Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-04 / 259. szám

8 Csütörtök, 1982, november '4. A környezefvéáeíem közgazdasági szemponilai Évről évre jelentős vesz- védelem fontosságát. Elvileg teség éri népgazdaságunkat természetesen elismerik, a környezet szennyezése mi- hogy lépni kellene, de a att. Ezért leginkább az ipa- gyakorlatban minden marad ri üzemek és a mezőgazda- a régiben. sági termelőszövetkezetek a Elismerőleg szóltak a vi­felelösek, mert a kelleténél tában azokról az erőfeszíté­jóval kisebb figyelmet for- sekről, amelyeket kormá­dítanak az általuk kibocsá- nyunk már eddig is tett a tott hulladékokra) mellék- kedvezőtlen folyamatok termékekre, szennyvizekre, visszaszorítására. Ám a köz­A Hazafias Népfront kör- vélemény kevésbé érzékeli nyezetvédelmi munkabizott- az eredményeket. Van. aki ságának szerdai ülésén arról úgy vélekedik, hogy ezeket cseréltek véleményt, hogyan PZ összegeket talán nem a legmegfelelőbb helyre jutat­ták. A közeljövőben az ed­diginél hatásosabban kelle­lehetne megváltoztatni, ked­vező irányba terelni a vál­lalatok magatartását, veze­tőik szemléletét. Abban va- ne tudatosítani eredménye­iamennyi egyezett, résztvevő meg­hogy igazi vál­inket, hangoztatták a szak­emberek. Többen felvetet­tozás csak akkor következik ték, hogy a vízvédelem mel­majd be, ha felülvizsgál- lett mintha kevesebb figve­ják a mostani ösztönzési lem irányult volna a zajár­rendszert, s olyan közgaz- talmakra, és a levegő szeny­dasági szabályozókat léntet- nyezettségére. Érdemes vol­nék életbe, amelyek rákény- na gazdasági számításokat szerftenék a vétkeseket a végezni. megállapítandó: szükséges megelőző intézke- nem volna-e kifizetődő ész­désekre: olyan berendezése- lelő berendezéseket felsze­ket állítanának munkába, relni, amelyek mindig pon­amelyekkel megóvható len- tosan meghatározzák: nem ne az emberi környezet. A lépték-e túl a megengedett vitában többen rámutattak: értékeket az ország külön­sok vezető egyszerűen még böző pontjain, üzemeiben. Építőipari tudonánvos ülésszak Az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán szerdán háromnapos jubileumi tudo­mányos ülésszak kezdődött, amelyen összegezik a tíz év­vel ezelőtt alapított intéz­mény munkájának eredmé­nyeit. és a további feladato­kat. Bartos Sándor főigaz­gató megnyitó beszédében emlékeztetett arra, hogy a főiskola elődei több mint eev évszázaddal ezelőtt in­dították meg hazánkban az építőipari műszaki szakem­berek — építőmesterek — oktatását. Az elődök legjobb hagyományait folytatták 1972-ben, amikor megalakí­tották az építőipari üzem­mérnökképzés első hazai in­tézményét. Köszöntötte az ülésszakot Szabó János, az ÉDÍtésügvi és Városfejlesztési Miniszté­rium államtitkára. A plenáris ülésen osztot­ták ki első alkalommal a kétéves továbbképzésen eredményesen végzett 26 szakembernek a gazdasági­nem látta be a környezet­szervező szaküzemmérnöki (MTI) | diplomát. (MTI) Nemzetközi barlangterápiai tanácskozás Keszihelyen Nemzetközi barlangterá­piai tanácskozás kezdődött szerdán Keszthelyen, a He­likon-szállóban. A klima­tikus gyógymód időszerű kérdéseivel foglalkozó tudo­mányos ülésszakon 9 ország mintegy 100 szakembere Vesz részt. A péntekig tartó • • Ördög és kisördög cse programjában 40 előadás és egy kerekasztal-megbe­szélés szerepel. Az első na­pon a barlangterápia ma­gyarországi helyzetével és fejlesztésének lehetőségeivel is megismerkedhettek a résztvevők. Hazánkban, mint szakembereink elmondták, a jósvafői Béke-, valamint az abaligeti és a tapolcai bar­langban kezelnek rendszere­sen és eredrftényesen idült légzőszervi rendellenessé­gekkel bajlódókat. (MTI) Az ördög figurája a szé- ra „játszott", a bekiabálá­kely népmesék világát idé- sokra, a kérdés-felelet játé­zi; nem démonian gonosz kokra — öncélúan. Amint a fickó ő, inkább afféle csetlő- második részben eme atti­botló, kedves kópé, aki — tűd megváltozott, dinami­gyermekdarabról lévén szó kusabb, meggyőzőbb lett a — csakis megnyerheti az if- produkció egésze. Egészében jú nézők szimpátiáját. Pav- úiszerűnek mondható a szer­lovits Miklós Ördög a zsák- fedező meseértelmezése, . _ . „ , dramaturgiallag észrevehe­ban cimu mesejatekút a tően ügvelt a gyermeklélek Bartók Béla Művelődési alapvető reakcióira — épp Központban a Szegedi Nem- ezért kár (mondja a kis­zeti Színház művészei — ördög), hogy a tempótlan­Fodor Zsóka, Bognár Zsolt, ság és a koherencia hiánya Bor Adrienne, Szabó István az alapelgondolást a szín­és Jachinek Rudolf — ad- padon nemigen segítette, eszme- J iák: elő, s a darab láttán Igaz: ha jobban utánagon­bizony egy-két kisördög is dolunk, a gyermekelőadások kibújik a kritikusból. a legutóbbi időkig bizony Az időnként túlbonyolí- hiánycikknek számítottak tottnak, meseszövésében Szegeden. (Élő, színházsze­nem kellőképpen koncent- rű produkciókra gondolunk.) ráltnak, következésképpen Ezért hát örüljünk annak, nem is túl erőteljesnek ható a™ imígyen is látható? Vol­előadás első részében alap- taképpen igen, de vajon ama vető szerep (félre) értelmezési bizonyos (kis)ördög, a zsák­gondok valami olyan törek- ból kibújván, nem tehetne vést eredményeztek, amely valamit — a meggyőzőbb a gyermekelőadások kiszá- előadásért? mított hatásmechanizmusai- D. L. II mezőgazdasági biztosításokról Megváltoznak 1983. janu- ka volt, az eddigiekkel liárd forint lesz, ez 13 szá­ár 1-től a mezőgazdasági megegyező díjat fizetnek. A zalékkal kevesebb a tavalyi­üzemek tenyészállat- és ló- harmadik díjosztályba a nál. A növénytermesztésben biztosításának feltételei — 101—150 százalék kárhánya- a legsúlyosabb károkat a jelentették be az Állami dú üzemek kerülnek, ezek- jég okozta, erre mintegy Biztosító szerdai sajtótájé- nél a szarvasmarha- és ser- 1,6 milliárd forintot fizet­koztatóján. A lovakat, vala- tésbiztosítások díjemelése 11 nek ki az év végéig, a víz­mint tenyésztésre tartott százalékos, a juh- és lóállo- károkra 550 milliót, a tava­szarvasmarhákat, sertéseket, mánynál 25 százalékos lesz. szí fagykárokra pedig 300 juhokat és kecskéket egyedi A negyedik díjosztályba millió forintot, értékben biztosítják a gaz- azokat az üzemeket sorol­daságok. s eddig egységesen ják, amelyeknél a kifizetett az érték meghatározott ál- kártérítés meghaladta a díj latfajonként eltérő százaié- másfélszeresét. Ezeknél a kát fizették díjként. Jövő díjemelés — állatfajonként évtől a biztosító — a nö- differenciáltan — 35—50 vendék és hízóállat biztosi- százalékig terjed majd. tásához hasonlóan — ennél A differenciált díjrend­a módozatnál is bevezeti a szer bevezetésével a mező­károk alakulásától függő, gazdasági üzemek több mint differenciált díjazási rend- 60 százaléka a jelenlegivel szert azonos, vagy kedvezőbb po­A 'biztosító a díjak meg- zícióba kerül, és csak 9 határozásánál az előző két százalékuknál emelkedik év káralakulását veszi majd számottevően a díj. A bizto­figyelembe. Az első díjosz- sito szakemberei november­tálába azok a gazdaságok ben járják veg.g a termelő­kerülnek. amelyeknél a kifi- szövetkezeteket és állami gaz­zetett kártérítés nem halad- dasagokat hogy megújítsak ta meg a befizetett díj 50 a szerződéseket, s részletes százalékát. Ezeknek a díja a tájékoztatást adnak a módo­jelenleginél 20 százalékkal sitasokrol. alacsonyabb lesz. A második A sajtótájékoztatón is­díjosztályba tartozó üzemek mertették a mezőgazdasági — amelyeknél a kártéríté- nagyüzemek ez év végéig sek összege korábban a be- becsült kárait: a várható fizetett díj 50—100 százaié- kárkifizetés mintegy 3,7 mii­A közkatona Termetre kicsi, de a szívós szélések témáját a lap szol- mondta neki, ilyet azért fajtából való. Erős. akaratú, gáltatta. Kicsit később már nem szabad csinálni. Elvin­a fülhallgatós. kristályde­tektoros rádió is. amit tenni kellett, attól soha nem tágított. Nem nagyon is­merte azt a fordulatot, nogy ezt vagy azt nem lehet meg­csinálni: „ha így nem men, csináljuk még amúgy''! Ki­ni a kenyérnek valót, és be­levetni a semmibe? Egy Miről beszélgettek? Elő- ilyen szembenállás igen ve­ször arról, lesz-e, lehet-e szélyes, volt akkoriban. háború, később meg arról, mi lehet a vége. Volt egy lencvenegy éves most, be- társuk, a Terhes József, per­teg, fekvő, ágyban is segít­ségre szorul, de vannak pil­cek alatt mindenre nótát szerkeszteni. tudott Ötvenháromban bomlott volna l'öl a szövetkezet, győz­ködött, érvelt, ahogy csak tudott. Ha kilépsz, mit csi­Megtá- nálsz? Se lovad, se kocsid. lanatok, amikor most is madta Hitler a Szovjetuni- szerszámod nincsen. Ha menni akar. Ha kisüt a nap, ót? Már énekelte is: „Cinke- ^ kezdtük, ezt kell jól csi­induina mindjárt. Nem tud- madár nekiment a sasnak." nálnunk. ötvenhatban? ni. hová, nem tudni miért. Lajos bácsi körül akkor is Szántani-vetni kell, mert ke­A család azt mondja, min- megmaradtak a régi bará- nyér kell az országnak! dig ilyen volt a természete, tok, amikor nyilvánvalóvá Dolgozzunk, emberek, mert Pósa Lajos beszámításos lett, hogv ő másik szervezet- holnap is nap lesz! Egy má­ötven éve tagja a hez csatlakozott: alapítója s;k hullám mindent szét alapon pártnak. A szociáldemokra­ta pártba iratkozott be, mert akkor abba lehetett. Paraszt lett a KMP deszki szerveze­tének. Csak a beszédtéma változott: mi lesz ezután, létére szocdem? Igen jó he- mit kell tenni a demokráciá­lyen lakott, a Maros mel­lett, tanyán, ott össze le­hetett jönni. Pártvezérek is jártak abba a tanyáha. mert a csendőrség is szimatolt. Amikor Deszkre költözött a család, akkor is tartotta a régi kapcsolatokat. Az nem akart osztani, de azonnal. Az apró, szívós ember me­gint elővette életbölcsessé­gét: Szétosztunk mindent, ban. Az államosítás mellett egy szemmel se maradunk volt mindenképpen, de min- adósa senkinek. De egy dig mondogatta, ez egyma- szemmel se többet mint a gában kevés. Ha a pa-aszt- járandóság! ság mozdulatlan marad. jesz nem sokra mennek. Hogy mit kéne tenniük a parasz­toknak. azt akkor Holnap is nap ő emlékezetére már még talán senki támaszkodhatunk, ba- Földje is volt. tanyája Hallani olyat is, hogy Deszken öregkorában néhányan el-el­se tudta, kerülték. Amikor már nem mehetett ki a határba, kér­dezte a bentieket, melyik rátái felelnek arra, amit tő- mégis belépett a téeszbe. Gi­le lett volna jó megkérdez- licze Sándor emlékszik az tablaba mit vetettek. Ha va­ni. Látványos mozdulásról első esztendőkre, mennyire laki nem tudta megmonda­nehezen indult ez a mozga­lom: ötvenkettőben még fej­adag se maradt, azt is elvit­szó se lehetett akkor, amikor az apró mozdulatot is fi­gyelték, és akit a csendőr­ségre bevittek, megdolgozva te a padlássöorő beszolgálta­engedték csak ki. A Népsza- tás. Jött állítólag egy mi­váért is Szegedre kellett niszteri biztos, december kö­soleszór jönnie valakinek, zepén diktálta a vetést ami­pedig arra szükség volt, mert a találkozók, megbe­kor folyt a víz a barázdá­ban. Pósa Lajos állt elé, ő ni, arról leszedte a kereszt­vizet: milyen tagja vagy te a téesznek, ha nem tudod? Ennyit mondunk róla a nyomába lépők. Funkciót nem viselt, közkatona volt. A fiát kérdezik, ha találkoz­nak vele: a Tata hogv van? H. D. Megbocsátás • ifi új film ,1® • Színes, szovjet film. Ir­ta: Valentyin Raszputyin műve nyomán Szergej Szolovjev és Irina Pop­iav.zkaja. Fényképezte: Ivadir san Kiuiralijev és Bo.isz S/utockij. Zene: Alekszej Muravljov. Ren­dezte: Irina Popiavszkaja. Fabb szereplők: Mihail míg az anya dolgos, szívós, tartásos, a férfi a köny­nyebbik végén hajlamos fogni a dolgot, s minthogy az italt sem veti meg, része­gen úrrá lesz rajta az ag­resszivitás. Kellő tűrés után a feleség a cókmókjával egyetemben kirakja a csűr­váró kérdést sikerült érzé­keltetni — még ebből a kü­lönös, számunkra eléggé idegen, távoli világból is. Még akkor is, ha néhány­szor dramaturgiai zökkenők billentették ki azonosulási igyekezetéből a nézőt. És mindazonáltal, hogy a szov­jet filmekben sajnálatosan be, kiközösíti a családból. Kor.onov, Olga Osztroumo- Élnek így évtizedekig, meg- gvakori hibát a Megbocsá va- bocsátásra várva és feloldo- tás némely kockáján is el­Eievülhet-e a bűn? amit a zásra képtelenül. követték az alkotók. Tudni­másik ellen elkövetünk? A banalitás veszedelmes, illik a környezetnek, a hely­Itélheti-e életfogytiglani az egyszerűsítés és a túlálta- szín tárgyainak indokolatlan bűnhődésre két ember egy- lánosítás csapdája pedig úgy szépítését, idealizálását, mást? Mióta világ a világ, kerültetett el mint ez vala- ..idillizálását". S bár a kor­és a benne élők rendre ta- mirevaló műveknél szokás: hűség és a hely szelleme el­lálkoznak, elválnak, kapcso- a mindvégig személyes jelle- leni ilyenfajta vétkek meg­1 ódnak, szétszakadnak — gű, érzelmileg megokolt tör- bocsátásban elég gyakorla­folyvást gyakoroljak a vétek ténéseket képi eszközökkel tunk lehet, ennek az alapve­és a feloldozás, a bűn és a sikerült megemelni „a való tően realista igényű filmnek megbocsátás leckéit. égi mása" felé. Valami ne- mindenképpen ront a hatá­Irina Poplavszlcaja mun- künk is érdekeset, lényegeset, sán. kajának, a Megbocsátás cí- egy-két örökösen válaszra Sulyok Erzsébet mű filmnek is kérdései a fenti, örök kérdések. Rész­ben ezért mondhatjuk: néz­hető a film. Másrészt pedig nem js akárhogyan, hanem meglehetős lélektani jártas­sággal. realitásérzékkel és beleérzőképességet js elárul­va kérdez, és megpróbál vá­laszolni is a rendező. Kama­radráma pereg szélesvász­non. Egy férfi és egy nő szűk térbe, madár se járta tajgai faluba szorított, és csak az időben tágabb, a szenvedésben változatqs éle­tének története, önmagában banális a sztori: az asszony és a férfi szeretik egymást, összeházasodnak és számos gyermekük születik. Ám, Fotópályázat Fotópályázatot hirdet a ünnepi hetek bármely évé­Szeged megyei városi ta- ben készülhetett, nács vb művelődésügyi osz- Határidő: 1983. április 15. tálya, a Szegedi Szabadté- Cím: Szegedi Szabadtéri Já­ri Játékok Igazgatósága és a tékok Igazgatósága (6720, Szeged-Tourist Idegenforgal- Szeged, Klauzál tér 3.). A mi Hivatal a Szegedi Sza- beérkező anyagból 1983. jú­badtéri játékok felújításá- lius 20.—augusztus 20. kö­nak 25. évfordulója alkal- zött rendeznek kiállítást. A mából. A nyilvános pályázat fekete-fehér kategóriában 6 célja: a szabadtéri Játékok, díjat és 20 munkajutalmat illetve az ünnepi hetek ese- osztanak ki, a színes kate­ményeinek, hangulatának góriában 3 díjat és 10 mun­művészi és dokumentum ér- kajutalmat. A díjazott és tékű bemutatása. Egy szer- jutalmazott alkotások a pá­zó maximálisan 5—5. fekete- lyázatot hirdetők tulajdoná­fehér. illetve színes (hosz- ba kerülnek, azokat kiadvá­szabbik oldalán 30 centimé- nvaikban felhasználhatiák térnél nem kisebb. 50 centi- nyalKDan teinasznamatjaK. méternél nem nagyobb) kép- de a kizarólagos felhasználás pel pályázhat. A felvétel az jogát nem tartják fenn. , Bemutató A jövő tavasz és nyár divatja Finomabb színek, formák klasszikus stílusoan viszont és anyagok — a jövő tavasz többnyire egyszinűek. és nyár divatjában elsösor- A szabadidós óltözködés­ban ez jelenti az újdonságot ben mind a férfiak, mind a — hangsúlyozták a Magyar nők szamára ismét divatos a Divat Intézet szerdai sajtó- hagyományos indigokék tájékoztatóján a Duna In­tercontinental-szállóban. A divatos női, férfi- és gyer­jeans, es minden korosztály szamára a nadrág, különbö­ző változatokban rövid és mekruhák főként természe- hosszú szárral, szoknyanad­tes alapanyagokból bői, pamutból és selymekből —, továbbra len- lúgként vagy térden alul könnyű érő halásznadrágként. A férfiak öltözködésére a nyu­klasszikus, sportos, városi és godt. kényelmes és célszerű romantikus stílusban készül- szabásvonal, az elegáns, fia­nek. Nagy szerepet kapnak talos megjelenés jellemző, a különböző kiegészítők, a Az erősebb nem ruhatárá­jól kombinálható ruhadara- ban is egyre jobban elkülö­bok. Az egyéniség, az élet- nülnek a szabad időben, az kor és az alkalom összhang- alkalomszerűen és a hétköz­ja a női divatban különösen napokon viselt holmik. A előtérbe kerül, mivel a szok- gyermekek számára legin­nyák hossza rövidül, és is- kább a matróz- és a tenge­mét megjelenik a mini. de részstílus lesz jövőre diva­csak a junior — 15—25 éves tos. — korosztály számára. \ női Az 1983. tavaszi és nyári divatszfnek a zöld és a kék divatirányzatot megelevenítő árnyalatai, valamint a fehér modellekből — amelyeket több mint 20 hazai textil­és konfekcióipari vállalat, illetve szövetkezet készített aranv és az ezüst is Az 3 MagTar Divat Intézettel arany es az ezüst is. Az közösen _ a sajtótájékozta­anyagok kockasak. csíkosak tbt követően bemutatót tar­vagy apró virágmintásak, a tottak. és a fekete, de tartják ma­gukat elsősorban díszítés­ként az idei slágerszínek, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom