Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-19 / 245. szám

Kedd, 1982. október 19. Lakóterületi pártvezet Sségek alakultak A lakóterületi pártmunka a lakóterületi pártmunka ja­továbbjejlesztését szolgálja vitásához, ellátják a terüle­<12, hogy megalakultak a te- ti tömegszervezetek pártirá­rületen dolgozó pártalap- nyitásával kapcsolatos teen­szervezetek munkáját össze- dőket. Elősegítik a lakossági hangoló pártvezetőségek, szolgáltatások, az ellátás ja­Fő feladataik közé tartozik, vitását is, beleértve az idős hogy a politikai munka egy- emberek szociális ellátását, séges értelmezése és végre- összesen négy lakóterületi hajtása érdekében irányítsák pártvezetőség alakult meg. és hangolják össze a város Az I. számú titkára Fráter körzeti pártalapszervezetei- György, székhelye a petőfi­nek munkáját; alakítsanak telepi, Acél utcai pártház. A ki megfelelő kapcsolatokat II. számú lakóterületi párt­az állami szervekkel, a tár- vezetőség titkára Bálán sadalmi és tömegszerveze- Miklós, székhelye, a rókusi lekkel, s ily módon is segít- pártház. A III. számú titká­sék az alapszervezetek mun- ra dr. Dáni Sándorné, szék­káját. Feladataik közé tartó- helye a Victor Hugó utcai zik a jó kezdeményezések pártház. A IV. számú párt­felkarolása, az instruktori vezetőség a Rákóczi utcai feladatok ellátása. Emellett pártházban működik, titká­munkájukkal hozzájárulnak ra pedig Onczay Zsolt lett Gímek adományozása Az egészségügyi miniszter üzemegészségügyi intézet címzetes egyetemi tanári cí- főigazgató főorvoshelyettese, met adományozott dr. Piti- dr. Prónay Gábor, a Borsod­tér Miklósnak, a Békés me- Abaúj-Zemplén megyei ta- \ gyei tanács kórház-rendelő- nács kórház-rendelőintézet intézet főorvosának. Címze- osztályvezető főorvosa, és tes egyetemi docensi címet dr. Tóth György, a Bécs­kapott dr. Dudás Béla, a Kiskun megyei tanács kór­Szeged megyei városi tanács ház-rendelőintézet osztály­kórház-rendelőintézet osz- vezető főorvosa, tályvezető főorvosa. dr. Az adományozásról szóló fiaskó István, a Magyar dokumentumokat az érde­Tudomanyos Akadémia sze- keltek ma. kedden veszik át 3 Szegedi Orvostudományi helyettese, dr. Pintér István, Egyetem általanos orvostu­az országos munka- és dományi karának ülésén. Rádiófigyelő Nem a világ vége Szinte mindenkivel előfor- És tényleg megnő, ha való­dúlt, s mindez úgy kamasz- ban pálma. Ezt bizonyítja kora táján történik, hogy Péter László példája is, és a szeretne kivonulni a világ- többi Szegeden dolgozó értei­ből; vagyis megpróbálja miségié. Amit pedig vég­megkeresni az ifjú ember a képp nem tudok fölfogni: a világ végét. És eddig rend- telekommunikáció térhódítá­ben is vannak a dolgok. Ám sa zsugorította össze a vilá­az, hogy egy olyan városra, mint Szeged. s egy olyan iro­dalomtörténésszel kapcsolat­ban, mint Péter Dászló, ezt a fajta vállon veregetfct al- ^s^őí." a'föladathoz mél kalmazzak, mint a rnult he­ten Rádai Eszter tette, seho­gyan sem érthetjük. Ebben a városban akadémikusok él­nek, elég régen, ez a város Nobel-díjast is adott a vi­lágnak. A Bolyai Intézet tu­dósai, az irodalomtörténé­szek. az orvosok világhírű­ek. Szegedet mégis valamifé­le világvégi provinciának be­állítani talán ezért is nevet­séges. Nem tudom, hogy a műsor riportalanya, Péter László kellőképpen megsér­tődött-e, ám annyit sejtek, hogy neki sem eshetett jól az, hogy egyfajta világvégi dobozban helyezte el a ri­porter. Tény, hogy Magyarorszá­gon, ahol a szellemi műhe­lyek érvényes jogosítványai a fővárosra szólnak, nehe­zebb méternyire dolgozni a szel­lem munkásainak. De hogy lehet, azt fényesen bizonyít^ ják. Régóta kuncogok példá­ul azon, hogy olyanfajta fö­lösleges udvariasságra is kényszerült éppen a Magyar Rádió, hogy a vidéki színhá­zak fesztiválját — mi kaba­réműsorokból állt — a nem budapesti színházak feszti­váljának keresztelje el. Fé­lelmetesvilág. Szent-Györgyi Albert és a többi akadémi­kus városát világ végének tartani valószínűleg főváro­si gög, ám igazából nevet­seg. A pálma teher alatt nő. got. Tette kicsikévé. Buda­pest 170 kilométernyire van Szegedtől, a vonat két és fél óra alatt teszi meg ezt a tá­tatlan riporternek, úgy tűnik, fényévek kellenek hozzá. Sajnos. P F. KlSZ-fiatalok a hatékonyabb mezőgazdaságért A napokban elkészült az a központi nyilvántartási rendszer, amelybe azoknak a fiatal agrár szakemberek­nek a nevét vették fel, akik segítséget adhatnak a gyen­gén gazdálkodó téeszeknek. Az egyetemet, főiskolát vég­zett szakemberek, s közülük mintegy 180-an vállalták önként, hogy részt vesznek a KISZ Központi Bizottsága által útjára indított új ak­cióban. A kezdeményezés lé­nyege, hogy az ifjúság' szövetséghez tartozó fiatal szakemberek kezdeményező­készségére, alkotókedvére, tudására támaszkodva ad­janak folyamatos segítséget a tartósan alacsony jövedel­mű termelőszövetkezeteknek. A 180 jelentkező egy része e gazdaságokban vállal ál­landó jelleggel munkát, má­sok pedig egy-egy feladat megoldásában vesznek részt. A hat szövetkezetet — a csobaji Taktaközi, a kistele­ki Magyar—Szovjet Barát­ság. a polgári November 7-e, a lengyeltóti Somogy Népe, a nyírlugosi Szabadság, va­1' int a csömödéri Cserta­j menti Tsz-t mintegy félszáz önként vállalkozó gazdaság közül választották ki. A fia­talok feladata: ezekben a szövetkezetekben hosszú távra megalapozni a nyere­séges gadálkodást. Ehhez részletes, konkrét programot dolgoztak ki, melynek első fejleménye a most elkészült adatbank. A KISZ Központi Bizott­ságának e programjához csatlakozott már a Vízgaz­dálkodási Tudományos Ku­tató Központ KlSZ-szerve­zete és Kalinyin szocialista brigádja is. A VITUKI fiatal­jai társadalmi munkában vállalták, hogv elkészítik a fiat ""r szővetkezéttíék — áz egyébként nagy költségbe kerülő — vízgazdálkodási és meliorációs tervet Ezeken az akciókon kívül a KISZ-esek foglalkoznak a gyengén gazdálkodó szövet­kezetekben munkát vállaló ifjú szakemberek beilleszke­dési, letelepedési gondjainak megoldásával is. A gazda­ságokba kerülő fiatalok vi­szont például megvizsgálják, milyen új tenyésztési, ter­melési, munka- és üzem­szervezési eljárások beveze­tésére nyílik lehetőség. Fel­mérik, hogy a helyi igények és lehetőségek alapján ho­gyan fejleszthetnék a mel­léküzemágakat. (MTI) • ? /u/esz Miklós emlékezete Tíz évvel ezelőtt, 1972. ok­tóber 18-án hunyt el dr. Julesz Miklós Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Szegedi Orvostudományi Egyetem l-es számú belgyógyászati klinikájának igazgatója. Ju­lesz Miklós a Koránj 1-isko­la folytatója volt, Hetényi Géza után vette át a klini­ka igazgatását, s 1959-től 72-ig irányította az intézet munkáját. A hazai klinikai endokrinológia úttörője volt, a bőr steroid-hormon anyag­cseréje terén végzett kuta­tásait nemzetközileg is elis­merték. Ö alapitotta meg a SZOTE endokrinológiai osz­tályát. Színes egyéniség volt, aki nagy gondot fordított az orvostanhallgatókkal és fia­tal orvosokkal való elmé­lyült foglalkozásra, szerette a betegeket, humoreszkjeit a Ludas Matyi rendszeresen közölte. Halálának évfordulóján, tegnap, hétfőn délelőtt ben­sőséges ünnepséget rendez­tek az l-es számú belgyó­gyászati klinikán, ahol fény­képe előtt dr. Varró Vince egyetemi tanár, a klinika lyezte az emlékezés koszorú- nevében szólt. Az ünnepse­igazgatója idézte a tudós ját. Dr. Petri Gábor akadé- gen ott volt dr. Julesz Mik­professzor emberi alakját és mikus, a SZOTE rektora az lós özvegye és családjának orvosi pályáját, majd elhe- egykori kollégák és barátok tagjai is. Nagy László felvétele Dr. Varró Vince elhelyezi az emlékezés koszorúját yezletss peijai Születésnapi köszöntés Hetvenötödik születésnap­ja alkalmából köszöntötték Móra Istvánt tegnap, hétfőn délután a Szeged városi pártbizottság székházában. Móra István 1907-ben, Kiskundorozsmán született, agrárproletár családban. A Tanácsköztársaság ideje alatt még fiatal gyermek volt, de legidősebb bátyjá­nak, Móra Ferencnek türel­mes és érthető magyaráza­tai alapján már ekkor sok minden világossá vált előt­te a parasztság és a mun­kásság helyzetéről. A Ta­nácsköztársaság bukása őt Budapesttől 170 kilo- és családját kétszeresen is ' sújtotta, hiszen Móra Feren­cet. aki a községi direktó­rium tagja volt. kivégezték. Fbben az időben szülőfa­lujában nehéz volt a megél­hetés. ezért 1923-ban Buda­Nem először és nem itt kluziv estjén kifogtam a mi kerrel kamatoztatják rival­füstölög csupán a krónikás: Gregor Józsefünket. Akitől dán túli tapasztalataikat, krónikus dilemma elé állítja megszoktuk bár, rangos tár- Kollai bizonyította, a re­a tévé, ha két csatornáján saságokban forog, ám ilyen cept nem rossz, s kivált az­egy időben azonos karakté- mezőnyben látni-hallgatni, zal rokonszenvezhetünk, rű programokat ajánl. S rá- kivált hazai operakultúránk hogy rendezőként is megma­adásul érdekeseket. Vasár- egyedüli reprezentánsaként, radt „kaptafájánál", tehát nap este kifejezetten bosz- mégsem hétköznapi esemény, színészcentrikusnak, szántott, hogy René Kollo és nem beszélve arról, hogy a Fölidézve a múlt hetet, világsztár vendégei mögött nyugatnémet tévé, a Zt)F, nem szűkölködött kisebbfaj­a kettesen, takarásban. Bo- szilveszteri adásában sugá- ta- meglepetésekben a Kór­humil Hrabal különleges rozza; bízvást jósolhatunk ház a város szélén zárófeje­hangulatú Bambini di Prá- neki további kedvező szél- zete. E sorok írója a múlt­gája ment. Rétegmúsorok? járásokat, immáron a széle- kor már bevallotta, neki Ezen vitatkozhatnánk, hi- sebb világszípadokra. Gre- speciel tetszett, s ezúttal szen a vasárnapi fő-főmű- gor tudniillik új nagyleme- sincs oka visszakozni, mind­soridő nem kifejezetten ilyen zének is egyik parádés szá- össze annyi megjegyzést célokat szolgál: akit vonza- mát, Ozmin akasztófa-áriá- biggyesztene hozzá: tényleg nak a neves operaénekesek, ját dalolta a Szöktetésből, példás, irigylésre méltó kol­akár koncertpódiumon, plá- mondhatom, szenzációsan, lektíva jöhetett össze ott, ne a pesti Vigadóból, ahová ilyen kitűnő művészek kitű- ahol az egyjk ápolónő lako­mégsem hetente futnak ösz- nő produkcióinak kosarában . sze a Metropolitan sztárjai, is kitűnő teljesítménnyel elő- dalmara, a teljes orvosi kar annak általában kedve tá- állni mindennél többet sej^ kivonul. A szerda esti Pro­mad a jó színházra is, mint tet. Neki sincs tehát kisebb tcslánsok, a romániai ma­amit a Bambini kínált: ezért része abban, ha a Bambini- gyar ír(-, székely János Gyu­^ SSZVSZZSSZ pontosabban'5 JTÜSZ itatott drámájának között, eleve csökkentett nála. Sajnálni azért tudom, tévéváltozata, többek között műélvezetet bekalkulálva. mert a tévé e hét végére azt a nem kisebb horderejű Szerencsém volt Kollo ex- akarva-akaratlan kisebbfaj- kérdést hagyta a nézőben, ta fesztiválját, rendezte meg , . , . , . . , a vezető vidéki színtársula- lehet'e vertanusugot vallal­toknak, s a felhozatalhoz ni olyasmiért, amiben nem sorolt Gazdag Gyula filmje, hisz az ember. Czigány zömmel kaposvári színészei- György műsora (Zene vers, vei. Előző este tudniillik . . éhá párbeszéd) ugyancsak „összeesett" Fey- canc es 7le,la"W Paroeszea) deau és Örkény István A kötetlen kötöttségével tanú­Tökfilkó és a Vérrokonok: sítja, jó műsorhoz elég le­az előbbi tévéjáték forrná- het az is, ha azonos hullám­jában vonultatta föl a teljes hosszon gondolkodó érdekes kaposvári teátrumot, az embereket hív meg a nyil­utóbbi pedig felvételről köz- vánosság asztalához. Egészen vetítette a szolnoki szín- nagy ötlet ebben a formá­ház korábbi előadását, S jában — eleven történelem minthogy amaz számított és napi idegenforgalmi an­önálló tévés produkciónak, zjksz — A világ nagy vá­mellé voksoltam, nem utol- rosai sorozat, ahonnan most sósorban, mert új oldaláról Párizs volt soron; a vasár­mutatta be a neves színész nap estj kettesen pedig vég­Koltai Róbertet: rendező- re bővített kiadású a Tele­ként. Kaposvári szisztéma sport, régi tömegigényt szol­ugyanis az is, hogy a tár- gálva: élő beszámolókat ad­ni a legfrissebb hazai és a külföldi eseményekről. pestre költözött, ahol néhány év után — 1926-ban — be- Képünkön: dr. Székely Sándor, az ünnepeli Móra István kapcsolódott a munkásmoz­galomba: 1929-ben lett a párt tagja. Móra István bu­dapesti pártszervezete kap­csolatban állt és együttmű­ködött a kiskundorozsmai Szociáldemokrata Párttal. 1945-ben került ismét vissza szülőfalujába, s ekkor kap­csolódott be a helyi párt­szervezet munkájába. 1945­től 1960-ig dolgozott a rend­őrségen. és Gyárfás Mihály Lelkiismeretes és harcos Mihály titkár köszöntötte, s mozgalmi munkája elisme- nyújtotta át az ünnepeltnek réséül a Szocialista Hazáért az MSZMP Csongrád megvei Érdemrenddel, a Közbizton­sági Érdemérem arany foko­zatával és a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremmel tüntették ki. Hetvenötödik születésnap­ján Móra Istvánt a tegnapi ünnepségen a megyei párt­bizottságának emléklapját, A Szeged városi pártbizott­ság nevében pedig dr. Szé­kely Sándor titkár üdvö'.oit.r az ünnepeltet, és adta át a városi pártbizottság Lenin­plakettjét, valamint a szeg­sulat vezető színészei időn­ként föladatokat kapnak rivaldától innen, hátha si­N. I. bizottság nevében Gyárfás fücsokrot. Szovjet kiállítás Könyvkiállítást nyitottak nagyíj Danyilovics Komkov, meg hétfőn a Magyar Tudo- a Nauka igazgatója és mányos Akadémia Roosevelt Juozasz Ionovics Marcinkja­téri székházában, ahol a vicsjusz, a Litván Tudo­Naukának a Szovjet Tudo- mányos Akadémia központi mányos Akadémia kiadója- könyvtárának igazgatója is. nak és a Litván Szocialista A kiállított könyvek a tár. Szovjet Köztársaság Tudo- sadatom és a természettu­mányos Akadémiájának dományok szinte majd min­mintegy 600 új kiadványát den ágazatában ismertetik a mutatják be. A kiállítás legújabb kutatási eredmé­megnyitóján jelen volt Gen- nyeket, \ 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom