Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-02 / 231. szám

V\\Uo \ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKÍ MSZM P S Z E GED V Á RO S I B I Z O TTSÁ G Á N 72. évfolyam 231. szám 1982. október 2.; szombat Ára: 1,80 forint L APJA Lehetőségek az anyagtakarékosságra A SZOT elnöksége pénteki ülésén megvitatta, hogy a szakszervezetek milyen módon segíthetik a gazdaságos anyagfelhasználás javítására és az ésszerű anyagmegtakarítást biztosító technológiák fejlesztésére kidolgozott kormányprogram végrehajtását. Az elnökség rámutatott: a lehetőségek nagyok, mert termékeink jelentős része több anyagot tartalmaz, mint amire műszakilag szükség lenne. A hazai gépek súlya átlagosan 10—15 százalékkal a nemzetközi szint felett van, ezt a többletet azonban a termékek árában a vevő nem ismeri el. A programban szereplő intézkedések sikeres megvalósításával 1985-re mintegy 17 milliárd forintos megtakarítás érhető el, ez azonban az alsó határ, mivel a takarékossági intézkedések szélesebb területre hatnak, racionálisabb gazdálkodásra ösztönöznek. A szakszervezeti szervek mindezt segítik, s e munkához a SZOT elnöksége irányelveket dolgozott ki. Szüreti segíti k Szorgoskodás a kertekben — Hegéri Állítólag néha már olyan érzése támad kétheti almaszedés után a városlakó Tóth Gábornénak, hogy minden, boltban kínált almát ó szedett a zákányszeki határban. Miután Papp Sándorék rábeszélték a fiatalasszonyt is az őszi munkára, férjével Szegedről autóztak ki naponta kis kikapcsolódásra. Beálltak az alkalmi almaszedök népes táborában. Vass Dezső brigádvezető szerint a szakszövetkezet almatermésének körülbelül a negyedét a hétvégi segítők szedik le. Az idén exportnak, piacnak, boltnak, lének és cefrének való gyümölcsöt válogattak, s ilyen fogalmakkal mint tükörnyomott, körszedés ismerkedhettek a mezőgazdasági munkákban járatlan emberek. Öröm és a kényszer kereszteződik, amikor a gazdaságok menteni igyekeznek a bő termést. Az aprólékos munkát kívánó gyümölcsszedés mindig is gondot okozott a közösségeknek. Kevés az emberük hozzá, a a gépek nem mindegyike alkalmas a minőségi munkára. Mostanában pedig annyira válogatósak lettek a vevők, hogy a szövetkezetek kénytelenek keresni az eszes megoldásokat, amellyel megfogják maguknak a jó piacot. Mint például az öttömösiek. A Magyar László Tszben házhoz csalják a segítséget. Természetesen, ha előbb telefonon megbeszélik, hogy hol, mikor és kivel. A napokban is kis riadalom támadt az irodista lányok között, mert nem értették pontosan, hová is akar kilyukadni a másik a recsegő vonal túlsó végén. De éppen helyben volt Bognár Imre főkönyvelő, s minden tisztázódott. Mégpedig: — Olyan almát szed mindenki magának, amilyet a kedve tartja. Az almáskertben kap ládát, és a munka befejeztével négy forintért megveheti a gyümölcsöt. — Megéri ez? — Mindketten jól járunk. A jelentkező friss áruhoz juthat, a téesznek pedig hamarább befejeződik az almaszüret. Hogy most éppen a harmadánál-felénél vagy máshol tartanak, arról az almáskert kisebb kertjében, a hirtelenjében fölrántott pajtában kaptunk választ. Dobó András, a rakodóbrigád egyik erős embere szerint már harmadik hete indítják útnak a konténerekkel, ládákkal megrakott autókat. Otljártunkkor éppen Farkas Cs. József ült a vezetőfülkében a többiek — Huszia Mátyás. Voljord István és Szabó Zoltán készülődtek a pakoláshoz. Vásárhelyi István targoncázott. — A konténeres BudaÖrsre, a Hungarofructnak, a raklapos pedig Szegedre, a tranzitra — igazítják el az érdeklődőt. — Válogatnak az átvevők? Hajdú Ferenc brigádvezetőnek ráncba szalad a homloka. — Volt fuvar, amelyik nem kellett, nagyon zöldelltek a kereskedők. Ugyanígy jártak a zákányszékiek is. Nyomban híre is kerekedett a fák között, hogy a tagi szedésben találtatott a hiba. Hogy ezért-e vagy másért, másnap már vitte is az elnöki döntés hírét Katona László: új tarifát vezetnek be az almaszedőknek. Rátesznek egy kis pénzt a munkára. A Bodó-tanya melletti almásban ezután, ha gyorsabban nem is, de tisztultak az almasorok. Ugyanis előbb leszedték a javát, utoljára pedig fölszedték a fa alá hullott gyümölcsöt. — Biztos jó pálinka lesz belőle? — Jut ebből a piacra is — vélték sokan, vétek lenne a kis labdányi almákat a cefrébe darálni — mondta a rúzsai Kiri Vince almahámozás közben. Asszonya azonnal le is torkollta, mondván : tavaly gyufaszállal piszkálták az almák kocsányábói a homokot, ennek ellenére össze kellett darálni az egészet. Huszta Vince elnökhelyettes most nyugodtabb a Piac miatt,/mint tavaly. Íme a tapasztalat summázata: „Fizetnek meg érte árat, csak ki kell várni. Máskor is így volt. Most senkinek, tavaszszal, meg már mindenkinek kellene az alma." Könnyű a zákányszékieknek, amellett, hogy szépek a gyümölcsöseik, még el is tudják tartani tavaszig a portékát. Van hűtőházuk. Igaz, meg is kell érte dolgozniuk. ' Különben, az Egyetértés Szakszövetkezetben mindennap hétkor már ott áll a piros busz a gépudvarnál, s ha megtelik, ha nem, indul a határba. Dél tájban pedig a „liba", az ebédes kocsi meleg ételt visz a segítségnek. Ilyenkor még az is elfelejtődik, hogy a munkakezdetnél nem stimmelt minden. Történetesen bent maradtak az almaszedő szatyrok, s emiatt jut idő bőven a tereferére, meg a hasznos gondolatok kicserélésére. A múltkoriban is tagbaszakadt ember magyarázta Farkas Zoltánnak. hogy olyan marógépet kellene a gépe után akasztani, amelyik a fasorokból is kiszedné a gazt. Egyik nap alma, másikon szőlőszedés vagy egyszerre mindkettő, — mondogatják most mindenfelé. Egy biztos, akad tennivaló a gyümölcstermesztő gazdaságokban. Az öttómösi iskolások a Palotásszőlőben szüretelnek. Telnek a platókra szerelt tartályok. A nagy szünetben — evés idején — Bakos Balázsné nagyjából összegezi csak a strigulákat. A precíz munkát meghagyja a számtanos kollégáknak. Tavaly számítógép döntötte el, kinek menynyi forint járt az elszámolás után. Közben Kazi Ferenc bemutatja tudományát, hogy ő akár a magas oszlopon is megáll egy lábon, csak tanulni ne kelljen majd a szőlőszedés után. A hatodik osztályos Dobó Nárcisz elárulja, hogy kicsit unják ugyan a munkát, de a pénz jó lesz majd érte. Németh Irén és Dobó Edit is nagyot harapva a tojásoskolbászos kenyérből, egyetértően bólint. De azt sem titkolják, hogy előző nap ők szedték a legtöbb szőlőt az osztályban. Erre persze a nyolcadikosok is közlik: tőlük pedig Papp Antal és Király Róbert járt az élen, még akkor is, ha öt vödörrel levontak a teljesítményből helytelenkedés miatt. ' Katona Illés és Szekeres Szilveszter már csütörtökön a szombati nagy munkára készülődnek, szedik össze a vödröket, tartályokat, meg a vizeshordókat. Csaknem kétszáz városi segítséget jeleztek a szürethez, almaszedéshez. A zákányszékiek busza is már szinte járatszerűen közlekedik Szegedre a hét végén. A fürttel megrakott szőlőlugasok, a gyümölccsel teli ágak láttán ez már nem is meglepő... Majoros Tibor Milyen íesz a szegedi műjégpálya? Hogy milyen lesz, arról némi fogalmat alkothattak már maguknak azok a városlakók, akik közszemlére tett makettet, vagy annak képét lapunkban látták. A makett azonban a laikusok számára -*- és mivel Szegeden eddig nem épült műjégpálya, csaknem mindannyian annak számítunk — nem szolgál kellő tájékoztatással. Márpedig — hiszen dolgoztunk, ós bizonyára még dolgozni is fogunk érte — joggal kíváncsi az ember, mire áldozza erejét, szabad idejét, forintját. A társadalmi összefogás eddigi hullámai tovább gyűrűznek még jó ideig, soksok téglajegy árára, tucatnyinál is több intézmény munkatársainak szervező tevékenységére. gyárak, vállalatok brigádjainak önzetlen munkájára lesz szükség ahhoz, hogy az első korcsolyázókat fogadhassók a pályán. Amely olyan lesz, amilyen nincs több széles e világon ... És nem is lesz, mert különleges adottságokkal, feltételekkel kellett számol| niuk a tervezőknek. A Szabadkai út, Horgosi út, a vasúti töltés és a szalámigyár iparvágánya közötti terület ugyanis meglehetősen mély fekvésű, a csapadékvíz megreked ott. Olyan műszaki megoldást kellett tehát találni, amely ezt a nehézséget a szó szoros értelmében áthidalja. A pécsi, miskolci, debreceni műjégpályaépítők tapasztalatait összegyűjthették a szegedi sportlétesítmény tervének megalkotói, óm mégsem volt könnyű dolguk: a helyi sajátosságok és igények, a pénzügyi lehetőségek számukra egészen új helyzetet teremtettek. Azt azonban éppen más városok pályáinak üzemeltetői ajánlották: semmiképp se tervezzenek a szegediek nyitott pályát. Az energiaköltségek is lényegesen nagyobbak, a jégfelújítás is nehézkesebb, és a hó, a szél jégrontó hatása is fokozottabban érvényesül. Az intés így szólt: ami pillanatnyilag tán drágább, az hosszabb távlatban olcsóbb. (Egy példa: a csaknem kétezer négyzetméteres jégfelületre elég, ha csak tízcentis hó esik, és máris hetven, három köbméteres teherautóval lehet csak el hordani a havat! Elképzelhető, hogy ez mennyi ideig tartana!) Nos. tehát az előzetes tanulmányterv elkészülte után megszületett a döntés: fedett lesz az építkezés első ütemében megvalósítandó, a nemzetközi jégkorongmérkőzések pályaszabvónyának is megfelelő korcsolyázóhely. két oldalán lelátóval, öltöző- és melegedőhelyiségekkel. (Később anyagi lehetőségektől függően mód lesz arra, hogy nyitott pályát újabb öltözőket, gyakorló-, illetve tanpályát toldjanak a fedett csarnokhoz. Sőt: teniszpályákra is marad még hely. Teniszezni nyáron egyébként a fedett csarnok speciális szőnyeggel lefedett pályáján is lehet, amely akár kiállítások rendezésére is alkalmassá tehető.) A műjégpálya tervezőitől, a DÉLTERV munkatársaitól tudjuk, hogy az elképzelések megfogalmazásában segítségükre volt a Szegedi Tervező Szövetkezet a talajmechanikai, a CSOMITERV a geodéziai, s az Energiagazdálkodási Intézet a hűtéstechnikai kérdések megválaszolásávaL S tervezőként is közreműködik a kivitelezést vállaló DÉLÉP, hiszen a technológiai folyamatok részleteinek kimunkálásához jobban értenek az ottani szakemberek. A közös összefogás tehát már a tervkészítésben is érzékelhető ... A már említett rossz talajadottságok „kárpótlásául" a szalámigyár ősztől tavaszig felesleges hűtőkapacitása szolgál: ezért érdemes éppen ott, a gyár közvetlen közelében építeni a jégpályát. (Meg persze azért is, hogy az egyik legforgalmasabb „városkapu" szebbé váljék. Ráadásul villamossal, autóbusszal könnyen megközelíthető lesz a pám — Öregek otthona A tervek szerint ez év végére készül el Szegeden a Tolbuhin sugárúti öregek otthona. A 110 férőhelyes garzoniellcgü lakásokból álló épület kényelmesebb és korszerűbb lesz a két meglevőnél. Ennek közvetlen szomszédságában énítik fgj — várhatóan 1984-ben — a másik ugvanilvcn házat, melyben helyet kap közös konyha és mosoda is. lya, amelynek oldalában autóparkolónak szintén marad hely.) A magas talajvízszint káros hatásait szivárgórendszer kiépítésével ellensúlyozzák majd: a csőhálózat természetes lejtésével továbbítja a csapadékrpzet a közeli fő gyűjtő csatornába. A pályaszerkezetet pillérekkel támasztják alá, s több rétegű alsó szigeteléssel veszik elejét a hőveszteségnek. Az a betonréteg ugyanis, amely már közvetlenül a jéggel érintkezik, mínusz 4—5 fokos lesz. Hogy a fémnél olcsóbb legyen, és ne korrodeáljon, műanyag csöveket fektetnek le — egymástól 9 centiméterre — ebbe a hűtőbetonba, s ezen a 22 kilométeres hálózaton áramoltatják a Glykol hűtőfolyadékot — negyven köbméter kell belőle az egyszeri feltöltéshez! A Glykol lesz tehát a betonréteg hűtője, s a beton a mindössze 3 centiméter vastag jégréteg fagyasztója. (Persze, gép is kell hozzá — a műkorcsolya-bajnokságokról ismerősek már ezek a jégfelújító masinák.) A tervezőknek előre kellett számolniuk a hőmérséklet-ingadozások káros hatásával. Ezért a 61-szer harmincméteres betonréteget'— melyet 230 köbméternyi anyag felhasználásával „egy lélegzetre" kell elkészíteni! — csúszórétegre helyezik, s a dilatációs mozgásokat lehetővé tevő rugalmas anyaggal veszik körüL A pályát borító tetőnek is van érdekessége: 45 méternyi távolságot kell áthidalni, ragasztott faszerkezettel, amely Agárdon készül, az Agrokomplexnél. (Onnan származik az újszegedi Ligetfürdő fedett medencéinek kupolája is.) A csarnok jegén egyébként hat-hétszáza n korcsolyázhatnak egy Időben, lelátóin pedig 600 ülő- és kétszáz állóhelyet alakítanak ki — leendő jégmamáknak, sportbarátoknak. S már nem is a távoli jövőben: a terep-előkészítés ebben a hónapban megkezdődik. Tégla ugyan vajmi kevés lesz a műjégpálya környékén. ám a tégla jegyek vásárlóit megnyugtathatjuk: forintjaikkal mindannyian egy-egy jelképes téglát tapasztanak a jövőre már magasodó falakhoz. Pálfy Katalin Küldöttség elutazása Elutazott Magyarországról a Szovjet—Magyar Baráti Társaság ukrán tagozatának küldöttsége, amely az MSZBT meghívására ivan Crunyanszkij, az Ukrán SZSZK erdő- és faipari miniszterének, az SZMBT ukrán tagozata elnökének vezetésével tartózkodott hazankban. Ivan Grunyanszkijt fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettes. A szovjet delegáció vezetője ellátogatott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba is. A szovjet küldöttség tagjait fogadta Apró Antalt a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke.