Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-22 / 248. szám

4 Péntek, 1982. október 36. Francia—NSZK csúcstalálkozó # Bonn (MTI) A biztonságpolitikai és gazdasági kérdések álltak a negyvenedik Irancia—nyugatnémet csúcstalálkozó első .napi tárgyalásainak középpontjában. Francois Mitterrand francia elnök és Helmut Kohl nyugatnémet kancellár nagy figyelmet szenteltek a két ország katonai együttműködésének, mivel azonban az érdekek számos téren eltérnek egymástól. egyelőre nem tudni, milyen eredménnyel. Bonni értesülések szerint Franciaország azt szeretné, ha a nyugatnémet fél növelné hozzájárulását az NSZK területén állomásozó francia csapatok fenntartási költségeihez, ellenkező esetben Párizs esetleg csökkenti e csapatok létszámát. A francia kormány változatlanul szorgalmazza bizonyos fegyverfajták közös kifejlesztését, Bonn azonban — különböző gazdasági okokból — ennek eddig csak részben tett eleget. S végül — jól értesült bonni megfigyelők szerint — Franciaország esetleg hajlandó lenne 350 kilométer hatótávolságú nukleáris rakétáinak egy részét az NSZK területére telepíteni, hogy azok ne az NSZK-ra, hanem a Varsói Szerződés tagállamaira irányuljanak. Mivel azonban ez nem a NATO keretében, hanem kizárólag francia fennhatóság alatt történne, érzékenyen érinti a nyugatnémet szuverenitást. A nyugatnémet hadügyminisztérium mindenesetre határozottan cáfolta azokat a híreket, hogy nyugatnémet beleszólási joggal n Jövőben francia neutronfegyvereket. kívánnának beépíteni a közös „előretolt védelembe". A tárgyalásokon kiemelkedő helyet foglaltak el a Közös Piaccal és a kétoldalú együttműködéssel összefüggő gazdasági kérdések is. Mitterrand sürgette a kereskedelmi mérleg egyensúlyba hozását, vagy legalábbis javítását Párizs számára. A vitás kérdések egyáltalán nem szerepeltek abban a pohárköszöntőben, amelyet Kohl kancellár mondott a vendégeinek tiszteletére adott díszvacsorán. Kohl csak nagy általánosságokban, igaz, rendkívül nyomatékosan hangsúlyozta az NSZK és Franciaország együttműködésének fontosságát. Biztosította Mitterrand-t, hogy az új keresztény-liberális koalíció mindent megtesz majd a francia—nyugatnémet barátság és jóviszony további elmélyítése érdekében. Még Francois Mitterrand francia államfő Bonnba érkezése előtt, csütörtökön délelőtt a két ország külügyés hadügyminiszterei tanácskoztak. Az NSZK részéről HansDietrich Genscher és Manfréd Wörner, Franciaország részéről Claude Cheysson és Charles Hernu vett részt a tárgyaláson. Haderűesökkentési tárgyalások A Bécs (MTI) Csütörtökön Bécsben megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 318. teljes ülését, amelyen Nagy-Britannia küldötte, Murray Simons nagykövet mondott beszédet. A brit küldöttség vezetője a létszámadatok tisztázatlanságában jelölte meg az előrehaladás legfőbb akadályát. A szociálisai országok szóvivője a nyugati felszólalást értékelve rámutatott, hogy a létszámvitára való hivatkozás célja továbbra is az időhúzás, mert — mint emlékeztetett rá — a szocialista országok 1980-ban benyújtották a létszámadataikat tartalmazó új listát, azt azonban a nyugati fél nem volt hajlandó elfogadni. A bécsi tárgyalások következő teljes ülését jövő csütörtökön tartják a Hofburgban. Varsói Szerződéi Leonyid Brezsnyev fogadta a tanácskozás résztvevőit # Moszkva (MTI) Csütörtökön Moszkvában megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése. A tanácskozáson Petr MlacLenov. Bulgária: Bohuslaw Chnoupek,' Csehszlovákia: Stefan Olszowski, Lengyelország: Púja Frigyes. Magyarország: Oskar Fischer. a Német Demokratikus Köztársaság: Stefan Andrei. Románia és Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere vesz részt. A külügyminiszterek megvitatnak néhánv. a madridi találkozóval kapcsolatos kérdést, és áttekintenek több. a nemzetközi és ezen belül az eurÓDai biztonsággal kapcsolatos problémát A Szovjetunió azon fáradozik. hogy a helsinki értekezlettel megkezdődött összeuróoai folyamat ne csupán fennmaradjon, hanem fejlődjön és erősödjön is. Ezért különösen fontos, hogy a madridi találkozó kedvező eredménnyel záEgy párbeszéd dimenziói Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB tagja, a párt nemzetközi osztályának vezetője a L'Unitának adott interjújában Iljicsov szovjet kiiiiügyminiszter-helyettes október elején megkezdett pekingi konzultációit kommentálva azt hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió készen áll a kapcsolatok normalizálására, a jószomszédi kapcsolatok megteremtésére Kínával, az SZKP kongresszusán elfogadott határozatnak, az állami vezetés döntésének megfelelően. Hozzáfűzte. hogy — tekintettel a múltra — ez nem ígérkezik könnyű feladatnak, s hogy nyugodtan, előítéletek nélkül kell megoldani"— s persze, nem más országok kárára. Hu Jao-pang. a Kínai KP főtitkára a francia tudósítókkal beszélgetve a maga részéről kifejtette: reméli, hogy a kínai—szovjet kapcsolatok normalizálásának akadályai elhárulnak és a két ország közötti kapcsolatok az egészséges fejlődés útjára térnek. Zaglagyin állásfoglalása a Kínával való kapcsolatok rendezésére irányuló sokéves, kitartó szovjet törekvés legújabb megfogalmazása. Hu Jao-pang nyilatkozata azt jelzi, hogy a kínai pártnak az előző korszakot lezáró — bizonyos tekintetben pragmatikusabb belső A szovjet politikus olasz lapnak, a kínai vezető francia újságíróknak nyilatkozott: az állásfoglalások egymásutánja új mozgást jelez a szovjet—kínai — és a nemzetközi — kapcsolatokban. stratégiát meghatározó — szeptemberi kongresszusán alkalmazott óvatosabb világpolitikai értékelések hozhatnak érzékelhető változásokat is a kínai külpolitikai gyakorlatban. A nemzetközi életben a jelek szerint nagyobb mozgásteret igyekszik magának kialakítani a mai kínai vezetés, mint amivei eddig rendentezőU 'L- ' oHhrti teret, amelyét nem korlátoz s?'átmagar például a szovjet reláció befagyasztásával. Ezt mutatja a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom erői irányában tanúsított kínai magatartás is. Két évtizede, a szovjeté-kínai kapcsolatok romlását követően Peking a forradalmi mozgalom egészére átvitte a viszályt és a Kínai Kommunista Párt vezetői számára a világ egyéb kommunista és munkáspártjai, haladó mozgalmai megítélésében fokozatosan az lett az egyik legfontosabb, sok esetben meghatározó kritérium, milyen az illető pártok, erők viszonya a szovjet párthoz. a A mikor a telexgép ko** pogni kezdte a hirt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt új, nem állandó tagja között ott van Nicaragua is, a kommentátornak azonnal egy két évvel ezelőtti szavazás ötlött emlékezetébe. A történelmi párhuzamok szükségképpen sántítanak, ezúttal azonban elkerülhetetlen a közelmúlt fölidézése. Akkor Kuba és Kolumbia versengett a tagságért. Az Egyesült Államok azonban teljes erővel „bedobta magát" a küzdelembe. s a színfalak mögött mindent megpróbált Havanna lejáratására. Erőfeszítéseinek eredményeként végül mindkét ország visszalépett Mexikó javára. Most kísértetiesen azonos forgatókönyvet írtak meg Washingtonban, ezúttal a térség másik forradalmi mozgalmának hazája, Nicaragua ellen. Hiába „lobbiztak" azonban saját jelöltjük. a Dominikai Köztársaság érdekében, az . amerikaiak keserű kudarcként könyvelhették el, hogy védencük csupán 50 szavazatot kapott, az ENSZ közgyűlésétől, míg Nicaragua mellett 104 ország tette le voksát. Washington nem kerülheti el a tanulságok levonását. Mindenekelőtt rá fl szavazás margójára kell ébrednie, hogy többé nem hozhatja vissza azokat az időket, amikor a világszervezet az amerikaiak szavazógépezeteként — szinte futószalagon hozta a Fehér Házból sugalmazott döntéseket. Ellenkezőleg, az USA az ENSZ-ben mind gyakrabban kerül olyan helyzetbe. hogy másként szavai, mint. a tagállamok túlnyomó többsége; elszigeteíedődik. Ez történt Nicaragua BT-tagsága esetében is. Pedig Washington éppen Managuát szerette volna elszigetemi. Ez nem sikerült; a szavazás a sandinisták növekvő nemzetközi tekintélyet bizonyította. Az amerikai vezetés Nicaragua ellen már régóta szövi a különféle terveket. s a forradalom győzelme után azonnal megkezdték a megbuktatott Somoza külföldre menekült híveinek táborokba gyűjtését és felfegyverzését. A Nicaraguával szomszédos Honduras jobboldali rezsimjében alkalmas partnerre leltek. Olyannyira, hogy a két ország határvidékén gyülekező nicaraguai ellenforradalmárok ezrei gyakorlatilag akadálytalanul — vagy éppen a hondurasi hadsereg támogatásával — hajtják végre szabotázsakcióikat. Terve; valóra váltása érdekében az USA megsokszorozta a Hondurasnak juttatott katonai segélyek összegét, s az amerikai tanácsadók számát. Eközben teljes gőzzel folyik a Nicaragua elleni nyílt provokációnak, a decemberben a határvidéken tartandó közös amerikai—hondurasi hadgyakorlatnak az előkészítése. A managuai forradalmi rendszer, am.*-jy többször is hiába szorgalmazta a térség problémáinak tárgyalásos rendezését, joggal tart attól, hogy nyílt intervenció készül ellene. X/alamivel több mint két * évtizede Fidel Castro Kubája ellen kísérelt meg Washington fegyveres támadást. A Disznó-öbölbeli vállalkozás kudarcára tán hasznos lenne emlékezniük az amerikai stratégáknak, mert a történelmi párhuzamok végiggondolása alkalmas lehetne a kilátástalan, ám a nemzetközi feszültséget növelő kalandorakciók elkerülésére. Kürti Gábor ruljon. és hogy megállapodás szülessen a bizalomépítő intézkedésekkel és leszerelési kérdésekkel foglalkozó európai konferencia összehívásáról — mondotta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke csütörtökön Moszkvában, amigat-európai országok az amerikai nyomás ellenére is változatlanul érdekeltek az enyhülésben, és ezt nemritkán nyíltan kifejezésre is juttatják. A találkozón áttekintették az európai és a nemzetközi biztonság időszerű kérdéseit, köztük a madridi találkozóval kapcsolatos kérdéseket. Hangsúlyozták. hogy Európában és az egész világon egyre jobban érezhető a konfrontációkra és a helyzet élezésére irányuló amerikai törekvés, az az igyekezet, hogy aláássák mindazt, amit a világ az enyhülés fogalmán ért Leonyid Brezsnyev rámutatott: a nemzetközi biztonság legégetőbb, legsürgetőbb kérdése ma a nukszovjet politikához. így a KKP és a világ számos kommunista és munkáspártjának, haladó mozgalmának kapcsolataira az elhidegülés lett a jellemző. Az utóbbi időben viszont egyre határozottabb jelei voltak annak, hogy immár nem ez a negatívum a mérvadó Peking szemében a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom, a forradalmi mozgalom erőinek megítélésében. A Francia Kommunista Párt főtitkárának, Georges Marchaisnak pekingi látogatása alkalmából most elsőízben fogalmazta meg egy kínai vezető — maga Hu, Jao-pang -r-, hogy szerinte nincs kivetnivaló abban, ha. kommunista vagy munkáspártok egyszerre tartanak fenn jó kapcsolatot az SZKP-val és a kínai párttal, ez az illető pártok belügye a szemében. Ezek a szavak — és Hu további nyilatkozatai — fél évvel Leonyid Brezsnyev nagy jelentőségű taskenti beszéde után hangzottak el. Akkor a szovjet vezető, kifejtve a kapcsolatok javítására irányuló szovjet kezdeményezést. mint emlékezetes, leszögezte: a Szovjetunió nem tagadta és nem tagadja, hogy Kínában szocialista társadalmi rend van, bár figyelmeztetett arra, hogy a szocializmus érdekeinek természetesen ellent mond. hogy Peking a nemzetközi életben az imperialistákhoz kapcsolódik. Most Hu Jaopang felhívta a figyelmet arra, hogy Kína már évek óta nem nyilvánít véleményt a szovjet belpolitika kérdéseiről. Ugyanakkor a kínai vezető újra megismételte a „hegemonizmus" vádját a Szovjetunióval szemben, és leszögezte, hogy Kína „ellenzi" a szovjet külpolitikát. Ez az állásfoglalás jelzi, hogy ebben az alapvető kérdésben Kína továbbra is eddigi koncepciójából indul ki — ugyanakkor úgy tűnik, hogy a nézeteltérések, viták, a változatlanul megoldatlan problémák mellett a > kétoldalú párbeszéd Kína és a Szovjetunió között hosszú szünet után jelentőséget kap és új lehetőségeket nyithat. Ezek a lehetőségek puszta létükkel is éreztethetik hatásukat a világpolitika egészére, hiszen nem is olyan r^g az Egyesült Államok világstratégiájának biztos — és az amerikai diplomácia által folytonosan kihasznált — eleme volt Kína szembenállása a Szovjetunióval és a szocialista világgal. Az utóbbi hónapokban azonban éppen a kínai—amerikai kapcsolatrendszer vált bizonytalanabbá, aminek csak látványos tünete volt a Tajvannal kapcsolatos régi vita újbóli kiéleződése az amerikai kormányzattal. kor a Kremlben találkozott leáris háború veszélyének a Varsói Szerződés tagálla- elhárítása. Ezzel kapcsolamainak külügyminiszterei- tosan utalt arra: a Szovjetvej unió egyoldalú kötelezettséget vállalt, hogy elsőként A szovjet vezető kijelen- nem vet be nukleáris fegytette: tudjuk, hogy a nyu- vert. Magyar felszólalások az ENSZ-ben # New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés politikai és biztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottságának általános vitájában szerdán felszólalt dr. Kőmives Imre nagykövet, a magyar küldöttség tagja. Rámutatott, hogy azt a légkört, amelyben a bizottság dojgozik, a növekttő' nemzetközi feszültség jellemzi. A magyar diplomata méltatta a Szovjetunió kötelezettségvállalását, amellyel lemondott az atomfegyver elsőként való alkalmazásáról, A közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottságában szerdán felszólalt dr. Domokos Mátyás nagykövet, a magyar küldöttség tagja. A világgazdasági helyzetet elemezve hangsúlyozta, hogy ma olyan strukturális vél* ságnak vagyunk tanúi, amely a fennálló gazdasági rend alappilléreit renditette meg. Ez a válság minden országra és országcsoportra kihatással van, de a gxengébbeket természetesen súlyosabban érinti, mivel azoknak a mozgósítható • tartalékai kisebbek, alkalmazkodó képességük korlátozott. — A helyzet megváltoztatása — mutatott rá — csak nagyarányú nemzeti és nemzetközi erőfeszítések révén lehetséges. FALUVÉGI LAJOS BUKARESTBEN Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke Emilian Dobrescunak, a Román Szocialista Köztársaság állami tervbizottsága elnökének meghívására tárgyalások céljából csütörtökön Bukarestbe utazott. SALARTT.ARGYALASOK Genfben csütörtökön teljes ülést tartott a hadászati nukleáris ' fegyverek kor'átozásáról és csökkentéséről tárgyaló szovjet es amerikai kü'döttség. IRODALMI NOBEL-DÍJ A „Száz év magány" világhírű szerzője, a kolumbiai novellista és regényíró, Gábriel Garcia Márquez nyerte el az idei irodalmi Nobel-díjat — jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia csütörtökön Stockholmban. Most érkezett! F.R—21 0 3,25 mm-es elektróda VASARUHÁZ. SZEGED. LENIN KRT. 39. G Nyitva: naponta 7.30—17.30 óráin, szombaton 8.00—13.00 óráin.