Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-31 / 306. szám

2 Pontek, 1982. dcccmbcr Sí: Politika — államélet Magyarország, 1982-ben Milyen éve voli hazánknak 1982? A közélet, a politika és a gazdaság krónikájának tanúsága szerint: ered­ményes. dc gondoktól sem mentes esztendőt zárunk. Ígv vont mérleget legutóbbi ülésén az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, amikor megállapí­totta. hogv néoiink a oárt vezetésé­vel kiegvensúivozott politikai lég­körben. eredményesen dolgozott az idei feladatok megoldásán. Mindan­nak. amit elértünk, az a nvílt ..tit­ka". hogv — a XII. kongresszus ha­tározatával összhangban, s a változó külső körülményekhez Igazodva — ebben az évben is reális, megvaló­sítható célok elérésére vállalkoztunk. A fó figyelem két nagy feladat megoldására irányult: a nép­gazdaság egyensúlyi helyzeté­nek további javitasara és az. életszín­vonal megőrzésére, vagyis egész éle­tünk nyugodt, biztonságos körülmé­nyeinek fejlesztésére. A fokozottabb erőfeszítésre serkentő tennivalók el­végzése — a termelómunkában, a ve­zetésben — meghozta gyümölcsét Továbbra is folytatni kell azonban a termelés korszerűsítését és az export­képesség növelését célzó erőfeszítése­ket; e tekintetben minden vállalat­nak, gazdálkodó egységnek lehetnek­vannak folyamatos feladatai, különö­sen a piachoz való rugalmasabb, gyorsabb alkalmazkodásban. Az or­szág nemzetközi fizetési kötelezettsé­geinek eleget tesz, megőriztük, erősí­tettük a „megbízható partner" rang­ját, Politikánknak, népünknek tekin­télye és tisztessége van a világban, lgy fejlődnek külkapcsolataink is. A belpolitikai élet kiemelkedő ese­ményei sorában — amelyet most a teljesség igénye nélkül tekintünk át — az MSZMP Központi Bizottságá­nak üléseit mindig élénk érdeklődés övezi. Az idén négy ilyen tanácskozás volt (áprilisban, júniusban, novem­berben és decemberben). Mindegyik alkalommal foglalkoztak az időszerű nemzetközi kérdésekkel, s a KB is­mételten kifejezésre juttatta, mit te­kint a magyar politikai vezetés olyan céloknak, amelyekért a békeszerető emberek, társadalmi és ideológiai ho­vatartozásuktól függetlenül, világszer­te síkraszállnak. Ilyen cél az enyhü­lés eredményeinek megőrzése, a bé­kés egymás mellett élés politikájának folytatása, a vitás kérdések politikai rendezése, a világháborús veszély le­küzdése. A társadalompolitikai kérdések kö­zül az idén a KB napirendjére kerül­tek a lakásépítés és -fenntartás, a lakásgazdálkodás és -elosztás fejlesz­tésének irányelvei; az állami oktatás korszerűsítésének az utóbbi tíz évben (1972-től) felgyülemlett tapasztalatai, illetve további feladatai; valamint a válusztási rendszer demokratizmusá­nak erősítése, amelynek érdekében a Hazafias Népfront Országos Tanácsa most folyamatosan egybegyűjti és vé­leményezi, javaslatokká formálja a jobbító elgondolásokat. Ami a gazda­sági témákat illeti: az év derekán — a kialakult gyakorlatnak megfelelően — tájékozódott a KB az 1982. évi terv végrehajtásának „félidei" tapasz­talatairól, elemezte a gazdasági fejlő­dés idei fő vonásait, s megvitatta és elfogadta a jövó évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányel­veinek javaslatát. A költségvetést a parlament — december 16-án — tör­vényerőre emelte; a tervet — céljait, fő előirányzatait és a megvalósítást szolgáló intézkedéseket — jóváhagyta a Minisztertanács. Törvényhozó testületünk — amely­nek 352 országgyűlési képviselő a tagja — a szokásos „menetrendben" tartotta meg tavaszi, nyári, őszi és téli ülésszakát. A napirendek szerint márciusban az igazságügy-miniszter beszámolt a jogalkotás helyzetéről, a művelődési miniszter a közművelő­désről szóló 1966. évi V, törvény vég­rehajtásáról. Júniusban törvénybe ik­tatták a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtását (egyébként ez a minden évben ismét­lődő parlamenti aktus jelenti a zár­számadást), s az idegenforgalom hely­zetéről szólt a belkereskedelmi mi­niszter beszámolója.. Októberben két beszámoló hangzott el: a belügymi­niszteré a közrend és a közbiztonság helyzetéről az 1977—81. években, il­letőleg az Országos Vízügyi Hivatal elnökéé a vízgazdálkodás időszerű kérdéseiről. Decemberben — mint már említettük — a Magyar Népköz­társaság 1983. évi költségvetéséről ho­zott törvényt a T. Ház, s — idei ered­ményekre építve — a főösszegeket 523 milliárd 500 millió forint bevétellel, 533 milliárd 700 millió forint kiadás­sal és 10 milliárd 200 millió forint hiannyal állapította meg. Az Elnöki Tanács — ismeretesen — havonta ülésezik. Idei munkájáról, a jogkörébe tartozó törvénymódosítások, törvényerejű rendeletek meghozásáról — januártól decemberig — néhány fontosabb címszó: új törvényerejű rendelet a természetvédelemről, a kül­földre utazásról és az útlevelekről, az anyakönyvekről, a házasságkötési el­járásról és a névviselésről, a nemzet­közi szerződésekkel kapcsolatos eljá­rásokról, a kötvénykibocsátásról. Természetesen új jogszabályok el­fogadása mellett több régi rendelke­zést — amely rendszerint hosszú eveken át jól megfelelt rendeltetésé­nek, de az élet változó követelmé­nyei már elavulttá tették — korsze­rűbb szabályozással váltott fel, illetve hatályon kívül helyezett az államfői testület. A Minisztertanács — amely a veze­tő állami szervek közül a leggyak­rabban általában kéthetenként ül iissze — széles körű tématárából, ope­ratív és hosszabb távra szóló intéz­kedéseinek sorozatából szinte csak példálózva lehet évi mérleget készí­teni. Napirenden szerepelt az első ne­gyedévben a balatoni üdülőkörzet fej­lesztése. a melléktermék- és hulladék­hasznosítás, az energiagazdálkodási program végrehajtása, a fővárosi ta­nács munkája, az alkatrészgyártás és -ellátás, a szerződéses formában mű­ködő és a bérbe adott üzletek helyze­te, a népi ellenőrzés tevékenysége. A második negyedévben a kormány bő­vítette a gyermekgondozási segélyre jogosultak körét, s elrendelte, hogy — 1982. május 1-től — a „gyes" ösz­szegének csökkentése nélkül a jogo­sultak dolgozhatnak is, havi átlagban legfeljebb napi négyórás munkaidő­ben; döntött arról, hogy a7 irányító szervek újabb jogköröket adnak át (példádl a munkaviszonnyal összefüg­gő egyes kérdésekben) a vállalatok­nak, "ovabb növelve Azok önállósá­gát; foglalkozott a vagyonvédelem­mel, az alkoholizmus elleni küzde­lemmel. A harmadik negyedévben módosította a beruházások előkészí­tésére, engedélyezésére és megvalósí­tására vonatkozó jogszabályokat; jó­váhagyta az anyagtakarékosság foko­zására kidolgozott programot; határo­zatot hozott a munkavédelmi szak- és továbbképzés fejlesztéséről, a középfokú 'munkavédelmi oktatás ki­t/élesítéséről; megerősítette az állami tervbizottság határozatát a veszélyes hulladék anyagokat kezelő üzemek or­szágos hálózatának létesítéséről. Az utolsó évnegyedben a Minisztertanács olyan új lakásügyi rendeleteket ho­zott, amelyekkel — 1983-tól kezdődő­en — az a cél, hogy javuljanak a la­káshoz jutás társadalmi esélyei, ará­nyosabb legyen a lakosság tehervise­lése. fokozódjék a saját lakás építésé­ben való érdekeltség, mérséklődjenek a iakasfenntartás állami kiadásai; ha­tározatot hozott a vállalati irányí­tás. valamint a munkahelyi demokrá­cia továbbfejlesztéséről. K ülkapcsolataink — 1982 esemé­nyeivel is fémjelezve — jók, széles körűek, eredményesen fejlődnek Mindezt érzékletesen tanú­sítják a magyar vezetők külföldi út­jai, illetve számos külföldi politikus látogatása Magyarországon. Ez az év is igazolta a magyar külpolitikában azt az álláspontot és szándékot, hogy jól az a kormány politizál, amely összhangot akar és tud teremteni a sajátos nemzeti és a közös nemzetkö­zi érdekek szolgálatában. Magyarország kétoldalú kapcsolatai­nak fejlesztésénél is az érdekek ösz­szehangolására törekszik. A szocialis­ta országok esetében, — miként szá­mos idei tárgyalás megerősítette — az eszmék és a célok azonosságára épül a sokszálú együttműködés; s a test­véri országok két- és többoldalú kap­csolatainak pártunk és kormányunk az adott nemzetközi helyzetben külö­nösen nagy fontosságot tulajdonít. Ez­zel együtt hazánk mind szélesebb ösz­szefogásra törekszik a fejlődő orszá­gokkal valamint az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján tovább kívánja építeni kapcsolatait a tőkés országokkal. Ez utóbbi körben ré­szünkről „az év eseménye" volt Ka­dar Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának hivatalos látogatása tavasszal a Német Szövet­ségi Köztársaságban. Helmut Schmidt szövetségi kancellár meghívására. Kétszer járt a Szovjetunióban ma­gyar pért- és állami küldöttség élén; novemberben részt vett L. I, Brezs­nyev temetésén, s decemberben fel­szólalt azon a moszkvai ünnepségen, amelyet a Szovjetunió megalakulásá­nak 66. évfordulója alkalmából ren­deztek. lázár György, a Minisztertanács el­nöke idei első nemzetközi szereplése az volt, hogy megnyitót mondott, majd fel i6 szólalt a KGST Buda­pesten megrendezett 36. ülésszakán. Három országban tett hivatalos láto­gatást: júliusban Romániában, szep­temberben Ausztriában, novemberben Törökországban. Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke — aki a KB első titkárával együtt ott volt mindkét emiitett szovjetunióbeli eseményen — júniusban Burmában és a Fülöp-szi­geteken. szeptemberben Portugáliában folytatott hivatalos tárgyalásokat Külügyminiszterünk, Púja Frigyes úti­naplójába ez évben — időrendben — a következő külföldi város-, il­letve országnevek íródtak: London, Reykjavík Lengyelország. Malaysia, Sri Lanka, Laosz, Vietnam, Kambod­zsa. Párizs, Algéria, Svédország, Hel­sinki, Csehszlovákia., Ciprus, Bulgá­ria, Kanada. New York, Moszkva, Róma — megannyi tárgyalás, sok magas szintű találkozó. Apró Antal, az országgyűlés elnöke Jugoszláviá­ban, Olaszországban és Ausztriában vezette parlamenti küldöttségünket az ottani törvényhozó testületeknél tett munka látogatásokon. V endégünk volt Budapesten az év folyamán — a kronologikus sor szerint — Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítást Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke, Wojcieck Jaruzelski hadseregtábor­nok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, minisztereinölt, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának elnöke, Erich Honecker, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságának főtit­kára, az NDK Államtanácsának el­nöke, Zsambin Batmönh mongol mi­niszterelnök. Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke. Dom Mintoff máltai miniszterelnök, Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke, Gustáv Husák, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnöke. Babrak Kar­mai, az Afganisztáni Népi Demokra­tikus Párt Központi Bizottságának főtitkára, az Afganisztáni Demokra­tikus Köztársaság elnöke, Kaysone Phomvihane, a Laoszi Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Laoszi Népi Demokra­tikus Köztársaság miniszterelnöke, Grisa Filipov bolgár miniszterelnök; s tárgyalt nálunk a magyar diplo­mácia vezetőjével az NDK, Spanyol­ország, a KNDK, Mexikó, Norvégia, az NSZK és Nicaragua külügyminisz­tere. (MTI) Kuba nemzeti ünnepén Magyar vezetők üdvözlő távirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Lázár György, a Magyar Népköztársaság. Miniszterta­nácsának elnöke Kuba nemzeti ünnepe alkalmából üdvözlő táviratot küldött dr. Fidel Castro Rúz elv­társnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizott­sága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államta­nácsa és Minisztertanácsa elnökének. Tisztelt Fidel Castro elvtárs! A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a kubai forradalom győzelmének 24. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és egész népünk nevében elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önnek, a Kubai Kommunista Part Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának, a testvéri kubai népnek. Népünk elismeréssel tekint azokra az eredmények­re, amelyeket a kommunisták vezetésével az elmúlt évek során a kubai nép a szocializmus gazdasági alap­jainak megteremtésében, életkörülményeinek és kul­turális színvonalának folyamatos javításában, a népi hatalom megszilárdításában, a Kubai Kommunista Párt II. kongresszusa határozatainak végrehajtásában elért. A Kubai Köztársaság következetes, internaciona­lista külpolitikájával maradandó érdemeket szerzett az imperializmus ellen, a szocializmusért és a bókéért vívott küzdelemben. Jelentős szerepet játszik abban, hogy az el nem kötelezett országok mozgalma a nem­zetközi élet fontos pozitív tényezőjévé vált. örömmel tölt el bennünket, hogy a marxizmus— leninizmus és a proletár internacionalizmus jegyében folyamatosan erősödik pártjaink és népeink testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése. Dolgozó né­pünk internacionalista szolidaritással áll a forradalmi Kuba oldalán a Karib-térség haladó és szocialista rendszereit fenyegető imperialista magatartással szem­ben. Szívből kívánjuk önnek, a kubai kommunisták­nak és az egész kubai népnek, hogy további sikere­ket érjenek el hazájuk védelmében, országuk felvi­rágoztatásában, a szocializmus és a béke javat szol­gáló fáradhatatlan munkájukban. * Az évforduló alkalmából Apró Antal, az ország­gyűlés elnöke táviratban üdvözölte Flavio Bravó elv­társat, a Kubai Köztársaság nemzetgyűlése elnökét. Táviratban köszöntötte kubai partnerszervezetét a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. (MTI) Andropov nyilatkozata Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára fogadta Joseph Kingsbury-Smith amerikai publicistát és válaszolt kér­déseire. Kérdés: Mit kíván ön az 1983-as esztendőre az újév alkalmából az amerikai nép­nek? Válasz: A küszöbön álló új esztendő alkalmából kö­szöntök minden amerikai családot, őszintén kívánok mindnyájuknak boldogulást és boldogságot. Ez elsősor­ban annyit jelent, hogy min­den amerikainak békét, tar­tós békét és felvirágzást kí­vánok, ami a békés éietre és a többi néppel való gyü­mölcsöző együttműködésre épül. A szovjet emberek és az amerikaiak ma egy kö­zös ellenséggel néznek szem­be: a háború veszélyével, és mindazzal, ami fokozza azt. A Szovjetunió a béke meg­óvását és megszilárdítását óhajtja, és minden tőle tel­hetőt megtesz ennek érdeké­ben. Kérdés: Melyek azok a legfontosabb intézkedések, amelyeket az ön véleménye szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti együttműködésben 1983-ban az egész világ békéje és a szovjet—amerikai kapcsola­tok javítása érdekében hoz­ni kellene? Válasz: Ügy vélem, orszá­gaink közösen sok mindent tehetnének, ami mind ne­kik, mind más országoknak és népeknek hasznára válna. Például kölcsönösen csök­kenthetnék hadseregeiket és fegyverzetei ket Közép-Euró­pában, együttműködhetné­nek a legveszélyesebb hábo­rús tűzfészkek felszámolásá­ban, például a Közel-Kele­ten és másutt. Kérdés: ön szerint a Szov­jetunió és az Egyesült Ál­lamok álláspontja között a nukleáris fegyverzetek kér­désében fennálló eltérésekel a most folyó tárgyalások eredményeképpen lehet-e annyira csökkenteni, hogy létrejöjjenek a kompromisz­szumos megegyezés kidolgo­zásának feltételei? Válasz: Természetesen igeni Objektíve ehhez teljességgel adott a lehetőség, mivel van olyan megoldás a vitatott kérdésekre, amely nem sér­ti egyik fél érdekeit sem, Az Európában levő nuk­leáris fegyvereket illetően különböző változatokat ja­vasolunk. Az egyik lehető­ség. hogy ilyen fegyverek egyáltalán ne legyenek Eu­rópában — sem közép-ható­távolságúak, sem harcászati­ak, sem a szovjet fél, sem a NATO-tagállamok olda­lán. Ez —. hogy úgy mond­jam — mindkét fél számá­ra az „abszolút nullamegol­dás lenne. A másik lehe­tőség, hogy mindkét fél csök­kentse közép-hatótávolságú fegyverzeteit, beleértve nuk­leáris fegyvereket hordozó rakétáit, repülőgépeit több, mint kétharmaddal. Szeretném remélni. hogy az Egyesült Államok erre az igazságos, konstruktív ál­láspontra adott válaszában jószándékról tesz "tanúbi­zonyságot. Kérdés: Richárd Nixon volt amerikai elnök azt ja­vasolta, hogy személyes ta­lálkozóra kerüljön sor ön és az Egyesült Államok el­nöke között, önnek mi a véleménye erról? Válasz: A szovjet vezetés a legmagasabb szintű kap­csolatokai mindig is az ál­lamközi kapcsolatok fejlesz­tése egyik leghatékonyabb módszerének tekint ''•?. Most is tartjuk magunkat eh­hez. De természetes. hogy egy ilyen találkozó sikeré­hez nélkülözhetetlen a jé előkészítés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom