Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-03 / 232. szám

Vasárnap, 1982. október 3. 3 a sejtek „párbeszéde Viszik a tejet Á világ legtermészetesebb dclga, hogy ember-ember közötti kapcsolat, illetve kapcsolatteremtés legfontosabb és legpontosabb módja a beszéd. Ezt manapság divatosan úgy mondjuk: emberi kommunikáció, pontosabban: verbális — azaz szóbeli — érintkezés. Így értjük meg egymást, s így tudunk egymás számára információkat adni. Tudjuk, nemcsak az emberek kommunikálnak egymással, hanem az állatok is, különböző jelek segítségével. Azt a tényt azonban már bizonyára nem, vagy csak kevesen ismerik, hogy szervezetünk legapróbb részecskéi, a sejtek is „beszélgetnek" egymással. * Egy tízkötetesre tervezett neurokémiai kézikönyv első darabja ebben az évben jelent meg New Yorkban, a magyar származású Ábel Lajtha szerkesztésében. A sorozat összefoglalása lesz mindazoknak az eredményeknek, melyeket a neurokémia — az idegrendszerrel foglalkozó tudomány — területén mindeddig sikerült megismerniük a szakembereknek. Az első kötetben publikálók között két szegedi kutató nevével is találkozhatunk. Dr. Csillik Bertalan professzor és dr. Laczkovits László adjunktus szerepel egy-egy fejezettel. Laczkovits doktor és munkatársai sejtbiokémiával foglalkoznak, szűkebb kutatási területük a sejtek kölcsönhatásának vizsgálata. Szakmai körökben ..sejtszociológiának" nevezik ezt, amit egyszerűen talán úgv fordíthatnánk: a sejtek „párbeszédének" kutatása. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Kísérletes Sebészeti Intézetének munkatársát. Laczkovits László orvosbiolóeust amerikai tanulmányútja után kerestük meg. s kértük rövid kalauzolásra a sejtek világába. — Az ön által tréfásan használt „sejtszociológia" kifejezés arra enged következtetni, hogy a sejtek viselkedését kutatja. — A szakirodalomban a kutatók csak félig tréfásan nevezik e tudományt „sejtszociológiának". A szociológia. mint tudjuk, a társadalmon belüli csoportok működésével foglalkozik, ezért ennek analógiájára a sejtek működését figyelő kutatásokat „sejtszqciológiának" nevezték el. Egészen konkrétan ez a sejtkapcsolatok tudománya, mely a közöttük levő kölcsönhatást tanulmányozza, s azt. hogy ez a párbeszéd milyen szerepet játszik a szervezet fejlődésirányításában. Csak a hatvanas évek második felétől kezdtek a kutatók a sejtek kommunikációjával foglalkozni, mindaddig csak szórványos sejtszociológiai megfigvelések vo'tak a különböző szakterületeken. — A biológiának is vannak olyan ielenségpi, amelyeknél sejtkölcsönhatásról van szó. E témakörben mi azt kutatjuk, hogy azok az anvagok. amelyek minden sejtben leien vannak és a sejt élete szempontjából fontosak. miiven szorenet játszanak — hírvivőként — a sejtek közötti társalgásban. Korábban az idegseiteket vizsgáltuk, most pedig a fehérvérsejtek kölcsönhatásával foglalkozunk. Ezek azok a sejtek ugyanis, amelyek a szervezetbe hatoió idegen anyagot felismerik. és felelősek azért, hogy az átültetett szerv adott esetben kilökődik a szervezetből. — Ezek szerint szervezetünk legkisebb élő egységei éppen úgy létesítenek kapcsolatot egymással, mint ahogyan a társadalom tagjai. Különbözö jelekkel, melyek közül a legfontosabb az emberi beszéd. Hogyan folytatnak „párbeszédet" sejtjeink? — A sejtek kémiai nyelvéről beszélünk. Nagyon leegyszerűsítve — az érthetőség és elképzelhetőség kedvéért — a sejtek közlik egymással, mit akarnak.- A párbeszéd úgy jön létre, hogy a sejtek az általuk képzett speciális anyagokat — melyeket hírvivő anyagoknak nevezünk — bocsátanak ki, amelyek a másik sejtben választ hoznak létre. Serkentő vagy gátló hatást gyakorolnak rájuk. Ez a kapcsolatteremtés nemcsak a közvetlenül egymás mellett levő sejtek között valósulhat meg, hanem azok között is, amelyek térben távol vannak egymástól. Ezek is képesek a hírvivő anyagok segítségével különböző információkat közölni egymással. Ez az egyik kommunikációs forma. a másik, amikor a sejtek kialakítanak a maguk számára egy, a kölcsönhatáshoz szükséges kedvező környezetet. A legaktívabb a sejtek „párbeszéde" az agyban, azért, mert itt található a iegtöbbféle sejt. — Feltételezhető-e, hogy az agyban a sejtek közötti rendellenes párbeszéd szerepet játszik az elmebetegség vagy a pszichés zavarok kialakulásé ban? — Nem lehet minden élettani jelenséget a sejtkommunikációval magyarázni. Az elmeműködés törvényszerűségeiről jelenleg legáltalánosabban elfogadott álláspont kettős arcú. Az egyik szerint vannak olyan működések, amik kapcsolatba hozhatók az agy elemi funkcióival, mások viszont erre nem vezethetők vissza. A pszichés zavarok sem magyarázhatók egyértelműen a szervezet e biokémiai működésével. Miért? Azért, mert van agyműködés és van személyiség. Ez utóbbi azonban természetesen nem azonosítható az agyműködéssel, jóllehet ezzel szoros összefüggésben van. Ebből következik, hogy a személyiségzavarok nem redukálhatok csak az agyműködés zavaraira, mint ahogyan a sejtkommunikáció rendellenességére sem. — A rákos daganatok kialakulásáról a laikusok többsége annyit tud. hogy a rosszindulatú sejtek túlburjánzásából következik e betegség. Feltételezhetö-é. hegy ez egy megzavart seitkommunikáció miatt történik? S ha igen. hefolyásolható-e a folyamat? — Az orvostudomány ismer olyan rosszindulatú daganatokat, melyek — igen elenyésző számban — spontán, maguktól gyógvultak meg. A környező sejtek hatására a burjánzó daganatsejtek eltűntek a szervezetből. Csupán csak feltevés — tehát nem bizonyított még —. hogy valamilyen különleges anyag termelődik ez esetben a sejtek között. Olyan kémiai anyag, mely a sejtek közötti kölcsönhatás következtében elpusztítja a rosszindulatúakat, megváltoztatja viselkedésüket. A spontán daganatgyógyulás következtében arról is szó Kodály-kiállítás lehet, hogy a szervezet felismeri az idegen sejteket, és kilöki ezeket. Ma még a „sejtszociológia" sajnos nem ismeri a rákos daganatok esetében a sejtek „viselkedésének" mikéntjét. Ennek okán befolyásolni sem tudja e betegség kialakulását. Ez csak ott sikerülhet, ahol ismert, hogy a sejt kibocsát-e egy bizonyos anyagot, amely a másikat befolyásolja. s ha igen, azt is ismerni kell, hogy ez a befolyásolás milyen irányban történik. Spontán gyógyulásnál az is előfordulhat, hogy a normális sejt olyan jelzést ad a daganatos sejtnek, ami leállítja annak osztódását. — Nemrégen érkezett haza az Amerikai Egyesült Államokból. Mivel foglalkozott féléves tanulmányútján? — Az érthetőség kedvéért. mielőtt erre pontosan válaszolnék, egy kis kitérőre van szükség.. Amikor mi, emberek beszélgetünk, minden kimondott szónak megvan a maga jelentése, mely információt ad a másik ember számára, tehát jelent valamit. De képzeljük el, hogy a beszélgetés során én állandóan kibocsátok egy bizonyos hangot, s azt meghatározott időközökben megszakítom. Ez esetben a szünetnek is van információértéke. Azaz maga a szünet jelent valamit a beszélgetőtárs számára. Amerikai utamon a sejtkommunikációval kapcsolatban hasonló problémát tanulmányoztam. Konkrétan azt vizsgáltam, hogy olyan anyagok, amelyek az általános sejtanyagcserében kulcsszerepet játszanak — tehát minden sejtben mindig megtalálhatók — szerepelhetnek-e hírvivő anyagként a sejtkölcsönhatásban. Kalocsai Katalin Szombati munka a tejüzemben Mindennapi tejünk — — 120—130 ezer liter, növelhetik a rendelésüket, s mondhatnánk a kenyér ana- Szombaton, amikor tejből is akkor igényeik szerint állítlógiájára, hiszen a tej is akö- töbet vásárolnak az emberek juk össze a szállítmányt. zé a néhány alapvető élelmi- a hétvégi szabadnapok miszer közé tartozik, amelyeket att, 160 ezer liter az átlag. a mi boltjaink kötelesek nyitás után öt perccel és zárás előtt öt perccel is tartani. Ahhoz, hogy szinte bárhol, bármikor hozzájuthassunk, a kereskedelemnek és a tejiparnak sok pontos és felelősségteljes munkát kell végeznie. Mi ezúttal a szegedi tejüzembe látogattunk el szombat reggel. Gyebnár Vendel főművezetőt találtuk meg, aki a szombati munkát irányította ezúttal. — Hány hetenként tölti a szombatját az üzemben? — Most úgy alakult, hogy már a harmadik hétvégén dolgozom szériában. A kollégák ugyanis szabadságra mentek, emiatt azonban a munka nem állhat meg. — Hogyan sikerült a tejiparban átállni az ötnapos munkahétre? — És vasárnap? A kijelölt üzletekben olyankor is tartanak tejet. — A nagyobb mennyiséget különböző közületek vásárolják meg. A kijelölt üzletek rendelésével együtt ez 25—30 ezer liter. — Vagyis, a tejiparban a hétköznapi átlagnál többet kell a hétvégén dolgozni? — Legalábbis, ami a tej kiszállítását, földolgozását illeti, igen. A szombati tej— Általában a hétvégén kapni a boltokban a különböző gyümölcs joghurtokat, ízesített krémtúrókat. Ez milyen munkát ad önöknek? — Ezek a termékek nem a Csongrád megyei Tejipari Vállalatnál készülnek. A megyébe Miskolcról, Kiskunfélegyházáról, a társvállalatok üzemeiből érkeznek. A bolti terítés azonban a mi feladatunk. Ezeknek az áruknak a szavatossági ideje 2—3 nap a tejé csak egy nap. Ezért csütörtökön, pénteken szálmennyiséget pénteken gyárt- lítjuk ezeket a boltokba. juk. Szombaton a szállítóknak egy fordulóval többet kell tenniük, hiszen több árut kell vinniük a boltokba. Hétközben hajnali kettőkor, fél háromkor indulnak a kocsik, szombat éjjel másfél órával korábban. hogy ne akadályozzák a szombati nagyobb tejmennyiség kihordását. — Most szombat délelőtt van; a szombati tej nagyobb része rég a boltokban. Most mit dolgoznak az üzemben? — Ilyenkor dolgozzuk föl — Tejet kötelesek a boltok és hűtjük a vasárnapi és hétnyitástól zárásig tartani. Ho- fői kiszállításra kerülő tejet. Az öt nappal nincs gond, gyan tudják ezt megoldani? Átvétel mindig van: a tehehiszen hétközben kivehetik a — Délelőtt is szállítunk nek a hétvégén is tejelnek, dolgozók a szabadnapjukat, tejet a boltokba. Tíz óráig a beérkező árut fogadni, jó Csak az a probléma, hogy ez módosíthatják a kereskedők minőségben földolgozni, és gyakran nem szombatra esik. a rendelésüket. Akkorra lát- biztonságosan tárolni szükséAz itt dolgozók mintegy 90 ják, hogyan alakult a reggeli ges. százaléka nő. Kétharmaduk- forgalom, lemondhatják vagy T. I. nak gyermeke van, az isko-' Iában pedig egyöntetűen a szombat a szabadnap. Ezeket a gondjaikat valahogyan figyelembe kell venni, a munkahely jellegéből viszont az következik, hogy itt hétvégén sem állhat le a termelés. — A létszám hány százaléka dolgozik szombaton is? — Most nem gyártunk tejfölt, így körülbelül a dolgozók fele jött be. Ha tejfölt is készítenénk, 60 százalékuknak itt kellene lennie. — Hány liter tej fogy hétköznap? Négyszáz éves Gergely-naptár Négyszáz évvel ezelőtt történt, hogy október 4-én. este Itália római katolikus polgárai aludni tértek, s amikor másnap reggel felébredtek, a kalendárium október 15-ét mutatott A tíznapos kiesés egyúttal az új, *osi utca Kodály Zoltán a fotó- és képzőművészetben címmel kiállítás nyílt szombaton a . kecskeméti Katona József Múzeumban. A tárlaton csaknem száz fotó, festmény, grafika, szobor és plakett látható, melyeket a világhírű zenepedagógusról készítettek. A kiállítás december 10-ig varja a látogatókar. Nagy László íelvetewn Több száz tizenéves fiatal látogatott el tea na j a Dugonics és Arnáü téren berendezett ráLaválasztási utcába. Szeged közel 20 vállalata és gyára, valamint 3 szakmunkásképző intézete mutatta be a különböze szakmákat, segítve és könnvítve a tájékoztatással a még döntés előtt álló fiatalokat. A oálvaválasztási wlca ünnepélyes megnyitásával tegnap megkezdődött az 1977 óta hagyományossá vált szakmunkástanuló és dolgozó fiatalok hónapjának rendezvénysorozata. Képeinkén: pillanatok a pályaválasztási utcából. Gergely pápa nevét viselő naptár bevezetését jelentette. Még ugyanabban az évben több más katolikus ország is áttért az új időszámításra. Nálunk öt év múltán, 1587-ben vezették be. A protestáns Észak-Európa sokáig ellenállt — Angliában 1752-ben láttak csak be, hogy a Julián-naptár hibája egyre ivagvobb eltolódást okoz. Oroszországban szintén ragaszkodtak a Julián-naptárhoz, s csak az októberi forradalom után tértek át a Gergely-féle időszámításra. XIII. Gergely pápa reformjával az akkor használatos Julián-naptár pontatlanságait akarta megszüntetni. Ezt a napéven alapuló időszámftási módot Julius Caesar i. e. 46-han vezette be. Pontatlanságát az okozta, hogy a szökőév beiktatása miatt egyre nőtt az eltérés a tropikus évtől s így 1582-ben az évszakok kezdetei, s a vallási ünnepek is már tíz nappal előbbre csúsztak a kezdeti időhöz, időszámításunk előtti 46-hoz képest. A ma is használatos gregorián év alig rövidebb valamivel a tropikus évnél, az eltérés 3000 évenként tesz ki egy napot. Ma már szinte az egész világon elfogadták, csak néhány közelkeleti arab országban ragaszkodnak még a (354 na[*») holdeven alapuló. s Mohamed próféta altal 622ben bevezetett időszámításhoz. Vannak íeformtörek vések: az elégedetlenek azt róják fel a Gergely-naptár hibájául, hogy a hónapok nem egyforma hosszúak, így eltérőek a negyedévek, s az egyes években nem ugyanarra a napra esnek a dátumok. A reformjavaslatok támogatóinak mindeddig nem sikerült elképzeléseiket keresztülvinniük. Ügy tűnik, a világ elégedett a négy évszázaddal ezelőtt bevezetett naptárral s nem tart igeayt HMdcetiaeaaa