Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-15 / 12. szám

4 Szombat, 1983. január 15. Pszichiátriai kongresszus A Magyar Pszichiátriai részt kell vennie e betegek Tarsasag L kongresszusa gyógyításában, rehabilitácíó­tcezdödött pénteken a Sem- jában. melweis Orvostudomány ' .. Egyelem elméleti épületé- Ezutan aj- Péter Berner­hen. Hazai és külföldi pszt- nek' dr• . vladimÍT Ivanov­chiáterek. pszichológusok, váFnai r™'-U!i'-i-! biológusok és szociológusok klVVkaD 1gazeat - mintegy 300-an - tané-. Carl° Pemsnek, koznak a pszichiátria rr tálhigiénés problémáiról, nak, a várnai pszichiátriai klinika igazgatójának és a svédor­koznak a pszichiátria men- u,m??? ,SRret7n p'3zi" iénés nroblémáiról a chiátrlai klinikája igazgató­biológiai pszichiátria hazai j?„"f„k .Ü"^^3 a Magyar kutatásainak legújabb ered­ményeiről, valamint a sür­gős és intenzív pszichiátriai ellátás tapasztalatairól. Pszichiátriai Társaság tisz­teletbeli tagságáról szóló oklevelet és az Oláh Gusz­táv-emlékérmet, amelyet a magyar elmegyógyászat ki­A Magyar Pszichiátriai emelkedő személyiségének Társaság csaknem 1500 tagja emlékére alapítottak, és nevében dr. Juhász Pál el- azoknak a pszichiátereknek nők köszöntötte a résztvevő- adományoznak, akik jelün­ket, akik közt ott van Ppter tős mértékben hozzájárultak Bemer, a Pszichiátriai Vi- a tudományág fejlődéséhez, lágszövetség főtitkára és A három napig tartó Tetsuo Fukuda, a Biológ'ai kongresszuson 250 tudomá­Pszichiátrial Világszövetség nyos referátumot és elő­tilkára. Megnyitó beszédé- adást vitatnak meg a szak­ben Juhász Pál rámutatott emberek. A többi közt szól­arra. (hogy a társadalom fej- nak arról, hogy a csajád, az lődésével, az életszínvonal, iskola és más közösségek a szabad idő növekedésével milyen szerepet töltenek be egyidejűleg szaporodnak a a gyerekek, a fiatalok leltei pszichogén kórokok, az egészségének megőrzésében, egyéni életút, életvitel ne- Miként előzhetők meg es hezségei. A társadalom egy- kezelhetők a pszichiátriai re több pénzt fordít a pszi- betegségek, hogyan rehabili­chiátriára. amely azonban a tálhalók az e kórokban jelenlegi feltételek között — szenvedett emberek. Számos mégsem teljesítheti teljes előadás foglalkozik a lelki mértekben hivatását. Nem krízisek sürgősségi és kórhá­deritheti fel és nem kezelhe- zi ellátásával, az öngyilkos­ti idejében az összes ilyen ságok megelőzesének orvosi­jcllegű megbetegedéseket, társadalmi lehetőségeivel. A Hangsúlyozta: a pszichl.it- szakemberek rámutatnak riai betegek eredményes azokra az új módszerekre, gyógyításához nélkülözhe- formákra is, amelyek alkal­tctlcn az alapellátás — a mazása révén a társadalom körzeti és az üzemi orvosok elősegítheti az alkoholisták — fokozottabb közreműkő- gyógyítását; az alkoholizmus dese. S a társadalomnak is elleni küzdelmet. (MTI) Gyógyászati (jj intézmény - régi gárda segedeszkozok * ellátásáról Az eddigieknél több he­lyen, többféle gyógyászati segédeszközt rendelhetnek a betegeknek az orvosok, mi­ként dr. Najzer Alajos, az Egészségügyi Minisztérium főcsoportfőnöke a miniszté­riumban pénteken tartott sajtótájékoztatón elmondta: az ez év elejétől érvénves utasítás, illetve rendelet szerint nemcsak a szakren­delők. hanem valamennyi kórház-rendelőintézet szak­mailag illetékes orvosai is előírhatják ezeket az eszkö­zöket. A kórházból távozó betegnek a zárójelentéssel együtt adják át a segédesz­közre jogosító vényt, és megmondják: hol szerezhető be az előírt eszköz. Egyes gyógyászati eszközök — pél­dául gumiharisnya, lúdtalp­betét, mankó — rendelését a körzeti és az üzemi orvosok is megismételhetik, többfé­le segédeszközt írhatnak elő. Bizonyos betegségek esetén hat hónap — s nem a ko­rábbi egy év— eltelte után újra felírhatják a szükséges segédeszközt. Gyarapították azoknak s helyeknek a számát is, ahol a segédeszközök kaphatók. Többfélét már a kórházban, a magyar gyártmányú hal­lásjavitó készüléket pedig a vizsgálat helyén kézhez kan­hatja a beteg. Az eddiginél több gyógyszertárban szol­gálnak ki ilyen jellegű esz­közöket. amelyek folyama­tos ellátásáról a Fogtechni­kai • Vállalat, a Gyógyászati Segédeszközök Gyára, az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat, a Gyógyáru-értéke­sítő Vállalat, az Ofotért, az állami fo'drászat és a me­gyei gyógyszertári központ vállalat gondoskodik. Hatvan éve született Wiltman Tibor Tavaly, halálának tizedik rib- és Andok-térség kuta- ni, a hallgató készülhet a évfordulóján, a bolíviai tör- tásóban nyújtott marádan- pótvizsgára.. Ám tanulmá­ténészek tudományos ülés- dót: az ültetvényes gazdaság nyi kirándulásokon tudott a szakon emlékeztek meg és a nemzetté válás kér- hallgatókkal együtt játsza­Wittman Tibor szegedi tör- déseiben. Tanulmányainak ni, külföldi útjairól színes­ténész-professzorról, aki a száma megközelíti a szá- mókás történeteket is ho­Potosi-i egyetem díszdoktora zat. eott haza a céduláin kívül, yolU Óriási problémaérzékeny- amelyeket elsősorban speci­v ut t- ».„_ Txjtf sége oktatói munkájában is álkollégiumainak hallgatói mr ® J®121' nogT W1W~ jelen volt, ám tanítványai- ismerhettek meg. man professzor műve ma ts ^ éppen ezert nem volt Nagy almaj voltak.;. Egy eleven, élo a tortenettudo- kö ü az órákon kóvetni az több tudományágat magába many Latin-Amenkaval. fog- üj és üj kutatasi témákat is foglaló Latin-Amerika Inté­lalkozó ii ,,, „ .. felvető előadásait. Az elsők zet eszméjét dédelgette. s peldak sorolhatók. Bolívia között volt talán, elsők zet akik a utolsó éveiben tervezte, hogy törtenetem! szolo tánulmá- francia Anri-a]re iskola ered. „visszatér" a spanyol arany nyait 1975-ben adtak ki ua ményeit kriUkusan kőzve- kor kutatásához. Mindehhez Pa/.ban. Latin-Amerika toi étették a hallgatók ' felé. nem adatott meg az idő. Ko­lenete cimu könyve halala Bloch_ Braudel. Pirenne ne- rán, negyvenkilenc évesen után mar ket (egy magyar V<H mál. a/ 1960.as évek ^ruit. le e vibráló és sok­es egy spanyol nyelvű) ki- elején meg keliett tanulja a oldalú tudományos-tanári pá­adast ert meg. Németül is Bzegedi történészhallgató, s lya. Ma lenne hatvanéves, megjelent a Nemetalfold ugyanígy a társadalomtörté- Az általa létrehozott Kö­aranykoraról A . . net és mentalitástörténet ak- zépkori Egyetemes Törté­konyve, s az Akadémiai Ki- koJ. mé ; újszerű meg- neti és Latin-Amerika Tör­adó legjobb spanyol nyel- közelitéseit is. lé ne te Tanszék március vé­vu tanulmányait adta közre >S/jgoru professzor volt, gén tudományos ülésszakban 1980-ban. akiről az a hír járta, haszi- tiszteleg emléke előtt Mint az első magyar ku- gorlaton kekszet kezd el en- Anderle Adam tató, aki Latin-Amerika tör- .„„M,Mm„Mn— i—ÜM^—i«TTI Megint egy átszervezés — Nos, akik arra gondoltak, szertani segédanyagok, ki­tt hatékonyság és a takaró- hogy olyanféle megyei mü- adványok gondozása; or­kosság jegyében. A szándék velödési központnak örül- szagos, területi és megyei legalább, érzékelhetően, a hetünk, mint amilyenek szá- kullurális akciók, progra­minőségileg jobb, koncent- mos más megyében rövi- mok megszervezése, helyi ráltabb munka feltételeinek debb, de inkább hosszabb rendezvények támogatása, il­a megteremtése lehetett, ami- ideje már működnek — té- tetve a terület audiovizuá-i kor a megyei tanács két ön- vedtek. Sokan ismerhetik, lis és egyéb technikai esz­álló intézményt hozott lét- legalább hallomásból, a leg- közökkel való ellátásának re — négyből. Mint ezeken közelebbieket, mondjuk a szükség szerinti biztosítá­a hasábokon már hírül ad- kecskeméti vagy a debreceni tuk, január 1-től létezik a művelődési központokat, me­Csongrád megyei Tanács lyeknek kettős a feladatkö­Pedagógiai Intézete, amely- rük. A „falakon belüli" köz­be integrálódott a korábban művelődési munka mellett móitózertan'i önállóan működő pályává- a terület, a megye intéz­lasztási intézet, a nemré- ményhálózatának módszer­giben létesített nevelési ta- tani irányítását is elvég­nácsadó, a gyógypedagógiai zik. állandó áthelyező bizottság sa . Az új intézmény igazga­tója: Miklós Sándor (ő ve­zette a volt továbbképzési és intézetet is). Munkatársai ugyanazok, akik a megszüntetett intéz­mény közművelődési részle­gében dolgoztak. Ugyanott és a volt továbbképzési és ki tudja már kinyomozni, módszertani intézetnek ape- miféle célok, okok, meggon­dagógusok továbbképzésével dolások és lehetőségek miatt Szűkebb pátriánkban — tevékenykednek, ahol ed-? dig, részben az Április 4. útja 26—28. számú épület­ben, részben a megyei ta­nács oktatási és továbbkép­ző intézetének űjszegedi .,„,,, _ ... — másként szerveződött a foglalkozo részlégé. Ezutób- múvelödési intézményrend­bi intézetnek a másik rész- szer, mint egyebütt. Témánk épületében, legéből, melynek munkatár- szempontjából most elég Tapasztalati úton szerzett sai közművelődési ' feladató- annyi, hogy azt a bizonyos lsmeretelnk szerint az át­kai láttak el, létrehozták a v ^lefliT evezések általában és ön­gítséget a vidék művelődé- mnrrukhan nem garantálják sí haza. mindeddig nem me- taríalmi viltozásokat, a gyei muvelodesi központtól szervezcti intézkedéseket nem követi automatikusan a munka minőségének javu­, .... . , . lása. A közművelődésben kü­muvelodcsi részlégétől. Az lönösen npm hjszen e tóren átszervezéssel ez a részleg kap csak jgazán főszerepet getése, miszerint ekkora von- önállósult, „feladata a köz- az ..emberi tényező". Ügy záskörü és kisugárzó ha- művelődési dolgozók tovább- tűnik teháti az ÚJ művelő-' tású kulturális centrum, ké ésének szervezése és le- dési központ munkatársi mint Szeged, nélkülözni gárdáján a sor: mi többet kenyielen egy megyei mu- Donyontasa, a megyei mu velödési központot. Az át- velődésiotthon-hálózat mód- tesznek (tehetnek) a kor­szervezésről szóló újsághír szertani, illetve az amatőr "yék lakosságának művelö­olvastán érthetően sokan föl- művészeti mozgaiom- irá- déséért - megváltozott ne­végP^aasokYJkkáíÍaimeeX nyitása, segítése; ezekhez a vü munkahelyükön? szor hiányolt intézmény? területekhez kapcsolódó mód- S. E. Csongrád megyei Tanács Mű­velődési Központját A város és a megye köz­művelődési életének isme­rői előtt hovatovább unal­massá vált már annak a gondnak a gyakori fölemle­kapták (ennek hiányában), hanem a továbbképzési és módszertani intézet köz­Az Még egyszer a maisai Pillangóról Pillangókisasszony — hőmérővel címmel lapunk csü­törtöki szamában írtunk a szegedi színház és a szimfo­nikus zenekar kedd esti kiskunmajsai kiszállásáról, ahol is a művelődési ház hideg hőmérséklete miatt elmaradt az előadás, s a történtek tanulságait elemeztük. Cikkünkre tegnap a színházból is, olvasóink közül is reagáltak. óra 20 perckor a Szegedi Nemzeti Színház és a Sze­gedi Szimfonikus Zenekar képviselői közölték, hogy ilyen körülmények között az előadás nem tartható Színházi nézőpontból A Délmagyarország* janu­ár 13-án foglalkozott a Kis­kunmajsán elmaradt Pillan­gókisasszony körülményeivel. Ügy vélem, hogy a helyben készült jegyzőkönyv reáli­sabban adja vissza a valós helyzetet, mint a kultúrott­hon igazgatójának nyilatko­zata. Idézek a jegyzőkönyv­ből: „A mai napon a meg­hirdetett Pillangókisasszony­előadásra a Szegedi Nemzeti Színház 17 óra 50 perckor érkezett meg. A zenekari árokban a hőmérséklet 13 fok volt. Az előadás kezde­téig, 19 óráig, a hőmérséklet 14 fokra ment fel. A Szim­fonikus Zenekar Munkavé­delmi Szabályzata kimondja, hogy 18 fok alatt munkát végezni és végeztetni nem szabad. A művelődési ház igazgatója megpróbálta a ze­nekari árkot felfűteni, de az eredménytelen maradt, 19 színvonalon produkálni, mint itthon, a feltételeket az elő­adás megtartásához a foga­dó művelődési háznak kell biztosítania. A színház tár­sulata az elmaradt előadá­sért — véleményem szerint — nem hibáztatható, a mű­vészek, akik felkészültek az előadásra, ugyanolyan csaló­dottan távoztak, mint a kö­zönség. Rcti Csaba, a Szegedi Nemzeti Szfnház pártlitkára meg." Ezt a jegyzőkönyvet az előadás művészeti vezetője, a szervező iroda részéről a _ . r . , . táj vezetője, a zenekar szb- UlVCJSOnK ITIO titkára, valamint a művelő­térietének kutatásában alko­tott nemzetközileg is ma­radandót (legjobb tanulmá­nyai sajnos máig csak spa­nyol nyelven hozzáférhetők) — jegyzi fel Wittman pro­fesszor nevét a tudomány­történet Am ö „közelebbről" indult. Fiatal történészként a magyar reformkort tanul­mányozta, később a XVII. századi Erdély problémái iz­gatták, s innen jutott el a németalföldi forradalom és szabadságharc izgalmas kor­szakához. E témakörből ir­ta akadémiai doktori érte­kezését, mely francia nyel­vű monográfiában jelent meg. Innen már „logikusan" jutott el a kutató történész a Németalföldet gyarmati sorban tartó Spanyolorszá­gig. ahol a spanyol hanyat­lás és abszolutizmus kérdé­sei foglalkoztatták. A/.lán a spanyol gyarmatok. Latin­Amerika története felé for­dult* ahol különösen a Művészetre nevelés — falusi fiataloknak Hangversenyre, színházra ismertetik-tolmácsolják dél- vári művelődési ház aó ott­nevelo programokat szervez előtt 10 órától a kütoekházi hont a Klasszikus táncok a falvakban, tanyakon élő fia- általános iskolában, déltől mz zenében című programnak, taloknak a Csongrád me- újszentiváni —, délután fél Meszlényi Lászlóval, a Sze­gyei tanács vb múvelödési 3-tól a tiszaszigeti művelő- gedi Rézfúvós Együttessel és osztálya. A vállalkozás há- dési házban. a Canticum KumarakórussaL rom sorozata 8—8 helységre Másnap, január 18-án, Február elejétől rendhagyó terjed ki, s az első alkalom- Táncok a zenében címmel irodalmi órákra kerül sor, mai a vonós hangszereket ugyancsak Meszlényi László melyeket Galkó Bence szín­mutatják be úgynevezett előadását hallgathatják meg művész vezet. Költők — köl­nyitott énekórákon hétfőn, a fiatalok délelőtt 10-től a tőkről címmel, majd Mozart január 17-én. Az előadó domaszéki, déltől a rúzsai, operájának, a Varázsfuvolá­Meszlényi László, valamint a délután fél 3-tól a zákány- nak keresztmetszetével is­közreműködő művészek — széki művelődési házban, merkedhetnek meg a falusi Sze csőd i Ferenc es a We- Ezúttal a fent említett mü- fiatalok Bárdi Sándor elő­tt inger Richárd vezette Sze- vészek mellett bemutatkozik atlasaban gedi Vonószenekar — Mo- Szelezsán István is. Január zart, Vivaldi. Paganini, Wei- 19-én, délelőtt 10-től a társulat ner Leo co uia^uk juuveit aagyiaágocsi, Li-Utl a szeg- leplével. a szegedi opera­művészeinek dési ház igazgatója aláírta. Hogy ki mulasztott és kit terhel az elmaradt előadá­sért a felelősség, döntse el a tisztelt olvasó. A Szegedi Nemzeti Színháznak a mű­velődési házzal megkötött szerződése értelmében mini­málisan 18 Celsius-fok hő­mérsékletet kell biztosítani, az előadás megkezdése előtt. A jegyzőkönyv tényadata­in túl a reális megítéléshez a következők is hozzátar­toznak. Addig, amíg a kö­zönség esetleg nagykabátban végig tudja nézni az elő­adást, a művészeknek erre lehetőségük nincs. A •» zene­kari vonósok elmerevedett ujjakkal nem tudnak meg­felelően játszani, a fafúvó­sok képtelenek jól behan­golni, és egyes hangszerek a hideg külső levegő és a be­fújt meleg levegő következ­tében károsodhatnak, és ak­kor az élő hangszerről, az énekesek torkáról még nem is beszéltünk. A közönség a művészek legnagyobb erőfe­szítése ellenére sem kapná meg azt a színházi élményt, amelyet a belépőjegy áráért megérdemelne. Ez lenne az igazi presztízsveszteség. A közönség megérdemli, hogy hasonlóan színvonalas elő­adást kapjon, mintha szín­házban volna. Ha erre a kö­körülményeket a művelődési ház nem tudja biztosítani, akkor nem szabad téli idő­szakra előadásokat szervez­nie. A Szegedi Nemzeti Szín­ié1" ház társulata a tájelöadáso­1 kun is igyekszik ugyanolyan Nem tudom, hány évesen írta N. L a cikket, a Pillan­gókisasszony hőmérővel cí­mű riportját, de szeretném emlékeztetni: Szeged felszar badulását'követően közmun­kában segítettük a szovjet csapatok sikeres előrenyo­mulását, és éjjel-nappal az új vasúti híd építésén dol­goztunk. Minden munka vé­geztével kaptunk egy írást, melyért egy kilogramm ke­nyeret, fél kilogramm zsírt és egy színházlátogatásra szóló belépőt kaptunk a Sze­gedi Nemzeti Színházba. Az megkezdte az előadásait, de fűtésről szó se volt Mi és a zenekar is nagykabátban néztük az előadásokat A Pillangókisasszonyt H. F. főszereplésével, a Toscát ma kiváló művészünk, S. J. fő­szereplésével, akinek nem volt a szerepében a „kéz­dörgölés", de csinálta, mert hideg volt. Ugyanez történt a Bohémélet című (^arab­ban, ahol igazi tél van, és volt Szegeden is, meg a né­zőtéren, de az előadásokat megtartották, és előadás vé­gén, a színészbejárónál fa­gyoskodva megvártuk ked­venceinket, mert megérte. Igaz, ma könnyebb szerző­dést kötni. Pénz a zsebbe, és ha hideg van, az előadás elmarad, mert a színészek és a zenekar fázik, haza­menrtek, és mint kik mun­kájukat elvégezték, alusszak „téli álmukat". Molnár István bzanios uxa. 2á,

Next

/
Oldalképek
Tartalom