Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-31 / 306. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! l^líO® 72. évfolyam 306. szám 1982J december 31.7 Péntek Ára: 1,80 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI B LAPJA A megyei pártbizottság állásfoglalása az 1982- évi fejlődésről és a föladatokról a belső oldalakon B£K£S, BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT! Az új év küszöbén Búcsúzunk az óévtől, köszöntjük az új esztendőt. Ilyenkor végiggondoljuk családunk. környezetünk, hazánk sorsának alakulását; előretekintünk. Megyénk lakossága eredményekben gazda§fÍM>J®bs esztendőt, zár. Munkánk- ét-tökét növeli, hogy a szocialista építés feladatait bonyolultabb nemzetközi viszonyok, nagyobb erőfeszítéseket igénylő gazdasági feltételek között teljesítjük- Megyénk munkássága, termelőszövetkezeti parasztsága, az értelmiségi és az alkalmazotti dolgozók egységes akarattal állnak politikánk mellett. Pártunk kölcsönös bizalmon nyugvó együttműködése a dolgozó tömegekkel, a problémák nyílt fölvetése, kiegyensúlyozott belső helyzetet biztosít — gazdasági gondjaink ellenére is. Ismételten bebizonyosodott, megyénk párttagsága, dolgozói politikailag éretten, elkötelezetten, felelős módon képesek sikerre vinni a szocializmus ügyét. A tömegszervezeti, városi, községi és lakóterületi munka számos eredménye bizonyította a közgondolkodás és a cselekvés, a szocialista népi, nemzeti egység további fejlődéséiKöszönetünket fejezzük ki megyénk lakosságának a helytállásért, a lelkiismereros jövője tesen végzett munkáért, a cselekvő közéletiségért Az új esztendő küszöbén bizakodóak vagyunk. Céljaink, megvalósításához reális tervekkél, ezek teljesítéséhez szükséges fteltötelekicel rendelkezünk. Szilárd a párt és a tömegek kapcsolata, • erősödik a szocialista népi, nemzeti egység. Az elkövetkezendő esztendőre olyan tervünk vap, amely az MSZMP XII. kongresszusán elfogadott határozatokban foglalt társadalmi és gazdasági célok megvalósítását szolgálja. Ám ahhoz, hogy a tervből realitás legyen, kinek-kinek a maga posztján jobban, eredményesebben kell dolgoznia. Minden embertől, minden kéztől többet vár a társadalom. Mindenkire számítunk, aki tenni, cselekedni akar szocialista jövőnkért. Megyénk valamennyi lakosának, minden dolgozó kollektívának és családnak ered- • ményekben gazdag, békés építőmunkát, tartalmas életet, nagyon boldog új esztendőt kivánunk. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA CSONGRÁD MEGYEI TANÁCS Gazdagabb kínálat . Színvonalas zöldség-gyümölcs ellátás A: idén jó színvonalú volt az ellátás zöldségből, gyümölcsből, az előző évinél mintegy 15—20 százalékkal kínáltak több árut a piacon — állapította meg a Zöldker Egyesülésnek az 1982-es tapasztalatokat öszszesítő jelentése. Az árak viszont a tavalyival összehasonlítva valamivel — 5,6 százalékkal — emelkedtek ugyan, ám ez a növekedés némileg alatta maradt a termelői költségek fokozódása miatt előre tervezettnél. Jó néhány terméknek azonban — így például a burgonyának, az almának — a tavalyinál lényegesen alacsonyabb volt az ára. Kedvező változás az is, hogy a togvasztói igényeknek megfelelően" a korábbi évekhez képest növekedett a magasabb feldolgozottsága termékek aránya; így több tisztított — konyhakész — és csomagolt zöldség és gyümölcs került a pultokra. Amellett, hogy összességében növekedett a piaci felhozatal, az önállósult 16 Zöldért vállalat forgalma a tavalyihoz képest mintegy 5—6 százalékkal csökkent, a több csatornás értékesítés nyomán ugyanis más kereskedelmi szervek fokozottabban kapcsolódtak az értékesítésbe. A vállalati önállóság eredményeként általában rövidült az áru útja, és gazdagabb lett a kínálat. Növekedett a szerződéses boltok száma, jelenleg már a Zöldért-üzletek 20 százaléka — mintegy 300 egység — ebben a formában üzemel, s a lapasztalatok igen kedvezőek: az üzletek többségében frissebb az áru, és az igényekhez igazodik a választék. Udvariasabb a kiszolgálás is, és nagyobb gondot fordítanak a vevőkör kielégítésére, megtartására. A Zöldért vállalatok keresik a megoldásokat a gazdálkodás feltételeinek további javítására. Egyik megoldás lehet a közös érdekeltség megteremtése a mezőgazdasági partnerekkel. Különösen a költséges tárolásnál kínálkozik erre lehetőség. A közelmúltban alakult Zöldker Egyesülés — amelynek a Zöldért vállalatok, az áfészek és a Hungarofruct is tagjai —, segítséget kíván nyújtani a korszerű gazdálkodáshoz, az új módszerek széles körű elterjesztéséhez, s a termelő kapcsolatok erősítéséhez. Ehhez szakmai információkat nyújt, s amennyiben szükség van rá, az üzletkötéseknél is közreműködik. Munkája hozzájárulhat ahhoz, hogy 1983-ban az ideihez hasonló, jó színvonalú zöldséggyümölcs 'ellátást biztosítsanak a tagvállalatok. (MTI) A városmagot, az old cityt szerte a világon szeretve őrzrk, féltik. Leningrádtól Londonig mindent megtesznek, hogy a régi épületeket megvédjék. Korunk embere is egyre jobban tiszteli a patinás városképet, és sokszor ezer kilométert is utazik, hogy az építészeti értéket megismerje, megcsodálja. így vagyunk városunkkal, Szegeddel is. Egyetlen építészeti kérdésben soha nem alakult ki olyan szenvedélyes vita. mint amikor arról volt szó, hogy valamelyik 70—100 éves házat lebontsuk, hagyjuk az enyészetnek, vagy felújítsuk. Nemcsak az érzékeny lelkületű lokálpatrióták, hanem az idelátogató turisták nagy része is ékszerdobozhoz hasonlítja a Belvárost. Ebben az európai mértékkel is bájosnak tartott városban van mit óvnunk, védenünk, és I megvallom, ' külön öröm, amikor arról értesülök, valami történik a városközpont építésében. S most egy újabb dologról adhatok hírt. A napokban fogadta el a városi tanács végrehajtó bizottsága' a Belváros részletes rendezési tervprogramját. Amikor egyik ismerősöm megtudta ezt, felkereset: „rnondcj, mi lesz az utcánkkal"? Nem tudtam mit mondani. A terv „csak" program. Tizenöt évre előre határozza meg a Nagykörúton belüli terület fejlesztési koncepcióját. A téma mégis megtölt egy vaskos kötetet. Hol kezdjem a sort? Szeged belvárosában 1957 óta közel ötezer új lakásba költözhettek, és 37 intézményt avattak. Nem hinnp az olvasó, hogy a következő másfél évtizedben ugyanezer a vidéken 12 ezer lakás megépítésével számolnak. Meg kell vallani, hogy a városmag igazán a hetvenes években fejlődött, ugyanis 1971-ben készült el a korábbi részletes rendezési terve, ami döntően azt akarta; Szegednek ez a része a gazdasági, műszaki és esztétikai követelményeknek megfelelően változzon. Az „álom'' valóra vált, a Belváros egyenletes fejlődése hozzásegítette Szegedet, hogy arca még jellegzetesebb legyen és különbözzön a többi városétól. A hetvenes évek végén erősebben jelentkezett az a társadalmi igény, hogy a rekonstrukciót nagyobb ütemben kell folytatni, A tanács ennek hatására is hirdetett országos tervpályázatot a „Gyalogos Belváros kialakítása", valamint „A Bartók Béla tér és környékének rehabilitációja" címmel. A két pályázat alapján az építészek számtalan ötletet is adtak a továbblépéshez. Ezeket a tanulságokat a DÉLTERV kollektívája is felhasználta, amikor most elkészítette a legújabb részletes rendezési tervprogramot. A tippek úgy tűnik, örökkévalóak, legalábbis a másfél évtizedre, és a program a következőkkel számol: nem segít a Belváros közlekedési gondjain hosszú távon, ha az utakat szélesítik, mert erre nem lesz lehetőség. A gépkocsikat nagy garázsokban vagy a Nagykörúton kívül lehet majd elhelyezni. A Kiskörúton belül a közlekedés eszköze a kerékpár mellett a villamos, tro-' li vagy autóbusz, illetve mindenkinek a két egészséges lába. Az elgondolás sejteti, egy „gyalogos" szegedi Belváros jövőjét, ahonnét hiányoznak az autók, s igy a füst, a zaj és a zsúfoltság. .Tömbrészek szerint folyamatosan építik be az üres telkeket, a felújítást pedig épületcsoportonként hajtják végre. Mindenféle modern építési módszert száműznek ebből a városrészből. Ez a terep sohasem lesz hangos a buldózerek zajától. És alkalmatlanok az új városrészekben használatos tervezési normák is arra, hogy az ékszerdoboz fénye ne kopjon. Lépésről lépésre, tömbbelsőről tömbbelsőre folyamatosan haladnak az építők, és ez a „lassú ütem" garantálja a történetiséget, az állandó megújulást. a társadalmi, anyagi, szellemi erö minél alaposabb kihasználását. A rekonstrukció figyelembe veszi az épülettömbök kulturális sajátosságait é§ a hagyományokat is. A rendezési program egyik sarkallatos pontja: nem szabad kísérletezni a gyökértelen, ettől a területtől idegen, színes — ami olykor felszínes — alkotásokkal. A koncepció szerint nyolc körzetre osztva fejlesztik a Belvárost, A Nagykörúton belüli terület körzetenként — egy-egy mondattal jellemezve — így gazdagodik majd a tizenöt esztendő alatt. Az első körzet a Lenin körút által határolt városmag, és ott elsősorban az intézmények kapnak helyet. A másodikban (a József Attila sugárút és a Felső Tisza-part között) a fejlesztést befolyásolja a hídfőkialakítás, ami szintén városképi jelentőségű lesz, és figyelembe kell venni, hogy a településszerkezet ezen a részen műemléki értékű. Ez a tény meghatározza a társasházépités módját és rendjét. A harmadik körzet (a Csongrádi és a József Attila sugárút közti terület) ugyancsak a társasházépítés színhelye marad. A Csongrádi és a Kossuth Lajos sugárút határolta négyes körzetnek, két fontos központja van, a Szent István tér és Lechner tér — a lakás-, illetve intézménytelepités terepe. Az ötösben (Kossuth és Tolbuhin sugárút között) a városrekonstrukció minden eleme felfedezhető. A lakás, intézmény, zöldterület kialakításának egyik központi helye. Azt szeretnék, ha a Zsinagóga környékét az idegenforgalom jobban felfedezné. A Marx tér pedig a szabad idő közparkja lenne. természetesen akkor, amikor nem rendeznek vásárt. A hatos és hetes körzetben (Tolbuhin—Petőfi Sándor sugárút, illetve Petőfi Sándor sugárút és Április 4. útja között) a lakóépületek mellett alapfokú közintézményeket helyeznek el. Kitűnő lehetőséget biztosít az egyetemi negyed a közintézmény-hálózat további bővítéséhez. A Hunyadi János sugárút és a Batthyány utca pedig a városképileg jelentős épületek zópája lesz. A nyolcas körzet (Április 4. útjától a Tiszáig) alapvetően a SZOTB programja szerint fejlődik: — mint eddig —, tudományos intézményekkel, soki zöldterülettel, pihenőhelylyel. A rövid ismertetésből bizonyára kitűnik, hogy a cél; az egyes területek eddigi sajátosságaik szerint alakuljanak tovább. Vitatkozni lehetne azon, vajon ez esetben a terv szónál alkalmasabb-e a szabályozási rendszer megnevezés? Rendkívül rugalmas a tizenöt éves koncepció. Módot ad, hogy a kereteken belül a mindenkori követelmények anyagi, szellemi lehetősége alapján érvényesüljenek az építészeti törekvések. Csak nevében részletes ez a tervezési program, hiszen aprólékos kidolgozására ezután és folyamatosan kerül sor. Talán sokan hiányolják. Újszeged kimaradt a Belváros ismertetéséből, pedig u Közép fasorig a Tisza bal pm;tja is ahhoz tartozik. Nos, Újszegedre még egy korábbi rendezési terv érvényes és ezért nem szerepel ebben a programban. » A részletes rendezési tervről huszonhárom intézmény, vállalat, társadalmi szerv alkotott véleményt. Javaslataik nem hányódnak palackpostaként a közömbösség hullámain. Észrevételeiket felhasználják az építészek a továbbtervezésnél. Röviden néhányat ismertetünk, hiszen mindegyik vélemény a szebb Belvárost óhajtja. A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Bizottsága: a Belváros karakteres építészeti értéket reprezentál. A fejlesztésnél elsőrendű szempontnak kell lennie, hogy ez tovább gazdagodjék, oly módon egészüljön ki úi létesítményekkel, hogy ez a sajátos karakter erősödjék! Úgy is kevés a műemlék, a Belváros egyéni arculatát nem szabad megváltoztatni. A paneles építést a Belvárosban nem tartjuk helyesnek. József Attila Tudományegyetem: az egyetemi dolgozók és oktatók, de elsősorban a fiatal szakemberek elhelyezésére biztosítsák egy garzonház építésének lehető-1 ségét a Dugonics tér 12. számú épület helyén, amelyet az előzetes tervek szerint majd szanálnak. Csongrád megyei Múzeumok igazgatósága: külön elismerést érdemel a Kiskörúton belüli terület forgalommentesítési terve a fokozott gvalogos átjárórendszerrel. Mindenképpen kívánatosnak tartiuk a régi Hungária-szálloda épületének télies helyreállítását, beleértve a Dankó-szobor mögötti kis kerti részt is. A rendezési terv nem szól arról. hogv sürgősen meg kellene oldani a Dóm tér nézőterének szétszerelhetőségét. Közép-Európa egyik legszebb, legegységesebb terén nem szabad egész éven át eltakarni. Halász Miklós