Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-18 / 271. szám

Csütörtök, 1982. november 18. 3 Hazautazott | Eszmecsere a vajdasági pártdelegáció A Vajdasági Kommunista Szövetség Tartományi Bi­zottságának megyénkben tartózkodó, háromtagú dele­gációja — amelyet Sztipan Kopilovity, az elnökség tag­ja vezet — Papdi József, a megyei és Berta István, a szegedi városi pártbizottság titkára kíséretében tegnap reggel a DÉLÉP székházá­ban tett látogatást. A ven­dégeket Sípos Mihály ve­zérigazgató és Martonosi Imre, a vállalati pártbizott­ság titkára fogadta. A geo­termikus energia városi­kommunális alkalmazásában Szegeden szerzett tapaszta­latokról kialakult eszmecse­rében részt vett Deák Fe­renc. a DÉLTERV igazgató­ja és Józsa Gusztáv, a ter­vező vállalat pártvezetősé­gének tagja is. Délelőtt Szegvárra láto­gattak a vajdasági párt­munkások. A helyi Puskin Termelőszövetkezet köz­pontjában Puskás László, a szentesi járási pártbizottság első titkára és Tonomár István, a nagyközségi párt­bizottság titkára valamint a helvi vezetők fogadták az érkezőket. A megye egyik legjobb nagyüzemi gazda­ságát Ternai Sándor elnök mutatta be jugoszláv vendé­geinknek és a kíséretükben levő megyei vezetőknek. A tájékoztatót követően láto­gatásra-'került sor a szövet­kezet termálvízzel fűtött üvegházaiban, majd a tehe­nészeti telepen. Kora délután rövid láto­gatásra került sor a Derek­egyházi Állami Gazdaság­ban, majd Deszkre utaztak a vajdasági pártdelegáció tagjai, ahová velük tartott dr. Somogyi Ferenc, a sze­gedi járási pártbizottság el­ső titkára Is. A községi ta­nács székházában dr. Pusz Márk országgyűlési képvi­selő, valamint a község párt- és tanácsi vezetői fo­gadták az érkezőket. A je­lentős számú délszláv la­kossággal rendelkező köz­ségben elsősorban a nem­zetiségieknek biztosított kulturális lehetőségekről folvt a beszélgetés. Tegnap késő este a vaj­dasági pártd°l°eáció eluta­zott megyéikből. A röszkri határállomásig elkísérte őket Pandi József és dr. So­mogyi Ferenc. a munka­versenyről Budapesten tanácskoznak két napig a szocialista or­szágok szakszervezeti köz­pontjainak közgazdasági osztályvezetői. A megbeszé­lések középpontjában a mun­kaversenv és a mai társa­dalmi, gazdasági követelmé­nyek viszonyának főbb kér­dései állnak. A tanácskozást Gál Lász­ló, a SZOT főtitkárhelyettese szerdán nyitotta meg. (MTI) A lakosság és a népfrontbizottsáyok Távvezeték Bbü-Dhabiba -Neves angol, olasz és ja­pán cégeket megelőzve je­lentős versenytárgyalást nyert a Technoimpex Külke­reskedelmi Vállalat Abu­Dhabiban. Magyar szakembe­rek első ízben építenek ki 33 kilovoltos távvezeték-rend­szert. e vezeték 36 alállo­mást köt majd össze. Az üz­let fővállalkozója a Magyar Kábelművek. A munkával rendkívül rövid idő, 21 hó­nap alatt kell végezniük. (MTI) MESZÖV-küldöttek tanácskozása Élénkül a demokrácia a szövetkezetekben A fogyasztási szövetkeze­tek Csongrád megyei szövet­sége tegnap, szerdán tartotta küldöttgyűlését. A fogyasz­tási "ták'árék- és lakásszö­vetkezetek Választott képvi­selőit és a vendégeket Schmidt Zoltánné, a MÉ­SZÖV elnökhelyettese kö­szöntötte. majd Ocskó Imre, a MÉSZÖV elnöke fűzött szóbeli kiegészítést az írás­ban kiadott anyaghoz, amely­ben a szövetkezeti demok­rácia érvényesülésének gya­korlati tapasztalatait össze­gezték. Részt vett és fölszó­lalt a küldöttek tanácskozá­sán Szögi Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Szentgyörgyi Pál, a KISZ megyei bizottságának titká­ra is. Elmondta még véle­ményét Pólya Imréné ma­kói, Ambrus Béla mórahal­mi, Branyiczki Imre és Me­gyesi László szegedi, Csűri Péterivé szatymazi, Csányi Sándorné kisteleki, Slezák Mária üllési. Darázs József sándoiTalvi küldött. Kiderült a szerdai össze­jövetelen — melyet az új­szegedi mód-szerlani és okta­tási központban tartottak —. hogy a fogyasztási takarék ­és a lakásszövetkezetek tag­jai sokirányú társadalmi te­vékenységgel igyekeznek se­gíteni a szövetkezetük cél­jait. Ezért a szövetkezet megfelel a vállalatszerű gaz­dálkodás követelményeinek. s emellett még politikai és társadalmi tevékeny sépt foly­tatására is alkalmas! Mind.-, ezt azért teheti meri ióY funkcionálnák a/ iránvitó szervei, a tagértekezletek. a küldött- és a közgyűlések elvégzik a rájuk háruló fel­adatot. Amint tegnap is el­hangzott, a tagok a szövet­kezeti önkormányzati szer­vek jogai, kötelességei, a tag­sági demokrácia szervezeti keretei gyakorlásának mócf­jai jogszabályokban rögzítet­tek. A demokratikus intéz­ményrendszert az 1977-ben módosított szövetkezeti tör­vény korszerűsítette, majd a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa jobban a gya­korlat követelményeihez iga­zította. A keretek adottak az önkormányzati szervek mű­ködéséhez. a demokrácia gya­korlásához. Erre figyelem­mel állapították meg, hogy az elmúlt 5 évben á szövet­kezeti és az üzemi demok­rácia fejlesztésében előbbre léptek, s á gazdaságban el­ért eredmények kedvezően hatottak a szövetkezetekben. A hatékony és magasabb színvonalú munkához viszont a rendelkezésre álló keretek nem mindig töltődtek meg tartalommal. Erről a tegnapi összejövetelen is hangzottak el észrevételek. Más fórumokon is elhang­zott már, hogy a szövetkezeti bizottságok munkája ered­ményes. Á demokrácia meg­valósulásának egyik jellem­zője — állapította meg az elnökség beszámolója — a tagság szövetkezethez való kötődése. A szocialista jel­leg erősítésére irányuló tö­rekvések eredményeket hoz­tak, melyek a szövetkezeti tagság és a dolgozók tudati és anyagi kapcsolatában is megmutatkoznak. Megfogalmazódott a kül­döttek tanácskozásán, hogy az elmúlt 10 évben jelentő­sen segítették az áfész-ek a városi kereskedelmet és szol­gáltatást. Így a városi em­berek fokozatosan bekapcso­lódnak a szövetkezeti moz­galomba. A városi szövet­kezés, ha jelenleg kis mér­tékben is, de rétegpolitikai igépyekat is kielégít. (Mun­kás-, iskolaszövetkezés, szak­csoportok). Cél, hogy a jö­vőben egy-egy üzlet (példá­ul Olajbányász téri ABC, Szeged Nagyáruház) környé­kén élőket, lakótelepen la­kókat kapcsolják a mozga­lomba. A felügyelő bizottságok munkájáról említették a föl­szólalók, hogy az ellenőrzés színvonala javult, de kevés­bé merik építő jelleggel kri­'tizálni a szövetkezetek gaz­dálkodását, vezetését. Az. áfész-ekben — a kisállatte­szésztő áfész-t kivéve — ki­épült a belső ellenőrzés szervezete, összegezhető ta­pasztalat, hogy ellenőrzéseik sokszor formálisak, megálla­pításaik nem előre mutató­ak, a vezetők a feltárt hiá­nyosságok megszüntetésére nem megfelelő intézkedése­ket tesznek. Emiatt gyako­riak a hiányok. A küldöttgyűlés határoza­tot. fogadott el a szövetke­zeti demokrácia fejlesztésé­nek tennivalóiról és a fo­gyasztási szövetkezetek jövő évi feladatairól. > Az utóbbi években tovább fejlődött a Hazafias Nép­front bizottságainak mun­kája Szegeden. Tíz évvel ezelőtt 15 körzeti bizottság működött a városban. az 1980-as népfrontválasztáskor pedig már 34. A választott testületi tagok száma 833. A körzeti bizottságok létreho­zásával kialakult a nép­frontmozgalom egységes la­kóterületi hálózata. Meg­sokszorozódott a közéletben aktiven tevékenykedők szá­ma, a népfrontmozgalom közelebb t került az egyes emberekhez. A népfrontmunka sokré­tűsége a körzeti bizottságok tevékenységében is fellel­hető: Programjaik tartal­mazzák a fő politikai célo­kat. Az előterjesztések álta­lában tartalmasak, vitára serkentők, s csak néhány bizottság munkája fogyaté­kos. Kampányfeladatok megoldására szorítkoznak például Dorozsmán, Alsóvá­roson, a Belváros II'B szá­mú körzetben. A tisztségvi­selők zöme ismeri a lakos­ság rétegződését, és azt, hogy |milyen a közügyek iránti érdeklődése. A nyug­díjasok, a fizikai dolgozók, az alkalmazottak általában aktívabbak, az értelmiségi­ek, kisiparosok, kiskereske­dők és néhol a fiatalok ke­vésbé: egy részük távol marad a politikai, társadal­mi összejövetelektől. Az okokban közrejátszik a kö­zömbösség. az egyéni, vagy esetenként a közérdeket szolgáló intézkedések elma­radása, a jövedelemkiegé­szítésre fordított szabad idő, a rosszul szervezett, gyen­ge színvonalú program. Jelentős szerepet töltenek be a körzeti bizottságok a szocialista demokrácia gya­korlásában. Munkájukban igen jelentős a település-, gazdasági és társadalompo­litikai kérdések döntés előt­ti megtárgyalása, és az elfo­gadott tervek ismertetése. A népfrontbizottságok önálló munkaformáin — testületi ülések, ankétok, politikai vitakörök, béke- és barát­sági rendezvények, klubok — számos, a lakosság kü­lönböző rétegeit foglalkozta­tó közérdekű témák szere­peltek. s ezek eredménye­ként élő párbeszéd alakult ki a lakossággal. Széles körű érdeklődés nyilvánul meg a városfej­lesztés iránt. Ennek figye­lembevételével a körzeti bi­a vízben zottságok több ilyen témát tűztek napirendre. Megvi­tatták a város éves fejlesz­tési tervét, a kereskedelmi hálózat és a szolgáltatások helyzetét, a bölcsődei, óvo­dai, iskolahálózat fejleszté­sét, az útburkolat, a járda­építés, -karbantartás, a víz­ellátás, csatornázás, áram­szolgáltatás kérdéseit, a gázprogram megvalósítását stb. A városi tanáccsal együtt megvitatták gz V. öt­éves tanácsi terv végrehaj­tását, és a VI. ötéves terv célkitűzéseit, az ipari szol­gáltatás, a városi tömegköz­lekedés. a távhőszolgáltatás helyzetét. A viták arról ta­núskodnak hogy a lakos­ság politikailag rendkívül érzékeny, a városért érzett felelősséggel, kritikusan, de sok hasznosítható javaslat­tal vesz részt a helyi politi­ka alakításában. Indítvá­nyozták például a termál­víz hasznosítására gyógy­fürdő létesítését, a lakás­gondok enyhítéséért eme­letráépítést, tetőtér-, vala­mint „foghíjbeépítést" a la­kossági erőforrások foko­zottabb igénybevételével. Szóvá tették, hogv szolgála­ti lakások megszüntetésével bővíteni lehetne az óvodai hálózatot, igényelték az új szellemű színházi élet meg­teremtését. Szenvedélyes vi­ták zajlottak Űjszegeden, Felső városon a szanálással, az építési tilalom feloldásá­val, a távhőszolgáltatással, a kereskedelmi ellátással kapcsolatosan. A belvízelve­zetés, csatornázás, ivóvíz­ellátás problémái Algvőn. Petőfi- és Béketelepen kész­tették véleménymondásra a lakosságot. Az igények, ja­vaslatok döntő része közér­dekű volt, és megalapozott, noha elhangzottak önös ér­deket szolgáló felvetések is. A lakóhelyi demokrácia azzal is mérhető, hogy a javaslatokat figyelembe ve­szik-e a döntést hozó szer­vek, a közérdekű bejelenté­sekre érdemi választ ad­nak-e. Ezen a téren jelentős a fejlődés. Népfrontjavas­latra a tanács intézkedési tervet készített a peremke­rületekben felmerült úgyne­vezett „kisügvek" gyors, ru­galmas megoldására. Meg­kezdődött az építési tilal­mak felülvizsgálata, s az emeletráépítés és tetőtér­beépítés ügvében is vannak biztató jelek. A közérdekű bejelentésekre, javaslatokra adott válaszok elég gyorsak. jelentős részük azonban még mindig túl általános és szűkszavú. A lakossági ész­revételek azt jelzik, hogy az állampolgárok döntő ré­sze jelenlegi gazdasági hely­zetünk' ismeretében megérti és átérzi a negatív intézke­dések szükségességét. Egy­re több azonban az elbi­zonytalanodás, az elhúzódó, megoldatlan problémák mi­att, különösen az alacsony keresetűek, a nyugdíjasok körében. A körzeti bizottsá­gok kezdeményezésére la­kossági erőforrások bevoná­sával jelentős fejlesztések valósultak meg, mint pél­dául Gyálarét és Petöfitelep -vízellátása, új játszóterek létrehozása Ságváritelepen és a Belvárosban, 3343 mé­ter hosszú járda, 45 359­méter hosszú út építése. Je­lenleg szervezőmunkát vé­geznek önerős lakossági gáz­vezeték építésére. A körzeti bizottságok többségének napi munka­kapcsolata van a lakóbizott­ságokkal. Legeredményeseb­ben a lakóközösségek érde­keit képviselik, eljárva a tanácsi szerveknél, az ellá­tó és üzemeltető vállalatok­nál. Munkájuk eredményes­ségét kedvezőtlenül befolyá­solja,. hogy az ügyek érdemi intézése esetenként lassú, bürokratikus, a felvetett problémákra általános vá­laszt kapnak. Közművelődési tevékeny­ségüket művelődési házak­kal, fiókkönyvtárakkal. is­kolákkal együtt, illetve azokra építve szervezik a körzeti bizottságok. A prog­ramok — író-olvasó talál­kozók. kiállítások, honisme­reti napok, művészeti együt­tesek műsorai — színvona­lasak. de az érdeklődés elég gyenge. Sokszínű, a lakos­ságot is vonzó kulturális és sportprogram van kibonta­kozóban ÜjszegedPn és Turjánban. Az eredmények fokozásához az iskolák, va­lamint a pártházak még nyitottabbá tételére lenne szükség. összességében megállapít­ható: a körzeti bizottságok túlnyomó többsége áz elvá­rásoknak megfelelően dolgo­zik. Jelentős eredményeket értek el a problémafeltáró és -jelző, az érdekfeltáró és -egyeztető munkában. Hoz­zájárultak a különböző ré­tegek és csoportok aktivizá­lásához. A fogyatékosságok megszüntetésén a jövőben fokozottabban kell munkál­kodni. tiASd*^,/"'t» j, wú ti > > ' ' . ' • • ' ' ' ' • ' • 'I . • ' Szennyeződés a csepeli petróleumkikötőben Olajszen nyezódesi észlel­tek a csepeli petrolcumkikö­toben az Áfor közép-ma­gyaror.v'.agi központja bá­zistelepenek dolgozói. Jel­zésükre a Középdunavolgyi Vízügyi Igazgatóság környe­zetvédelmi szakemberei ví­zen úszó. úgynevezett me­rülőfalakkal azonnal lezár­ták az öblöt és egy külön­leges „lefölöző" berendezés­sel megkezdték a felszínen úszó 0,1—0,2 milliméteres olajréteg eltávolítását. A gyors beavatkozással meg­akadályozták. hogv az Olaj kijusson az öbölből és szennyezze a Duna főágát, vagy veszélyeztesse a parti szűrésű ivóvízkutakat. A szennyezés forrása után ku­tatva az Áfor szakemberei megállapították.- hogv a bá­zis'elepre érkező üzemanyag termákvezeték elosztó háló­zatának egyik leágazásánál keletkezett a hiba. a' csőve­zeték megrepedt, s e sérülé­sen át jutott az olaj az öböl­be. A hibás vezetékszakaszt azonnal lezárták, sőt vízzel is kiöblítették, s így meg­szűntették a szennyezés for­rását. A sérült szakasz pót­lására ideiglenes vezetéket építenek, amelvek munkáit még a csütörtökre virradó éjszaka befejezik. A gyors munka eredményeként és a rendelkezésre álló készletek felhasználásával a csepeli bázistelep fennakadás , nél­kül, továbbra is zavartala­nul gondoskodik Budapest üzemanyag-ellátásáról. (MTI) — Csak leealább egv kicsike kis hegy .jutna Szegednek is.. —soha.jiottuk már sok­szor. cs most. íme. magasodik már „a hegy", vagy inkább csak domb. annak is csak szo­lid. de téli örömök szerzőiének bizonyara nagyon megfelelő. Az Észak; városrészben az épülő záportározó tó partián földmunkagépek emelik, magasítják azt a dombot, ami teljes. 8 méteres magasságában bizonyára nagyszerű szánkónálya lesz maid kicsiknek és nagyoknak. A tó medre már elkészült. A Szarvasi Állami Gazdaság meliorációs főmér­nökségének szakemberei cs ecpci dolgoznak ezekben a napokban az egyetlen szegcdi ..begy" kialakításán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom