Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-28 / 23. szám
Péntek, T983. január 28, 5 Az iskolások egészségének védelme Az iskolai tanulók egészségügyi ellátásának továbbfejlesztését tervezi az Egészségügyi- és a Művelődésügyi Minisztérium. Miként dr. Pintér Attila, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese elmondta. a kormány határozatára az •utóbbi 8 évben kialakították az óvodások és az iskolai tanulók egészségvédelmének rendszerét. Csaknem 2000 körzeti általános orvos, és 1100 körzeti gyermekgyógyász iskolaorvosi feladatokat is teljesít. 4000 védőnő segítségével. A serdülőkorúakat több mint 300 orvos gondozza, fő-, illetve mellékállásban. A hatodik ötéves terv időszakában ötvennel gyarapítják az ifjúsági-orvosi állások számát, az ezer tanulónál nagyobb létszámú iskolákat ellátó körzetekben főfoglalkozású iskola-védőnői állásokat szerveznek. Az orvosok és a pedagógusok véleményét figyelembe véve tovább jobbítják a tanulók egészségvédelmének szervezettsegét és iskolai feltételeit. Tanulmányozzák annak lehetőségét, hogy a hatéves gyermekek iskolaérettségét nem tavasszal, hanem ősszel vizsgálják majd, hiszen a gyermekek 5—6 hónap alatt is sokat fejlődhetnek. így az orvosok a tanév kezdete előtt mondanának véleményt arról, hogy iskolába léphet_e a gyerek, vagy sem, viszont kísérleteket folytatnak azért, hogy négy és féj—ötéves korban ellenőrizzék a gyermekek testi, szellemi fejlettségét, s az elmaradottakat orvosi vagy gyógypedagógiai gondozásban részesítsék. Az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet — több évi kísérletének eredményeként — meghatározta azt a szintet. amelyhez az ötévesek fejlettségét viszonyítják majd a következő években. Ezideig az iskolaérettségi vizsgálatokon „szűrték ki" az óvodáskorúak elmaradottságát. Tapasztalataik szerint évente mintegy ötezer gyermek, a korosztály két-három százaléka volt iskolaéretlen. Ezek zömét korrekciós osztályokban helyezték el. 250— 300 gyermeket mentettek fel a tankötelezettség alól képezhetetlenségük miatt. Mintegy 1500 gyermek testi vagy szellemi fogyatékossága pedig csupán az iskolakorban nyilvánult meg. A két tárca együttes intézkedésé lehetővé teszi, hogy jóval az iskoláskor előtt derítsék fel és gyógykezeljék a fejlődési rendellenességeket. elmaradottságot. Az előírások szerint az iskolai egészséggondozás alapja a rendszeres osztályvizsgálat. Az altalános iskolák 1.. 5. és 7. osztályosait, a középfokú oktatási intézmények I. és III. osztályosait meghatároHolnap, szombaton Időközi tanácstagi választások Mint már arról lapunkban többször is beszámoltunk, elköltözés, lemondás, elhalálozás miatt tanácstagi helyek megüresedtek. Ezért holnap, szombaton időközi tanácstagi választásokat tartanak. A választások előkészítése mindenütt megtörtént. a népfront rendezésében megtartották a jelölő gyűléseket Az érintett választó kerületekben a szavazás reggel 6 órakor kezdődik és este 6 óráig tart. A választási elnökség kéri az állampolgárokat, hogy szavazáshoz személyi igazolványukat és választói névjegyzékbe felvételükről szóló értesítést hozzák magukkal, valamint a szavazás mielőbbi lebonyolítása érdekében választójoguk gyakorlásával ne várjanak a késő délutáni órákig. Az alábbiakban közöljük a tanácstagjelöltek nevét, a szavazóhelyiségeket Szegeden és a szegedi járásban. Szegeden: a 20-as számú választókerület jelöltje dr. Müller Józsefné, középiskolai tanár (szavazóhelyiség: Radnóti Miklós gimnázium). A 25-ös számú választókerület jelöltjei: dr. Mesterházi Ákos agrármérnök, és Nagv Mihály víz- és fűtésszerelő (OTKI Egészségügyi főiskola, Odesszai körút 31.). A 43-as számú választókerület jelöltje: Gregus Zoltán elektrotechnikus (Szilléri sugárúti általános iskola). A 69-es számú választókerület jelöltje: Kovács Károlyné nevelőtanár (Kereskedelmi és Vendéglátó Szakmunkásképző iskola. József Attila sugárút 122—124). A 107-es választókerület jelöltje: Bakos Mihály közgazdász (Szabadság téri óvoda). A szegedi járásban: Baks: 10-es számú választókerület jelöltje: Vidács Istvánné háztartásbeli. a 12-es számú választókerület jelöltje: Pin- , jung Piroska takarékszövetkezeti egységvezető (szavazóhelyiség: művelődési ház). Balastya: 17-es választókeriilet jelöltje: Kardos Antal té£EZ>bcigikd vedelő (Zoki mező major). A 29-es számú választókerület jelöltje: Farkas Elemérné téesz-bérelszámoló (Rákóczi Tsz központi irodája). Csengele: l-es számú választókerület jelöltje: Törköly Péter téesz-raktóros (belterületi általános iskola). Domaszék: 14-es számú választókerület jelöltje: Masa Miklósné szakszövetkezeti tag és Tanács Lászlóné háztartásbeli (Balogh iskola), a 28-afe választókerület jelöltje: Engi Zoltán téesz-tag és Katona József téesz-tag (tanácsháza). Mórahalom: a 29-es választókerület jelöltje: Dobó Lajos áfész-elnök (gazdasági iskola). Öpusztaszer: 31-es választókerület jelöltje: Mezei Gábor honvédtiszt. Pusztaszer: 24-es számú választókerület jelöltjét: Horváth András hídépítő és Róvó Istvánné háztartásbeli, valamint ifjú Szabó Sándor egyéni gazdálkodó (Felgyői Állami Gazdaság pusztaszeri központi ebédlője). Rúzsa: a 27-es választókerület jelöltje: Saádtné Papp Ibolya óvónő és Vecsernyés Sándorné téesz-tag (pártház). A 34-es választókerület jelöltje: Fodor Ildikó pápíró és Selymes Imréné téesz-tag (pártház). A 37-es választókerület jelöltje: Farkas Anikó női szabó és Gábor Zoltánné téesz-tag (pártház). Sándorfalva: a 43-as számú választókerület jelöltje: Gonda István posta) kézbesítő és Krekuska István betanított munkás (Homokpuszta, tanyai klub). Szatymaz: 4-es számú választókerület jelöltje: Marót: Erika óvónő (művelődési ház). Tiszasziget: a 17-es számú választókerület jelöltje: Niesner György gátőr (tanácsháza), a 19-es számú választókerület jelöltje: Baráth Györgyi főiskolai hallgató és Grünwald Vilmos boltvezető (újszentiváni tanácsi kirendeltség). Zákányszék: a 37-es számú választókerület jelöltje: Masir Jóasef szakszövetkezeti tag (also-zakanyi iskola). zott részletességgel vizsgálják. Azokat a gyerekeket akiknél rendellenességet vagy betegség tünetét észlelik, szakorvoshoz irányítják és figyelemmel kísérik egészségi állapotuk alakulását. Ugyancsak fontos feladatként irányozták elő a gyermekek hallás- és szemészeti szűrővizsgálatát. amely elősegíti az érzékszervi fogyatékosságok korai gyógykezelését Tervezik azt is, hogy módszereket dolgoznak ki az értelmi fejlődés zavarainak korai felismerésére, tanulmányozzák. laboratóriumi műszerekkel mérik a környezet hatását a gyermekek, az ifjak testi, szellemi fejlődésére. Kidolgozzák a serdülők pszichológiai gondozásának rendszerét, és javaslatokat készítenek a fiatalok endokrin problémáinak, fejlődési zavarainak megoldására. Az iskolai fogászati rendszer is kialakult — szögezték le az intézkedési terv alkotói. A fővárosban 112 főfoglalkozású gyermek fogorvos latja el a 14 éven aluliakat. Fluktuációjuk az utóbbi években jelentősen csőként, ez elősegíti mind a gyógyító. mind a megelőző területi munka színvonalának emelését. Reális cél. hogy e szolgálatok kapacitásának minimális bővítésével megszervezzék a 14—18 évesek fogászati gondozását is. Az ország más részein csak 70 főállású gyermekfogorvos dolgozik, jóval kevesebb, mint amennyi a tanulók ellátásához szükséges, ezért az Egészségügyi Minisztérium szorgalmazza, hogy vidéken a jelenleginél több fogorvos vegyen részt az iskolafogászati munkában. A községi fogorvosok betegforgalma lehetővé teszi, hogy hetente egy napon csak gyermekeket kezeljenek A központi Stomatológiai Intézet fejlesztési elképzelései szerint el kell érni, hogy minden 14 éven aluli gyermek évente legalább egyszer fogászati vizsgálatban, s ha szükséges, kezelésben részesüljön. Változatos kép a munkásművelődésről Tapasztalatok 55 munkahelyen Művelődéspolitikánkban a részben felelnek meg az üzemunka, mint kulturális te- mek lehetőségeinek és a vékenység, a kultúra, mint munkások szükségleteinek, létforma, és a kultúra, mint Kevésbé ösztönöznek arra, művészi alkotó- és kutató- hogy a munkások közvetletevékenység szerves egységet nül, saját helyzetük alapján alkot. Ebből következően a vitassák meg és fejezzék ki továbbfejlesztését igényli, munkásművelödésnek a mű- igényeiket. Részvételük és veltség fejlesztése mellett az érdeklődésük azért gyakran életmód alakításának segíté- nem áll arányban a költségekkel. dot a művelődésre. Többnek van szocialista szerződése a kulturális intézményekkel, a művelődési feltételek és a tartalmi munka javítása azonban az együttműködés se, a közösségi szellem gazdagítása, valamint a társadalmi demokrácia fejlesztése egyaránt feladata. Szeged üzemeiben a vállalati szak-1 szervezeti és a művelődési bizottság irányítja ezt a munkát. A dolgozók művelődési igényeiről egyéni és csoportos beszélgetéseken, valamint kérdőíves formában tájékozódnak. A munkahelyi művelődés eredményeit és tennivalóit általában negyedévenként értékelik. A függetlenített közművelődési dolgozók szama növekedett ugyan, de a bizottságok titkárainak státushelyzete sok esetben még ma is tisztázatlan. Pénzügyi források tekinteKijturális életünkben egyre nagyobb szerepet játszanak a kiscsoportos művelődési formák (szakkörök, tanfolyamok, művészeti csoportében elég nagy különbségek tok, körök, általános, szakvannak a vállalatok között. A tárgyi feltételekben szintén. Ez esetenként a vezetés szemléleti különbségeit is jelzi. A legtöbb üzemben van művelődési célokra, rendezvényekre is felhasználható helyiség és könyvtár, de olyan, amely szakköri klub jellegű összejövetelre is alkalmas, kevés található. Ez^en a helyzeten a irányú és rétegklubok). Jó néhány helyen működnek kézimunka-, kerámia-, díszítőművész- és fotószakkörök is. Kevés helyen van viszont művészeti, irodalmi kör. énekkar, színjátszó- es tánccsoport. A nők igényeinek megfelelően több munkahely szervez szabás-varrás tanfolyamot. A művelődési házak a legkülönbözőbb érvárosi kulturális intézmé- deklődési körű dolgozók szá1. nyekkel, valamint a társsydalmi és a tömegszervezetekkel kialakított kapcsolataik révén igyekeznek javítani. Ötvenöt megvizsgált munkahelyen — hasonlóan a városi és az országos tendenAltalában mindenütt nagy ciákhoz — az utóbbi évekgondot fordítanak a felnőtt- ben lelassult az általános isoktatásra, a párt- és tömeg- kólát nem végzett dolgozók szervezeti tanfolyamokra, az szamának csökkenése. Elsőismeretterjesztés egyes for- sorban a 30 éven felülieknél nincs javulás, de kisebb megtorpanás tapasztalható a fiatalabbak körében is. Tizenöt százaléknál nagyobb az általános iskolát nem végzett munkások aránya a KSZV-nél, a PNYV-nél, a máira, valamint a társadalmi ünnepekre. Kevesebb figyelmet kap viszont a munkában rejlő közösségi és önmegvalósítási lehetösegek kibontakoztatása, a közéleti aktivitás és a munkahelyi demokrácia fejlesztese. az ruhagyárban, a kommunális életmód és a magatartás ala- vállalatoknál, gumigyárban, kltásának kulturális útja- a DÉLÉP-nél, a cipőgyármódja, a művészeti-esztéti- ban. a kábelgyárban és a kai ízlés tervszerű fejleszté- MÁV-nál. Az általános isse. A dolgozók szakmai el- kólát nem helyettesítheti a foglaltságát és szabadidős munkahelyi művelődés, szetevékenységét nem ritkán repe mégis jelentős az áltaegymástól különállónak fogják föl. Ezzel egyrészt elfedik a gazdaság és a kultúra összefüggéseit, másrészt lános műveltség bővítésében, illetve továbbfejlesztésében. A társadalomtudományi témák iránt tovább nőtt az érdeklődés. A világnézeti, mára gondoskodnak tanfolyami, szakköri foglalkozásokról, művészeti csoportjaik, együtteseik közül pedig több országosan is jelentős. Ilyen a Bartók kamarakórus, a Szegedi Kisopera, a MÁV munkáskórus, a Szeged Táncegyüttes stb. s A dolgozók alkotóképességét es a közösségi szellemet egyaránt fejlesztő klubformák szervezésére többnyire csak a megfelelő helyiséggel rendelkező, s függetlenített előadót foglalkoztató üzemek vállalkoznak. Néhány klub — nagjffágát, anyagi lehetőségeit tekintve — önálló közművelődési intézménynek tekinthető, változatos műsorkínálattal. Többségük azonban alkalomszerűen működik. A mozgalom eredménye, hogy az elmúlt évben már csaknem háromszor annyi — összesen 27 — munkahelyi klub működött szembeállítják az aktív és a e olitikai nevelési*n ^li-ben. A Á.J. l c ... J i ; _ 11 . mni'zi nriísci n+rhnnnL- J pusztán befogadó jellegű kulturális tevékenységet. A művelődési tervek tehát csak Ifjúmunkás-fórumok Az ifjúsági szövetség 14 órától központi és helyi vezetői e Anna. a hónapban nagy gondot fordítanak arra. hogy a szövetség tagsága megismerje a KISZ KB elmúlt év decemberében hozott, ifjúmunká Novákné Balász szegedi városi KISZ Bizottság első titkára vezeti a fórumot. 15 órától a Volán munkásszállóiában Bodi György. a KISZ KB lagia. a megyei KISZ Bisokkal foglalkozó határoza- zottság első titkára tart tatát. .Megyénkben is több fó- jekoztatót. Vásárhelyen a rumot tartottak már az el- HÓDIKÖT művelődési hámúlt napokban. Ma. pénte- zában 15 óra 30 perckor ken három ilyen találkozót kezdődik az ifjúmunkás fóis rendeznek. Szegeden a rum. Előadó Lippai Piroska, MAV Művelődési Házában a KISZ KB tagja. MegalcihuS az EVM új tervtanácsa Megjelent az építésügyi és települések, térségek rendevárostejlesztési miniszter új zési, területfejlesztési progrendelete, amely szerint kör- ramjait, terveit. így tehát szerüsitett formában és na- teljesen átveszik Budapest és gyobb hatáskörben újjászer- az öt vidéki nagyváros tervvezik az ÉVM tervtanácsát, tanácsának feladatait. é.s egyidejűleg megszüntetik A rendelkezés szerint a Budapesten es az öt vidéki rövidesen újjáalakuló ÉVM nagyvárosban hasonló fel- tervtanács az érintett építésadatkört ellátó testület mű- ügyi és városfejlesztési miködését. Az új intézkedés niszterhelyettes vezetésével és annak a korszerűsítésnek a ^ érdekelt minisztériumok, része, amely szerint az utób- országos hatáskörű szervek, bi egy évben — néhány ki- szakmai. társadalmi szervevételtől eltekintve — vala- zetek. egyesületek és felsőmennyi megyei tanácsnál lét- oktatási intézmények képvirehozták a településrendezé- selóivei. továbbá az érintett si és építészeti albizottságot, terület településrendezési és Ez a helyi szakértőknek es építészeti albizottságáriak vevárospolitikusoknak. társa- zetőive! több megye területédalmi egyesületeknek az a ,-e kiterjedő, vagv egyéb or— a párt- és a tömegszervezeti oktatás különböző formái mellett — fontos szerepet játszanak a politikai vetélkedők, a kül- és belpolitikai fórumok, politikai vitakörök, beszámolók és találkozók, az MSZBT-tagcsonortok rendezvényei. | 2j Mind a munkahelyek, mind a dolgozók többnyire szívesen fogadják a termelésben közvetlenül hasznosítható szakmai tanfolyamot. A munkásoknak körülbelül tíz százaléka részesül évente a vállalati szükségleteknek megfelelő képzésben, de a tanulmányokat folytató és hasznosító szakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülése sokszor nem megfelelő. Ez visszafogja a tanulási kedvet. A fizikai dolgozóknak több mint 45 százaléka szocialista brigádtag. Néha azonban nem alkot egységet a munka, a művelődés és az életmód. A brigádok kulturális vállalásainak középpontjában általában a szakmai és a politikai képzés áll, a művelődés más területein gyakori a formális vállalás. Vannak olyan brigádok, amelyek alig fordítanak gonművelódési otthonok — a HNF-fel együtt — különféle tárlatokat rendeznek az amatőr mozgalom eredményeiből, de a munkahelyek ritkán élrvek az érdeklődés felkeltésének ezzel a lehetőségével. Az üzemekben gyakoribbak a hivatásos művészek kiállításai: elsősorban az ösztöndíjas alkotók tárlatai, másodsorban a Juhász Gyula Művelődési Központ által szervezett vándorkiállítások. Ezek fontos szerepet töltenek be a vizuális kultúra fejlesztésében. A DÉLÉP-nél. a PNYV-nél. a Volánnál évenként öt-hat alkalommal szerveznek találkozókat a dolgozók és a kultúra hivatásos művelői között. Itt. sajnos, alacsony a fizikai dolgozók aránya. A munkahelyi művelődés a pártbizottságok, pártvezetőségek és pártalapszervezetek munkájának szerves része. folyamatosan figyelemmel kísérik, segítik és ellenőrzik ezt a munkát. A feladatokat általában évenként megvitatják. A munkahelyek kulturális életében kiemelkedő szerepük van a szakszervezeti bizottságoknak és a KlSZ-szervezeteknek. Fontos feladatod hárulnak a munkahelyi értelmiségre is, itt azonban még nagyok a kiaknázatlan lehetőségek. tanácsadó testülete, amely a szagos jelentőségű területfejgazdagabb helyi ismeretek birtokában megalapozottab- l«arte»i rendezesi terveket ban velemenyezheti a«z adott velemen yez. Délszlávok textilművészete A magyarországi délszlá- a földszint egyik ne yiségét vok textilművészetét bemu- is elfoglaló tárlat átfogó kétató kiállítás nyílt csütörtö- pet ad a hazánk déli részen kön Miskolcon, a Borsod- élő szerb, horvát és szlovén miskolci Múzeum Kossuth nemzetiség népművészetéről, utcai épületében. Az összes régi es mai népviseleti szóéi só emeleti termeiket es meg kasairól. i