Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-04 / 259. szám

4 Csű+orf5k, 1982. november 4. Beszéljünk az eredményekről is Párttaggyűlés a textilművekbon A Szegedi Textilművek partalapszervezetcinek vezetósegei a nyarat használták ki arra, hogy szót váltsanak tagságukkal a gyakorlati pártmunkában oly fontos munkamódszerről. stílusról, munkarendről. Kilenc alapszervezetben több mint háromszáz főnyi tagság mondott őszinte, n.vilt véleményt arról. Utolsóként október második felében a szövődéi dolgozókból, zömmel nőkből zetek, jelenségek magyarázatához, megértéséhez viszont átfogóbb, mélyrehatóbb tájékoztatást, kommentárt kémek, hogy a kérdések sorában el tudjanak igazodni. A ma problémái egyaránt érdekelnek fiatalokat, idősebbeket. Az utóbbiak elmondták ezzel kapcsolatosan, hogy a fiatal párttagok jobban hallathatnák a hangjukat taggyűlésen. A harmincfőnyi tagság alló VI-os pár talapszervezet négy pártcsoportban dolgo tartotta meg taggyűlését munkamódszeréről, munkarendjéről, kicsit annak a tapasztalatoknak a birtokában is. amelyek tükröződtek az eddig lezajlott taggyűlések nyomán. Elmondható róluk, hogy általában sikeresek voltak, összegezték a tagság véleményét, javaslatát a gyakorlati pártmunkáról, a felzik. Húszan viselnek választott tisztséget. A többi között vannak pártbizottsági tagok, szakszervezeti és vöröskeresztes aktivisták, brigádvezetők, akik a termelésben fc« példamutatóak. Tisztségükben rendszeresen figyelemmel kísérik munkájukat, s időnként beszámoltatják őket is. A pártcsoport-értekezletek nem látványosak. Akkor is megbeszélik a soros kérdéseket, problémákat, ha nem teljes a létszám. A taggyűléseken erősíteni kell a vitaszellemet, másrészt az előzőekben felvetett kérdésekre azon a fórumon kapjanak választ. Többen kifogásolták a pártépítési munkát, keresve az okokat is. A szövőüzemrészből több párttag is lehetne. A fiatalok meggyőzése ott akad el, hogy tartózkodnak a párttagsággal járó nagyobb követelmények vállalásától. Mégis rájuk kell számítani, építeni a jövőben is. A felszólalásokban is érezhető volt, hogy a pártalapszerveadatok ellátásának mikéntjéről és rámutattak a „ho- A -r infnrmnrin gyan tovább" lehetőségére is. 1 "fOrmaCIO A pártcsoportok szerepe Ezen a taggyűlésen i* — amely határozatképes volt, és igazolatlanul senki sem maradt távol — részt vett és felszólalt Takács Imréné, a gyár pártbizottságának titkára. A tanácskozást vezető Mircsov Mihály magabiztosan adta át a szót Minyó Ferencnc párttitkárnak, aki a tagsággal folytatott beszélgetés fontosságát hangsúlyozva a többi között megállapította, hogy alapszervezetük munkamódszerét a megnövekedett gazdaságpolitikai követelményekhez igazítja, azt a soros párthatározatoknak megfelelően alakítja. Egyeztek abban is a vélemények, hogy a munkában az irányítás színvonala általában megfelel a követelményeknek, a taggyűlések jobb előkészítésében azonban vannak meg tennivalók, s ebben a pártcsoportok tehetnek a legtöbbet, jóllehet, a taggyűlések színvonala a té A megkérdezettek az információval kapcsolatban emeltek kifogást általában. Szóvá tették, hogy bizonyoö dolgok idő előtt kiszivárognak, s ezt úgynevezett „jólértesültek:*' hangulatrombolásként adják tovább, természetesen torzítva. A taggyűléseken, bár sok függő kérdésre hangzik el a megfelelő válasz, a tagságnak mégis az a véleménye, hogy esetenként maradnak hézagok az információban ugyanugy, ahogy ez lentről felfelé vagy tizenketten kértek még is megállapítható. Márpedig szót —, amelyekre, ha nem csak ismert értesülésekre le- is rögtön és kapásból, de kihét válaszolni. elégítő választ vár a pártAz előzetes beszélgetések- tagság. A véleménynyilváníben az is elhangzott töb- tásnak ez a formája — amely bek részéről, hogy gondjaink ugyancsak vonása a munleküzdésével párhuzamosan kamódszernek — eddig bemiért nem beszélünk többet vált a gyakorlatban, és folyaz elért eredményekről. En- tatják tovább. A Föld mélyének melege Dagesztánban a Föld mély rétegeinek hőjét hasznosító tudományos-ipari egyesülés alakult. Ez a hegyes vidék gazdag földalatti melegvíz-forrásokban. A Föld mélyének melegét itt széleskörűen hasznosítják az iparban, a mezőgazdaságban és a háztartásokban. Csupán az elmúlt években ebben az autonóm köztársaságban több mint 50 millió köbméter földalatti meleg vizet használtak fel, aminek eredményeképpen nagy mennyiségű fűtőanyagot takarítottak meg. Az egyesülés termelési tervében egy sor új geotermikus kút fúrása, valamint régi olaj- és gázkutak helyreállítása szerepel, hogy azok segítségével termálvizet tudjanak kitermelni. Ezzel egy időben csővezetékeket, gyűjtő- és elosztóállozet munkamódszere, rend- másokat építenek, ami leheszere és stílusa kapcsolódik | tővé teszi a meleg víz ela gazdasági munkához. A | juttatását a felhasználóktagság elfogadta a vezetőség összegzését a beszélgetések tapasztalatairól, a munka jobbítását eredményező javaslatokat pedig határozattá emelte. Elhangzott az is, hogy a pártcsoportvezetők taggyűlésen is elismételhetik, mintegy megerősíthetik, ami a pártcsoportülésen elhangzott, a taggyűlés ugyanis az a fórum, amelyen kérdéseire leginkább választ kap a tagság. A taggyűlés ekkor még nem fejezte be munkáját. Az egyéb címszó alatt következtek olyan kérdések, bejelentések, javaslatok — rejlektor Azok a bizonyos emberi tényezők nek kapcsán hangsúlyozták, hogy egy-egy jól végzett munka után meg kellene erősíteni a vezetőség iránti bizalmat, hogy még inkább tudatában legyen a közös munkában való segítésnek. Véleményezési jogával és a vezetőség, ebben ezeddig mától függően változó. Az nem voltak problémái. Kapcsolatai jók a gazdasági vezetőkkel és a társadalmi szervek képviselőivel. Mégis elhangzott a beszámolóban, hogy kevés az információ, amely a gyári pártbizottságtól eljut az alapszervezet tagságához. Ez annál inkább szembetűnő, mert az alapszervezetből négyen is pártbizottsági tagok. A beszámolót határozati javaslat egészítette ki, a többi között a tájékoztatás megjavításáról. a jobb pártépítésről, a pártbizottsági tagok beszámoltatásáról, a rendszeres pártcsoportülésekről. Ünnepélyes pillanatok is tarkították ezt a sikeres taggyűlést, amikor a vezetőség a tagság sorából köszöntötte Varga Jánosnét 25 éves párttagsága alkalmából és Faragó Jenönét, aki nyugdíjba vonult és pártmunkáját lakóterületén folytatja majd tovább. L. F. hoz. export A Konsumex Külkereskedelmi Vállalat mintegy 30 országba exportál hagyományos fa-, textil- és fémjátékokat, illetve különböző logikai játékokat. A vállalat múlt évi kivitele e cikkekből meghaladta a 800 millió forintot. A világpiacon tapasztalható recesszió arra készteti a külkereskedőket és a termelőket, hogy a játékkínálat szélesítésére, új termékek kifejlesztésére törekedjenek. Sikereket azonban csak úgy érhetnek el, ha összehangolják tevékenységüket. Jelenleg Magyarországon néhány fő játékgyártó vállalat és ipari szövetkezet mellett mintegy 60—70 olyan cég gyárt játékot, amelyeknek nem ez az alaptevékenysége. Így még inkább fontos, hogy a helyi termékkorszerűsítési terveket a külkereskedőkkel egyeztessék. alapszervezet vezetősége nagyon helyesen úgy véli, hogy a feszítetteb gazdasági munka nem indokolja a pártcsoport-értekezletek esetlegességét, rendszertelenségét. Pártmegbízatások Egy-egy taggyűlés sikeressége attól is függ. hogy a sorra kerülő témát mennyire. milyen mélységben és szélességben ismerik a pártcsoportok, hogy hozzátehessék majd a maguk véleményét is. Ebben az alapszervezetben is lemérhető ez. Legnagyobb aktivitást a gazdaságpolitikai témák váltanak ki, hiszen ki-ki ismeri saját munkaterületét és könnyen mérlegelheti pozitív vagy negatív tényezők hatásai.. A vitaszellem Ilyen Új vonás Ügy tűnt, hogy a vezetőség beszámolója átfogóan érintett minden területet, és nem lesznek hozzászólások. Aztán sorra-rendre szót kért Huszár István, Simon Géza, esetekben eleven, viszont Garai István. Halász Károlyideológiai kérdések felmerülésekor — esetenként — alábbhagy az aktivitás. Megint máskor, például belpolitikai témakörök kapcsán, élénk az érdeklődés. A világban előálló tények, helyné, Nemes Ildikó, Csanádi József, Mircsov Mihály. Elhangzott, hogy keveset tudnak társ-pártalapszervezetek munkájáról, jóllehet bizonyára lehetne tanulni egymástól, sőt együttműködni Bányászok közé rohant a szállítókocsi Bányászok közé rohant egy megrakott szállítókocsi szerdán, a déli órákban. a komlói Zobák bányaüzemben. A baleset következtében nyolcan megsérültek. A függesztett sínpályán közlekedő kocsi a föld alatti lejtős szállítófolyosón szabadult el, és a munkahelyükre éppen leszálló bányászok közül hármat súlyosan. ötöt könnyebben megsebesített. A pécsi Idegsebészetre szállított két súlyosan sérült bányász állapota kielégítő, harmadikukat combcsonttöréssel ápolják Pécsett, a megyei kórházban. Az öt könynyű sérültet Komlón részesítették orvosi ellátásban, s kettejüket már haza is engedték a kórházból. A baleset körülményének kivizsgálása szakértők bevonásával elkezdődött. Ki tud többet a Szovjetunióról? Politikai vetélkedősorozat A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65., a Szo. jetunió megalakulásának 60., valamint a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény aláírásának 35. évfordulója jegyében, immár tizedik alkalommal hirdetik meg a Ki tud többet a Szovjetunióról? című politikai vetélkedősorozatot A Művelődési Minisztérium, a KISZ Központ) Bizottsága, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság. a Lapkiadó Vállalat és a Szovjetunió című folyóirat szerkesztősége rendezvénysorozatával arra ösztönzi a középfokú tanintézetek diákjait, hogy mind jobban megismerjék a Szovjetunió életét, erősítsék a magyar és a szovjet fiatalok kapcsolatát. barátságát A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium kezdeményezésére az 1973—74-es tanévben rendezték meg első Ízben a Ki tud többet a Szovjetunióról? című politikai vetélkedőt. Az azóta mozgalommá szélesedett akció jól szolgálta a magyarszovjet barátság ápolását. A vetélkedősorozat rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert a diákok körében:több mint 320 ezer tanuló ismerkedett meg olvasmányai segítségével a Szovjetunió történetével, népeinek életével, eredményeivel. Az 1982—83-as tanévre meghirdetett vetélkedő résztvevőinek ismerniük kell a Szovjetunióra vonatkozó iskolai tananyagot, a Szovjetunió című folyóirat ez évi 1—8. számaiban megjelölt cikkeket, valamint a 9—12. és az 1983. évi 1—3. számaiban közölt írásokat és fényképeket. A műveltségi játékra a gimnáziumok, a szakközépiskolák, az egészségügyi szakiskolák, a szakmunkásképző intézetek, a gép- és gyorsíróiskolák. az önálló kollégiumok négy-négy tagú csapatai nevezhetnek be. Az iskolai vetélkedőkön osztályonként, tanulócsoportonként egy-egy csapat vehet részt, s az iskolákat a további fordulóban csak egy csapat képviseli. Minden megyéből egy szakmunkástanuló és két középiskolás csapat jut az országos területi döntőkbe. A nyolc országos elődöntőben legjobban szereplő 16 csapat vesz részt a jövő év április 5-én sorra kerülő két döntőben. A jelentkezési lapokat ez év november 10-ig várják a megyei, fővárosi — tanácsok művelődésügyi osztályai, Illetve a Lapkiadó Vállalat magyar nyelvű szovjet lapok olvasószolgálatának vetélkedőcsoportja címére. Hogy mi minden játszhat közre egy-egy baleset kialakulásában, hiánytalanul felsorolni nehéz lenne. Mindenesetre sok függ a gépjárművek, az utak műszaki állapotától, a forgalomszervezéstől, az időjárási, a látási viszonyoktól, azaz a vezető akaratával, figyelmével aligha vagy csak kevéssé, nehezen befolyásolható I körülményektől. A balesetek túlnyomó többségében azonban más okok követhetők nyomon. Emberi tényezőkként szoktuk ezeket emlegetni, túlnyomórészt találóan és helyesen. Sokszor viszont tévesen, kizárólag a balesetet okozó tévedéseire, figyelmetlenségére, lelki tulajdonságaira gondolva, de mindenkor a megelőzés lehetőségeit bizonygatva. Érdemes tehát bonckés alá venni a fogalmat, a tapasztalat segítségével járni utána, mi minden rejtezik az emberi tényezők hátterében. Hogy a közűt-vasút kereszteződésében történt baleseteknél kezdjük, annak — köztudomásúan — szomorú aktualitása van. A legutóbbi tömegszerencsétlenség körülményeinek vizsgálatára tudomásunk szerint még nem tettek pontot. Ismertek viszont a korábbiak tapasztalatai. Közülük most a két évvel ezelőtti, siófoki eset egvik-másik megállapítását idézzük. Kiválóan példázzák ugyanis, hogy egy-egy balesetért nem csupán az a felelős, aki a biintetőioni felelősséget viseli. Okolhatók érte mások is, csakhony az ő szeméhivk „jótékony'' k*dbe burkolódik. Rendelet írja elő: ha a közút kan varban kaprsolódik a vasúti kereszteződésbe. s ha az útkanvarulat íve a kereszteződéből számított 80 méteren beliii 150 méternél kisebb sugarú, valamennyi jelzést meg kell ismételni a bal oldalon is. Rendelet szabályozza továbbá, hogy a vasúti átkelőtől számított 30 méteren belül megállóhelvet nem szabad kialakítani. (A leálló autóbusz ugyanis jócskán megnehezíti a mögötte haladók tájékozódását, arról nem is szólva, hogy a buszpilóta sem tud kellőképpen a vezetésre összpontosítani a fel- és leszállók nyüzsgésében.) A siófoki balesetnél a fent említett két rendelkezés egyikét sem tartották be, jóllehet az ez ügyben illetékeseknek nem másodpercek töredéke állt az intézkedésekhez, a baleset megelőzéséhez rendelkezésükre. Minden bizonynyal az ő emberi tényezőik is közrejátszottak a történtekben. Na és a masinisztáé, aki — mint kétségkívül bebizonyosodott — nem az előírt 60-nal, hanem 95 km/órával vezette a vonatot. Jogilag nem felelősek, a buszvezető a fénysorompó tilos jelzésére hajtott át a kereszteződésen. Ha nem hal meg, elítélik. Mivelhogy 20 ember vesztette életét miatta. Vajon tényleg csak miatta? Nem egy közút-vasút kereszteződésében esett szerencsétlenségnél állapították meg, a környező növényzet akadályozta a vasúti pálya „belátását". András-keresztek című sorozatunkban is szólutnk már erről. Hogy most ismét felelevenítjük, azt az úgynevezett emberi tényezők további megvilágítása végett tesszük. A KPM általában gondoskodik a tájékozódást gátló növényzet eltávolításáról, amennyiben az az ő felségterületén sarjadt. Más esetben csak kérhet, például a termelőszövetkezettől; ne magas növésű kukoricát vessen a kérdéses helyre. A téesz vagy méltányolja a kérést, vagy nem. Reagálása az elnök, az agronómus emberi tényezőitől függ. Áldatlan helyzet, változtatni kell rajta, mielőbb! A balesetek megelőzését szolgáló, szankcionálható jogszabállyal. Egyik örökzöld témánk az országgyűlés őszi ülésszakán is terítékre került Szenvedélyesen ostorozta a belügyminiszter azokat, akik valamiféle bocsánatos bűnként kezelik az ittas vezetést, akik megértően, mi több, együttérző sajnálkozással balszerencsének minősítik, ha ezen rajtakapják ismerősüket, családtagjukat. (Az alkoholos állapotban vezetőkkel most nem foglalkozunk, adandó alkalommal persze az ő emberi tényezőik is megérnének egy misét! Vajon hogyan folytatja életét, miképp pergeti hétköznapjait tovább, aki ittassága folytán balesetet okozott, gondatlanul kioltotta egy másik ember életét?) Vizsgáljuk ezúttal a környezetet inkább! Foglalkozzunk azokkal, akik jogilag ugyan nem felelősek, ám közömbösségükkel ugyancsak hozzájárulnak a szerencsétlenségekhez, akik meg sem kísérlik visszatartarnl cimborájukat attól, hogy a közös italozás után autóba, motorra vagy kerékpárra üljön. Az ő dolga, gondolják bizonyára, mindaddig, amfg ők, gyerekeik, más családtagjaik megmenekülnek a közutakon a részegen vezetőktől. Az ittas gyalogosok ugyancsak gyakran okoznak balesetet, nemegyszer éppen ők az áldozatok is. Mint a közelmúltban Vásárhelyen és Kisteleken. Hasonló esetekre (ittasan feküdtek az úttesten a gyalogosok) mostanában, a szüreti mulatságok, s később, az év végi jeles névnapokat, ünnepeket kísérő ivászatok idején még jócskán számíthatunk. Az együtt mulatókban igazán lehetne annyi betyárbecsület, hogy nem hagynák magára elázott társukat, főleg akkor nem, amikor tudják, forgalmas közúton fog hazáig végigdűlöngélni, vagy biciklivel csalingálni. Különösen éjszaka vannak életveszélynek kitéve a kapatos gyalogosok, kerékpárosok, kivilágítatlan úttesten csak féktávolságon belül képesek őket a gépjárművezetők észrevenni. A kisteleki esetben mindössze 20 méterről lehetett autóból kivenni, valamiféle akadály van az úton. A gépkocsivezető csak akkor tudott volna idejében megállni, ha ás—40 kilométeres óránkénti sebességgel halad. Ezt viszont aligha lehet elvárni. Ladányi Zsuzsa