Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-05 / 233. szám

Szombat, 1982. október 2. II Állattenyésztés és kemizálás Az áflaterhuHás 10 százalé­kos csökkentése évente 1.7 milliárd forint többletérté­ket hozna, s ez elsősorban a kemizálás segítségével érhe­tő el — hangoztatta megnyi­tó előadásában dr. Glczik András, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztálvvezetőle hétfőn Ba­latonfüreden. az állattenyész­tés kemizálásával foglalkozó Dótlását, szen több gyógyszerre már kialakult az állatokban a re­zisztencia. Szó volt a kemizálás ve­szélyeiről is. A mezőgazda­sági kemiizálási szolgálat ezért az egész országra szó­lóan elkészíti a talajok sze­léntartalmának térkénét. s ahol kell. javasolja a szelén országos konferencián. Hazánkban évente csak­nem 1.2 milliárd forint érté­kű állati gvógvszert és oltó­anyagot használnak fel — ismertették a tanácskozáson. Legnagyobb a gyógyszerigé­nye a sertés- és szarvasmar­Az országos kemizálási ta­nácskozás résztvevői egyet­értettek abban, hogv az ál­lattenyésztés kemizálását olyan egységnek kell felfog­ni. amelyben benne foglalta­tik már a növények műtrá­gyázása. a takarmányok tar­Az előadók tósítása is. valamint a gyógy­Új tolóhajó Rövidesen megkezdődnek az első 2 ezer 400 lóerős új tívusú tolóhajók üzemi pró­bái a Magyar Hajó- és Da­rugyárban. A haló szovjet megrendelésre készül, s még az év vége előtt átadják partnerüknek a korábban szállított tolóhaióknál jóval nagyobb teljesítményű, kor­szerűbb és kényelmesebben felszerelt vízi járművet. Az úi tínus a jövő évtől felvált­ja a 2 ezer lóerősöket. Az MHD-nak továbbra is legnagyobb vásárlói a szov­jet Sudoimnort és Mashino­imoort külkereskedelmi egye­sülések. A tolóhaiókon kívül nagy tételben rendelnek úszó­és oortáldarukat is. A hajó­gyár 16 és 25 tonnás űszór darukat exportál rendszere­sen a Szovjetunióba, ezek a típusok évek óta beváltak. Ugyanakkor a várhatóan ha-tartásnak. többek között hogv bővíteni kell az anti- alkalmazása, sőt az élelmi- j darutíous is már a tervező­biotikumok választékát, hi- szeripari feldolgozás. (MTI) | asztalon van. (MTI) ő étvágyat, egérke! elmondták, szerezés. takarmánvadalékok. 1985 után szállítandó úi úszó­ill az anti- alkalmazása, sőt az élelmi- Híiri 7 +ír~»7IC l'e múí1 +CXV7 Takarékosabb ütésre készülnek Szigetelés, automatizálás, földgáz Alig két hét múlva, ok­tóber közepén megkezdődik az 1982—83. évi fűtési idény, s ennek megfelelően már országszerte zömmel befejeződtek a fűtő- és hő­szolgáltató berendezések ja­vítási és karbantartási munkái. Ezúttal sok helyen tettek a korábbinál nagyobb erőfeszítéseket az értékes fűtőenergia takarékosabb felhasználására, a hőveszte­ségek csökkentésére is. A 182 600 budapesti lakás hőellátásáról gondoskodó Fővárosi Távfűtő Művek a egyéb kommunális épületek, valamint ipari üzemek ka­zánjainál az olaj- és gáz­égők karbantartásával és beszabályozásával 3—5 szá­zalékos energiamegtakarítás érhető el. Ezért hasznos, hogy kedvező visszhangra talált a Prometheus Tüze­léstechnikai Vállalat ajánla­ta az átalánydíjas szerződé­sekre, amely szerint ebben az évben a múlt évi 700 he­lyett 3730 ügyfélnek több mint 11 ezer kazánházi olaj- és gázégőjét gondozták és beállították a legkedve­távvezeték hőveszteségének z-öbb hatásfokú, tehát ener­giatakarékos tüzelőanyag­fogyasztásra. A hőenergia 3—5 százalékkal hatéko­nyabb hasznosítását segítet­ték 380 nagy, ipari kazán vegyszeres tisztításával, amellyel a hőátadást akadá­lyozó káros vízkő- és egyéb szulfátos lerakódásokat tá­volították el. A korszerű vegyszer forgalmazásával a családi házak és egyéb nagy lakások etázskazánjainak házi tisztítására is lehetősé­get nyújtottak. A fűtési sze­csökkentésére 144 hullámle­mezes hőtágulás-kiegyenli­tővel váltotta fel a régi fajta berendezéseket, ame­lyekből csöpögéssel szökött a forró víz és a hő. Ka­zánjaikból 41-et láttak el gázmennyiségmérő műszer­rel, amely néhány százalé­kos energiamegtakarítást tesz lehetővé. Az utolsó 300 önműködő fűtésszabályozó üzembe helyezésével pedig befejezték valamennyi hő­központjuk automatizálását, amely a kézi irányításnál jóval gyorsabban követi az időjárás változásait, s így megakadályozza a tűi- és gyenge fűtést egyaránt. Nyíregyházán ez év köze­pén alakult meg az önálló és tiszta profilú Szabolcs­Szatmár megyei- Távhőszol­gáltató Vállalat, amelynek dolgozói Kisvárdán két ka­zán egyesítésével és a má­tészalkai kazánközpont hő­veszteségeinek csökkentésé­vel gondoskodtak a téli energia gazdaságosabb hasz­nosításáról. A Vas megvei Távhőszolgáltató Vállalat négy kazánjának tüzelési rendszerét korszerűsítette, olaj helyett a gáz felhasz­nálására állította át, s így naponta a szezonban 20 ton­na tüzelőolajat takarítanak meg. Borsod megye távhő­szolgáltató vállalata a ko­rábbiaknál nagyobb teljesít­ményű és üzembiztosabban, gazdaságosabban működő hőcserélő berendezések fel­szerelésével fejlesztette a szolgáltatást. Az energetikus szakembe­rek számításai szerint a rosszul záródó ajtók, abla­kok miatt a fűtési energia 12—1" százaléka szökik meg a lakásból, és az utcát fűti Ezért a Fővárosi Távfűtő Müvek az idén is csaknem 40 ezer lakásban végeztette el saját költségén az ajtó­éj ablakrések szigetelését, és így a budapesti távfűté­ses lakásoknak több mint a felében. 101 600 otthonban állták útját ennek a hő­veszteségnek. Borsod me­gvében hasonlóképpen gon­doskodott a hőszolgáltató vállalat az idén Miskolcon 3 ezer. Ózdon 500. Kazincbar­cikán 600, a megyében ösz­szesen 5 ezer lakás ablakai­nak szigeteléséről. Az óvodák, iskolák és át kell térni a takaréko­sabb, elsősorban a hazai és szilárd tüzelőanyagokkal működő berendezések hasz­nálatára. Ennek érdekében a belkereskedelem a hazai termelés és az importbe­szerzés növelésének ered­ményeként a múlt évi csak­nem 140 ezerről 220 ezerre bővítette kínálatát szilárd tüzelésű kályhákból. Szilárd tüzelésű etázskazánokból 27 ezerről 32 ezerre, gázkon­vektorokból 70 ezerről 83 ezerre növelték az áruala­pot. A választékon azonban még javítani kell, Az olajkályháknál nem­csak gazdaságosabb, hanem kényelmesebb, korszerűbb megoldás a gázfűtés. A gáz­szolgáltató vállalatok vidé­ken időarányos tervüket túlteljesítve eddig több mint 20 ezer háztartást és közüle­ti fogyasztót kapcsoltak a vezetékes gázellátásba. En­nek majdnem a fele oldja meg egyúttal a korszerű fű­tést, 15—18 százaléka pedig az olajkályhák felváltását. Bács-Kiskun, Békés és zonban etázskazánonként Csongrád megyében, a Dél­néhány száz forintért mint­egy 500 liter, tehát 2 ezer forint értékű háztartási tü­zelőolaj takarítható meg. magyarországi Gázgyártó és Szolgáltátó Vállalat körze­tében a lakosság is aktívan bekapcsolódott a földgáz­Eredménvesnek bizonyult az fűtés bevezetésébe. Társa­intézkedés is. a központi miszerint vállalatok kiszélesítették tüzeléstechni­kai szolgáltatásaikat. Az ország energiagazdál­. kodási programja szerint a tervidőszak végéig a közüler teknek meg kell szüntetniük az egyedi olajkályhafűtést, s dalmi munkában segítik a a kéményseprő vezeték földárkainak kiásá­megkezdték és sát, betemetését, s .anyagi­lag is hozzájárulnak a há­lózatbővítéshez. Igv az idén a három megyében 3300 családi otthonban térhetnek át a földgáztüzelésre és -fű­tésre, amellyel anyagilag is jobban járnak. A kutatóorvos, miután följegyezte a fe­hér egerek reakcióit a legújabb szé­rumra — amit korábban természe­tesen saját kezűleg injekciózott az albino állatkákba — békésen elpakolta jegyzeteit, elmosta a kémcsöveket, friss eleséget szórt a ketrecekbe, maid leoltva maga után a villanyt.' hazament A kép akár idilli is lehetne, mégsem az. Egyszerűen azért, mert hamis. Mert nem igaz. Mert a kutatóorvos egyelőre — szerencsére — nemigen etet fehér egeret. Legföljebb maidnem. Nem túl régen olvastam egv népi ellen­őrzési vizsgálat anyagában: a nagyvállalat asztalosműhelvében a szakmunkások na­ponta átlag három órát töltenek azzal, hogy anyag, szerszám, terv és ki tudia. mi után szaladgálnak. Vagyis csupa olyan do­log után. ami nélkül mindent tudnak, csak dolgozni nem. Mivel gyakori jelenség, akár napirendre is térhetnénk fölötte egv legyintéssel, ha nem lenne ilyen konkrét — NEB-ielentés­hez méltó — a szám. Igv viszont elkezd­tem számolni, s bocsássák meg hogv e számolgatás eredményét közre is adom! Szóval: az asztalosok nyolc órából hármat szaladgálással, magyarán munkájuk meg­szervezésével. a szükséges föltételek bizto­sításával töltenek. Véletlenül azt is tudom, hogy az adott nagyvállalatnál egy asztalos körülbelül ötezer forintot keres. Nos. nézzük az eredményt! Vegyünk ala­pul öt asztalost. (Az adott helyen ióval több dolgozik.) Az öt asztalos naponta el­veszteget ötször három, azaz 15 órát a szervezetlenség miatt. Tételezzük föl. hogv az amúgy is állandó munkaerőhiánnyal küszködő nagyvállalat ugyanerre a munká­ra három asztalost és egv érettségizett fia­talembert (ez utóbbit természetesen mint­egy háromezerért, vagyis egv kezdő mér­nök fizetéséért) alkalmaz. E fiatalember­nek ..csupán" az lenne a dolga, hogv min­den — anyag, szerszám tervrajz stb. — időben az asztalosok kezébe kerüliön. Igv három asztalos kényelmesen végezhetne el naponta annyi munkát, mint a szervezet­lenségben öt. A vállalat — és a vállalati közösség — pedig havonta mintegy hét­ezer forint bért megtakaríthatna. (Az sem közömbös, hogy ennyivel is olcsóbbak, te­hát versenyképesebbek lehetnének a válla­lat termékei a piacon.) Ha mindez ilyen egyszerű, akkor vaion miért nem alkalmazzuk szélesebb körben az ilyen vagy ehhez hasonló megoldáso­kat? Például azért sem. mert megszoktuk, hogy valamilyen üzemrészben szűk a ..ke­resztmetszet". hát oda mindiárt szakmun­kásokat veszünk föl (vagy akarunk fölven­ni). ahelyett, hogv a szervezés helyzetét gondolnánk át. De ez még a iobbik eset. Mert sokszor egyszerűen alig lehet a szer­vezői státuszokat beépíteni egv vállalati mechanizmusba. Fizikai állományúként könnyű ..elszámolni" az embereket, alkal­mazottakat fölvenni viszont jóval nehe­zebb. Ujabban hajlok arra. hogv élvezettel ol­vasgassak statisztikákat, főként, ha össze­hasonlító adatokat tartalmaznak. Azokból például kiderült, hogv Európa egyik legfej­lettebb ipari országában az iparban foglal­koztatott alkalmazottak és fizikai dolgo­zók aránya fele-fele. nálunk pedig nagyjá­ból egyharmad-kétharmad. Mi sokalüuk az egyharmadot ott keveslik a felet. (Az ottani munkanélküliség közepette több tíz­ezer alkalmazotti állást kínálnak például számítástechnikai, szervezői stb. munka­korokben.) És az az ország nem ment tönkre abban, hogy sok az alkalmazott. Sőt! Csak éppen az alkalmazottakat arra használják, amire valók. De mire is való az alkalmazott? Aligha arra. hogy statisztikákat készítsen, rubri­kákat töltsön ki két kávé között. (Illetve azért erre is.) Mindenekelőtt arra való. hogy gyártmányt és gyártást tervezzen, előkészítsen, piacot kutasson és szervezzen, üzletet kössön, biztosítsa, hogv az anvag. a feldolgozáshoz szükséges gépek, energiák és emberek időben és térben a megfelelő módon találkozzanak stb. Nálunk e folya­matokból túl sokat bízunk a véletlenre, mert túl kevés ember végez valóban ér­demleges munkát az alkalmazotti gárdá­ból. • A kutatóorvosok szerencsére még nem etetnek fehér egereket. De náluk is hason­ló gondokkal küszködnek. A kutatásnak ugyanis csak körülbelül negyed része igé­nyel magas képzettséget, igazi szellemi te­vékenységet. Az orvosi kutatásokban nagyjából háromnegyed részben gyakorlott asszisztensek által elvégezhető rutinfelada­tokat kell teljesíteni. Nálunk viszont sok­szor magasan képzett kutatók végzik a munkaháromnegyedét. és csak negyedét az asszisztencia. Mert nincs több segéderő. Mondhatnánk: miért lenne bai. ha egv kutató maga injekciózza egereit? Csak azért, mert így lassan halad, mert az iga­zán értékes szellemi tevékenység — kita­lálni valamit, megvizsgálni, alkalmazását kidolgozni — helyett különösebb képzett­séget nem igénylő, manuális munkát kény­telen végezni. V élhetnénk: na és. nem esik le az aranygyűrű az ui iáról. Az valóban nem. Csak éppen ió néhánv példa akad arra is. hogy a nálunk már kész úi gyógy­szerrel a más országbeli konkurrencia ie­lent meg hamarabb a piacon. Igaz. ott ké­sőbb dolgozták ki a gyógyszert, de — bő­séges asszisztencia birtokában — ióval ha­marabb végeztek a több ezer ellenőrző vizsgálattal. Az eredménv? Néhánv száz­ezer. esetleg millió dollár veszteség. Hogy mi a tanulság? Talán az. hogv ne szidjuk az alkalmazottakat (hogv kávéz­nak. hogy semmit tesznek stb.). Inkább ad­junk nekik értelmes munkát. S akkor ará­nyukra sem kell oly nagvon ügyelnünk. Mert akkor ők is közvetlenül kivehetik részüket a termelés értékteremtő folyama­taiból. A magam részéről remélem, nálunk a kutatóorvosnak sosem kell maid lámpa­oltáskor úgy távoznia utolsóként a labora­tóriumból hogv a kanalat letéve, vissza­szóljon: — Jó étvágyat, egérke! Szávay István Gyógyfürdőkezelés A gyógyfürdőkezelés rene­szánszát éljük — állapítot­ták meg a Nemzetközi Gyógyfürdőügyi és Klima­tológiai Szövetség hétfőn Születésnapi köszöntés Nyolcvanadik születésnap­ja alkalmából és ötvenéves áldozatkész munkája elis­meréseként köszöntötték Kópiás Jánosnét tegnap, hétfőn délután, a szegedi városi pártbizottság székhá­zában. Kópiás Jánosné 1936 óta tagja a pártnak. Szeged fel­szabadulásától 1947-ig a Bőripari Munkások Szak­szervezetének vezetőségi tagja; később elnöke volt. 1948—1957-ig. nyugdíjazásá­ig az Április 4. Cipőipari Szövetkezetben dolgozott. Nyugdíjas éveiben is aktí­van tevékenykedik a köz­életben. közel 10 esztendeig volt körzeti pártalapszerve­zeti titkár. Jelenleg pártcso­portvezetőként dolgozik. Több évtizedes mozgalmi tapasztalatát igyekszik át­adni az ifjúságnak. Képünkön (balról jobbra): dr. Székelv Sándor, az ünnepelt Kópiás Jánosné és Gyárfás Mihály Lelkiismeretes, munkássága elismeréséül a Szocialista Hazáért Érdem­renddel és a Felszabadulá­si jubileumi Emlékéremmel tüntették ki. Nyolcvanadik születésnap­ján Kópiás Jánosnét a teg­odaadó napi ünnepségen a megyei pártbizot,tsáv nevében Gyár­fás Mihály titkár köszön­tötte, s nyújtotta át az ün­nepeltnek az MSZMP Csongrád megyei Bizottsá­gának emléklapját. A sze­gedi városi pártbizottság nevében pedig dr. Székely Sándor titkár mondott üd­vözlő szavakat, és adta át a városi pártbizottság Le­nin-plakettjét, szegfűcsokröt. valamint kezdődött idei kongresszu­sán, a Geüért-szállóban. Egyre több helyen alkal­mazzák ezt az ősi gyógymó­dot, amelyet indokolatlanul lebecsültek, mellőztek szá­zadunkban, miután előál­lítottak számos gyógyszert. Az utóbbi években viszont meggyőződtek arról, hogy nem egy új medicina két­élű fegyver: a betegségeket gyógyítja ugyan, de esetleg az ember valamilyen szer­veinek árt. A gyógyfürdők­nek viszont nincsenek ká­ros mellékhatásai. Ma már úgy vélik: csupán sebészi, gyógyszeres kezelés vagy ki­zárólag fizioterápia nem elegendő a betegségek gyó­gyításához, ezért a fizioterá­piát egészítik ki, szükség szerint gyógyszeres kezelés­sel. Magyar előadók elmond­ták : országunk gazdag gyógyvizekben. Gyógy iszap­jaink külföldön is elismer­tek. Egészségügyi kormány­zatunk milliárdokat áldoz balneoterápiás gyógyhelyek fejlesztésére, eredményeként jelenleg országszerte 26, a fővárosban 11 olyan egy­ség van, ahol komplex gyógykezelés lehetséges. Szóvá tették, hogy nem hasznosítják megfelelően fel­becsülhetetlen értékű gyógy­vízkincseinket, mert számos orvos nem ismeri fürdőink hatását, hasznosításának j is előállítani módiák, „ Ifcefc MXit Gyártót keresnek Gyártót keresünk címmel tíznapos kiállítás nyílt hét­főn a BNV területén olvan. evakran hiánycikknek szá­mító mezőgazdasági alkatré­szekből. amelvek evártását hazai vállalkozókkal kíván­ják megoldani. A rendezvény társrendezői az Aarotek és a Hungexpo. A kiállítás mesnvitóián Káplár József külkereskedel­mi miniszterhelyettes arról szólt, hogv mezőgazdaságunk eredményességét döntően befolyásolja az ipari és a műszaki háttér, elsődlegesen az alkatrészellatás helvzete. A mostani kiállításon 800­féle terméket mutatnak be azok sorozatgyártására vál­lalkozókat keresnek. A kiál­lított alkatrészekhez iránv­árat is mellékeltek, s a mi­niszterhelyettes kifejtette: ha sikerülne itthon legyártani ezeket, előrelépés lenne a mezőgazdaság ellátásában, még akkor is. ha valamivel többe kerülnek az eddig be­szerzett alkatrészeknél. Hiá­nyuk ugvanis sokkal naevobb veszteséget okoz a mezőgaz­daságnak. Véleménve szerint a gyárak, kisebb üzemek, szövetkezetek rendelkeznek olvan műszaki kultúrával, hogy képesek gazdaságosan az alkatrésze­\ 4 <

Next

/
Oldalképek
Tartalom