályát, míg testvérei csak a negyedik osztályig jutottak el. Húszéves korában, 1923-ban asztalosinas lett, s szakmájában dolgozott Faipari mestervizsgát tett később, s az Első Szegedi Bútorgyár Rt. alkalmazta rajzoló­csoportvezető munkakörben. A gazdasági válság hamarosan Pestre kényszerítette munkát ke­resni. 1932 márciusától 1932 no­vember végéig a Drasche cégnél dolgozott mintakészítő asztalos­segédként. Elbocsátása után újra Szegeden próbálkozott, de ekkor mór nemcsak az elhúzódó de­konjunktúra miatt nem kapott állást, hanem egyre nyilvánva­lóbbá lettek baloldali nézetei, s ez sok esetben kizárta alkalma­zásának lehetőségét. A munkásmozgalommal még inaslegény korában került kap­csolatba. 1927-ben felvették a Magyarországi Famunkások Szö­vetségébe, itt a munkásszolidari­tás gyakorlati megvalósulását ta­pasztalhatta. Szekeres Vince aktivitásával elsősorban az eszperantistáknál tűnt ki. A szakosztály két „nyelv­tanára", Tombácz Imre és Csesz­kó Jenő segítségével gyorsan megtanulta az eszperantó nyel­vet. Felesége, valamint egykori, ma még élő barátai elmondták, hogy nyelvtudását külföldi, bal­oldali kapcsolatainak kiépítésére használta fel. A politizálás fő színtere a Hét­vezér utcai Munkásotthon volt. Itt bukott le egyik akciójánál 1937-ben. önéletrajza és a visz­szaemlékezők szerint abban az évben Valenciából a spanyoL népfrontkormány hivatalos, esz­perantó nyelvű lapján (Popolo Fronto) kívül egy ftagy méretű antifasiszta plakát is érkezett cí­mére. Ez utóbbi annyira meg­tetszett Lájer Dezsőnek, azSZDP akkori szegedi titkárának, hogy kitűzette a Munkásotthon faiára. Néhány óra múlva már tudo­mást szerzett róla a rendőrség és Szekeres Vincét letartóztatták. Rövid vizsgálati fogság után azonban szabadon engedték, de ettől a perctől kezdve állandó megfigyelés alatt állt. Gyakran tartottak házkutatást lakásán felforgató iratok után kutatva. Megélhetési lehetöségetől a ható­sági eljárások sem fosztották meg, 1932-től piperecikkek házaló ke­reskedésével foglalkozott. A német megszállás után szi­gorúbbá váltak a mozgalmi mun­ka feltételei. Szekeres Vincét is­mét letartóztatta a rendőrség. Még aznap kihirdették előtte a városból való kitiltásáról hozott határozatot, majd több társával együtt Ricsére (Zemplén megye) internálták. Szeptember 3-án, azon a napon, mikor a többiekgt' Németországba szállították, te­kintettel második fia megszüle­tésére, hazaengedték. Nem ma­radt Szegeden, hanem az újabb elfogatás elől sógorához Ásott­halomra menekült. Ott bujkálta város felszabadulásáig. Október 15-én jelentkezett a frissen szervezett Polgárőrségbe, ahol hamarosan a politikai osz­tály nyomozó-csoportvezetője lett. 1945. július 7-én kelt tagkönyve szerint a Magyar Kommunista Pártba 1944. október 25-én lépett be. Munkakönyve az alábbi mun­kahelyekről tudósít: a párádfür­dői II. számú Fürdökórház telep­vezetője, innen áthelyezték a Tolna megyei Gyógyszertár Vál­lalat élére. Csak 1954-ben tért vissza Sze­gedre. s rövidesen kinevezték előadónak a III. kerületi Tanács­hoz. A nyugalmi periódus nem tartott hosszan: 1956. augusztus 15-én felmondtak neki és újra az asztalosszakmájában helyezke dett el. Október 24-én, az ellen­forradalmi események hírére je­lentkezett a pártbizottságon, és több társával együtt beosztották — akkori szóhasználattal — a „pufajkások" (karhatalmisták) közé. A zűrzavar elülte után néhány hónapig a karhatalmi zászlóalj rang nélküli katonájaként telje­sített szolgálatot. 1957. április 17-i hatállyal visszakapta végi rangját, és hamarosan az állását is: a rendőrségi Fogadóiroda ve­zető posztját foglalhatta el. Szá­zadosi rangban nyugdíjazták 1965-ben. Nyugdíjaséveiben is élénk társadalmi tevékenységet folytatott, dolgozott a Városi Pártbizottság panaszirodáján, tagja volt az I. kerületi Tanács­nak, ellenőrizte az óvodák és or­vosi rendelők egészségügyi rend­jét. Szekeres Vince a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Munkás­Paraszt Hatalomért Emlékérem, a Kiváló Szolgálatért Érdem­érem, a Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatának ki­tüntetettje 1981. február 28-án halt meg. MARJANUCZ LÁSZLÓ REICH KAROLY RAJZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom