Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-18 / 297. szám

Szombat, 1982. december 18. 99 Világbaki K

özvéleményünk még napjainkban is meglehetősen „humán" orientációlú. Ha valaki otthonosan mozog a hui—aniórák világában, annak esetében a közmegítélés bocsánatos bűnnek tekinti a reáliákban való járatlanságot. S az élet néha olvan sajátos aoroDÓkat orodukál. hogv érdemes ezen időnként úifent elgondolkodnunk. Valami után kutatva lapoztam fel úira a naookban a mai amerikai elbeszélők antológiáiét, melvet annak ideién — 1977-ben — „Chicaeo ostroma" címmel bocsátott közre Olcsó Könvvtár sorozatában a Szépirodalmi Könyvkiadó. Naav élvezettel olvastam úira a hatvanas évek amerikai oosztmodernizmusának egvik alapművét. Thomas Pvnchon „Entrópiá"-iát. Am meghökkenve akadtam fenn a 147. oldal ama mondatán amelvben a novella egvik főszereplőiéről. Callistóról ez áll: és ismerte természetesen Causius tételét is. amelv leszögezi. hoev a zárt rendszerek entrópiája folytonosan növekszik". Causius? Nocsak? A fizikatörténet — közelebbről a termodinamika törtenete — semmiféle Causiust nem tart számon. A legnagyobbak között emlegeti ellenben Rudolf Emánuel Clausiust (1822—1888). a kinetikus gázelmélet egvik megalapozóiét, a termodinamika második főtétele lénvegének talán legfőbb felismerőiét. aki elsőként használta az entrópia megnevezést is (1865). Az entrópia termodinamikán túli alkalmazására később Szilárd Leó tett kísérletet (1025. 1929). maid sor került az entrópia tételnek a kvantumelméletben való alkalmazására is (Neumann János. 1931X S innen,, már egyenes út vezetett az információelméletig: az e vonatkozású entrÓDiaértelmezés E. C. Shannon nevéhez fűződik (1948). Maid lótt végül — véaül? — az irodalom. Olyannyira hogv a hatvanas évek posztmodern (neoavantgarde) ihletésű műkísérleteit egvesek napjainkban ls entrópikus regénvekként emlegetik. Hazánkban — többek között — Fénves Imre jelentetett meg könvvet a tárgykörről — és filozófiai interpretációiénak vonatkozásairól — „Entrópia" címmel még a hatvanas évek derekán, a „Gondolat" kiadta Stúdium Könvvek sorozat 34. köteteként Mía a kérdéskör irodalmi vonatkozásainak rövid summázatát Abádi Nagv Zoltán prezentálta idén megjelent ..Válság és komikum — A hatvanas évek amerikai regénve" című munkáiéban. Hadd teevük még hozzá ehhez: az entrópia tétel értelmezéséhez idealista vonzatú magvarázatok is kapcsolódnak. Legnagyobb vihart kavaró közülük az úgynevezett „hőhalálelmélet". Állítása szerint: amennyiben a világegyetem zárt edénvnek tekinthető. akkor — a termodinamika második főtétele értelmében — a hőmérséklet fokozatosan kiegyenlítődésre törekszik. végül bekövetkezik a hőegvensúlv a molekulák mozgása leáll: világunk a „hőhálál" állapotába jut. Pvnchonék — szellemesen és találékonyan — a tőkés világ emberi viszonylatainak „höhalálát" ábrázolják műveikben. Ennvf lenne, ami a — a tárgykör kapcsán — ismert ha tán nem is közjsmert. De még nincs vége. A kíváncsiságtól haltva fellapoztam ugvanis a mai amerikai elbeszélők Entrópia" címet viselő antológiáját amelvet a Modern Könvvtár 445. köteteként bocsátott közre 1981-ben az Európa Könyvkiadó. Csak természetes hogv a gvűlteménv bevezető írása Thomas Pvnchon „Entróniá"-ia. S mit olvasok a 12. lapon? Callisto: ismerte természetesen Causius tételét is." A témakör kapcsán Clausiust Causiusnak írni körülbelül anvnvit jelent mintha a klasszikus fizikáról szólva Newton helvett Ketont, a relativitáselmélet esetében Einsten helvett Eistent. az evolúció kapcsán Darwin helvett Dawint emlegetnénk. Erről envnvit De még mindig nincs vége. Ismerősöm. akinek elmeséltem a történetet, előkerítette nekem a magvar fordítás alapiéul szolgáló alapkiadást (Best American Short Stories). melv 1961-ben jelent meg az Egvesült Államokban. Mit is mondiak? Ebben is Causius szerepel. A hibát aztán persze egyszerűen „belefordították" később a magvar változatba. Próbáltam megsaccolni. hánv kézen mehetett keresztül az amerikai és a két magvar kiadás? Lektorok, szerkesztők, ellenőrző szerkesztők ... Tán még maga "ynchon is látta a korrektúrát. Clausius azonban mindvégig megmaradt Caisitísnak. Jó volna remélni. hogv az ennyiszer úiratermelődött hibát pusztán felületesség s nem egv természettudományi vonzatú ignorancia Szülte. Vagv ha netán mégis, akkor elkövetőit ezúttal a „minden mindennel összefügg" iróniáia feckézl^jO^^v azt prezentálva: lám egv termodinamikai vonatkozású hibából ígv lesz (lehet) végül irodalmi világbaki — tanulságaival édesmindannyiunk okulására. PAPP ZOLTÁN Földeák szülötte Bánszki Tamás emlékezete F

öldeákon (Csongrád megve) született 1892. december 18-án. Szülei módos parasztok voltak, a polgári iskola elvégzése után a szegedi gimnáziumba Íratták be legkisebb gyermeküket. Itt végezte Bánszki középiskoláit 1908—12 között, maid a budapesti Képzőművészeti Főiskola raiztanárkéoző szakára iratkozott be. Tanárai: Révész Imre. Bosznav István. Edvi Illés Aladár voltak. Első alapvizsgái. 1914 után megszakadtak tanulmányai. frontszolgálatra hívták be. 1918 tavaszán rendkívüli szabadságot kapott, s letehette vizsgáit. 1918 máiusában kapott tanári oklevelet. A háború véeén. 1918 novemberében olasz hcdifogságba került, a montecassinói táborban volt egv telies évet. Szerencsére hozzáiutott festékhez, papírhoz. ígv szüntelen munkában telt el a fogság ideie. 1920-ban Tárnán. 1921-ben Fehérgyarmaton tanított. Első kiállítását Szegeden rendezte 1920ban. két társsal. 1922-ben a debreceni piarista gimnáziumba nevezték ki. ettől kezdve 26 évig Debrecenben élt. A II. varsói nemzetközi fametszet-kiállításon Madonna című fametszetét mutatta be 1936-ban. „Aratás" című metszete (kénünkön) pedig az !939-es chicagói fametszet-kiállításon vett részt. Kanszkv Márton előszavával ielent meg önálló álbuma. 1937ben. Az iskolák államosítása után Debrecenben. Makón. Földeákon tanított általános iskolákban, majd 1952—1955 között Szegeden, a gépipari technikumban. Szegeden ugyancsak bekapcsolódott a képzőművészeti szervezeti életbe, részt vett csoporttárlatokon 1961 augusztusában-szeptemberében a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában rendezték meg 52 alkotásából avűiteménves kiállítását. Ezt követte az 1965 októberében ugvanott nvílt tárlata, amelynek alkalmából 25 grafikát ajándékozott a szegedi múzeumnak. 1971. lanuár 2-án halt mes Földeákon. Műveit a szegedi Móra Ferenc és a debreceni Déri Múzeum őrzi. SZ. KÜRTI KATALIN Hadiárvák "K K ikó a Kis utca derekán la? lyl kott. alacsony háza lenvútt a folvóoartis. a mű. helv aitóia fölött cifrán festett tábla hirdette, hoav lovagló- és eevéb csizmákat készít és lavítást is elvállal. Ebben az utcában mind ilven apró házak szorongtak eavmás mellett, kicsi ablakok néztek ki a földes iárdára. sok volt a virág és a gverek. az asszonyok mind ismerték egymást. de tegeződni kevesen tegeződtek közülük. Mikó hatvanéves lehetett az én gyerekkoromban, guruló, kövér feleségével élt a két szobában, sok macskát tartott, s volt eav naav kalitkába zár! vadaalambia. azzal mindia sokat dicsekedett, azt mesélte az Óperenciás tengeren túlról hozta, és tv-zéini is tud vele. ha nincs senki a közelben. Emellett Mikó olthatatlanul szerette a averekeket. Ha nváridőbe>n meeálltunk a tárt műhelvattóban ahol finom bőr- és csirizszaeot lehetett érezni. s halleattuk az örea fütyülését. eavszer csak abbahaavta hirtelen és kiszólt barátságosan: Gvertek be. leaénvek! Eleinte kicsit félénken, de beléütünk ketten-hárman, megálltunk a paneli előtt, meredten néztük a töméntelen szerszámot, és Mikó mesélni kezdett a fiatal koráról. amikor vándorleeénv volt. és beiárta a fél viláaot. Aztán különböző kérdéseket tett föl. kifaggatott bennünket, kik vagvunk. mik vaavunk hol doleoznak anáink. — Bizonv. nehéz az élet — mondta eavszer —. A ti aoáitoknak csak parancsolgatnak, nekik nincs is szavuk, csak a munka, a kötelesség. Aztán fölnézett Ballagó Janira. — Szóval, a te szegény édesapád elesett a fronton. Kifordított csizmaszárát varrt éneen. wieaáTlt uttai kőzött a szurkozott fonal. — Aztán tudod-e. miért vitték el a háborúba? ' Jani leszegte a feiét —- Azt nem tudom. — Ö se tudta, szeaénv. Cssk elvitték. Nehéz az élet. averekek. A háború utolsó tele közeledett. kevés volt a tüzelő, a kenvér. a gyerekeknek is sorba kellett állniuk, hoav leaven elesége a családnak. Egv délután, amikor korán sötétedett már. s mi négven voltunk egvütt a csizmadiaműhelvben. azt mondta Mikó: — Hánvan vaavtok most itten hadiárvák? Hárman telenüreztek közülünk. — ÁIlia4ok csak ide. szénen sorba, most elmondom nektek hogvha ti is akariátok. betlehemes iátékot rendezünk a hadiárvák iavára. Fogalmunk se volt arról hogv mi az a betlehemes táték. de Varga Feri megtörölte gvorsan az orrát a kabátia uiiába. és lelkesen felelt. — Akarjuk, ueve fiúk? Mind feleltünk, hoev akariuk. És akkor Mikó színes, naav mesét mondott a réai betlehemes játékokról. versezeteket is szavalt, emelt, éneklő hangon. Naevon tetszett ez nekünk, és faeeatni kezdtük hoavan kénzeli el a mi betlehemezésünket. — Három hadiárva csinálja maid. te mea elmehetsz neevedik pásztornak de a pénzből abból ne várt semmit, az mind a hadiárváké. Ha nem tetszik, otthon maradhatsz. Nem mondom, irigykedtem egv kicsit: hopvan lesz az. hoav én nem kapok semmit, az én atyim is kint van a fronton, szeeénv mama renaeteset pvöz.ködik a sok averekkei — de belementem. December nyolcadika volt akkor. Mikó számolgatni kezdte, mikor lesz Luca napja, mert régi szokás szerint akkor kell el? kezdeni a betiehemezést. aztán csinálni lehet karácsony ünnepéig. Naav jótevőnknek tartottam akkor Mikót Itt van a szép műhelve. a renaetee munka, sok Dénzt kereshet és vállalkozik arra. hoev meafoeta a hadiárvák kezét. Mikóné is ezen gondolkozhatott. ott ült a mester háta mögött és megieevezte. — Hát a munkával, azzal mi lesz? — Hosszú az éccaka — felelt az örea. s nem is esett több szó erről. Mikó máris nekifogott a tervezésnek. — Dobozom az van nekem istállónak. hanem ti elmehe'tek holnap a téelnavárhoz ho-hatVk eev csomó ouha agyagot, ahbói csináljuk maid a ná«ztnrnl;at a iászolt. Máriát és Szent Józsefet szóval mindent ami kell. Ez mée i iobban felaizotta a képzeletünket, ás másnap tanítás után kifutottunk a téalaavárhoz. szereztünk eav-eev iókora marék, aavaaot. s amikor betoooantunk vele a múhelvbe. azt hittük nálunk naavobbat. szebbet senki se cselekedett. Mikó Dedia letette a munkáiát. és avúrni kezdte naav tenverei közt az aavaaot. Finom lész — örvendezett velünk, és miközben megformált egv emberre emlékeztető alakot máris betlehemes énekre tanított. Megszülettek szépen, soriában a násztorok kicsi 'ászol is készült mind a néeven itt «erénvkedtünk Mikó naav örömére. Harmadnapra el is készült a betlehemi istálló, a figurák olvanok voltak benne, mintha eev mai szobrász mintázta volna, s az , örec elmagyarázta, miiven násztorruházatot kell maaunkra öltenünk, miiven szakáll lóa maid az állunkon. és egvre tanultuk, tanultuk a szövegeket. Luea n&oián már fél háromkor ott voltunk a műhelvben. karunkon vittük a szedett-vedett násztoröltözéket. útközben is a mondanivalónkat mondtuk, aztán Mikó segítségével felöltöztünk. Jani maea elé fogta a selvempanirrai borított istállót, és Mikó azt mondta, tartsunk méa eev főpróbát Aztán ismételten a szálunkba ráeta. mit. hoavan kell cselekednünk. Feri uz első pásztor ne feleitse el hoav hadiárváknak rendezzük a betiehemezést. ezt mindenütt mondia mea. ahol aitót nvitnak nekünk. — Meaálliatok csak — lelkendezett Mikó — magamra kanok valamit. és eimeevek veletek, had lássam mit tanultatok. Ködös, hűvös idó volt akkor a Berta-sarkon éaett már a sárga lámpa, láttuk magunk előtt a >éiegzetijnket. Remeeétt a 1 áriunk Mikó egvre mavvarázott nvuetatott. naevokat szívott a szivariából s a harmadik háznál megállította a csoportot — Szklenár üveges, ide bementek elsőnek. ' Elszorult a torkom, amikor beléptünk soriában az oszlopos tornácra. Mikó kint maradt az utcán, de utánunk szólt: — Koooai be. Feri. és ne feleitsd. mit kell mondani! Szklenarék konvhaaitóiát eav naevlánv nvit.ot.ta ki. lói ismertük. de neki foealma se lehetett arról, kik vaevunk. — Betlehemesek. Mama! — szólt vissza élénken. — Ueve. beengedhetem őket? A család énnen vacsorázni kezdett a teríteti konyhaasztalnál mi eevmús után betódultunk az örea pásztor hasraváaódott. és elkezdtük a iátékot. Mit érezhetett akkor az a né?v everek azt nehezen tudnám elmondani. de amikor Ferinek kezébe adták a pénzt, hanaosan köszöntünk és maidnem futva igyekeztünk kitelé. Mikó naavon meediesért bennünket. Ferinek lelkére kötötte, hoev vievázzon a pénzre és máris ott álltunk Göndör szabómester háza előtt Oda is beengedtek, az asszonv elérzékenyült, amikor megmondtuk. hoav a hadiárváknak betlehemezünk. — Hadd halliuk — biztatott bennünket. Aznap este örea Mikó elkísért méa bennünket maidnem az utca véaéie örült hoev sehol se zavarodtunk bele a iátékba. Aztán megállt a Grűn boltoséi; előtt. — Ezek zsidók — mondta suttogva —. de azért, csak menietek. nekik is lehetnele hadiárváik, és a kicsi Jézus is zsidónak született. , Bementünk. Bő szoknvás cselédlány fogadott bennünket ő is odasúgta, hogv a gazdáinak nincsen ^arácsonv ik. — Eneedten he — ké' le'te Fe ri és a lánv altót nvitolt a hideg előszobába. — Valami betlehemesek vannak itt nacrsát'a. Hadiárvák. Fél nerccel utóbb bent álltunk már Grűnék szép. szón véges szobájában. az asszonv leült az asztal mellé, két kisevereket fr.eott magához, és mi belekezdtünk a mondókáinkba. Grűn hátul állt a sötétbarna cseréDkálvhánál. mondott valamit németül, s az aszszonv íev felelt. — Hadiárvák, szénen beszélnek. Bertának is van hadiárváia. Mikó megveregette a vállunkat amikor visszatértünk a csöreő pénzzel — Jói van gyerekek ^erál hadiárvák vaavtok Akkor este méa nvolc-tíz lakásban iártunk. mindenütt szívesen aitót nvitottak sok családnál körénk tódultak a everekel; és belebámultak a betlehemi istalloba. ORMOS GERO