Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-03 / 232. szám

2 Vasárnap, 1982. október 3. 2 •.. bip ... bip ... bip .. „ Negyedszázada született a szputnyik Az űrkutatás időszámítá­sának kezdeteként legtöbb­ször 1957. október 4-ét je­lölik meg, amikor a világ először hallotta az űrből ér­kező bip-bip hangot, és meg­ismerkedett a „szputnyik" szóval. A szenzáció óriási volt, bár akkor még nem min­denki értette meg az ese­mény súlyát. Ma, mind­össze 25 év után az űrrepü­lőterek indítási grafikonját a légikikötők menetrendjéhez lehet hasonlítani. A Koz­mosz típusú műholdak szá­ma immár megközelíti a másfél ezret, s rajtuk kf­•01 persze még egész sor Őrobjektum létezik. Megéri a pénzt Az űrkutatás hasznáról fo­lyó vita hevében egy ameri­kai író, Arthur Clark, ki­jelentette, hogy a távközlé­si és a természeti kincsek kutatására használt szput­nyikok önmagukban igazol­ják az űrkutatásra fordított pénzt. Akkoriban az író inkább érzelmeire támasz­kodott, mint a tényekre. Most, amikor Leonyid Brezsnyev kitüntette a Földre nemrég visszatért Szojuz—T—7 űrhajó , legény­ségét, ezt mondotta: „Volt olyan idő, amikor az em­berek azt a kérdést tették fel. mit ad gyakorlatilag az űrkutatás? Ma ezt senki nem kérdezi. A csillagászat, a meteorológia, az orvostu­domány. a biológia, a me­zőgazdaság, s az emberi ész és kéz által birtokba vett számos más terület igényli azokat az adatokat, ame­lyeket csak az űrkészíflékék segítségével lehet beszerez­ni. Az űrkütStákrá ' fordított összegek kezdenek kama­tostól megtérülni." Műhold­rendszerek Az első műhold tervező­je. Szergej Koroljov aka­démikus, lelkes híve volt a népgazdasági műhold­rendszereknek. Ö tervezte a Molnyija hírközlő műhol­dat. Segítségével gyorsan és olcsón terjeszthette ki adá­sát a szovjet központi te­levízió az ország nagyobb részére. (Ma már a Mol­nyija harmadik nemzedé­ke működik.) A Horizont szputnyik biztosítja az ösz­szcköttetést a tengeri ha­jókkal és a repülőgépekkel. A Szovjetunió, Kanada, az USA és Franciaország kö­zösen fenntart egy olyan műholdrendszert is, mely a bajba jutott hajókon és re­pülőgépeken segít. Szovjet műhtSdakkal 1971 óta működik az Interszput­nyik-rendszer; tagjai elő­ször az európai szocialista országok, valamint Mongó­lia és Kuba voltak. Az utób­bi években csatlakozott hoz­zá Afganisztán, Laosz, Vi­etnam, a Jemeni NDK és Szíria. Rajtuk kívül további hűsz ország veszi igénybe az Interszputnyik szolgálatait. Természet­kutatás A Meteor-műholdak — már szintén a második nem­zedék — naponta kétszer ad­nak meteorológiai informá­ciót a Föld egész felületé­ről. Továbbfejlesztésük, a természetkutató műhold­rendszer távlati feladata, a fsM, hogy naponta .ötsEor­hétszer adjon információt a (mezőgazdaságnak, az erdé­szetnek, a halászoknak. Mindez persze csupán tö­redéke a műholdak tevé­kenységének, amely nélkül a ma és a holnap népgazdasá ga már nehezen létezne. Mihail Csernyisov (APN—KS) Elutazott fodor Bozsinov • Budapest (MTI) Szombaton befejeződött Todor Bozsinov, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökhelyettesének hi­vatalos magyarországi .láto­gatása. A vendég Sarlós Ist­ván miniszterelnök-helyettes meghívására tartózkodott ha­zánkban. Ipari és mezőgaz­dasági üzemeket tekintett meg, a két ország sokoldalú kapcsolatainak további fej­lesztési lehetőségeiről foly­tatott tárgyalásokat. Todor Bozsinov — akit elvtársi, baráti légkörű találkozón fo­gadott Aczél György, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság tit­kára — szombaton elutazott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Sarlós István. Ott volt Bon­cso Mitev, Bulgária ma­gyarországi nagykövete is. & hét 3 kérdése Exportálni Libanonba? # Budapest (MTI) Szombaton elutazott Ad­nan Kasszar, a Bejrúti Ke­reskedelmi Kamara elnöke, aki néhány napot Budapes­ten töltött. Több magyar vállalat képviselőjével tár­gyalt a Libanonba irányuló kivitel növelésének lehető­ségeiről. Adnan Kasszart fo­gadta Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnök­helyettese és Melega Tibor külkereskedelmi miniszter­helyettes. egyezésről nem lehet szól­ni.) A politikai tényező mel­lett rendkívül fontos a gaz­dasági témakör is. Ha a fe­szültebb időszak intenzívebb politikai erőfeszítéseket kí­ván, akkor a keleti és nyu­Babrak Karmai életrajza » Budapest (MTI) Babrak Karmai, az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkára. az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsának el­nöke 1929. január 6-án szü­letett Kabul közelében. Ka­mari faluban. 1948-ban érettségizett, majd a politi­kai tudományok főiskoláján közgazdaságtant és jogot ta­nult. 1953-ban politikai te­vékenysége. a forradalmi át­alakulásért folytatott harc­ban való cselekvő részvéte­le miatt letartóztatták, s rsaknem öt évet töltött bör­tönben. Szabadulását .köve­tően angol és német fordító­ként dolgozott, majd a kö­telező katonai szolgálat le­töltése után folytathatta ta­nulmányait. A kabuli egye­temen 1961-ben szerzett diplomát, s ezután az okta­tási. illetve a tervezési mi­nisztériumban tevékenyke­dett. 1965. január 1-én. az Af­ganisztáni Népi Demokrati­kus Párt alakuló kongresz­szusán — mint a párt egyik szervezőjét, alapítóját — a Központi Bizottság tagjá­vá. s a KB főtitkárhelyette­sévé választották. Ugyaneb­ben az évben Kabul vá­• lasztókörzet delegálta a nemzetgyűlésbe,, s 1969-ben képviselőként, újraválasztot­ták. Miután 1967-bén párt­jában szakadás következett be. Babrak Karmai tfz éven át — az újraegyesülésig — a többségben levő szárny főtitkára volt 1978. április 26-án a párt központi bizottságának más tagjaival együtt letartóz­tatták. de a másnap kirob­bant forradalom kiszabadí­totta a börtönéből; a Forra­dalmi Tanács elnökhelyette­sévé és miniszterelnök-he­lyettessé választották. Három hónappal később Hafizullah Amin tevékeny­sége révén ismét szakadás történt a pártban, s Babrak Karmait Prágába nevezték kt nagykövetnek. Meebízatá­sa két hónapig tartott, majd emigrációba vonult. Az 1979. december 27-i felkelés az afganisztáni forradalom újabb szakaszát indította meg. Babrak Karmait meg­választották az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának fő­titkárává. a Forradalmi Ta­nács elnökévé. 1981. júniu­sáig a minisztertanács el­nökének funkcióját is betöl­tötte. 1981. június 11-én a For­radalmi Tanács rendkívüli ülésén az elnökség elnökévé választották. Babrak Karmai, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársa­ság Elnöki -Tanácsa meghí­vására — párt- /és állami küldöttség élén —hétfőn. 4­én érkezik Magyarországra, első alkalommal látogat ha­zánkba. Gazdaságpolitikai újságírók nemzetközi tanácskozása 0 Budapest (MTI) Befejeződött a KGST-tag­országok gazdaságpolitikai újságíróinak nemzetközi ta­nácskozása, amelyet a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetsége rendezett Balaton­széplakon. Bulgária, Cseh­szlovákia, Kuba, Lengyel­ország, Mongólia, az NDK. Románia és a Szovjetunió vezető gazdaságpolitikai új­ságírói a magyar népgaz­daság, ezen belül elsősorban a mezőgazdaság helyzetével, tervezési és szervezési kér­déseivel ismerkedtek meg. A tanácskozás résztvevőit fo­gadta Marjai József minisz­terelnök-helyettes és kérdé­seikre válaszolva tájékozta­tót tartott népgazdaságunk aktuális kérdéseiről. 0 Milyen eseményeket hozott a hét hazánk külpolitikai tevékenységében ? Államfői látogatás Portu­gáliában, kormányfői talál­kozó Bécsben, külügyminisz­teri felszólalás az ENSZ-köz­gyűlés általános vitájában, tárgyalások sorozata az ENSZ-ben — az elmúlt na­pok valóban a magyar dip­lomácia fokozott aktivitásá­nak jegyében álltak. Mind­ez természetesen nem új jelenség: hazánk folyama­tosan és következetesen ar­ra törekszik, hogy a maga eszközeivel és lehetőségeivel előmozdítsa a nemzetközi kapcsolatok fejlődését. Elvi politikánk hármas pillére közismert: szilárd tagjai va­gyunk a szocialista szövet­ségi rendszernek; a fejlődő világ számíthat antiimperia­lista szolidaritásunkra; s megbízható, korrekt part­nerként munkálkodunk a különböző társadalmi be­rendezésű országok békés egymás mellett élése, sok­oldalú kapcsolatai érdeké­ben. Nem titok, hogy napjaink­ban nehezedtek a nemzetkö­zi viszonyok, s az enyhülés annyira ígéretes folyamata megtorpant, sőt sok tekintet­ben visszájára fordult. Ez azonhan nem jelentheti a párbeszéd szüneteftetését, hanem éppen ellenkezőleg: ilyen körülmények között még nagyobb jelentőséggel bírnak a tárgyalások, a ma­gas szintű találkozók. Por­tugália esetében inkább a szerény kezdeteknél tar­tunk. Ausztriával viszont fel­építettük a .iószomszédség egyik sokat idézett, pozitív nyilvánította a Kelet­példáját, de mind Losonczi Nyugat-Bejrútot eddig Pál lisszaboni, mind Lázár választó zöld vonalat. A György bécsi útja egyaránt MEA, a libanoni légitársa­•a közös érdekek felkutatása ság első cédrus.j el vényes gé­és a lehetséges közös állás- pe ismét leereszkedett abej­poníojj: kialakítása jegyében rúti légikikötő betonjára, s úgy tűnik, szaporodnak az A palesztin mozgalom újabb diplomáciai sikere, hogy hivatalos kapcsolatfel­vétel történt a közös piaci „tízek" és a PFSZ között. Előreláthatólag további pa­lesztin kezdeményezések varhatók, s kiemelkedő ér­gati országokat egyaránt deklődést keltett a felszaba­kedvezőtleniil érintő világ­válság, a gazdasági nehéz­ségek fokozódása a kölcsö­nös előnyökön nyugvó kap­csolatok fejlesztését követeli. Az államfő kíséretében levő magyar szakemberek ezért tárgyaltak Portugáliában a harmadik piacokon, példá­ul az afrikai államokban va­ló együttműködési lehető­ségekről, s nemsokára a kereskedelmi kamara népes küldöttsége utazik majd Lisszabonba. Ausztria má­sodik legnagyobb tőkés part­nerünk, s ezért a hosszú tá­vú kapcsolatok néhány el­vi kérdése, például új kooperációs formák keresé­se. vagy a számunkra előny­telen osztrák vámszabályok kerültek napirendre. „Nem rutinlátogatás, ha­nem az európai politika figyelemre méltó eseménye" — így fogalmazott a? O Diario című lisszaboni lap, Losonczi Pál útja kapcsán. A Magyar Népköztársaság, a szocialista országokkal egyeztetett külpolitikájával, a jövőben is igyekezni fog pozitív lépéseket tenni az európai politikai viszonyok javulásáért. ditási szervezet egyik bal­oldali irányzatát vezető, Na­jef Havatmeh nyilatkozata, aki felvetette palesztin—iz­raeli tárgyaiások lehetősé­gét. (A világsajtóban több célzás jelent meg arról, hogy a palesztin parlament jú­nius 15-re tervezett ülésén hangzott volna el ilyen fel­hívás, de az izraeli támadás következtében erre nem ke­rülhetett sor.) A palesztin kezdeményezőkészségre jó­tékonyan hatott az izraeli belső helyzet és hangulat is: az ország történetének leg­nagyobb tüntetésén, négy­százezren ítélték el a mene­külttáborokban történt vé­rengzést és Begin politiká­ját. Ugyanakkor ma még ko­rai lenne megmondani, hogy mennyire válik általános­sá a PFSZ-ben Havatmeh nézete, 6 az izraeli belső fejleményeket sem lehet elő­re látni. Mindenesetre a Közel-Keletről származó iz­galmas jelentésekben vál­tozatlanul nincs hiány. 0 Mit jelent a bonni kormányváltás? 0 Mi történt Libanonban? Az új libanoni köztársa­sági elnök, Amin Gemajel hivatalosan is egyesítette a fővárost, érvénytelennek és el­állott. A megbeszéléseken — ért­hetően — sok szó esett tá­gabb pátriánkról, az euró­pai kontinensről, ahol hosz­szú szünet • után, november elején ismét folytatódik a madridi találkozó. A különb­ségek és ellentétek sem je­lenthetnek akadályt abban, hogy kifejezzük együttes tö­rekvésünket Helsinki igazi folytatása, az európai biz­tonság továbbvitele érde­kében. A magyar-osztrák kormányfői találkozón meg­egyeztek a vélemények a tekintetben., hogy kulcskér­dés a szovjet—amerikai esz­mecsere állandósítása, le­hetőleg minél magasabb szinten. (Csak üdvözölni le­hetett a hét hírei között a Gromiko—Shultz találkozót, amelynek folytatása is kö­vetkezik még New Yorkban, valamint az eurofegvverek­ről folvtatott megbeszélések úirakezdését Genfben. Ugvanakkor meg kell ál­lapítani. hoev egvelőre csak a tárgvqlá'ok ténye ad okot bizakodásra, az amerikai masatartás következtében érdemi haladásról vagymeg­élet normalizálódásáról ló hírek. Nem ment könnyen az indulás, az izraeli csapa­tok csupán több halasztás után szánták el magukat a fővárosból való kivonulásra, változatlanul Bejrút határán Tizenhárom év után vál­tozott a bonni politikai szín­kép, az eddig jobboldali el­lenzékben levő uniópártok ismét bekerültek a hata­lomba, Kohl, a CDU ve­zére lett az új kancellár. Nem egészen úgy történt, ahogyan szerették volna: a szabaddemokraták kettésza­kadtak, és szinte puszta lé­tükért küzdenek; a hesseni választások főpróbája más­ként sikeredett, amint a kereszténydemokraták re­mélték; NSZK-sZerte" ro­szó- konszenvtüntetéseket ren­deztek Schmidt mellett. Az űj bonni koalíció vi­haros időszakban veszi át a kormányrudat Változat­lanul jelentősek a gazdasági problémák, közeledik az eu­állomásóznak. Elfoglalták ál- rorakéták telepítésének idő­lásaikat a nemzetközi el- pontja, meg kell határozni lenőrző erők amerikai, olasz álláspontját a gázcsőügylet és francia egységei, ám vitájáhan, s mindezt ak­nincs hír megbízatásuk idő- kor, amikor határozottan tartamáról, s hatáskörük növekedett a Schmidt iránti sem tisztázott minden rész- rokopszenv, felélénkült a tö­Robbanás Teheránban Sok halott, több száz sebesült 0 Teherán (AFP, Reuter, DPA, UPI) Még mindig csak töredé­kes és bizonytalan hírek ér­keznek a Teherán belvá­rosában, pénteken délután bekövetkezett robbanásról. A legfrissebb adatok, ame­lyek azonban még nem te­kinthetők véglegeseknek, hatvan halálos és hétszáz sebesült áldozatról szólnak. A teheráni rádió közlése szerint a mintegy 150 kilo­gramm súlyúra becsült rob­banóanyag egy teherautó­ban volt elrejtve, amely egy ötemeletes szálloda mellett várakozott. A robbanás a muzulmán hétvégén, pénte­ken, kora délután követke­zett be, amikor a környék tele volt emberekkel. A szál­loda összedőlt, és a robba­nás elsöpört három, a szál­loda közelében éppen elha­ladó autóbuszt is. Az autó­buszokban az iráni rádió szerint szegény sorsú tehe­rániak utaztak. A sebesültek közül négyszázan a kezelés után elhagyhatták a kór­házakat. Háromszáz sérült állapota 6Űlyos. Az iráni belügyminiszter 6zerint a merénylettel kap­csolatban több embert — közöttük külföldieket is — letartóztattak. Khomeini ajatollah. Irán vezetője a „képmutató amerikaiakat" és amerikai zsoldban álló sze­mélyeket vádolt a merénylet elkövetésével. letében. Aggasztó hírek ér­keznek a menekülttáborok­ból: a libanoni hadsereg sok palesztint — arra hivatkoz­va. hogy nem rendelkeznek tartózkodási engedéllyel — őrizetbe vett. Nincs kizárva, hogy ezeknek az akcióknak a táborlakók megfélemlítése és kiűzése lenne célja, de vajon hová távozhatna fél­millió palesztin? S a Bejrút­tól valamivel távolabb eső térségekből katonai mozgás híre is érkezett: a Bekaa­völgynél farkasszemet néz­nek egymással izraeli, il­letve szíriai és palesztin ala­kulatok, s életét vesztette Abu Valid tábornok, a PFSZ egyik vezető katonai személyisége, akit ismeret­len tettesek tőrbe csaltak és meggyilkoltak. megmozgalom. S közeledik március 6-a, a beígért rend­kívüli választások napja, az „igazság pillanata". Amit súlyosbít, hogy sokan meg­kérdőjelezik Kohl vezetői képességeit, s bőven akad­nak utódjelöltek. Ebből a képletből — az elemzések szerint — az kö­vetkezhet, hogy nem való­színű drámai változás az NSZK politikájában. Hang­súlyok, árnyalatok minden­képpen változnak majd, alighanem várható néhány taktikai húzás is, a közel­gő választásokra sandítva. Mennyire teszi ez elégedetté a választópolgárokat, fél év múlva kiderülhet, ha már­cius elején megnyílnak a szavazóhelyiségek. Réti Ervin Magyar-szír megbeszélések 0 Budapest (MTI) Abdel-Kader Kadurra, a Szíriai Arab Köztársaság miniszterelnök-helyettese szeptember 26. és október 2. között látogatást tett Ma­gyarországon. Megbeszélést folytatott Veress Péter kül­kereskedelmi és Váncsa Je­nő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterrel, a magyar—szír gazdasági kap­csolatok fejlesztésének idő­szerű kérdéseiről. A mi­niszterelnök-helyettes láto­gatást tett a Győri Rába Magyar Vagon, és Gépgyár­ban, és a székesfehérvári Ikarusban. A szír vendéget fogadta Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. A megbeszélésen jelen volt Abdul Aziz Masharka. Szí­ria budapesti nagykövete. f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom