Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-28 / 23. szám

6 Csütörtök, 1983. január 27. Kalandorok, aranyifjak c*?tr"°£ és más ingyenélők (1.) Egy zsaroló tündöklése és bukása Apja főszolgabíró volt, nagybatyja tábornok. Szülei korán elvaltak, Vécsey Má­tyást az édesanyja nevelte, jlletve nevelte volna. A fiú azonban csak a harmadik gimnáziumig jutíott el, ak­kor kicsapták. Ketes társa­ságba keveredett.és egy na­pon kifosztotta édesanyja lakását. A javítóintézetben kitanulta a Replakatosságot, (le a műhelyekben, aho) dol­gozott, csak két-három hó­napig bírta. Tizennyolc éves korában autóbuszkalauz ' latt, majd ellenőr De Vécsey ambícióit nem elégítette ki ez a mun­kakör. A könnyű életre vá­Harmincöt éve írtam ró­luk, 1948 elején. A koalí­ció évei voltak ezek, ami­kor az ország nepe hozzá­fogott, hogy új világot te­remtsen a pusztulás he­lyén. De még felbukkantak figurák a régi időkből: ka­landorok, aranyifjak és más ingyenélök . .. lót Imrédy hírhedt Csoda­szarvas-mozgalma. Vécsey­nek a saját maga által ter­• . jesztett hősiessége révén si­gyott. A jomegjelenesu, ma- került a Magvai1 Élet moz­gás fiatalember az éjszakai életbe sodródott, és hamaro­san a margitszigeti mulatók világában tűnt fel mint par­kettáncos. Ez az éiet: az éj­szakázások. . a lokálok és ita­lozások végigkisérték kalan­dos pályafutását. Rövid idő után elhatározta, hogy új­ságíró lesz. Az egyik közgaz­dasági lapnál kezdte ez irá­nyú tevékenységét. Valójá­ban azonban sosem volt új­ságíró, csupán álhirlapíró. Valóságos réme volt a vál­lalatoknak. Mindenütt a leg­eit .szakosabban lépett fel, és minden eszközt megragadott a zsaroláshoz. A mulatókat sem kímélte. ahol szerkesztő úrként tisz­telték. Az egyik mulató tu­lajdonosát meg akarta zsa­rolni, s emiatt egyévi bör­tönre ítélték. Másodfokon azonban bizonyíték hiányá­ban felmentették. Az ügy után egy ideig kissé csende­sebb lett Akkoriban már szélsőjobb­oldali szelek fújdogáltak. Vécsey jó szimattal meg­érezte az ebben rejlő lehe­tőségeket Megismerkedett az egyik nyilas lap szerkesz­tőjével és most már a nyi­las hetilapban tették közzé förmed vényeit. Mint szélső­jobboldali újságíró, egyre erélyesebb lett, különösen, ha valamelyik — amint ak­koriban mondták — nem ár­ja vezetésű vállalat megsar­colásáról volt szó. Mint szabadcsapatos, 1938­ban a Felvidékre ment. Jó­idéig Kisvárdán állomáso­zott csapatával, rettegésben tartva a városka zsidó la­kosságot. Ott-tartózkodását éjszakába nyúló tivornyák és verekedések jellemezték, Vécsey. amikor visszatért a fővárosba, eldicsekedett hős­tetteivel, annyi azonban bi­pénzzel. Ujjain briliánsgyű­rűk szikráztak. zsebében arany cigarettatárca lapult, . ,I>eso0D ^szegen osszeszó­csuklójan arany karóra. Eb- lalkoz°tt razziazó nyilasok­ben az időben bontott zász­ménybe. s zászlósnak adta ki magát. Az ostrom alatt a Hungária Szállóban ütötte fel főhadiszállását, ahol is­mét bő alkalma nyílt a zsa­rolásra, mert a szálloda te­le volt üldözöttekkel és ka­tonaszökevényekkel. Egyszer „előállított" a szállóbeli la­kására egy ismert pesti mű­vésznőt. akit csak másnap — arany karórája nélkül — engedett el. Később részegen összész.ó­kal, s ennek az lett az ered­ménye, hogy Vécseynek be kellett vonulnia a Hunga­rista Légióba. A nyilasokkal szökött át Budára, maid bu­dai lakásának pincéjében galomba bejutnia Imrédy húzódott meg amikor a szov­lűt poono+ob fn1rnnKn/l,'4n4 4AI, személyes testörségének pa­rancsnokaként. Ezentúl min­denütt fekete lakkcsizmában, fekete zsinórozott egyenru­hában jelent meg. közben azonban egyik volt hetilap szerkesztőjének özveRye rá­jött, hogy Vécsey a nyug­tákra felvett pénzekből nyolcezer pengőt sikkasztott. Az asszonnyal kiegyezett. A Magyar Élet Mozgalomban való szereplése azonban ha­marosan véget ért, kiderült ugyanis, hogy Vécsey a test­őrség egyenruháinak beszer­zésére átadott pénzből is nagyobb összeget sikkasztott. Később a kereskedelmi életben próbált karriert csi­nálni. „Arjásitottak" egy fa­telepet. ahol Vécsey lett az igazgató. Sikerült is neki rö­vid idő alatt tönkretenni az. egykor virágzó vállalatot. Lopott, sikkasztott, végül in­nen . is távoznia kellett. Ez­után mint ipari szaktekin-. tély tűnt fel. Mint stroh­man, (üszer- és gyarmatáru, nagykereskedői szakmába társult be. majd importőr lett Belépett a Turáni Va­dászokhoz. saját magának egyenruhát, kreált, most már ebben a jelmezben, kezében kutyakoi+mccsal folytatta éj­szakai szórakozását. 1942-ben behívták katoná­nak. A páncélosokkal került ki a szovjet frontra, ahol később megsebesült 1943­ban szakállasam meggör­nyedve, botra támaszkodva bukkant fel Budapesten, őr­mesteri egyenruhában, mel­lén nagy- és kisezüst ér­mekkel. Csak a kisezüst volt valódi. Ezután a sebesült hős szerepében tetszelgett, mindenütt hangoztatta né­met-imádatát Amikor betegségéből fel­jet csapatok felszabadították Budát, Vécsey hősi elhatá­rozással „kitört" az óvó­helyről és egy óvatlan pilla­natban a hadifoglyok közé surrant. Azóta nem tudnak róla. Valószínűleg nem ju­tott el a hadifogolytáborig. Akkoriban az a hfr járta, hogy a budaiak — akik ré­gebbről jól ismerték és ret­tegtek tőle — kiemelték a sorból és agyonverték. Balla Ödön (Következik: A világcsaló képszakértő) Sikeres a tabi sátor gaz­dasagi társaság, amely a Budaflax Lenfonó és Szövő­ipari Vállalat kezdeménye­zésére, nagy légierű csar­noksátrak létrehozására ala. kult meg. Első vállalkozásuk öt óriás méretű, ponyvaborí­tású raktársátor építése volt. A kezdeti nehézségek után a sátortelepítések ütemét meggyorsították. és igv ha­táridőre elkészült mind a Csepel Autógyárban, a Hun­gária Műanyagipari Válla­latnál. a Videoton sárbogár­di és ajkaj gyáregységében. A raktárcsarnokok alapte­rülete összesen mintegy 4600 négyzetméter. Felépí­tették a társaság saját. s egyben referenciacélokat is szolgáló 855 négyzetméteres alapterületű raktárát is. Szekszárdon. Terven felül Debrecenben ugyancsak fel­szereltek egy óriás csarno­kot. A7 eddig épftett raktár­szerkezetek 18 méteres fesz­távolságúak belső magassá­guk 8 méter, méreteik kie­légítik az ipari vállalatok raktározási igényeit. A gaz­dasági társaság emellett ki­fejlesztette már a 24 és a 36 méteres fesztávolságú típu­sokat is, amelyeknél ugyan­csak rácsos. íves acéltartók­ra feszítik a hatalmas pony­vát. Foglalkoznak a csarnok­sátrak választékának továb­bi bővítésével, különböző sport- és szabadidős célokra. kertbarátoknak Metsszük-e már az ültetvényeket ? /onyos, hogy a szájhös né- épült, folytatta, ahol abba­hány társával csupán ra­bolta és fosztogatta az üzle­teket. Amikor pedig beosz­tottak egy Debrecenből in­duló szabadcsapathoz, Vé­cseynek inába szállt a bá­torsága, rosszullétet színlelt, hogy ne kelljen harcolnia. hagyta: zsarolt tovább; fő­ként az üldözötteket. Köz­ben „kinevezte magát" Ká­polnásnyék állomásparancs­nokának, de a frontra többé nem ment ki. A nyilas ha­talomátvétel után a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség Amikor rövid idő múlva egyik fő szervezője lett. majd Budapesten feltűnt, tele volt belépett a Prónay-különít­Riportermagnetofonok az Ormánságból Szovjet megrendelés alap- nyai tájegység, az Ormánság ján riportmagnetofonok ösz- lakói számára, szeszereiésére kötött egvütt- "A V1LLGÉP sellyei szér­müködési megállapodást a vizéhek színvonalas felüz.e­Mechantktti .Laboratórium íreiéee. műszerezettsége és az pécsi gyáregysége a Baranya új részleg magvát alkotó ta­megyei Villamosipari és pasztalt szakembergát-da Gépjavító Szövetkezettel A felkészültsége biztosítékot szerződés értelmében a szö­vetkezet híradástechnikai szerelőrészleget hozott, létre az. ormánsági Sellyén, s az idén mar ezerkétszáz mag­netofont készítenek a Mech­nyújtott a szövetkezetnek arra. hogv meg tudják olda­ni a rendkívül igényes fel­adatot. A részleg dolgozói­nak a betanítása már befe­jeződött és elkezdték a sne­Az ismeretlen Góbi Óriási terület, kevés em­ber. sokmillió állat — igy jellemezhető Délmongólia, amelynek nagy részén a Gó­bi sivatag terül ei. (A siva­tag kisebbik fele Kínában van.) Sivatag? — Nem egé­szen. nem olyan, mint a Sza­hara. A neve az ős „gov" mongol szóból ered. amely „puszta vidéket" jelent. Az időjárás alaposan meg­nehezíti az itteni emberek életét. A ritka esőket hosz­szantartó aszályok váltják fel Nagy tehát a vizhiánv. Nyáron 40 fok meleg, télen — 25 fokos hideg van. A legnagyobb reménvséget a \ ízkutatás jelenti itt. mert a tapasztalat és a tudósok megallapitasa szerint itt ta­lálhatók a föld alatt Mon­gólia legnagyobb víztartalé­kai. A kutatásban és feltá­rásban magyar szakemberek is jelentős részt vállalnak. Különleges növények, kü­lönleges állatok élnek itt. A szaxaul például, ez a se nem fa. se nem bokor növény, amelynek gyökerei 10 m-nél is mélyebbre nyúlnak a ta­lajba. E7 a pásztorok leg­főbb tüzelője. (Igaz, a geoló­gusok feltételezése szerint hatalmas szénkészletek is rejtőznek itt a föld mélyé­ben.) Élnek itt vadjuhok. különleges antilopok, sivata­gi medvék, vadlovak, vad­szamarak. vadkacsák és vad­tevék. — olyan állatfajok. labor által szállított alkat- ciális igénveket kielégítő, részekből. A megvén belüli kiváló hangminőségű mag­vállalatközi koopperáció új netofonok folyamatos össze­munkaaikalmat teremtett a szerelését valamint rpúsze­legkevésbé iparosodott bara- res ellenőrzését Otthonunk zajforrásai A háztartási gépek igen beri léptékekhez viszonyítjuk, sokat könnyítettek a házi- A suttogó emberi hang körül­asszonyok munkáján, a pozi- belül 20 decibel mértékű, a tív oldalaik mellett azonban normál beszéd pedig 55 dB van egy negatívumuk: zaj- érték körül mozog, a kiabá­források. Rendszerint nem lás viszont elérheti a 80 dB-t erős ez a zaj, de mégis zava- is. A mérések tanúsága sze­ró, különösen, ha túllépi rint a hűtőgépek zaja 35—45 egy-egy gép azokat a zajnor- dB' a ventillátoroké 40—70 mákat, amelyekkel a tervezők dB' dB^a felruházták. De milyen erős- mixergépeké 65—85 dB. Egy­ségű zajt kelt egy-egy ház- egy gép zajszint-emelkedése, tartási gép? Legjobb, ha em- gyártási hibák mellett, adód­hat az üzem közbeni meghi­básodásból is. A szakértők szerint az a baj, hogy a hi­bátlanul üzemelő, azonos ren­deltetésű, de különféle gyá­rakból kikerülő gépek zaj­szintje között ma még elég nagy az eltérés. A háztartási gépek zajával kapcsolatban a legtöbb ipari országban jelentős akusztikai kutatásokat folytatnak. Ré­szint a gyártó vállalatoknál, részint a zajvédelemmel fog­lalkozó kutató laboratóri­umokban folynak a mérések. Ez utóbbiakban a szakembe­rek egyrészt a gépek zajának jellegét és erÓ6segét határoz­zák meg. és a kutatási ada­tokat továbbítják a gyártó cégeknek, másrészt e méré­sek segítségével állítják fel a kötelezővé teendő zajnormá­kat. amelyeknek decibel-ha­tárait évről évre igyekeznek leszorítani, szigorítani. amelyek máshol már rég ki­haltak. Jönnek is ide a va­dászni, a világ minden tájá­ról De egyre több turista is érkezik, hogv megcsodál­ja a félsi avatag csodáit, kü­lönös tájait, s találkozzék az itt élő „arátok"-kal. a pász­torokkal. Évente mintegy 3 ezer tú­rista keresi fel a Góbit, több mint 20 országból. S a számuk egyre növekszik. A mongol szakértők a tájék ter­mészeti szépségeinek meg­védése érdekében egy 5 millió hektáros Nemzeti Park létesítését tervezik, amely mintegy 70 vadállat­fajnak nyújtana védelmet és természetes otthont. A mezőgazdaság nagyüze­mi átszervezését megelőzően a szőlő-gyümölcs ültetvé­nyek nagysága egy-egy kis­gazdaságban fél és egy ka­tasztrális hold között válto­zott. ami 1500—3000 négy­zetméternek felel meg. Na­gyobb területe csak néhány nagygazdának volt. de a ren­delkezésre álló alkalmi mun­kaerő lehetővé tetté a mun­kák időben történő elvégzé­sét. Ilyen adottsagok mellett a téli időszakban, amikor az időjárás engedte, a fák tisz­togatását, a szőlő trágyázá­sát végezték, de a metszést csak a kitavaszodás után kezdték meg. amit a rtrgy­fakadásig el is tudtak vé­gezni. A nagyüzemi átszervezést követően a megmaradt szór­ványültetvényeken ez a ha­gyomány egy ideig továbbra is megmaradt, csak az utób­bi 8—10 évben tértek át a téli metszési munkálatokra. A metszés időpontjának meg­változása azonban nem a szőlő-gyümölcs kultúra élet­körülményeinek megváltozá­sából ered. hanem a rendel­kezésre álló munkaerő kor­látozottságából. A nagyüze­mi ültetvények kialakulásá­val olyan ültetvényeket hoz­tak létre, melyeken egv-egy munkafolyamat végrehajtása több hetet, sőt hónapot ve6z igénybe. Végül is mikor időszerű a metszés? • . A korábbiakban már több­ször ( ^Jjtotmk j <m?}<> hogy a lecnnologia valtoza­sa. a fajták cserélődése, az intenzív termesztés előtérbe kerülése az ültetvényeket egyre érzékenyebbé tette a külső időjárási tényezőkkel, ! gomba betegségekkel. bak­j lériumokkal. vírusokkal i szemben. A téli fagy hatásá­ra a szőlőn és gyümölcsön egyaránt jelentkezhet rügy­elfag.yas, a gyümölcsösök esetében olyan apró repedes, ameíy kaput nyit a koroko­zók fertőzésének. A felsorolt indokok figye­lembevetelevel a kisebb szo­lo-gyumölcsós terűletiel ren­delkező háztáji es kisterme­lők es a hétvégi kertek tu­lajdonosai a metszes beindí­tásával varjak meg a ta­vaszt. Addig végezzek el a fatörzsek tisztogatását, a te­rület trágyázását és a kert felásását, és ezt követően a következő műveleti sorren­det keli követni: a gyümöl­csösök közül az alma és sor­té rügy differenciálódása mar az ősz folyamán megtörté­nik. a rügyek a téli fagyra kevésbé érzekenyek. ugyan­ez vonatkozik a szilvára is. Tehát a rügyek duzzadását követően már megállapítha­tó, hogy milyen termés vár­ható. Ennek figyelembevete­iével kell a metszest végre­hajtani. Ha a fák termórü­gye kevés abban az esetben sem szabad azonban tul sű­rűre hagyni a korona belse­jét, mert ezzel megindítjuk a felkopaszodást. A metszést követően. főleg a nagyobb sebfelületek esetében, min­den esetben alkalmazzunk sebkezelést Celciddel vagy Santar SM-mel. Az őszibarack, kajsziba­rack. cseresznye, meggy, mandula virágzása korán kezdődik. A télen elfagyott termőrügvek is kivirágoznak, ezért lehetőleg műszeres vizsgálattal — melyhez a termelési rendszerek megfe­lelő segítséget adnak — kell a rügyek állapotát értékelni. A termőrügyek elfaavása nem biztos, hogy csak a 20— 25 fokos fagy hatására kö­vetkezik be. Elegendő egy kora őszj lombhullást meg­előző, vagy az enyhe télen, mint az idei is volt eddig, gyors lehülest követő ki­sebb lagy is. A késő tavaszi fagyok ellen is hatásos bi­zonyos mértékig a későbbi metszés, mivel a rügyfaka­dás minden esetben a hajtá­sok csúcsán kezdődik, tehát ezzel bizonyos mértékben késleltetni tudjuk a hajtas tövén és közepén elhelyezke­dő virágrügyek kinyílását. A cseresznye és meggy metszését a termőrügyek ál­lapotának ismeretében még a rügyfakadás előtt meg kell kezdeni. A metszés mértéke függ a fa sűrűségétől. Ha augusztus taján zöld álla­potban végeztünk hajtás vá­logatást. amely minden gyü­mölcsös esetében, de különö­sen az Ő6zibarack és meggy esetében indokolt, akkor ta­vasszal kevesebb gondunk van a metszéssel. A sebkeze­lés itt sem hagyható el. Sok kertben látható — főleg, ahol a növényvédelmet el­hanyagolták —, hogy az ág­végek vagy teljes ágak el­halnak. amely az erős moni­liafertőzés következménye. A metszési idő megválasz­tása tekintetében az ősziba­rack igényel a legnagyobb figyelmet. A ía©-kár hatása gyakran csak a virágzást kö­vetően állapítható meg. De ennél is fontosabb, amiről már a korábbiakban részle­tesen írtunk, a Cytospora fertőzés, amely a vegetáció megindulását követően a vi­rágzás befejezéséig a legsú­lyosabb. A fertőzésnek a metskési felületek biztosíta­nak kaput. A metszési felüle­tek csökkentését eredménye­zi a szálvesszős metszés isi mivel ebben az esetben el­marad az ágvégek viseza­metszése. A gyümölcsritkitás ugyan többletmunkát ielent,' ezt azonban kisebb terüle­ten és a jó termés remé­nyében az ember szívesen elvégzi, illetve késő tavaszi metszés esetén ennek figye­lembevételével határozhat­juk meg a termelést. A szőlő metszésénél is ha­sonló elveket kell figyelembe venni. A téli fagykár ugyan már korábban megállapítha­tó, mint a gyümölcsöknél, mégsem szabad elhamarkod­ni a munkát. A rügyek vizs­gálgatása során máris meg­állapítható, hogy ha egyes, főleg fagvérzékenyebb faj­ták már a novemberi fa­gyoktól károsodtak; rügVkár tapasztalható. A fagykár valószínűleg összefüggésben van a nagv tei*méssel és a gyors lehűléssel, mivel a ko­rábbi jó idő következtében a rügyek még nem kerültek telies nVugalmj állapotba. A szokatlan, rendkívül magas januári hőmérséklet hatásá­ra bizonyos mértélkű fáp­anyagforgalom megindult a vesszőkben, .amit a riigvek duzzadása is bizonyít Ah­hoz. hogy további fagykár következzen he. ebben az cselben már elegendő, ha a hőmérséklet 10—15 fokkal süllyed fagypont alá. A kora tavaszi fagyok el­len még inkáhh hatásos a szS_ lőnél a később, metazés mint a gvümolrsnél. mivel a szőlő fakad-tea minden esetben a vesszők végén in­dul meg először. Szőlő ese­tében a téli részleges foffv. kár megfelelő időben végre­hajtott tavaszi metszéssel telies egészében kivédhető Az elmondottakból megál­lapítható. hogv a mehszést nem szabad e'hamarkodni. csak azok kezdték meg ko­ráhhan illetve télen csak azzvk metsszenek, akik ta­vasszal nem tudnak időben hozzáfogni Dr. Tóth Mihály megyei íökertesz

Next

/
Oldalképek
Tartalom