Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-15 / 12. szám

Szombat, 1983. január 15. 95 A könnyűipar idei tervei Gazdálkodás a járásban A termelést a tavalyihoz képest nem növelik, ám minőségileg jobb termikek gyártását tervezik az idt» a könnyűiparban. A külpiaci prognózisok erre az esztendőre sem ígérnek lényeges változást, a könnyűipari termékek — a ruházati cikkek, bútorok, papír- és bőráruk — iránti kei-eslet nagymértékű növekedése nem várható. Sőt. bizonyos termékek értékesítése egyre nehezebbé válik; várhatóan az idén is folytatódik egyebek közt a ruházati cikkek forgalmának csökkenése. Előreláthatóan a belföldi fogyasztás is mérséklődik, s ezen belül az igények differenciáltabbá válnak. A könnyűipari termelés Idei, tervezett szinten tartása az egyes ágazatok számára azonban nem egyforma feladatokat ad. A textiliparban kiemelt feladat a termékek minőségének javítása, emellett a vállalatoknak többet kell törődniük a szállítási ütem és határidő tartásával. A korábbiaknál nagyobb gondot kell fordítaniuk a gyakran hiányzó munka- és védőruhák iránti igények kielégítésére, is. A pamutiparban az alapanyagokkal való jobb gazdálkodás a legfontosabb, amire jó megoldást kínál a szovjet gyapot felhasználási arányának növelése, valamint a másodlagos anyagok feldolgozásának bővítése, részben a már e célra üzembe helyezett berendezések iobb kihasználásával és korszerűsítésekkel. A len-kenderiparban a szabadidő-ruházati szövetek gyártásat fokozzák, mivel ezek iránt mind a belföldi, mind a külpiacokon növekszik a kereslet. A gyapjúiparban a termékeiket — a fonalat és szövetet — továbbfeldolgozó kötő- és konfekcióiparral kialakított kapcsolatok elmélyítése a legfontosabb feladat, eddig ugyanis jórészt kihasználatlanok voltak a közös piackutatás, és az összehangolt gyártmányfejlesztés lehetőségei. Ezzel segíthetik a gyapjúipar közvetett exportjának növelését, azt, hogy az exportra kerülő kötő- éj konfekcióipari termékek nagyobb hányada készüljön hazai alapanyagból. A tervek szerint az együttműködésbe az eddigieknél jobban bekapcsolódik a rövidáruipar, mégpedig a kellékek választékának szélesítésével. A textilruházati és a kötőiparban alapvető feladat a lakossági igények kielégítése, az árban és minőségben megfelelő választék kialakítása. A bőriparba^ jobban számolnak majd a készárutermelők, a feldolgozók igényeivel, miközben fokozzák a hazai nyersbőrök felhasználásét. A szőrmeipariak megkísérelik visszaszerezni a korábbi exportpozícióikat, amit a modellválaszték és a külkereskedelmi tevékenység javításával érhetnek el. .4 cipőipar piaci prognózisai fellendülést jeleznek, ezért a vállalatoknak fel kell készülniük a termelés növelésére és a minőség javítására egyaránt. A nyomdaiparban az idén is folytatódik az ofszettechnologia térhódítása, ehhez kapcsolódik o papíripar feladata: a belföldi termelés és az import összehangolása. A bútoriparnak az idén már bizonyítania kell a korábbi évek exportbővítő beruházásainak megalapozottságát; a tavalyinál több versenyképes terméket kell előállítania, és lényegesen nagyobb konvertibilis exportot teljesítenie. A hazai termékválasztékot is gyors ütemben az igényekhez kell igazítani, elsősorban az elemes bútorok gyártásának növelésével. A könnyűipar vállalatainak ahhoz, hogy a népgazdasági feladatokat teljesíthessék — a múlt évi gazdasági tapasztalatok birtokában és a várható piaci helyzet ismeretében — elsősorban a termékek versenyképességét kell fokozniuk. Alapvetően a termékek színvonalának, minőségének javítására van szükség, amihez a vállalatoknak az eddigieknél tervszerűbben kell gazdálkodniuk a rendelkezésre álló alapanyagokkal, javítaniuk kell a munka szervezettségét és a minőségellenőrzést. Kiemelt jelentősége van a piaci információk gyors megszerzésének. Az export növelése változatlanul központban álló feladat: a népgazdaság az idén ettől az ágazattól a konvertibilis kivitel 5—6 százalékos emeléset várja. Nehezíti a vállalatok dolgát, hogy az idén a létszám további — várhatóan 2.5 százalékos — csökkenésével keli számolniuk. Beszélgetés dr. Somogyi Ferenccel A szegedi lakásii tanácsrendeletről 5-1 MTt kell tudni a lakásigények megújításáról és a letéti díjról? Az országos Jogszabály rendelte el, hogy az 1982. december 31-ig ki nem elégített lakásigényléseket (kiyétel a végrehajtó bízottság által jóváhagyott névjegyzéken szereplök igénye, amely elvileg már kielégítettnek számít) meg kell újítani, s a megújítás egyik feltétele a letéti díj elhelyezése. A legutóbbi lakásigénymegújítás óta eltelt időszak tapasztalatai .azt mutatják, hogy a lakásigénylések nyilvántartása nem teljesen ,,élő" adatokat tartalmaz. Ez a körülmény, továbbá a lakásgazdálkodás rendszerének módosítása, a jelentősebb anyagi terhet igénylő lakásellátási formában épülő lakások arányának növekedése szükségessé teszi a nyilvántartott lakásigénylések ismételt felülvizsgálatát. A tanácsok feladata, hogy a lakásigény lésekről mindenkor pontos nyilvántartással rendelkezzenek, ezért a változások bejelentésében érdekeltté kell tenni az igénylőket A megújítás április végéig időszerű. Ennek adminisztrációs előkészületei megtörténtek. Az új lakásigénylésekre ugyanez vonatkozik. Aki a letétet kiveszi, az törli magát az igénylők sorából. A letéti díjat az OTP kezeli, s kamatot fizet rá. Ez az összeg a használatbavételi díj, vagy az előtörlesztés némi megelőlegezése. Ezzel az igénylő anyagilag felkészül a lakáshoz jutással öszszefüggő költségeinek teljesítésére, hiszen a letét a legnagyobb kedvezményekre jogosultság esetén sem elegendő önmagában a kiutaláskor, lakástulajdon-szerzéskor szükséges kiadásokra. Szükséges megjegyezni, hogy a lakásigények megújítása illetékmentes. A lakásügyi rendeletek szelleméből egyértelműen kiderül: nagyobb cseremozgásra lenne szükség. Milyen könnyítések, szervezett megoldások segítik ezt elő? ' Már az 197l-es országos lakásrendelet lehetőséget biztosított a tanácsoknak arra, hogy ingatlankezelő szervezetük lebonyolítson bizonyos lakáscseréket. Szegeden ebből annyi valósult meg, hogy a magánjellegű lakáscseréket az IKV segítette elő, és a lakásügyi hatóság csak ennek törvényességét vizsgálta. Tavaly áprilisban a végrehajtó bizottság olyan jogosítványokkal ruházta fel az IKV-t, hogy lakáscsereosztályt szervezzen, s ennek működéséhez lakáscserealapot is biztosított. Ezzel gazdálkodhat most az IKV január 1-től, s valódi ' lehetőségei lesznek a cseregazdálkodásra. Lényeges szabály, hogy ennek a cserealapnak a „bérlője" az IKV. s mint bérlő, csereviszonyba, csererendszerbe léphet, szerződést köt. Így hármas-négyes cserék lebonyolítására is képessé válik. A lakásokkal természetesen el kell számolnia a lakásosztálynak. Az IKV maga is érdekeltté válik e cserealap forgásában. I.ehetséges. hogy ezzel csökken az üres lakások száma? Az üres lakások ügye soksok más mozzanattal van összefüggésben. Leírt szám, tehát foglalkozni kell vele: az 1980-as népszámlálás tájékoztatója szerint akkor 2 ezer (kétezer!) lakás volt üresen Szegeden 1 Megvizsgáltuk, ebből 1400 magántulajdonú lakás volt; akkor volt éppen napirenden Felsőváros III. ütemében négy komplett lakóház műszaki átadása december végén, de a beköltözés elhúzódott májusig: tizenegynéhány épület ki volt ürítve felújítás miatt. A kiutalható üres lakások száma azonban így is százon fölül volt. Bizonyos tartalékkal rendelkeznie kell egy ilyen méretű városnak fccsak. példaképp emlékeztessünk egy gázrobbanásra: azonnal lakás kellett 8 családnak!). De tartaléknak még a száz is sok, és nem indokolt ezeket sem harminc napon túl üresen tartani. A lakások hasznosításának racionálisabb módjához —, az ésszerű tartalékon túl —, a csererendszer megélénkülése is hozzásegít majd. Nincs ugyan a rendeletben, de magas fokon közérdekű a lakbérek rende'zésénck gyakorlata. Ezzel összefüggésben is az a fő kérdés: Szegeden aiakítanak-e ki lakbérövezeteket? Szeged városszerkezete nem indokolja lakbérövezetek kijelölését, vagyis, nem lesz magasabb lakbér a rendeletben megállapítottnál. A tanácsrendelet országos felhatalmazás alapján lakbércsökkentő intézkedéseket viszont tartalmaz. Így 25 százalékkal csökken a lakbér és a lakás-használatbavételi díj a körtöltésen kívül, és a Cserepes sori kislakások esetében. Lakbérövezeteket csak a fővárosban és Debrecenben alakítottak ki. A szegedi belvárosi lakásnak vannak bizonyos előnyei, de zaj- és porártalom egyenlíti ezt ki. A lakótelepi lakók bizonyos kényelmetlenségeit is ellensúlyozzák egyéb előnyök (pl. a lakások állaga). A lakások felmérése már folyik. A lakbérközléssel kapcsolatos esetleges vitákat a tanács építési osztálya bírálja majd el. (Vége.) A megyei pártbizottság az S 1982. év gazdaságpolitikai • munka középpontjába a népí gazdasági egyensúly javítáí sát segítő feladatokat — az 1 exportárualapok bővítését, az anyag- és energiagazdálkodás ésszerűsítését, a gyorsan változó feltételeknek megfelelő rugalmas gazdálkodás segítését —. valamint az életszínvonal megőrzését biztosító helyi tennivalókat állította. Az 1983. évi feladatok sem kisebbek. Hogyan sikerült a tavalyt feladatokat megvalósítani és felkészülni az ideiekre a szegedi járásban — erről kértünk interjút dr. Somogyi Ferenc tői, a szegedi járási pártbizottság első titkárától. — A tavalyi év feladatait a Központi Bizottság 1931. december 3-i, és a megyei pártbizottság 1982. évi gazdaságpolitikai állásfoglalása alapján határoztuk meg. Részletes munkaprogramot dolgoztunk ki. Figyelembe vettük a szabályozás adta lehetőségeket és a helyi adottságokat, Konkrét feladatokat tűztünk ki. Ma már elmondhatom, hogy ezek megvalósításának érdekében igen erőteljes politikai munka bontakozott ki. Javult a pártI szervek és az alapszervezetek irányító és ellenőrző tevékenysége. De ugyanezt mondhatom el a gazdaságpolitikai agitáció hatékonyságáról is; reálisan tájékoztattuk az embereket, nem hallgattunk gondjainkról. — A szegedi járás gazdasági arculatát a mezőgazdaság határozza meg. — A mezőgazdasági termelés 1982-ben a hatodik ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően, a megyei átlagot meghaladó mértékben fejlődött. Igaz, hogy kedvezőtlenül hatott a hosszan tartó aszály, ugyanakkor kegyeibe fogadta a gazdaságokat az ősz. Ezért aztán a gabonafélék hozama alatta maradt a tervezettnek, de más kultúrák termelésével elégedettek lehetünk. Az elért eredmények persze igen differenciáltak. összességében elmondható, hogy a termelőszövetkezetekben az üzemi termelési érték átlagosan 10 százalékkal növekedett. A gabonafélék vetésterülete 3 százalékkai nőtt. Továbbra is igen kedvezőek a- szegedi járásban a rozstermesztés tapasztalatai. Talán ezért is van, hogy 6,3 százalékkal nagyobb területre vetették el ennek a homokon jól termeszthető gabonafélének a magvait, mint 1981-ben. Jó idő volt a kukoricára. A vetésterület is elérte azt a szintet, amelyen ez a növény eredményesen termeszthető. Az őszi árpa ecetében viszont a termésátlagok tekintetében indokolatlanul nagy különbségek alakultak ki. — Az elmúlt években csökkent a nagyüzemi zöldségtermő terülft... — A folyamat lassulását tapasztaljuk. A szövetkezetek a háztáji és tagi gazdaságok bevonásával kívánjál; megtartani az elért szintet ami 1200—1300 hektárt jelent. Jó MEDOSZ-ülés Idős, nyugdíjas szakszervezeti tagok helyzetét, részvételüket a szervezeti életben tárgyalta soros ülésén teg-nap, pénteken Szegeden, a megyei AGROKER-központban a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete Csongrád megyei bizottsága. Az erről szóló beszámolót Megyaszai Imre, a megyei bizottság szociálpolitikai felelőse terjesztette elő. A megyei bizottság elfogadta a beszámolót, majd meghallgatta Kovács Lajos megyei MEDOSZ-titkár tájékoztatóját a két ülés között végzett tevékenységről, illetve megszavazta a testület 1983. i. félévi munka tervezetét, __ tapasztalatok mutatkoznak a paradicsomtermesztésben. A fajták tudatos kivalasZlasa, a modern agrotechnikai eljárások alkalmazása arra vezetett, hogy jelentősen nőtt az átlagtermés. Kisebb területre vetettek fűszerpaprikát. A termés nagy volt, s ez felvásárlási gondokhoz vezetett októberben. A szőlő és a gyümölcs beiak'aritása zavartalan volt, fagyok ugyanis nem nehezítették a munkát. Jó volt az almatermés, de 1982ben is jelentós mennyiségű étkezésre is alkalmas almát kellett az iparnak feldolgoznia. A termelőszövetkezetek 1560 hektár szőlő termését takarították be. Az átlagtermés majdnem kétszerese az elmúlt évinek, a minőség azonban elmaradt a várakozástól. Altalánosságban elmondható. hogy a zöldségtermő terület nagysága jobban igazouott a piaci igényekhez, mint korábban. Ennek ellenére adódtak értékesítési nehézségek, ám világosan kell látni, hogy ezeket nem mindén esetben az árubőség okozta, haném sokszor a termékek gyengébb minősége. — A másik ágazat: az állattenyésztés. Ennek a fejlesztése régóta cél a szegedi járásban. — Valóban így van, és a megállapítás főként a homoki területekre igaz. örvendetesnek tartjuk, hogy a szarvasmarha-állomány majdnem 6 százalékkal növekedett, annak ellenére, hogy a balástyai Móra Ferenc Tsz felszámolta közel 400 darabos állományát. A sertéstelepeken az-állománybövités elmaradt a tervezettől. Az utóbbi évek dinamikus fejlődése után a juhászati ágazatra megtorpanás jellemző. Ez érthető, hiszen az exportpiacokon értékesítési fondok mutatkoznak, így a jövedelmezőség romlott. Dinamikusan növekedett viszont a vágóbaromfi-termelés. Hogy a tejtermelésről is szóljak; a nagyüzemek mintegy. 6 ezer hektoliterrel több tejet adtak át, mint az elmúlt évben. A kisüzemi termelés viszont csökkent. A feldolgozó vállalatok lényegesen több vágóállatot vásároltak fej a szegedi járásból, mint az elmúlt esztendőkben bánnikor. A kistermelőktől 102 ezer darab hízó sertést vettek. 7 ezerrel többet, mint 1981-ben. A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát 890 kocát és 120 vemhes üszőt adott át a kistermelőknek. Az ágazatról összességében pozitív a kép. — 1982-re jelentős mérvű szőlő- és gyümölcstelepítést terveztek. — A tervek nem valósultak meg. Szőlőből 42, gyümölcsösből 50 hektárnyit telepítettek a gazdaságok. Ennek egyik oka, hogy kevesebb pénz állt rendelkezésre, s el kell mondanom azt is, hogy néhány területen bátortalansággal is találkoztunk. itt említem meg. hogy év közben tapasztaltunk bizonyos fokú elkeseredettséget az almaértékesítési gondok miatt. Több helyen vágtak ki ültetvényeket. Ezzel általában nem értünk egyet. Ott viszont, ahol a gyümölcsösök leromlott állapota ezt indokolja — természetesen körültekintő szakmai mérlegelés után —. indokolt az ültetvények megszüntetése. A további célszerű telepítéseket szükségesnek, fontosnak tartjuk. Több olyan példát ismerünk. hadd hivatkozzam most csak a pusztamérgese-e. ahol a szövetkezeti tagok és a lakosság pénzeszközeit is igénybe veszik az új telepítésekhez. Ez jó tendencia, támogatni kell és támogatni is fogjuk. — A közelmúltban több mikrokörzet alakult a járás-/ ban. Hogyan értékeli eddigi munkájukat? — A mikrokörzetek gazdaságainak együttműködése egyes körzetekben igen jó, ám ez nem mondható el mindegyikre. A lehetőségeiket, néhány szövetkezetet kivéve. úgy érzem, nem használják ki eléggé. Célszerűnek tartanánk, hogy az együttműködés ne csak a termelés egy-egy fázisára, hanem annak egész folyamatára, az értékesítési munkákra és a beruházások megvalósítására is terjedjen ki. Hogy csak egy példát mondjak: lehetőség volna például a gépvásárlások egyeztetésére.. 1 Itt mondom el, hogy nem vagyunk teljes mértékben elégedettek az „Erősebb segítse a gyengéf'-mozgalom eredményeivel sem. — A szövetkezetekben most készülnek a gazdálkodási mérlegek... — Információink szerint, és hosszú évek óta talán először, nem lesz járásunkban olyan mezőgazdasági szövetkezet, amelyet szanálni kell. Ezt jelentős eredménynek ítéljük meg, s úgy tartjuk, annak köszönhető, hogy a dolgozó kollektívák jobban érzékelték gondjainkat, valóban éltek a rendelkezésükre álló lehetőségekkel, és eredményesen alkalmazkodtak a változó körülményekhez. — Az elmúlt évtizedben növekedett az ipari termelés a szegedi járásban. — Elismeréssel kell szólnom a kábelgyár kisteleki gyáregységének, a tejipari vállalat kisteleki sajtüzemének és a Sándorfalván dolgozó ruhaipari szövetkezetnek a munkájáról. A ruházati szövetkezet például exporttöbblet-vállalást is tudott teljesíteni. — Milyennek ítéli meg az áruellátás alakulását? — A lakosság alapellátását sikerült biztosítani. Az élelmiszer-ellátás kiegyensúlyozott volt, a vegyes iparcikkek forgalma a terveknek megfelelően alakult. A vendéglátóiparban növekedett a közétkeztetés aránya. Gondok mutatkoznak viszont az építő- és tüzelőanyag-ellátásban. — Épültek, szépültek a felvak ... — Javult a községek kommunális ellátottsága. Tizenhárom kilométer szilárd burkolatú út, kilenc kilométer járda és nyolc kilométernyi csatornahálózat épült. Folytatódott a gáz- és vízhálózat bővítése. Felépült az ópusztaszeri és a zákányszéki iskola, százhuszonöttel nőtt az óvodai helyek száma. Szólnom kell arról, hogy nőtt a lakosság anyagi áldozatvállalásának mértéke és társadalmi munkájának értéke. — Melyek lesznek 1983ban a legfontosabb feladatok? — A mezőgazdasági termelést differenciáltan 4—5 százalékkal kell növelni. Ügyelni kell area hogv a szápts földi zöldségtermó terület legyen összhangban a felvásárló és feldolgozó vállalatok igényeivel. Érvényesüljön a többcsatornás értékesítési rendszer, maradjon változatlan a termelési kedv. Fontosnak tartom, hogv a falvak lakosságmegtartó ereie tovább növekedjék, de ehhez az ott lakók is járuljanak hozzá pénzeszközeikkel. Sok feladat van. ha mindet felsorolnám, talán soha nem é— nék a végére. Minden törekvésünknek azt keh szolgálnia. amit az MSZMP KB határozata és a megvei pártbizottság állásfoglalása ró ránk,. Járuljon hozzá a szegedi iárás is a népgazdasáei egvensúly helyzetének javításához, fizetőképességének megőrzéséhez, elért, életszínvonalunk megszilárdításához. Petri Fcreac