Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-18 / 297. szám

Szombat, 1982. december 18. 99 Világbaki K özvéleményünk még nap­jainkban is meglehetősen „humán" orientációlú. Ha valaki otthonosan mozog a hu­i—aniórák világában, annak eseté­ben a közmegítélés bocsánatos bűnnek tekinti a reáliákban való járatlanságot. S az élet néha olvan sajátos aoroDÓkat orodu­kál. hogv érdemes ezen időnként úifent elgondolkodnunk. Valami után kutatva lapoztam fel úira a naookban a mai ame­rikai elbeszélők antológiáiét, melvet annak ideién — 1977-ben — „Chicaeo ostroma" címmel bo­csátott közre Olcsó Könvvtár so­rozatában a Szépirodalmi Könyv­kiadó. Naav élvezettel olvastam úira a hatvanas évek amerikai oosztmodernizmusának egvik alapművét. Thomas Pvnchon „Entrópiá"-iát. Am meghökkenve akadtam fenn a 147. oldal ama mondatán amelvben a novella egvik főszereplőiéről. Callistóról ez áll: és ismerte természe­tesen Causius tételét is. amelv le­szögezi. hoev a zárt rendszerek entrópiája folytonosan növekszik". Causius? Nocsak? A fizikatör­ténet — közelebbről a termodi­namika törtenete — semmiféle Causiust nem tart számon. A leg­nagyobbak között emlegeti ellen­ben Rudolf Emánuel Clausiust (1822—1888). a kinetikus gázel­mélet egvik megalapozóiét, a ter­modinamika második főtétele lé­nvegének talán legfőbb felisme­rőiét. aki elsőként használta az entrópia megnevezést is (1865). Az entrópia termodinamikán túli alkalmazására később Szilárd Leó tett kísérletet (1025. 1929). maid sor került az entrópia tétel­nek a kvantumelméletben való alkalmazására is (Neumann Já­nos. 1931X S innen,, már egyenes út vezetett az információelméle­tig: az e vonatkozású entrÓDiaér­telmezés E. C. Shannon nevéhez fűződik (1948). Maid lótt végül — véaül? — az irodalom. Oly­annyira hogv a hatvanas évek posztmodern (neoavantgarde) ih­letésű műkísérleteit egvesek nap­jainkban ls entrópikus regénvek­ként emlegetik. Hazánkban — többek között — Fénves Imre jelentetett meg könvvet a tárgykörről — és filo­zófiai interpretációiénak vonatko­zásairól — „Entrópia" címmel még a hatvanas évek derekán, a „Gondolat" kiadta Stúdium Könv­vek sorozat 34. köteteként Mía a kérdéskör irodalmi vonatkozá­sainak rövid summázatát Abádi Nagv Zoltán prezentálta idén megjelent ..Válság és komikum — A hatvanas évek amerikai regé­nve" című munkáiéban. Hadd teevük még hozzá ehhez: az entrópia tétel értelmezéséhez idealista vonzatú magvaráza­tok is kapcsolódnak. Legnagyobb vihart kavaró közülük az úgy­nevezett „hőhalálelmélet". Állítá­sa szerint: amennyiben a világ­egyetem zárt edénvnek tekinthe­tő. akkor — a termodinamika második főtétele értelmében — a hőmérséklet fokozatosan ki­egyenlítődésre törekszik. végül bekövetkezik a hőegvensúlv a molekulák mozgása leáll: vilá­gunk a „hőhálál" állapotába jut. Pvnchonék — szellemesen és ta­lálékonyan — a tőkés világ em­beri viszonylatainak „höhalálát" ábrázolják műveikben. Ennvf lenne, ami a — a tárgy­kör kapcsán — ismert ha tán nem is közjsmert. De még nincs vége. A kíváncsiságtól haltva fellapoztam ugvanis a mai ame­rikai elbeszélők Entrópia" cí­met viselő antológiáját amelvet a Modern Könvvtár 445. köteteként bocsátott közre 1981-ben az Euró­pa Könyvkiadó. Csak természetes hogv a gvűlteménv bevezető írása Thomas Pvnchon „Entróniá"-ia. S mit olvasok a 12. lapon? Cal­listo: ismerte természetesen Causius tételét is." A témakör kapcsán Clausiust Causiusnak írni körülbelül anv­nvit jelent mintha a klasszikus fizikáról szólva Newton helvett Ketont, a relativitáselmélet ese­tében Einsten helvett Eistent. az evolúció kapcsán Darwin helvett Dawint emlegetnénk. Erről env­nvit De még mindig nincs vége. Is­merősöm. akinek elmeséltem a történetet, előkerítette nekem a magvar fordítás alapiéul szolgáló alapkiadást (Best American Short Stories). melv 1961-ben jelent meg az Egvesült Államokban. Mit is mondiak? Ebben is Causius szerepel. A hibát aztán persze egyszerűen „belefordították" ké­sőbb a magvar változatba. Próbáltam megsaccolni. hánv kézen mehetett keresztül az ame­rikai és a két magvar kiadás? Lektorok, szerkesztők, ellenőrző szerkesztők ... Tán még maga "ynchon is látta a korrektúrát. Clausius azonban mindvégig megmaradt Caisitísnak. Jó volna remélni. hogv az ennyiszer úiratermelődött hibát pusztán felületesség s nem egv természettudományi vonzatú ig­norancia Szülte. Vagv ha netán mégis, akkor elkövetőit ezúttal a „minden mindennel összefügg" iróniáia feckézl^jO^^v azt prezentálva: lám egv termodina­mikai vonatkozású hibából ígv lesz (lehet) végül irodalmi világ­baki — tanulságaival édesmind­annyiunk okulására. PAPP ZOLTÁN Földeák szülötte Bánszki Tamás emlékezete F öldeákon (Csongrád megve) született 1892. december 18-án. Szülei módos pa­rasztok voltak, a polgári iskola elvégzése után a szegedi gimná­ziumba Íratták be legkisebb gyer­meküket. Itt végezte Bánszki kö­zépiskoláit 1908—12 között, maid a budapesti Képzőművészeti Fő­iskola raiztanárkéoző szakára iratkozott be. Tanárai: Révész Imre. Bosznav István. Edvi Illés Aladár voltak. Első alapvizsgái. 1914 után megszakadtak tanulmá­nyai. frontszolgálatra hívták be. 1918 tavaszán rendkívüli sza­badságot kapott, s letehette vizs­gáit. 1918 máiusában kapott ta­nári oklevelet. A háború véeén. 1918 novemberében olasz hcdi­fogságba került, a montecassinói táborban volt egv telies évet. Szerencsére hozzáiutott festékhez, papírhoz. ígv szüntelen munká­ban telt el a fogság ideie. 1920-ban Tárnán. 1921-ben Fe­hérgyarmaton tanított. Első kiál­lítását Szegeden rendezte 1920­ban. két társsal. 1922-ben a deb­receni piarista gimnáziumba ne­vezték ki. ettől kezdve 26 évig Debrecenben élt. A II. varsói nemzetközi famet­szet-kiállításon Madonna című fametszetét mutatta be 1936-ban. „Aratás" című metszete (kénün­kön) pedig az !939-es chicagói fametszet-kiállításon vett részt. Kanszkv Márton előszavával ie­lent meg önálló álbuma. 1937­ben. Az iskolák államosítása után Debrecenben. Makón. Földeákon tanított általános iskolákban, majd 1952—1955 között Szegeden, a gépipari technikumban. Szege­den ugyancsak bekapcsolódott a képzőművészeti szervezeti életbe, részt vett csoporttárlatokon 1961 augusztusában-szeptemberében a Móra Ferenc Múzeum kupola­csarnokában rendezték meg 52 alkotásából avűiteménves kiállí­tását. Ezt követte az 1965 októbe­rében ugvanott nvílt tárlata, amelynek alkalmából 25 grafikát ajándékozott a szegedi múzeum­nak. 1971. lanuár 2-án halt mes Földeákon. Műveit a szegedi Mó­ra Ferenc és a debreceni Déri Múzeum őrzi. SZ. KÜRTI KATALIN Hadiárvák "K K ikó a Kis utca derekán la? lyl kott. alacsony háza le­nvútt a folvóoartis. a mű. helv aitóia fölött cifrán festett tábla hirdette, hoav lovagló- és eevéb csizmákat készít és lavítást is elvállal. Ebben az utcában mind ilven apró házak szorong­tak eavmás mellett, kicsi abla­kok néztek ki a földes iárdára. sok volt a virág és a gverek. az asszonyok mind ismerték egy­mást. de tegeződni kevesen tege­ződtek közülük. Mikó hatvanéves lehetett az én gyerekkoromban, guruló, kövér feleségével élt a két szobában, sok macskát tartott, s volt eav naav kalitkába zár! vadaalambia. azzal mindia sokat dicsekedett, azt mesélte az Óperenciás tenge­ren túlról hozta, és tv-zéini is tud vele. ha nincs senki a kö­zelben. Emellett Mikó olthatatla­nul szerette a averekeket. Ha nváridőbe>n meeálltunk a tárt műhelvattóban ahol finom bőr- és csirizszaeot lehetett érez­ni. s halleattuk az örea fütyülé­sét. eavszer csak abbahaavta hir­telen és kiszólt barátságosan: Gvertek be. leaénvek! Eleinte kicsit félénken, de be­léütünk ketten-hárman, megáll­tunk a paneli előtt, meredten néztük a töméntelen szerszámot, és Mikó mesélni kezdett a fiatal koráról. amikor vándorleeénv volt. és beiárta a fél viláaot. Aztán különböző kérdéseket tett föl. kifaggatott bennünket, kik vagvunk. mik vaavunk hol doleoznak anáink. — Bizonv. nehéz az élet — mondta eavszer —. A ti aoáitok­nak csak parancsolgatnak, nekik nincs is szavuk, csak a munka, a kötelesség. Aztán fölnézett Ballagó Janira. — Szóval, a te szegény édes­apád elesett a fronton. Kifordított csizmaszárát varrt éneen. wieaáTlt uttai kőzött a szurkozott fonal. — Aztán tudod-e. miért vitték el a háborúba? ' Jani leszegte a feiét —- Azt nem tudom. — Ö se tudta, szeaénv. Cssk elvitték. Nehéz az élet. averekek. A háború utolsó tele közele­dett. kevés volt a tüzelő, a ke­nvér. a gyerekeknek is sorba kel­lett állniuk, hoav leaven elesége a családnak. Egv délután, amikor korán sö­tétedett már. s mi négven vol­tunk egvütt a csizmadiaműhelv­ben. azt mondta Mikó: — Hánvan vaavtok most itten hadiárvák? Hárman telenüreztek közülünk. — ÁIlia4ok csak ide. szénen sorba, most elmondom nektek hogvha ti is akariátok. betlehe­mes iátékot rendezünk a hadi­árvák iavára. Fogalmunk se volt arról hogv mi az a betlehemes táték. de Varga Feri megtörölte gvorsan az orrát a kabátia uiiába. és lelke­sen felelt. — Akarjuk, ueve fiúk? Mind feleltünk, hoev akariuk. És akkor Mikó színes, naav mesét mondott a réai betlehemes játékokról. versezeteket is szavalt, emelt, éneklő hangon. Naevon tetszett ez nekünk, és faeeatni kezdtük hoavan kénzeli el a mi betlehemezésünket. — Három hadiárva csinálja maid. te mea elmehetsz neeve­dik pásztornak de a pénzből ab­ból ne várt semmit, az mind a hadiárváké. Ha nem tetszik, ott­hon maradhatsz. Nem mondom, irigykedtem egv kicsit: hopvan lesz az. hoav én nem kapok semmit, az én atyim is kint van a fronton, szeeénv mama renaeteset pvöz.ködik a sok averekkei — de belementem. December nyolcadika volt ak­kor. Mikó számolgatni kezdte, mikor lesz Luca napja, mert ré­gi szokás szerint akkor kell el? kezdeni a betiehemezést. aztán csinálni lehet karácsony ünne­péig. Naav jótevőnknek tartottam akkor Mikót Itt van a szép mű­helve. a renaetee munka, sok Dénzt kereshet és vállalkozik ar­ra. hoev meafoeta a hadiárvák kezét. Mikóné is ezen gondolkoz­hatott. ott ült a mester háta mö­gött és megieevezte. — Hát a munkával, azzal mi lesz? — Hosszú az éccaka — felelt az örea. s nem is esett több szó erről. Mikó máris nekifogott a ter­vezésnek. — Dobozom az van nekem is­tállónak. hanem ti elmehe'tek holnap a téelnavárhoz ho-hatVk eev csomó ouha agyagot, ahbói csináljuk maid a ná«ztnrnl;at a iászolt. Máriát és Szent Józsefet szóval mindent ami kell. Ez mée i iobban felaizotta a képzeletünket, ás másnap tanítás után kifutottunk a téalaavárhoz. szereztünk eav-eev iókora marék, aavaaot. s amikor betoooantunk vele a múhelvbe. azt hittük ná­lunk naavobbat. szebbet senki se cselekedett. Mikó Dedia letette a munkáiát. és avúrni kezdte naav tenverei közt az aavaaot. Finom lész — örvendezett velünk, és miközben megformált egv emberre emlé­keztető alakot máris betlehemes énekre tanított. Megszülettek szépen, soriában a násztorok kicsi 'ászol is ké­szült mind a néeven itt «erénv­kedtünk Mikó naav örömére. Harmadnapra el is készült a betlehemi istálló, a figurák olva­nok voltak benne, mintha eev mai szobrász mintázta volna, s az , örec elmagyarázta, miiven násztorruházatot kell maaunkra öltenünk, miiven szakáll lóa maid az állunkon. és egvre tanultuk, tanultuk a szövegeket. Luea n&oián már fél háromkor ott voltunk a műhelvben. karun­kon vittük a szedett-vedett nász­toröltözéket. útközben is a mon­danivalónkat mondtuk, aztán Mi­kó segítségével felöltöztünk. Jani maea elé fogta a selvempanirrai borított istállót, és Mikó azt mondta, tartsunk méa eev főpró­bát Aztán ismételten a szálunk­ba ráeta. mit. hoavan kell csele­kednünk. Feri uz első pásztor ne feleitse el hoav hadiárváknak rendezzük a betiehemezést. ezt mindenütt mondia mea. ahol ai­tót nvitnak nekünk. — Meaálliatok csak — lelken­dezett Mikó — magamra kanok valamit. és eimeevek veletek, had lássam mit tanultatok. Ködös, hűvös idó volt akkor a Berta-sarkon éaett már a sárga lámpa, láttuk magunk előtt a >é­iegzetijnket. Remeeétt a 1 áriunk Mikó egvre mavvarázott nvueta­tott. naevokat szívott a szivariá­ból s a harmadik háznál megál­lította a csoportot — Szklenár üveges, ide bemen­tek elsőnek. ' Elszorult a torkom, amikor be­léptünk soriában az oszlopos tor­nácra. Mikó kint maradt az utcán, de utánunk szólt: — Koooai be. Feri. és ne fe­leitsd. mit kell mondani! Szklenarék konvhaaitóiát eav naevlánv nvit.ot.ta ki. lói ismer­tük. de neki foealma se lehetett arról, kik vaevunk. — Betlehemesek. Mama! — szólt vissza élénken. — Ueve. be­engedhetem őket? A család énnen vacsorázni kez­dett a teríteti konyhaasztalnál mi eevmús után betódultunk az örea pásztor hasraváaódott. és elkezdtük a iátékot. Mit érezhetett akkor az a né?v everek azt nehezen tudnám el­mondani. de amikor Ferinek ke­zébe adták a pénzt, hanaosan köszöntünk és maidnem futva igyekeztünk kitelé. Mikó naavon meediesért ben­nünket. Ferinek lelkére kötötte, hoev vievázzon a pénzre és máris ott álltunk Göndör szabómester háza előtt Oda is beengedtek, az asszonv elérzékenyült, amikor megmond­tuk. hoav a hadiárváknak betle­hemezünk. — Hadd halliuk — biztatott bennünket. Aznap este örea Mikó elkí­sért méa bennünket maidnem az utca véaéie örült hoev sehol se zavarodtunk bele a iátékba. Az­tán megállt a Grűn boltoséi; előtt. — Ezek zsidók — mondta sut­togva —. de azért, csak menietek. nekik is lehetnele hadiárváik, és a kicsi Jézus is zsidónak szüle­tett. , Bementünk. Bő szoknvás cse­lédlány fogadott bennünket ő is odasúgta, hogv a gazdáinak nin­csen ^arácsonv ik. — Eneedten he — ké' le'te Fe ri és a lánv altót nvitolt a hideg előszobába. — Valami betlehemesek van­nak itt nacrsát'a. Hadiárvák. Fél nerccel utóbb bent álltunk már Grűnék szép. szón véges szo­bájában. az asszonv leült az asz­tal mellé, két kisevereket fr.eott magához, és mi belekezdtünk a mondókáinkba. Grűn hátul állt a sötétbarna cseréDkálvhánál. mon­dott valamit németül, s az asz­szonv íev felelt. — Hadiárvák, szénen beszél­nek. Bertának is van hadiárváia. Mikó megveregette a vállunkat amikor visszatértünk a csöreő pénzzel — Jói van gyerekek ^erál hadiárvák vaavtok Akkor este méa nvolc-tíz la­kásban iártunk. mindenütt szíve­sen aitót nvitottak sok családnál körénk tódultak a everekel; és belebámultak a betlehemi is­talloba. ORMOS GERO

Next

/
Oldalképek
Tartalom