Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-10 / 290. szám

4 Péntek. 1982. december 10. 4 Emlékezés Bitó Zoltánra Tobb mint ötven, munká- lényben levő választók... a haiparban dolgozóknak, ban eltöltött évet számlál- nagyvállalatok képviselőit a munkáshatalom megteremité­hatott össze Bitó Zoltán, a Szegedi Ruhagyár dolgozója kamarából kiszorították." se után — talán az éles A politikai küzdelmekben politikai csatározásokba kis­1960. januar 1-ón, amikor iskolázott Bitó Zoltán 1945- sé belefáradva — Bitó Zol­68 éves korában nyugdíjba ben belépett a Magyar Kom- tán 58 évesein a Szegedi Ru­vottult. A munka meg becsű- munista Pártba, amely az hagyárban munkaasztalhoz lése és a szocializmus ügyé- akkoriban működő demok­nek szolgálata jellemezte te- ratikus pártok közül a leg­vnicenységét, melyért mél- határozottabban i fogalmazta tán érdemelte ki a Szocia- meg a demokrácia és a lista Hazáért Érdemrendet, szocializmus állt. Hamarosan művezetői, majd minőségi ellenőri be­osztásba került Az ötvenes évek első felében a magas­megvalÓ6Ításá- ra szabott normák teljesíté­Kilencven évvel ezelőtt, nak programját. Részt vett sénfek politikai és emberi egy az MKP több alapszerveze- vonatkozásait mérlegelő mi­nőségi ellenőrnek nem lehe­1892. december 10-én felsővárosi munkáscsalád- tének kiépítésében, a felsö­ban született. Édesanyja al- városi, a szabók kisipari tett könnyű dolga. Az em­kalmi munkával kereste meg szövetkezete — és az épülő bertársaival való törődésben textilművek pártszervezeté- fáradhatatlannak nek titkári, illetve elnöki 1960-tól szegedi tanyavilágot járó teendőit is ellátta. 1948 ta- bekövetkezett haláláig nyug­szobafestő kisiparos — ke- vaszán Tombácz Imre, az díjasként párt- és társadal­veset adott haza. A nagyobb MKP szegedi szervezetének mi munkát végzett I gyerekeknek hamar kenyér- titkára mellett a két mun­a betevő falatot kilenc gyer­mekének, mivel az apa — a bizonyult, 1968. április 27-én kereset után kellett nézniük, káspárt egyesülésének elő­Bitó Zojtán, az egyik idő- segítésén fáradozott. Politi­sebb fivér, 13 éves korában kai elkötelezettségéről így inasnak állt és négy és fél vallott 1965-ben: „1920-tól évi „ruha nélküli teljes el­látással" kitanulta a férfi­szabó szakmát. Első szakmai próbálkozá­sait — melyekkel lassan­ként már a ruháravalót is újból megalakult a Szeged megkereshette — félbesza- és Vidéke Ruházati Tér­Egykori munkatársad — a ruhagyár legutóbbi nyugdí­jas-találkozóján — kéré­semre felidézték * emlékét. maT^nápig"minden Munkaszeretetét, emberségét, e & jó kedélyet, szerény elége­dettségét — a számára em­hozó szocializmusba vetett hitét bizonyították. Mindezekért érdemes őrizni életútjának kezdve a tevékenységem a munkás­osztály hatalomra jutásáért ^STwÍm St Bár a felszabadulás után kftotta a háború, a három éves galíciai, majd az olasz az állami üzemek ígértek frontszolgálat Az orosz és biztosabb megélhetést a ru­magyar katonák barátkozása a lövészárkokban, a katona­társakkal folytatott beszél­getések a háború értelmet­lenségéről és a népeket há­borúba sodró kapitalista társadalmi rendszerek igaz­ságtalanságairól, politikai eszmélését segítették elő. Hazatérésekor utat talált a szakszervezethez és né­hány szervezett szabósegéd­del szövetkezetbe tömörülve próbáltak a kedvezőtlen vi­szonyokon úrrá lenni, mun­kához jutni — nem sok si­kerrel. 1920-tól társas kis­iparosként dolgozott, ekkor szakszervezeti tagsága meg­szűnt. Politikai öntudatra ' ébre­dését és a szocialista esz­méik irántrtogékórtySá&t'tíí­zonyitja a Szocialista Kis­iparosok Csoportjához való csatlakozása 1926-ban. A kisiparos baloldal vezetői­nek, Marosán Milánnak és Katona Andrásnak követke­zetes harcostársa volt az or­szággyűlési és a törvényha­tósági választási küzdelmek­ben. A szocialista kisiparos ellenzék ereje a rendszere­sen összehívott iparos nagy­gyűléseken, de különösen az 193l-es ipartestületi és ipar­kamarai választásokon nyil­vánult meg. Ez utóbbiról ír­ta a korabeli szerző: „1931­ben... a Szegedi Kereske­delmi és Iparkamara ipari osztályának választásánál megtörtént hogy az egészen kicsiny, de számszerű fö­melő Szövetkezet, 1948 után ^nulságait a fiatalabb nem­zedekek szamara. Földváriné Kocsis Laca Számítógépes kapacitásbörze Már nyolcvan vállalat és olyan kooperációkat eme­hatvan szövetkezet, több ku- lyek keretében az iparválla­tatóintézet, gazdasági mun- latok, termelőszövetkezetek kaközösség, polgári iogi tár- melléküzemágaival, különfé­saság és kisiparos tagja az le ipari szövetkezetekkel, és Interinvest-kapacitásbörzé- gazdasági munkaközösségek­nek, az INKA-nak. Az utób- kel alakítják ki a gazdasá­bi hetekben elsősorban ipa- gi kapcsolatokat, felhasznál­ri szövetkezetek és kisvál- va a szabad forgácsoló-, lalkozók leérték felvételüket műanyagmegmunkáló-, kar­az ügy félozöl gála ti tttfdrtW^- bantartifc"É» áterelöítól&aéíír­ci ős szervezetbe. Az INKA-t "l980-ban az Interinvest és a Magyar Hír­adástechnikai Egyesülés szá­mítástechnikai szervezést központja hozta létre, azért, hogy a szervezet közvetíté­sével a szabad kapacitást ajánlók és keresők egymás­ra találjanak. A számítás­technikai szervezési központ nyilvántartja a tagok leg­fontosabb adatait, havonta listát készítenek az igények­ről és a kapagitásfelajánlá­sokról, s azokat rendszeresen megküldik a tagoknak. Az eltelt másfél esztendő alatt a szervezet mintegy 400 kooperációt kezdemé­nyezett. Ennek eredménye­ként 70 együttműködést hoz­tak eddig létre. Elsősorban sokat 1VOJ JUBAIÜ Orvos­meteorológia Az optimista beállítottságú embereket állítólag több napsütés éri évente, mint a pesszimistákat... Bárhogy is áll a dolog, tény, hogy az optimista ember ritkábban érzi meg az időváltozást Hogyan lehet segíteni a különböző frontokra érzé­keny embereknek? Ez a problérha különösen aktuá­lis a balti-tengeri köztársa­ságokban. A lett fővárost Rigát és Jurmala üdülővá­rost évente megközelítőleg 200 légköri fronthatás éri. Gyakoriak a hirtelen nagy hőmérsékleti ingadozással járó időjárás-változások, nagy a légnyomás- és hőmérsék­let-különbség még az egy­mást követő napokon is. A meteorológiai körülmé­nyeknek, a naptevékenység és geomágneses aktivitás­nak az emberi szervezetre gyakorolt hatását tanulmá­nyozza a lett hidrometeoro­lógiai szolgálat közelmúlt­ban megalakult kutatócso­portja. A meteorológiai Intézet napi jelentést küld a várha­tó időjárásról a kardiológiai és gyógyüdültetési intézet laboratóriumának. A Lett Tudományos Akadémia rá­diócsillagászati obszervató­riuma közli a napfolttevé­kenységre, a napkitörésekre és a mágneses aktivitásra vonatkozó adatokat A geo­mágneses tér állapotáról a moszkvai alkalmazott fizikai intézet tájékoztat rendszere­sen. A várható időjárás ösz­szefoglaló adatait a kutató­orvosok közlik a kórházak­ban, a szanatóriumokban és üdülőkben dolgozó munka­társaikkal, akik azután meg­előző kezelésben részesítik a betegeket Az időjárás vál­tozásaira a legérzékenyeb­bek a szív- és érrendszeri betegségekben * -szenoedők, valamint az idős emberek. 1 JLA ^TIVLLLLKC '-'HU' -OTO XÍVL Autósoknak Használtuk a tompított fényszórót Itt a tél — korán sötété- csoljuk a tompítottál, az 130 dik, egyre többet kell hasz- watt teljesítményigényt je­nálni a tompított fénysző- lent. Ingyen semmiféle tel­pót Ezt kívánja a bizton- jesítményhez nem lehet jut­Kág — állítják az Autóköz- ni. A generátort a motor lekedési Tanintézet munka- hajtja, közvetve tehát amo­társai. tor tölti az akkumulátort is. Sok autóst az tart vissza Ha az autó elektromos rend ­a tompított fényszóró szűr- szerétől teljesítményt igénye­kületben, ködben történő lünk, akkor ez a teljesítmény használatától, hogy valaki kizárólag csak a motorból elhitette velük: ez nagyon származhat. És, mivel a mo­sok pénzbe kerül, mert ilyen- tor üzemanyag elégetésével tor a motor sokkal többet adja a teljesítményt, min­i<>gyaszt. Van persze olyan denfajta elektromos fogyasz­nézet. is, hogy a lámpák be- tás üzemanyag-fogyasztást ls kapcsolása — az izzók el- jelent. 1-használódásán kívül — sem- Számítások bizonyítják, mibe nem kerül, hiszen a hogy a tompított fényszóró motor amúgy is jár, így a használata nincs ingyen, generátor ingyen adja az Óránként — nagyvonalú szá­áramot. mítással — 1 forint 25 fii­Mivel itt műszaki dologról lérbe kerül. Lehet, hogy ez van szó. számoljunk. A fény- nem kevés, de az is bizo­Kzőrők általában 45 watt nyos, hogy nem sok. Min­teljesitményűek, két izzó fo- denesetre sokkal, de sokkal gyasztása tehát 90 watt. A kevesebb, mint amennyit va­hátsó és az első helyzetjelző laki egy olyan baleset el­!ampák, valamint a rend- maradásáért adna, amely s-zámtábla-világítás együttes azért következett be, mert fogyasztása legyen összesen sötét fantomként közleke­<0 -watt. Ha tehát bekap- dett Levél egy óvónőnek Bizonyára meglepődik, hogy levelet írok önnek, ről tanúskodnak. Baj ez, nagy baj, és attól tartok, en­hiszein nem isomerjük egy- nek valami köze lehet ön­mást. Én azonban sokszor hoz, vagy az önhöz hasonló látom, sőt hallom önt ön tisztelt óvónőkhöz. Mert viszont még soha nem látott önökre, vagy ha úgy tetszik engem. Hogyan lehet ez? rárak, egyre több feladat há­Úgy, hogy ablakunk ponto- rul, mert ugyebár elfoglal­san arra az óvodára nyílik, tak a szülők. De az ön által ahol ön — milyen szót is idomított gyerekek (bárcsak kellene használnom — tevé- mondhatnám, neveltjei) a keinykedik. Bár azt írhat- számolás és egyéb tudomá­nám, nevel, de ez jelen eset- nyok alapjait hiába sajátít­ben, azt hiszem, nem ide ják el, ha közben módsze­illő. Szeretném mindjárt azt res lelki durvulásban is „to­is elárulni, az én lányom, szerencsére már nem jár vábbképzik'' őket Sokat szidják manapság a óvodába, tehát nem valami- fiatalokat hogy csúnyán be­féle anyai aggodalom, netán szélnek, cinikusak, nincse­elfogultság ültetett az író- nek értékeik. De ha szabad gép mellé. Azt is mindjárt kérdeznem, kitől kapják elárulom, nagy tisztelője va- meg ezeket az értékeltet? gyok az óvodákban folyó Egy üvöltöző, fenyegetőző, munkának és mindazoknak, sőt hisztérikus felnőttől, aki akik gyerekneveléssel fog- a nap nagy részében együtt lalkoznak. Tudom, milyen van velük? Aligha. És hogy idegölő, túlzsúfolt helyiség- miért én szólok, amikor a ben visítozó, rendetlenkedő gyerekekkel bajlódni. szülők hallgatnak? Nos azért, mert a szülők egy­És mégis! Azt hiszem ked- részt talán nem ls tudják (a ves asszonyom, ön nem sze- négy-öt éves gyerek annyit reti a gyerekeket Honnan fantáziál, ugyebár, ki hisz tudom? Nyáron nem hal- neki), másrészt, ha el is hi­lok mást, mint az ön (ha szik, tudják is, nem szólnak, szabad ezt mondanom) üvöltözését, szidalmait és mert örülnek, hogy a gyere­ket felvették az óvodába. fenyegetőzését. Amikor a Nincs ez rendjén, már meg­gyerekek már inkább bent vannak, mindezt épp annyi bocsásson. ön azt csinál, amit akar. Kritika és bele­ideig hallom, amíg elhala- szólás néilkül. Attól félek, dok az óvoda mellett És nem ön az egyetlen. És nem mit látok? Most legutóbb szólnak, nem szólunk, mert például, hogy ön, a karja- örülünk, hogy a gyereket nál fogva, egy kislányt a felvették, szoba másik sarkába pende- dásévek rít És megint üvölt Azt látjuk, hiszem, kedves asszonyom, Eltelnek az óvo­és megdöbbenve hogy a gyerek ká­romkodik, durva, nem be­ön beszélni talán már elfe- csüli társait sőt akkor örül leitett, csak üvölteni, kia- ha beléjük rúghat. Vajon bálni. esetleg harsogni tud. Minek avatkozom bele? Mi közöm hozzá? Csak annvi. hogy én valamivel nagyobb kitől tanulta, kitől tanul­hatta? Hiszen otthon ilyet soha nem látott! Hogy kitől? öntől kedves ..gyerekekkel" foglalkozom, asszonyom és az önhöz ha­És úgy látom, egyre keve- sonlóktól! sebb érzelmet ismernek, egyre siizarabb lelki hátitér­Hivatásának tisztelője: Bodis Klára kertbarátoknak Áz őszibarack halott ága A Szatymaz környéki őszibarackot termő táj je­lentós múlttal rendelkezik. Már az 1950-es években nagy mennyiségű gyümöl­csöt exportáltak innen. Az elterjedés egyik legfonto­sabb tényezője az volt, hogy a gyenge termőhelyi adott­ságú, homoki területen is jövedelmező volt a gazdál­kodás. Fontos szerepet ját­szott a termőtáj éghajlati adottsága is. A napfényes órák száma és a tenyészidö­szak hóösszege talán itt a legmagasabb, ami az ízle­tes, küllemre is szép gyü­mölcs kialakulásának egyik alapvető fehftele. A fejlő­dós a nagyüzemi átszerve­zést követően sem állt meg. Kialakultak a szórványtele­pítések mellett a nagyüzemi táblák. A termelés felfutá­sát sajnos nem követte ará­nyosan az értékesítési lehe­tőségek növekedése, s ez a telepítési kedv visszaesését eredményezte. Az 1970-es években bekövetkezett bel­vizes időszak az állományt szinte megtizedelte. Gyors ütemű telepítésfejlesztés vált szükségessé. Az új telepíté­sek gyors megvalósítására azonban nem voltak felké­szülve a faiskolák, majd­nem teljesen újra kellett kezdeni a szaporítóanyag termelését Az őszibarack-termesztés új szakasza talán 1976-tól számítható, amikor a faisko­lák ráálltak a szaporító­anyag gyors elszaporítására. Mivel készlet nem volt, al­kalmasnak látszott az idő aura, hogy a régi fajtákat leváltsák, és a piaci Igé^ nyeknek megfelelően, olasz, francia, amerikai sárga húsú fajták kerüljenek be a ter­melésbe. Időközben a tech­nológia is megváltozott. a gyümölcstermelés területén is az intenzív művelés ke­rült előtérbe, melynek alap­feltétele a magas tápanyag­felhasználás, amely a ter­mőtájon különben is erőtel­jes növekedést produkáló őszibarack esetében indoko­latlanul erős fejlődést ered­ményezett a nem termő idő­szakban. Az új ültetvényeken egyre több helyen lehetett tapasz­talni, hogy erő6 mértékű mézgásodást követően rész­leges ágelhalás vagy teljes fapusztulás következett be, amely egyaránt jelentkezett a nagyüzemi gazdaságok és a kistermelők ültetvényein. A kutatók megállapították, hogy az ágelhalásért felelős károkozó a Cytospora cincta, amely már korábban is megtalálható volt az őszi­barack-ültetvényekben, azonban kártétele nem volt ilyen nagymértékű. A fer­tőzés elterjedésének okát a jelenlegi ismereteink alapján a következőkben kell keres­ni : a Cytospora: nyílt seben keresztül fertőz, tehát óva­kodni kell minden olyan mechanikai sérüléstől, amely lehetőséget ad a fertőzésre. Ezek közé tartozik a mű­velőeszközöikkel okozott sé­rülés, tehát kapáláskor, ta­lajmarózáskor, gyümölcssze­déskor nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy sérülést ne okozzunk. Hasonló prob­lémát okoz, hogy a vadak megrágják a fát s ez a táp­anyagszállítás korlátozásán túl kaput nyit a fertőzéshez. A szándékosan okozott sé­rülések közé tartozik a met­szés, de ez elkerülhetetlen technológiai folyamat A metszés időpontjának meg­választásához ismerni kell a kórokozó élettanát amely az eddigi megfigyelések sze­rint november—december és február—március hónapok­ban fertőz legerősebben, ki­sebb a fertőzés veszélye a rügyfakadást követően ápri­lisban és a vegetációs sza­kaszban szeptember végéig. A metszés időpontjául tehát április—szeptember között az élettanilag legalkalma­sabb időpontot kell kivá­lasztani. A kisüzemekben megvalósítható az is, hogy a virágzást követően, ami­kor a termókenyülés meg­történt, rövid idő alatt el­végezzük a metszést A nagyüzemi gazdaságokban munkaerőgondok miatt ez már sokkal nehezebb. A ta­vaszi metszésnél is arra kell törekedni, hogy minél ke­vesebb metszési felületet, tehát nyílt sebet ejtsünk, ezért a hagyományos met­széstől eltérően á szálvesz­szős eljárást kell alkalmaz­ni. amely a köztermesztés­ben levő új fajták esetében különben is alapvető tech­nológiai követelmény. Élet­tanilag a legalkalmasabb metszési időpont augusztus— szeptember, amikor már nem okozunk veszteséget, az éves termelésben, de nem. is serkentünk újbóli erős nö­vekedést Ebben az időszak­ban a metszést olyan mér­tékben elvégezhetjük, hogy a tavasz folyamán már csak minimális igazító, a termés közelebbi ismeretében ritkí­tó metszést kelljen végezni. A metszés kivitelezéséhez még csak annyit hogy a hajtásokat, ágakat tőből tá­volítsuk el — úgynevezett kalapakasztót ne hagyjunk —, mert a metszési felület hegesedése gyorsabb és biz­tonságosabb. A túlzott, vagy egyoldalú nitrogén műtrágyázás hatása következtében egy fellazult szövetszerkezetű, kevésbé el­lenálló" höWyiyt"' '"Kafkfflk, amely a különböző mecfiá­itíkal' 'séríWésefcte* • Dfhéke­nyebb, a fertőzéseknek ke­vésbé ellenálló. Arra kell törekedni, hogy a tápanyag­arányok megfelelőek legye­nek, biztosítsuk a kellő mennyiségű makro- és mik­roelemet., méghozzá táp­anyagvizsgálat alapján, amit telepítés előtt a terület ta­lajára minden esetben indo­kolt elvégeztetni. A termő ültetvények tá panyag-vissza­pótlásánál legbiztonságosabb a szerves trágya alkalmazá­sa, amely a szükséges táp­anyagokat többségében tar­talmazza, ha műtrágyát, használunk célszerű szak­tanácsot kérni Illetékes szakembertől. A fajta is jelentős szere­pet játszik az* ágelhalásos megbetegedés elterjedésében, ezért célszerű a régi, ellen­álló fajtákból is telepíteni ültetvényükbe. összességében megállapít­ható, hogy az ágelhalásoa megbetegedés továbbterje­désének sok lehetősége van, azonban nem szabad feladni a harcot és felhagyni az őszibarack termelésével, ha­nem az előzőekben felsorol­takon túl meg kell keresni a hatásos kémiai védekezés lehetőségét is. Tudomásul kell venni, hogy a forgalom­ban levő szisztemikus sze­rek a Cytospora ellen ke­vésbé hatásosak. Vissza kell térni a hagyományos kén­es réztartalmú szerek alkal­mazására. Tudjuk azt, hogy a Cytospóra-fertőzés legve­szélyesebb időszaka szeptem­ber végétől márciusig tart, tehát ebben az időszakban lehet ellene leghatásosabban védekezni. A lombhullást követően, ha szükeéges, két­szeri réztartalmú szeres, ta­vasszal rügyfakadás elő" egy neopolos és egy reze permetezést kel] alkalmazni A metszést követően min­den esetben végezzük el a sebkezelést melyhez fel­használható a Celcid vagv a Santar SM. de kiválóan alkalmas a célra, ha réztar­talmú szerből pépet készí­tünk, és azt ecsettel ráken­jük a sebfelületre. Dr. Tóth Mihály megyei főkertész

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom