Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-04 / 207. szám

- Szombat, 1982. szeptember 4. w Korhadt fakeresztek J

elképesen a sorsa azoknak, kiket Kpssuth a szent küzdelem idején a névtelen félisteneknek nevezett. Ha idővel a kegyelet át is váltotta ezeket kökeresztekre — napjairmra egyre kevesebb lesz ezeknek a „jelzett" síremlékeknek a száma Elfelejtett "honvédtábornokokról olvasunk lapunk július 31-i számában. S ha ehhez csatoljuk a Magyar Nemzet augusztus 10. szamában a „Tisztelt Szerkesztőség!" rovatban a jeltelenül pihenő és elfeledett hadmérnök tábornokról írottakat. sajnálattal állapítjuk meg. hogv a felejtésben nem az utolsó Csongrád megye. Szóban forgó, tragikus sorsú. Gyulai Gaál Miklós tábornok Szegvár szülötte (1799; meghalt 1854. nöV. 3Ó-án Pesten). Répásy Mihoiy (!) pedig (névaláírásán így olvásható!) ha nem is a bölcső. de a koporsó iogán ezé a városé. Répásy ugyanis nem Nagyváradon (mint a lexikonok tévesen közlik), hanem Kemecser. látta meg a napvilágot, s nem 1789-ben. hanem az ottani református egyház anyakönyvi bejegyzése szerint 1819. szeptember 22-én! Ezért engedtessék meg. hogy a kutató kiegészítő adatokat nyújtson Vass László cikkéhez. A Répásy család kemecsei. ún. Niczky kastélyában nőtt fel Mihály. testvérével. a későbbi kitűnő állattenyésztővel. Sándorral. ahol nevelőjük 1831—32-ben Erdélyi János. a híres népdalgyű.nő, költő és kritikus volt. Miháiv katonai pályára lépvén, hadnagy korában báró Jellasichcsai együtt szolgált. 1848-ban már a Galíciában állomásozó Wurttemberg huszárok ezredese (őrnagya?), ugyanott, ahol tiszttársa a Petőfi cserkoszorúzta Len key János is. Mindkettőjüket a magvar szív érzése hozta haza idegenből Már ezredes a pákozd—sukoró—velencei. majd a schwechati csatában November I-én. Perczel Mórral együtt nevezik ki tábornoknak. A 32 tagu tábornoki karban rangsorban az ötödik, jóllehet korára nezve <*sak a huszonhatodik. Füzesabonynál. Poroszlónál Görgey Tisza mögé vonulását fedezi. Bátor katona a csatasíkon, tapusztcit férfi a tanácsban. Nevet nem őrzik győztes csaták, peúig csaknem mindenütt ott van. hol a nép igazát kell bizonyítani A tervezésre rendszerint őt szólították fel. Volt lovassági fe'ügyelő, a tartaléksereg parancsnoka. Jó munkát végzett 1848 október 30-tól kezdve, mint a minisztérium V.. úioncozási és pótlovazási osztályának elnöke 1849 máiusátó] „gyakorlatilag" csaknem ő vezette a hadügyminisztériumot. Szerepét legiobban Kossuthnak egv Görgeyhez írt levele világítja meg: „ .. oly bővéber, van-e a jó huszártiszteknek. hogv lóvásárlás végett most ezeket elküldheti az ellenséa elöl •?" Görgey válasza: „ . .. Répásat azért ajánlottam mert öt mostani hivatalára legallcalmasabbnak ösmérem s meggyőződésem. hogy a jó organiz'iíó most többet használ a hazának. mint két jó vezér ..." Még Debrecenből. 1849. máj. 10-én. köszönetet mond Szeged városa lelkes tanácsának „azon hazafias készségéért, miszerint ámbár fiai közül 3000 egyén vesz részt szabadságharezunkban. mégis nem várva felszólítást, nem a reá eső 138 újonezot, hanem a régibb kivetés szerinti illetőséget siet a szabadság védeL mere újabban is felajánlani". (550 újoncot.) Tragikus sorsát, temetését. a síremlék sorsát ismerteti cikkíró. Itt csak annyit: ha életben marad. Haynau bizonnyal fölköttette volna Aradon. ..Az egész küzdő magyar qeneralitásban az egyetlen. kiről elmondhatni, hogy boldog. Ugyanis... még akkor húnyt el. midőn remélheti. hogy az ügy. mellyen egész lelkevel csünge, bukni nem fog .. ." Kortársai így méltatták. Szabadságharcunkról szóló óriási irodalom csak idézi a tábornokot. néhány sorban, gyéren csorog a róla való emlékezés, öszszefüggő. hiteles ismertetés még máig js hiányzik róla. Arcképe sem ismert. Az aradi ereklvemúzeum őrzi néhány személyes tárgyát (?). Az anekdotázó Jókai a magyar huszár megtestesülését látta Répásy tábornokban. Az általános magyar történetírás feladata az ..elfeledett" tábornok „rehabilitálása". Helyi történetírásunk feladata lenne Répásv szegedi működésének feltárása. (Pl. Répásy Antónia szegedi tanácshoz intézett levele körülményeinek vizsgálása: a honvédsegélvző egylet viszonyulása síremlékéhez: miért őrizte kegyelettel Bundári Zsiga cimbalmos a tábornoktól kapott 100-as Kossuth-bankót stb. stb.) E sorok írója a 70-es években járt Kemecsén (Nyíregyháza köze'ében). ahol Kozma Sándor tanár személveben a Répásy-hagvománv lelkes pártfogóiára talált. Azóta talán már úttörőcsapat is viseli szülőhelyén a tábornok nevét. De ez még kevés ... Ami az emlékezést illeti, évente egv-egy TIT-előadásban főleg az ifjúságnak. mindig történt emütes Répas.vról. A múlt évben a rád'óriporter is ott állt sírjánál, a belvárosi temetőben. De hát — verba volent... A szavak elröppennek! \ síremlék eredeti formájában áll mP is. Az 1950-es években a szeged! III. ker. tanács felújíttatta. Az emléktábla ma már azonban igen rongált állapotban van Váriuk. míg egészen elporlad? Megérett arra. hogv a múzeum kőtárában nyeríen elhelyezést a síron azt egy ú.i emléktatiával pótolva. Ami az utcaneve; illeti, a Móravárosban a jelenlegi Répás utca többször is viselte a Repási—Répásv elnevezést. (L. Péter L.: Szeged utcanevei 302—3. o.) Bizonnyal nem lenne kegyelet-, vagy hagyománysértés (s a posta is beleegyezne!) Répás János egykori névadó utcalakosra nézve, ha az utca véglegesen a honvédtábornok nevét viselné. Végezetül: mostanában folyik a helyi temetők síremlékeinek feltárása irodalmi-topográfiai szempontból. A belvárosi temetőben az eddigi kutatás szerint a következő (többé-kevésbé olvasható föliratú) 48/49-es síremlékek találhatók: Bauernfeind Gyula honvéd (1830—1848). díszsírhelyen!; Bárkányi Benő honv. tisztn. szenttamási hős (1830— 1918/: (?) Czetz Péter főhdgy. (1820—1910): Debreczeny Ignácz fhdgy. ..két világrész hőse" (1822—1913); Raggambi Fluck Ferenc sótárnok. főhdgy. (1829— 1913); Halasv Ede hdgy. (1828— 1893); Kapcsánd.y Károly honv. (18S0—1911): Kubissy János közs. iegvző. fhdgv. (1817—1889): László (Laász) Flórián fhdevj (megh. 1888): Mészáros Lajos kir. jbíró, honv. tiszt (?): (') Pottvondv Laios d'Este százados (1824—1918): Regdon Mihály főhdgy. (1819— 1896): Réoásv Mihály honv. tábornok (1819—1849) (2. honv. miniszt. tisztviselővel együtt eltemetve) : Schvartz Ferenc pü. titKúr. hdgv. (1829—1904); Takács Miháiv kir. ibíró, 1861-ben Szeged tanácsnoka (1822—1875). Ezek a síremlékek maradtak napjainkra. Őrizzük, hogy unokáink is emlékezhessenek ráiuk! CSONGOR GYÖZÖ Pecsét nélkül T

izenhat család összetanakodott Alsóvároson, hogy két utca könyökében csatornát épít magának. Régtől fogva városi föladatnak tartjuk az ilyesmit, várhatott volna, amíg valamelyik tervben rá is sor került volna. Aki azonban tudja, hogy még peremkerületnek sem nevezhető városrészeink csatornázatlanok, hamar kiszámíthatja. várni lehet, de nem érdemes. A Tisza Lajos utca és a Dobó utca egy darabján a tizenhat család nem várt tovább. — Miért? , — Gusztustalan lenne. ha mindent leírna. Régi házak is vannak itt meg újak is de mindegyikben igyekeznek a lakók kényelmes otthont létrehozni maguknak. Építettek fürdőszobát. bevezették a vizet, de a szennyvizet elvezetni nem tudták. A derítő és szikkasztó itt nem jó, mert annyira mélyen fekvő területen lakunk, ha valaki bent leereszti a vizet, megnézi lent mikor buggyan elő. Ráadásul itt csak kétszintes épületet szabad emelni, még több vízre lenne tehát szükség. Tudok családot, ahol nyolc éve nem használhatják berendezéseiket. Fehér Gvula mondja ezeket, az egész vállalkozás szervezője. — Ilyen még nem volt. — Egy szóval se mondom, hogy könnyen ment. A 215 méter csatorna körülbelül 300 ezer forintba kerül, úgy indultunk, hogv fizessen be mindenki 18 ezret. Győzködni nem kellett, csak kivárni, amíg mindenkinek lett ennyi pénze. — Kimondták, hogy csatornaépítő szervezetté alakulnak? — Nem mondtunk ki semmit, csak két tanú jelenlétében öszszeszedtük a pénzt. Mentünk vásárolni, igen sok helyen megkérdezték, kik vagyunk, mit akarunk. Betoncsövet, maszeknak? Hol él maga? Megrendelő pecsét nincs? Mondtam, nekünk egvik sincsen, csak készpénzünk van. Szó se lehet róla! — Mégis lett. — Nagy kerülőkkel. Mentem Dorozsmára, Makóra. Félegyházára. amíg végül Sándorfalván találtam háromszázas csöveket. A négyszázasokat már a szegedi TÜZÉP is tudta adni. Újra elindultam aknamagasítót keresni. Csak vállalatnak adhatunk! Én nem értem, miért van az. hogy minden kapható, ha vállalat építi be a mi utcánkba, és azonnal nincsen, ha mi magunk akarjuk. A rendeltetése ugyanaz. Akkor sincsen. — Mégis lett. — Az aknára födél is kell. Hogy jön ahhoz eev maszek, hogv öntöttvas aknafödelet rendeljen. Pesten kellett kilincselKatona Judit Torzó 0 virradat ne eits el engem, ne keüien gondot reitegetnem. megvakult fa kiált a kertben. Éi csapódik az ablakomba. Madártestéi könnven bezúzza s gubbaszt. Kezemben csillagtolla. A kéregető szükség bezörget. Bő zsák iában hosszan keresgél s gyorsan elrejti, mit letettél. Motvognak az alvó virágok álmaikban. Míg rázom őket arcuk lehull. Tudom, hogy ősz lesz. Lakatos István Felejteni' Még visszataszítasz egvszer a magánvba. óh. lesz-e akkor velem valaki? Szép szemed félek elfelejteni, lecmianék az lenne annak ára. S ha nem leszel már. óh te százszor drága, milv poklokba fog sorsom eiteni? Szép szemed félek elfelejteni, mert ellepne éveim árvasága. Ha feledném, iéghegvek némasága, nagv. mozdulatlan tavak hallgatása. lenne életem holtak szemei.. Nem volna több nyomod porszemnvi. bárha lennél már csak virágok tarkasága: szerelmed félek elfelejteni. * \7. év legszebb verséért Járó Graves-tliijal idén Lakatos Istvánt tüntették ki. Versét ehböl az alkatúmból közöljük. nünk. hogy Vásárhelyen megvehessük. — Mi volt a módszere? — Ahol kérték a pecsétet mindig mentem az igazgatóhoz. Hatvankilenc éves vagyok lathatta mindenki, nem játékszernek viszem. Elmondtam, hogy járványveszély is fönnáll, és azt. hogy nagvszerű dolog, ha tizenhat család összetart Mindenhol azt mondták, ilyenre még nem volt példa. Én meg azt mondtam, attól még lehet jó. — Honnét vették a szakértelmet? — A KEVIÉP emberei segítenek. Szombaton és vasárnap mindig itt vannak. — Szívességből? — Megfizetjük őket. Varga Tibor a legfőbb irányító, őt is megkérdeztem. — Hogyan kerültem ide? A keresztkomámék itt laknak. ők érdeklődtek, mit lehetne csinálni. — Azt hallottam, nagyszerűen dolgoznak. ' — Azokat hívtam, akik nem kerülik el a munkát. Jelentkezett más is, de a többiek viccel ütötték el: csavargókból jól el vagyunk látva. — A segítők? — Mindig többen vannak, njint amennyire számítottunk. És dolgozik mindenki. — Ügy látszik, nem tanulták meg. hogv a laoátnvélre támaszkodni is lehet. Honnan vették a markolót? — A vállalatunktól béreltük. — Senki nem szólt érte. hogy maguk magánakcióba kezdtek? — A főnökségre gondol? Nem. Csak arra intettek bennünket, gépre, szivattyúra vigyázzunk. Hogyne vigyáznánk, máskor is mi dolgozunk velük. — Milyen az anyag? — Mi már ilyet nem használunk. A kétméteres, gumitömítéses cső sokkal jobb, mert egy mozdulattal össze lehet csatlakoztatni. — A végén kiderül, nagynagy utánjárással olyan csöveket tudtak szerezni, amit más már meg se vett volna? — Jók ezek is, csak a munka több velük. Még egv tisztázni valónk van. Miért csak ekkora darabon csatornáznak? Az utca többi lakójának ugyanolyan súlyos a gondja. — A cső nem bújhat ki a földből, a terepviszonyok többet nem engedtek. A gyűjtő csatorna mélységét figyelembe kellett vennünk. — És ha később akarnak ve' zetni a többiek? — Másik csatornába kell csatlakoztatniuk. Szakemberek tervezték ezt a munkát, hivatalosan jóváhagyták, senkinek a későbbi esélyét nem rontjuk vele. — Mikor lesz készen? Augusztus 20-án kezdtük, és szeptember első vasárnapjára be is akarjuk fejezni. Igaz. példa nem volt ilven összefogásra inRtu HORVÁTH DEZS0 Szilánkok Nem a világ lett annyival roszszabb. Sokkal inkább a hírközlés javult meg napjainkban. * A meg nem értett nők között sok olyan akad akinek szégyenkeznie kellene, ha megértenék. * Egy pesszimista és egy ootimUta a sivatagban él: az optimista azonban egy oázisban. * Az akupunktúra az. ha valaki kést döf a hátadba? * Fiatal korunkban feje tetejére akarjuk állítani a világot. Később tán mi állunk a fejünk tetejére. hoav alkalmazkodjunk hozzá. * A felfelé vezető út első lépcsőfoka: a szomszédod feje. * A paraszt veti a füvet, az aoronómus vedig a növekedését is hallja. * Az ember néha könye bben érheti el a maga plafonját, ha térdre ereszkedik.