Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-19 / 245. szám

4 Szerda, 1982. október 20. 4 és a gyásztéren Magyar, aki Mohácson jár, szinte .bizonyosan elzarándokol a történelmi emlékparkba, amelyet a vésznek mondott vereseges csata 450. évfordulóján, 1976. augusztus 29-én avatott föl és nyitott meg a magyar állam. Magam is ezt. tettem. Miközben megilletődve újra és újra körüljártam a temetökert szált-gyenes és megdőlt sírjeleit. rajtam nem a lehangoltság vett erőt, hanem egy bizonyos fajta életöröm. Lám — aúgtam magamnak — a történetfilozófus és költő Johann Gottfried Herdernek nem lett igaza, aki 1791ben azt jósolta: ..A mások közé ékelt kisszámú magyaroknak századok múltán talán majd a nyelvét sem lehet fölfedezni." Mindenféle közöny, vagy átok ellenére nemcsak, hogy megvagyunk Európában, de népünk most kezd csak élni igazán, és nemzetközi tekintélye Is egyre növekszik. A tudatgyarapito és rendkívül tanulságos nézelődés közben azonban nem hagyott nyugton a kérdés: mit tudunk Mohácsról? Mit őriz róla az emlékezet? Milyen tartalmú az úgynevezett kövclemény? * Ami az idősebb korosztályban megrögződött, az valami olyasféle, hogy nagy vész volt, s hazánk minden bújabajanak ez az egyik fő oka. Némelyek tudata melyébői talán még előbukkan a kisiskolás olvasmány, amely így kezdődött: „Szegény fiatal Lajos király. Midőn a török hatalmas sereggel betört az országba, hiába kért segélyt nemzetétől..." Ls előjönnek a romantikus költői busongások és víziók, amelyeket a fiatalok is ismerhetnek. Először talán Kisfaludy Károlyé: „Hösvértól pirosult gyásztér. sóhajtva köszöntlek, / Nemzeti nagylétünk nagy temetője. Mohács". Kölcsey fájdalmas látomása: ..Es más hon áll a négy folyam partjára, Más szózat és más keblű nép." Czucaor Gergely szerint a főúri gőg, gyávaság és a párnak kicsordult vére boszszulta meg magát, ezért így fogalmazott: „Nemzeti nagy bűnnek, nagy toriója, Mohács." Eötvös József úgy látta. hogy „Elődeink siralmas harchelyén. / Zöldebb a fű Mohácsnak mezején." És ki ne tudná betéve Vörösmarty Százat-ából: „S a sírt, hol nemzet süllyed el..." Petőfi a nemzet ébresztése ivandékával azt kiáltotta: „Hol lesz az új Mohács" ahol megint lemegy Majd a haza napja." Még a modern Ady is úgy vélte kétségbeesett egyedüliségcben: „Ém vagyok az utolsó élő magyar", majd reménytelenül nézve kora úri Magyarországára, kegyetlen indulattal vágott végig önmagán és nemzetén a Nekünk Mohács kell soraiban: „Ila van Isten, ne könyörüljön rajta: / Veréshez szokott faj la ..." Alighanem az orákulum Herríer is hozzájárult a magyar •ors komor láttatásához. Egyedül József Attila hárította el a rettenetet: „A harcot. amelyet őseink vívtak, bekévé oldja az emlékezés ..." Ezeken kivül vajmi keveset tudunk Mohácsról. A történelemkönyvek sommásan intézik el. Tatárdúlás, tőrök veszedelem föl lelhető a népi hagyományokban, de a mohácsi vereségről szó sem esik. Ennek valószínűleg az is egyik magyarázata, hogy H nép széles tömegeinek nincs köze a vereséghez, hisz 1514 okán föl sem merték fegyverezni a haza védelmére. Az urakat ráncba szedő Mátyás királyt, a szabadság zászlaját magasba emelő Rákóczit és Kossuthot, a dolgozók hatalmát meghozó Tanácsköztársaságot. hiven őrzi a nép emlékezete. „Ahol a nép úgy érzi, hogy nemcsak targya, hanem alkotó részese is a nemzet történefcíiKk. — moiKioUd Qrtutay Gyula — költészete egyszerre megőrzi azt az időt." A mohácsi tragédiáról sem a népdalokban, sem mondai töredékekben, vagy szájhagyományokban nem találkozunk. Még Mohács környékén is hiába kutatunk. A közismert szólás, mely szerint „több is veszett Mohácsnál", nem a nép körében termett, hanem irodalmi indíttatású. • Ahhoz, hogy többet tudjunk Mohácsról, fejet kell hajtani az elesettek tömegsírjánál, amelyben Papp László régész ásatásainait eredményeként 1961) óta több száz holttest nyugszik. Közelről megvallatva jobban kitárulkozik a történelem. Ott az egykori dokumentumok ismételten meggyőznek bennünket arról, hogy a múltban századokon át ostoba, önző, 6tupid, megalkuvó volt a magyar uralkodóosztály, különben talán nem kellett volna oly sokaknak elpusztulni azok közül, akik ki mertek állni a hódítók ellen, nem kellett volna késeibb is százezreknek meghalniok idegen érdekekért. Burgio pápai követ a többi között azt írta a nemesek, főnemesek, országnagyok II. Lajos korabeli magatartásáról; „Ha Magyarországot 3 forint árán meg lehetne menteni ebből a nagy veszedelemből, amiben most van, nem hiszem, hogy akadna olyan ember, aki azt a három forintot ideadná." Jellemző, hogy még az egymillió holdas Szapolyai János is tétlenül nezte Tomori Pál kalocsai érsek erőfeszítését, aki megbízott vezérként, ilyen helyzetben képtelen volt 20—25 ezer harcosnál többet toborozni. Akkor — gondoljunk csak II. Szulejman 160 ezres hadseregére. amelynek fele hazánk ellen indult — el kellett buknunk. De az emlékeztető térre egész éven át érkező, s kegyeletét lerovó sokaság megjegyzése, „történelemmagyarázata" tanúsítja. hogy nem indokolt többé a jajongó gyász. Népünk, nemzetünk fölemelkedett Muhi, Mohács, Buda, Nagy ma j tény, Világos és Orgovány ellenére is, és nagy bizakodással építi saját jövőjét. Nincs többé egyedül, nern magára hagyott népe a világnak, hanem egyenrangú alkotó részese a szocialista országok szövetségének. A Duna-parti várost elhagyva csak néhány kilométert kell haladni az eszéki úton, majd jobbra fordulni. Kettős vadgesztenyesor visz a hatalmas jelképes kapuig, amelynek kőváza csak imitálja a gótikát, csapott csúcsáig érő, bronzból kicsipkézett rácsozata pedig növeli a monumentális hatást. Hogy minek a pusztába kapu? Aki csak használati érték szerint rangsorolja a dolgokpt, az bizonyára nem érti. Am aki már magában méltó emléket állított az elesett hősöknek. annak szemet-lelket gyönyörködtető a látvány, s megnyugodva lép át rajta. Először a térképkövet sétáljuk körül, amely a seregek fölállását szemlélteti. Perjés Géza hadtörténész segítségével ki-ki fölidézheti, hogyan zajlott le a mindöszsze pár órás ütközet. A magyar jubb szárny elemi erejű rohama szinte elsöpörte a készületlen ruméliai sereget. Ezt a szultán naplójából tudjuk. A siker láttán az első vonalakban harcoló Tomori futárt küldött a második lépcsőnél tartózkodó királyhoz, hogy — biztos lévén a „győzelem" — hadaival csatlakozzék az ellenség üldözéséhez. A főurak azonban rávették az uralkodót, hogy — tekintettel a törökök hátrálására — a magyar sereg vonuljon vissza. A fővezér rögtön személyesen rúgtatott hátra, hogy megmásíttassa a parancsot. Ez némi időveszteséggel járt. A 10—15 perces késedelem elég volt ahhoz, hogy a török középhad beavatkozzék a harcba, s így, miután az anatóliai sereg is megérkezett, a magyar győzelem kilátástalanná vált. Belépünk a márvány átriumba, amely intim négyszögével három méterrel a felszín alatt őrzi a halottak csöndjét. Középen szökőkút, annak kőtulipánja a kegyelet koszorúit jelképezi. Körül az árkádok alatt tablók sorakoznak: helyzet egy órával a csata előtt; a mohácsi csatasík, ahogyan a török miniatura festők látták: a pusztuló Magyarország; a Mohács utáni helyzet, amikor Szapolyai János és I. Ferdinánd is királya lett az országnak; a csatatér föltárása ; Török—magyar háborúk a képzőművészetben. A hátsó lépcsők az emlékhely hét-nyolc hektáros parkjába vezetnek. A látvány lenyűgöz, megállásra kényszerít. Körkörösen gondosan nyírt tujasövény, azt fiatal erdő övezi. Az előtérben művészi faragású faszobrok, sírjelek, fejfák, kopjafák. Ahány van, anynyi változat és forma. Ahogyan a kapu vagy a díszkút is hordoz gondolatokat, ezek az alkotások szintén tűnődésre késztetik a látogatót. Az egyik alföldi hagyományokat rögzít, a másik erdélyi ihletésű, a harmadik -tengerentúli totemoszlopra emlékeztet. A legelső kopjafán a fentebb már idézett József Attila-sorok. A következőn Berzsenyi-idézet. Néhány közülük széttárt karú, megfeszített öklű emberalaknak vagy talán keresztfának tűnik. Mélységes fájdalmat fejeznek ki a megdőlt oszlopokon fuldokló, üvöltő szájú lovak. Csak sajnálni lehet a 20 esztendős, magára hagyott Lajost és Tomori Pált. Fölemelnek azonban a keményfába vésett Vörösmarty-mondatok: „megfogyva bár, de törve nem ..." Mintegy 150 méter kerületű, friss koszorúkkal ékesített közös sírhalom rejti az elesettek csontjait. A domb mögött harangláb, amelynek kicsiny harangja 15 ezer elesettért szólhat. A hátsó traktus faragásai sorkatonákat, vezéreket, papokat idéznek, s talán Kanizsai Dorottyát is, aki siklósi jobbágyaival temettette el a hazáért életüket áldozókat. * Jönnek csoportosan, magányosan a mai magyarok, hogy fejet hajtsanak a hősök emlékének. Hosszan időznek a különös hangulatú gyásztéren, meg-megállnak a kavicsos sétányokon, újra körüljárják a pázsitos tömegsírt mielőtt maradandó élménnyel távoznak. Kár, hogy nem vihetnek magukkal szöveges ismertetőt. Sajnálom, elfogyott — mentegetőzött az emléklapárus. Sokan szintén sajnálják. F. Nagy István Gazdag a Volán MHSZ Eredményes tevékenységről adtak számot nemrég megtartott közgyűlésükön a szegedi Volán MHSZ szervezetének tagjai. A Kalapos István szervezeti titkár előterjesztette beszámolóból kitűnt: ez évben fokozott gondot fordítottak a klubtagok számának és a foglalkozások színvonalának növelésére. A tartalékos klubban tevékenykedők számára honvédelmi utóképzést, magas szintű előadásokat, technikai bemutatókat, laktanya-látogatást szerveztek; a foglalkozásokat korszerű szemléltető eszközök felhasználásával tették vonzóbbá, színesebbé. Megrendezték a tartalékosok vállalati versenyét, és három csapattal beneveztek a városi-járási döntőbe, ahol a 24 lehetséges közül a 4., 6., illetve a 9. helyezést érték el. A szervezet lövészklubiának tagjai kiemelkedően gazdag sokrétű tevékenységet fejtettek ki az év eddig eltelt időszakában. Fő feladatuknak tekintették a honvédelmi nevelőmunka fokozását. A Körösi József Szakközépiskola tanulóinak segítséget nyjtottak a lövészeti foglalkozások levezetésében ; oktatási anyagokat, fegyvereket, lőszert, szemlél" tető eszközöket biztosítottak a részükre és mint kijelölt bázisklub gondot fordítottak a bevonulás előtt álló sorköteles fiatalok katonai előképzésére. Köze] hatszáz dolgozó részvételével megrendezték a szocialista brigádok közötti tavaszi és őszi lövészversenyt; részt vettek a Vörös Hadsereg emlékversenyen, ahol a Dudok Béla, Varga István, és Simon István összeállítású férfi pisztoly. illetve a Simonné Juhos Ibolya, Dávid Lászlóné és Kasza Lajosné összetételű női pisztoly csapatuk I. helyezést ért el. Élmezőnyben végeztek az összetett honvédelmi verseny városi döntőjében is; I., II.. III. helyezéseket értek el a Májusi Kupa lövészversenyen, ahol csapatban a II. helyen végeztek. Dobogóra álltak a klub tagjai az Alkotmány Kupa és a szakszervezetek rendezte városi lövészversenyen is. de a minden eddiginél legnagyobb sikert a Volán Tröszt szervezte XI. klubélet -szervezetében Volán Kupa lövészversenven aratták, ahol 70 köregység előnnyel álltak a dobogó legmagasabb fokára, és birtokukba vették a Volán Kupát. Említésre méltó, hogy a versenysorozaton belül a klub női légpisztoly és férfi sportpisztoly csapata, (Kasza Lajosné. Dávid Lászlóné, Simonné Juhos Ibolya, illetve Hankó Mihály, Dudogh Béla, Szeberényi László) országos bajnoki címet szerzett. Kevesen tudják, hogy az ország legjobb rádiós klubja a Volán 10. számú Vállalat MHSZ-szervezete keretében működik, rövidhullámú és rádióiránymérő szakosztály" lyal. A klubtagok ez évi tevékenységét dicséri, hogv elnyerték a Szeged Kupát és a megyei versenyeken a legjobbak voltak. Kimagasló eredményeket értek el az országos bajnokságon is; az RH-s és URH-s fiú egyéniben másodikok, az RH-s leánv csapatban, valamint az RH-s és URH-s férfi egyéniben elsők, az URH-s férficsapatok versenyében másodikok lettek. Ide tartozik még. hogy a rádiós klub, amely ez ideig elég mostoha körülmények között tevékenykedett, a lehetőségek keretei között egy kicsit több törődést, anyagi ráfordítást érdemelne. Hogy ez nem lenne hiábavaló, bizonyítják az eddigi kiváló eredmények. I. A. Újítással kevesebb üzemanyag Hamarosan olyan újítást vezet be a Volán l-es számú vállalata, amelynek segítségével tekintélyesen csökkenhet a ZIL-teherautók üzemanyag-fogyasztása. A vállalat — a népgazdaság, s a saját, érdekeit figyelembe véve — az utóbbi időben következetesen kutatja az energiatakarékos megoldásokat. s e törekvést, az újítók is segítik. Egy nyugdíjas szakember, egykori művezető, Pálfi Gyula most régi — de akkor el nem fogadott — javaslatával hozakodott elő. Újításának lényege: Rgy betét segítségével többletlevegő jut a porlasztóba, így kedvezőbb lesz a benzin-levegő keverék összetétele. ' ez pedig természetszerűleg a fogyasztás csökkenését eredményezi. Az újításról - a Közlekedéstudományi Kutató Intézet adott szakvéleményt, mely szerint: a betét alkalmazásával 2,8—4,5 százaléknyi benzinmegtakarítást lehet elérni. A vállalat tíz autójába beépítették a kis alkatrészt, s a forgalmi kísérletek is kedvező ered" ménvekkel végződtek. Megkezdődhet tehát az apró és egyszerű berendezés sorozatgyártása. Erre a Mirköz Szövetkezet vállalkozott. s kész arra, hogy november végére legyártsa az első szériát. A számítások szerint a fogyasztáscsökkentő betét ára egy-másfél hónap alatt megtérül. A kis szerkezet nemcsak a ZIL, hanem egyéb típusú teherautókba, sőt néhány fajta személyautóba is beszerelhető. Külpolitikai előadás A Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága', a TIT Csongrád megyei nemzetközi politikai szakosztálya és Szeged városi szervezete, valamint a Bartók Béla Művelődési Központ előadássorozatot rendez Jelenségek a nemzetközi életben címmel. A programsorozat harmadik előadásóra ma, kedden este 6 órakor kerül sor. Ónody György, a Magyar Rádió rovatvezetője tart tájékoztatót a közel-keleti térség problémáiról és azoknak a világpolitikára gyakorolt hatásáról. r Útmutatók az új lakáskóclexhez — Hogyan állapítják meg a lakbért? — Kik kaphatnak szociális bérlakást? — Mit jelent a fiatalok fokozatos lakáshoz juttatásának elve? — ilyen és ehhez hasonló kérdések hallhatók azóta, hogy október elején közismertté vált az új lakásügyi rendelkezésekről szóló határozat. A minden részletre kiterjedő ismeretszerzést, az alapos tájékozódást segítik majd az elkövetkező hetekben, hónapokban megjelenő, a lakásügyi jogszabályokkal foglalkozó kiadványok. A lakosság először a Magyar Közlöny október második felében megjelenő különkiadásában olvashatja a lakásgazdálkodással kapcsolatos jogszabályokat. A közi. löny különszámát — amely a lakásrendeleteket az időközi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalja — postán megrendelhetik, vagv az utcai hírlapárusoknál megvásárolhatják az érdeklődők. „Mit kell tudni a lakásügyi jogszabályokról?" címmel a Kossuth Könyvkiadó is kiadványt tesz közzé. A jövő év első napjaiban boltokba kerülő, mintegy kétszáz oldalas könyv kérdés-felelet. formájában dolgozza fel a rendeleteket. HAZASSAG Horváth Ottó és Zemencsik Julianna, Molnár Milliós Pál és Bárdos Margit, Gombos György Antal és Bódi Etelka. Bárdos Sándor Istvárn és Tasnádi Aranka, Frányó Sándor József ts Kispéter Ibolya Katalin, Timotity István és Sárdí Gizella. Tóthmihály Tibor és Gyulai Emese Klára, Gárgyán Miklós és Nógrádi Erzsebet. Fodor Tibor Zoltán és Tűrök Anna, Agócs Sándor és Simon Judit, Kis Bálint és Kovács Julianna, Kőműves Nándor és Tótli Ilona Mária, Illés Csaba és Szigeti Edit Erzsébet, Bíró István és Berta Edit. Molnár Endre Gyula és Horváth Marianna. Rózsa Zoltán és Martohosi Edit Emese, Szögi László és Tanács Ilona Anna, ctr. ördög László Péter és Barna Julianna Katalin. Vanyó Sándor ödün és Tusz inger Margit házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Szlrbik Sándornak és Molnár Katalin Olgának Petra Szabina, Szabó János Nándorinak és Koch Ildikónak Anita Ildikó, Szöke-Tóth Mihálynak és Plszmán Irén Évának Árpád, Thébesz Károlynak és Vincze Etelkának Melinda, Polgár Tibornak és Nagy Katalinnak Zoltán, Medovarszki Mályásnak és Medve Katalinnak Roland Mihály, Iglói Ferencnek és Barttia Katalin Klárának Kinga Katinka, Jakab Istvánnak és Nacsa Máriának Mónika, Jójárt Miklós Istvánnak és Varga Katalin Ilonának Lívia. Suti Józsefnek és Hajdú Tündének Róbert. Császár-Putyt Istvánnak és Schefíer Klárának Brigitta, Csoknyal Antalnak sé Schmidt Teréznek Ákos, Pakatyilla Zoltánnak és Gera Juliannának Zoltán. Fodor Józsefnek és Polcsik Editnek Adám József, Balogh Sándornak ,e& Kasza Anna Máriának Gábor Csald! eserapk Sándor. Hódi Sándornak Ás dcskó Máriának Levtnte Imre, Kiss Tibornak és Zádori Erzsébetnek Tibor, dr. Lajkó Károly Ferencnek és Tóth Annának Miklós, Miklós Józsefnek és Horváth Máriának Zoltán Dániel, Molnár Istvánnak és Kovács Gyöngyinek' Adrienn. Illés Istvánnak és Galzó Mária Magdolnának Levente. Gajdacsi Istvánnak és Ambrus Erzsébetnek Esuzsa. Kakas Bélának és Csillág Mártának Béla. Paragl Józsefnek és Ferenczl Etelka Rozáliának Hajnalka, Marancsik Lászlónak és Kocsis-Savanya Évának Adrienn, szilágyi Istvánnak és Kis Borbálának Krisztina, Péter Mátyás Lászlónak és Szabó Irénnek Máté, Tóth Ferencnek és Sziráki Ilona Juliannának Zsuzsanna Ilona, Hatvani Ferencnek és Patócskai Juliannának Tünde, Kiss Józsefnek es Szekeres Arankának Zoltán József. Kovács Zsoltnak és Földest Irénnek Ágnes, Fekete Zoltánnak és Rick Hajnalka Henriettának Andrea Zita, Korom Mihálynak és Hermeez Juliannának Edit. Deli Mihály Demeternek és Födi Piroskának Gábor. Mónus Lászlónak és Pécsi Erzsébetnek Gábor László, Bunes Tamásnak és Szűcs Gizellának Péter, Gyenes Józsefnek és Laezkó Eva Piroskának Eva Orsolya. Lovai Györgynek és Illés Margitnak Péter, Varga Ferencnek és Belovai Gyöngyi-. nek Eva. Kujber Istvánnak és Kuklis Erikának László. KirályGyenge Lajosnak és Márton Erzsébet Lídiának Lajos, dr. Kunsági Elemérnek és dr. Both Zsuzsannának Melinda Nikoletta. Szabó Sándornak és Boldizsár Erzsébetnek Lívia, Szokolay Sándornak és Fejes Editnek Kinga, dr. Sós Józsefnek és dr. Veres Zsuzsanna Ibolyának Irén, Masa Jenő Józsefnek és Mészáros Magdolnának Angéla, Szarvas Illésnek és Kiszel Máriának Judit Ágnes nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Pintér Ferencne Csúri Matild, Sebők Antalné Bozó Erzsébet, Kiss Ernő no Jenei Rózsa, Kurai Károly. Molnár Mihály. Lakatos BÓLa. Tillinkó Ferenc. Végvari József, Huszár Pák Kovács Andomé Bajusz Ilona dr. Gyuris Istvánná Kasza Ilona. MLcsik Istvánné Ábrahám Ilona, Koncz Ferencné Farkas Rozália. Mojzes Sándorrá: Koncsik Rozália ördög Erzsébet, Csonka József. Nyilasi Márton. Horváth István-, nő Gera Etelka, Takács Jenö. Petykó Ferencné Trajer Anna, Nagy Istvánné Cztrok Ilona, Horváth Mihály, Domokos Lajosné Ormándi Jusztiniána, Hunyadi Lajosné Fehér Ilona, dr. Bánsági Ferenc, Jenei Imréné Bende Erzsébet. Hajas Ferenc, Farkas Lajos, Faragó Ferencné Klein Aranka, Farkas-C&amangó Andrásné Daka Rozália Gyuris Kárlyné Adám Mária. Papp Ferencné Lévai Mária. Szalay József Gyuláné Fogas Anna Veronika, Pap Károlyné Szász Razilla, Kovács Anikó Beatrix, Martonosi Ferencné Papp Ilona. Fátyol Józsefne Schramek Terézia. Korom MiháhJy. ördög Szilveszter, Kocsó Páhié BozóJd. Mária Perczei Erzsébet. Szegfű László János, Miklós Zoltánná Barna Mária. Kispál Jenőmé Barkai Margit meghalt.