Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-02 / 231. szám

2 Szombat, 1982. október 2. Afgán Párt- és állami küldöttség érkezik hazánkba A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magvar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására P.abrak Karmainak, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottsága főtitkárának, az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsa elnökének ve­zetésével hétfőn afgán párt- és állami küldöttség érkezik hazánkba, hivatalos baráti látogatásra. a mapr—afganisztáni kapcsolatokról Szovjet az ENSZ-ben Afganisztán függetlenségét 1919-ben kiáltottak ki, s a korábhun angol érdekszférá­ba tartozó ország szuvereni­tását — a fiatal szovjet ál­lam diplomáciai és politikai támogatása révén — Nagy­Britanniával is sikerült elis­mertetni. Az 1930-as évektől az ország belpolitikáját bur­zsoá reformtörekvések jelle­mezték, külpolitikáját pedig a pozitív semlegesség. Afga­nisztán nem vett részt a második világháborúban. A monarchiát. 1973-ban a haladó erők és a katonaság támogatásával Mohamed Daud döntötte meg. kikiált­va a köztársaságot. Daud alapvető gazdasági, társadal­mi változásokat, forradalmi átalakulást ígért, mindezek megvalósításával azonban adós maradt Miután a had­sereg támogatását is elvesz­tette. 1978 áprilisában az Afganisztáni Népi Demokra­tikus Párt vezetésével meg­döntötték hatalmát, létrejött az Afganisztáni Demokrati­kus Köztársaság. A vezetés radikális változtatásokba fo­gott, de programja nem szá-' molt az ország társadalmi, gazdasági körülményeivel.­Súlyosbította a hélyzétet, hogy megbomlott a forradal­mat irányító párt egysége, az áprilisi fordulatban részt vett több haladó politikust eltávolítottak a közvetlen irányításból. 1979 szeptem­berében Hafizullah Amin át­vette a hatalmat és a belső feszültségeken diktatórikus eszközökkel próbált úrrá lenni, nem kímélve a párt tagjait sem. Ezzel megtört a forradalom lendülete, meg. gyengült a párt és a töme­gek kapcsolata. 1979. decem­ber 27-én az ország irányí­tását Babrak Karmai veze­tésével a párt lenini alapo­kon álló, realista politikát folytató része ragadta magá­hoz, amely az ország forra­dalmi vívmányainak és füg­getlensége megvédése érde­kében sürgős segítségért for­dult a Szovjetunióhoz. A szovjet kormány az 1978-as kétoldalú egyezmény alapján teljesítette a kérést és az országba szovjet csapategy­ségek vonultak be. Afganisztán népe nap­jainkban — az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt ve­zetésével — az ellenforra­dalmi bandák ismétlődő tá­madásai közepette az ország belső rendjének megszilárdí­tását, a társadalmi-gazdasá­gi felemelkedés megvalósítá­sát, a kizsákmányolástól mentes* társadalom felépíté­sét tartja legfőbb céljának. Bár a mngvar—afganisztá­ni.államközi kapcsolatok tör­ténete 1958-ra nyúlik vissza — a két ország ekkor vette fel a diplomáciai kapcsola­tot —. a kétoldalú kontaktu­sok csak a hetvenes évek végón váltak rendszeressé. I.osonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke 1977-ben hiva­talos látogatást • tett Kabul­ban. Az 1978-as forradalom új alapokra helvezte a két ország kapcsolatát. Az Afga­nisztáni Demokratikus Köz­társaságot Magyarország az elsők között ismerte el. s ezután került sor 1978-ban Kabulban, majd 1930-ban Budapesten a nagvköve'sé­gek létesítésére. 1979. decem­ber 29-én. a forradalom má­sodik szakaszának kezdete­kor a magyar párt. és álla­mi vezetők táviratban üdvö­zölték Babrak Karmait, majd 1980. január 10-én ha­zánk kománynyilatkozatban biztosította szolidaritásáról és támogatásáról az afga­nisztáni nép forradalmi ügyét A magyar külpolitika az­óta is arra törekszik, hogy elősegítse az Afganisztán körül kialakult helyzet ren­dezését az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság 1981 augusztusában közzétett kor­mánynyilatkozata, valamint az e kérdéssel foglalkozó szovjet javaslatok szellemé­ben. Hazánk az Afganisztán­ban zajló forradalmi folya­mat megerősödését elsősor­ban a két ország közötti sokoldalú együttműködés fej­lesztesével támogatja. A tö­megszervezetek közötti kap­csolatok erősödését jelzi, hogy a KISZ, a SZOT, a Hazafias Népfront és a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa delegációkat cserélt afganisz­táni partnerszervezetével, s ennek nyomán együttműkö­dési megállapodások is szü­lettek. Most került sor a kapcsolatfelvételre a két or­szág írószövetsége között, s a közvetlen együttműködés keretei nék megtererritésén munkálkodik a TOT és az Afgán Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsa is. Az anyagi lehetőségekhez mérten társadalmunk segé­lyekkel is támogatja a ka­buli konszolidációs folyama­tot; a Magyar Szolidaritási Bizottság évente küld se­gélyszállítmányokat Afga­nisztánba. A magyar—afganisztáni gazdasági kapcsolatok alap­ját az 1974-ben aláírt ke­reskedelmi megállapodás ké­pezi, amely rögzíti a legna­gyobb kedvezmény elvét. A behozatal jó részét a juhbél teszi ki, de növekvő az ará­nya más, elsősorban mező­gazdasági eredetű termékek­nek, így például a mazsolá­nak és az irhakabátnak s. A magyar kivitel eddig fő­leg gyógyszerekből, fotó­anyagokból es izzólámpák­ból állt, de idén műtrágyá­val és alumínium nyílászáró szerkezetekkel is bővülj. A gazdasági kapcsolatok tóváb­bi fejlesztésének igénye köl­csönös, s e szándék megva­lósítását segíti, hogy idén augusztusban magyar keres­kedelmi képviselet kezdte meg munkáját Kabulban. A két ország kulturális ér­tékeinek kölcsönös megis­mertetésében. a művelődési és a tudományos intézmé­nyek együttmunkálkodásá­ban is az utóbbi években váltak szélesebb körűvé a kapcsolatok. Jelenleg is mintegy száz afganisztáni fiatal tanul a magyar fel­sőoktatási intézményekben, s az idén aláírt kétéves kultu­rális megállapodás alapján megtörténtek az első lépé­sek a művészeti szövetségek, valamint a tudományos aka­démiák közötti kapcsolat fel­vételére. Külön együttműkö­dési megállapodást kötött a két ország hírügynöksége, rádiója és televíziója. Babrak Karmai közelgő látogatása, amely a magyar és az új, legfelsőbb szintű afganisztáni vezetés első közvetlen kapcsolatát jelen­ti. lehetőséget teremt a két párt és állam együttműkö­désének elmélyítésére, a to­vábbi közös feladatok kije­lölésére. 0 New York (MTI) Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter pénteken. Javier Perez de Cuellarhoz intézett levelében az ENSZ­tagországai elé határozati javaslatként terjesztette a Szovjetunió szerződésterve­zetét „a nukleáris fegyverek­kel végzett kísérletek hala­déktalan beszüntetéséről és betiltásáról". A dokumentum, amelyet ugyancsak pénteken tettek közzé az ENSZ leszerelési bizottságában való megvita­tás céljából, előirányozza, hogy a szerződésben részt vevő országok vállaljanak kötelezettséget mindennemű nukleáris fegyverrel végzett kísérleti robbantás betiltásá­ra, megakadályozására, és az ilyen robbantásoktól való tartózkodásra minden fenn­hatóságuk és ellenőrzésük alatt levő szférában, legyen az a légkörbea vagy azon kívül, beleértve a kozmikus térséget is, illetve a víz alatt és a föld alatt Fontos pontja a szerződés­tervezetnek az, amely mo­ratóriumot irányoz elő a bé­kés célú nukleáris robban­tásokra. Ennek értelmében az aláírók tartózkodnak az ilyen robbantások ösztönzé­sétől, vagy a kísérletekben való részvételtől, amíg (az államok) nem tisztázzák az ilyen jellegű robbantások végleges rendjét. A nukleá­ris robbantásokról szóló szerződés hatályba lépését követően haladéktalanul megkezdődnének a tárgya­lások a békés célú robban­tások rendjének végleges megállapítása céljából. A szerződéstervezet a to­vábbiakban az ellenőrzésre vonatkozó általános szabá­lyokról intézkedik, nemzet­köri és nemzeti eszközök felhasználását helyezve ki­látásba. Intézkedik a szovjet javaslat arról is, hogy az aláíró államok a szerződés hatályba lépése után is ál­landó kapcsolatban maradja­nak. s konzultációkat tartsa­nak minden alkalommal, amikor ez a szerződés be­tartásának ellenőrzéséhez szükséges. Részletes előírásokat tar­talmaz a tervezet a földmoz­gások jelzésével kapcsolatos adatok nemzetközi cseréjé­nek rendjéről, a nemzetkö­zi szakértői bizottság felállí­tásának módjáról, a hely­színi ellenőrzés módjáról. Ugyancsak pénteken ter­jesztette az ENSZ-főtitkár, illetve a tagországok elé a Szovjetunió külügyminiszte­re azt a határozati javasla­tot, amely az atomháború veszélyének elhárításával, az atomenergetika biztonságos fejlesztésével kapcsolatos erőfeszítések fokozására szó­lítja fel a világszervezetet A határozati javaslat fel­hívja az atomhatalmakat, hogy a nukleáris fegyvertár csökkentéséhez, majd teljes felszámolásához vezető út első lépéseként egvezzenek bele a nukleáris töltetek és célba juttatási eszközök gyár­tásának és fejlesztésének, valamint a gyártáshoz szük­séges hasadóanyagok előállí­tásának egyidejű felfüggesz­tésébe. Az iraki atomreaktor el­len intézett izraeli támadás­ra emlékeztető nagy jelen­tőségű figyelmeztetés a szovjet határozati javaslat­ban az a pont. amely ki­mondja. hogy békés nukleá­ris objektumok szándékos lerombolása, még ha hagyo­mányos fegyverekkel törté­nik is. lényegében nukleáris fegyverrel végrehajtott tá­madásnak felel meg, azaz olyan cselekmény, amelyet "hy ENSZ •"ffiaf-Ttgrtmrea-iiffg eileni legsúlyosabb bűntett­nek rrShősátett. & Ma A nukleáris energetika biztönsága a szovjet javas­lat szerint ily módon szo­rosan összefügg az atomhá­ború kirobbanása elleni küz­delem általános feladataival. E feladatok megoldása felé pedig a szovjet vélemény szerint az első és legköny­nvebben megvalósítható lé­pés a nukleáris fegyverek befagyasztása. A világközvéleményt nyug­talanító legfontosabb nem­zetközi kérdéseket tekintette át, s a biztonsági helyzet további romlásának megál­lítását célzó javaslatokat terjesztett elő pénteken New Yorkban Andrej Gro­miko szovjet külügyminisz­ter, az ENSZ-közgyűlés ál­talános vitájában elhangzott háromnegyed órás beszédé­ben. Díszszemle a „Pajzsén" 0 Sünien (MTI) Erőt sugárzó, impozáns tábori díszszemlét tartottak pénteken Burgaszban a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek a „Pajzs—82" hadgyakorla­ton részt vett csapatai, köz­tük a Magyar Néphadsereg kijelölt alakulatai. A dísz­szemlét megtekintette Tó­dor Zsivkov, a BKP KB fő­titkára, a Bolgár Államta­nács elnöke. Ott voltak a tagállamok katonai küldött­ségei. köztük a Czinege La­jos hadseregtábornok, hon­védelmi miniszter által ve­zetett magyar delegáció. A díszszemlén, Dobri Dzsurov hadseregtábornok, bolgár nemzetvédelmi miniszter, a gyakorlat vezetője és Vik­tor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesitett fegyveres erőinek főpa­rancsnoka mondott beszé­det. Ülésezett az honvédelmi 0 Budapest (MTI) A parlament őszi üléssza­kára készülve pénteken Pap János (Veszprém megye. 1. vk.) elnökletével ülést tar­tott az országgyűlés honvé­delmi bizottsága. A tanács­kozáson — melyen más ál­landó bizottságok vezetői és képviselői is részt vettek — jelen volt Apró Antal, az oiszággyűlés elnöke. A kép­viselők megvitatták Hor­váth István belügyminiszter tájékoztatóját közrendünk és közbiztonságunk helyze­téről. A feszüU..ncmzetközLpoli-. tikai és gazdasági helyzet­ben nyugalommal tölthet el bennünket, hogy Ttiegyensú­— Szövetkezeti jogászok országos munkaértekezlete 0 Budapest (MTI) Jogrendszerünknek mind hatékonyabban be kell töl­tenie rendeltetését, szerepét a társadalmi, gazdasági vi­szonyok szabályozásában és alakításában. Etekintetben nagy a jelentősége a szövet­kezetekben végzett s a te­vékenységük szabályozásá­val kapcsolatos jogászi munkának is, amely hozzá­járulhat ahhoz, hogy a kol­lektívák eredményesen al­kalmazkodjanak a gazdál­kodás szigorúbb követelmé­nyeihez. Ezt hangsúlyozta dr. Borics Gyula igazság­ügvi államtitkár pénteken Siófokon, a szövetkezeti jo­gászok országos munkaérte­kezletének megnyitó ülésén tartott előadásában. A Magyar Jogász Szövet­ság háromnapos szakmai tanácskozását — dr. An­talffy György elnök üdvöz­lő szavai utárl — azoknak az országos jogásztalálko­zóknak a sorozatába illesz­kedőnek , mondta az állam­titkár, amelyeket az utób­bi években elsősorban a gazdasági élettel szorosan összefonódó témákról szer­vezett a szövetség. A szövetkezeti jogászok országos munkaértekezletén, a program szerint az elem­zések fő iránya, súlypontja ismét a gazdaság és a jog közötti viszonv időszerű kérdéseinek vizsgálata. Ezt az alaogondolatot fejezi ki a tanácskozás fő címe is: ..A szövetkezetek a társa­dalom és a népgazdaság szolgálatában." A joeászkonferencia szom­baton szekcióülésekkel foly­tatódik, és vasárnap zárul. r r. Kormányváltozás az NSZK-ban országgyűlés bizottsága lyozott szilárd közrendünk és közbiztonságunk — hangsúlyozta Horváth Ist­ván, hozzátéve: ez a stabi­litás — melynek megőrzése közügy — szocialista társa­dalmi rendünk szilárdságá­nak szerves része, függvé­nye. Bár e társadalom ér­deklődésének homlokteré­ben jelenleg a gazdasági kétdések állnak, elengedhe­tetlen. hogy más folyama­tok is abba az irányba ha­ladjanak, amelyek célja­inknak megfelelnek. E fo­lyamat egv része a közrend -és MzbizJcmság. Ügye..M ezzel kapcsolatos közmeg­elégedést olykor tern»ó«Zftte­sen gondok is beárnyékol­ják, olyanok, melyeket ko­rábban nem ismertünk. • Bonn (MTI) A nyugatnémet parlament pénteken 256 szavazattal el­fogadta a keresztény unió­pártok és a Szabaddemokra­ta Párt által közösen beter­jesztett, úgynevezett konst­ruktív bizalmatlansági in­dítványt, s Helmut Schmidt helyére Helmut Kohlt, a Kereszténydemokrata Unió elnökét választotta meg az NSZK kancellárjának. Az indítvány ellen 235 képviselő szavazott, 4-en tartózkodtak. A 497 szava­zásra jogosult képviselőből 495 járult az urnához. Kohlnak 249 szavazatra volt szüksége megválasztásához. Ezzel a szoeiálliberáüs koalíció majdnem 13 éves és a kisebbségi szociálde­mokrata kormány pontosan kéthetes hivatali ideje után a Kohl—Genscher vezette keresztény-liberális koalíció vette át a hatalmat az NSZK-ban. Kohl közvetlenül a meg­választása után elhangzott televíziós nyilatkozatában megerősítette: 1983. március 6-án idő előtti, országos vá­lasztást kell tartani. Hason­ló szellemben foglalt állást Wolfgang Mischnick. az FDP parlamenti frakciójá­nak e'nöke. Kari Cnrstens államfő mep késő délután fel­mentette H"lm'it Sr-hmidtet, és kinevezte Helmut Kohlt. A.Z. úi knn**e'lán ezt i^öent/t­en p Bund«stq<* peti ülésén letette a hivatali esküt. Szakszervezeti törvénytervezet Lengyelországban 0 Varsó (MTI) A lengyel parlament két illetékes állandó bizottsága elfogadta a szakszervezetek­ről szóló törvény tervezetét, amelyet ezután a szejm ülé­se elé terjesztenek majd. A dokumentum állást foglal a szakszervezeti mozgalom független, önigazgató jelle­ge mellett, olyan értelem­ben. ahogyan azt az 1980 nyát végi megállapodások rögzítették. A jövőben a szakszervezeteknek a Len­gyel Nénköztársaság alkot­mányával és törvényeivel összhangban kell működni­ük A szakszervezetek tevé­kenységének alapvető célját a törvénytervezet abban je­löl) meg. hogy a munkahe­lyi vezetéssel szemben kép­viseljék, illetve védelmezzék tagjaik érdekeit, különösen olyan területeken, mint a munkakörülmények, a bér­ügyek. Valamint a szociális és létfeltételek. Wojciech Jaruzelski had­seregtábornok, a LEMP KB elvi titkára, miniszterelnök találkozott a lakásépítő szö­vetkezetek képviselőivel. Kg:, ebek között arról tájé­koztatta őket. hogy a kor­mány intézkedéseket készít eló a lakásén'tósi hitelrend­szer módosítására, a csalá­diház-építés fokozott támo­gatására. Hamarosan elké­szülnek azok a rendeletek, amelvek nyomán különösen a fiatalok gvorsítOtt ütem­ben juthatnak építési telek­hez. és egvéb kedvezmé­nyekben részesülnek. CrifwOJÜk y**ár lóin­kat, hogy SPORT-JATÉK BOLTUNK Szeged, Lenin krt. 36. átalakítás szeptember 27-tői október 31-ig zárva tart! HORGÁSZCIKKEK árusítása a zárvatartás idején SPORTSZERBOLT Szeged, Kárász u. 16. szám alatt! A bolt nyitva: hétfőn 10—18 órái' kedd, szérda, pénte­ken 9—18 óráig csütörtökön 9—20 óráig, szombaton 9—13 óráig. iíi» KERESKEDELMI VÁLLALAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom