Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-04 / 207. szám

Szombat, 1,982. szeptember 4. Rómáról jut eszembe... A görbe fal 95 A vidám, mosolygó sétálódombnak. a Pinciónak szóró] szóra is, meg átvitt értelemben is van egy gótét oldala; tudniillik az a magas fal. amely a Pincio-kaputól a Popolo-kapuig vezet, de nem egyenes vonalban, hanem ittott görbén, ezért hívják a rómaiak görbe falnak. A fal is és a mellette húzódó földsáv is vérrel van áztatva és sok szomorú történelmi esemény fűződik hozzá. Már i. e. 272-ben a mai formájában állott. Aurelianus császár vetette körül Rómát hatalmas falakkal. Amikor 536-ban Belizár megerősíttette az omladozó, málló falakat, hogy a várost a gótok ellen védje, a restauráláskor a fal egy olyan pontjához értek, ahol a legjobban rászorult a felújításra, lévén rajta hatalmas repedés. Belizár emberei itt megmakacsolták magultat, ts pem akarták a munkát folytatni. A legenda szerint tízt. Péter jelent meg egyiküknek és megígérte pártfogását, rnfcg azt. hogy ezen a ponton o véd' 3 falat. Elég volt ez a halandóknak ahhoz, hogy hozzá se merjenek nyúlni. f urcsa összejátszása a kitalálásnak és a véletlennek, hogv a gótok ezen a ponton meg se kísérelték, hogy a városba betörjenek, mert nem vei' ott senki. Sok legenda fűződik még a görbe falhoz. Sokan azt tartjak. hogy a tövében volt a gonosz Néró császár sírja. tEgyébként öt-hat helyet is megneveznek a rómaiak, ahol Néró el van temetve. Ez minőig attól függ. hogy a városnak melyik részén kérdezősködik az ember.) Az is igaz és szomorú, hogy e fal tövében temették el valamikor a gonosztevőket és a „szegénv bűnösök" holttestét, főleg azokét, akik szentségek nélkül haltak meg. Itt lelt végső menedéket egy fiatal házaspár is. akik a kar noná rik filtott szektájának tagjai voltak, és halálra ítéltettek. Egész Róma teljes szívvel melléjük állt, sírjuk pedig hosszú ideig zarándokhely lett. E ..sötét" helv romantikus varázsát növelte az itt elkövetett sok öngyilkosság: aki megunta az életét. ledobta magat a görbe falról. Annyi öngyilkosságot követtek el. bogv az ilyen célból leggyakrabban látogatott helyeknél dicthálpt feszítettek ki a hatóságok. hogv megakadályozza* .az öngyilkosjelölteket tettük elkövetésében. Az évek során erősen megrongálódott falakat mindig restaurálják, vigyázva azok eredeti formájára. Annyi bokor. virág és dús kúszónövény veszi körül, e falakból mégis valami nyomasztó, mélabús atmoszféra árad. TIMÁRNÉ JVIAKKAR ERZSÉBET Fafaragó iskola Székelyudvarhelyen „Valamely nemzetiségnek, melynek sorsa történelmileg úgy alakult, hogy saját nemzetének keretén kívül él feladata a hagyományok ápolása, a való világ feltárása, a gyökerek felmutatása". Ars poeticájának vallja Sütő Andrásnak e gondolatát Orbán Aron, aki 1973-tól fafaragó iskolát vezet Székelyudvarhelyen. Kétéves kurzusán olyan tehetségeket képezett, akik a megszerzett mesterségbeli tudásukkal a népi hagyományok megbecsülésére és őrzésére nevelnek — szobrászattal. Orbán Aron Felsőboldogfalván született 1927-ben, s gyermekkorában lett a csiksomlyói fafaragó Iskola tanulója. A tehetségkutató mozgalom révén került Kolozsvárra, ahol 1955-ben kapott, diplomát a Jon Andreescu Képzőművészeti Intézetben. Már egyetemi évei alatt részt vett kiállításokon. Műveiben minden idegszálával szülőhelyéhez kötődik. A Kopjafát faragó fiú cimű faszobrát 1954-ben a Kulturális Minisztérium vásárolta meg. 1955-ben pedig a Csemeteoltó fiú-ja nyert díjat, s a bukaresti városi múzeum megvásárolta. 1959-től tanít és emellett szobrászkodik Székelyudvarhelyen. Orbán Áron témáit az egyszerű emberek munkáshétköznapj; ból, tiszta élményeiből meríti. Ilyen a Faúsztatók. a Hólabdát dobó fiú és a Hegyi pásztor, aki botjára támaszkodva hevesen léo előre nyakában tartva pásztorkürtjet. Büszke tartással néz szembe a világgal, megkötözve is az erdélyi munkásmozgalom kimagasló alakjának. Józsa Bélának a portréja. Egyik főművét, a Székely kariatidát 1969-ben faragta meg. A klaszszikus görög forma a népi faracás hagyományaival egészül ki. tiszta és sűrű architektúrává. Lélektani érzékről tanúskodik több gycrmekarcmása, markáns férfialakjai rönkön ülő favágója. Kőből és faragott kopjafákból szerkesztette meg Orbán Balázs síremlékét, és tartalmas arcmást mintázott Körösi' Csorna Sándorról. Munkásságát 1977-ben súlyos megpróbáltatás (orpantotta meg: részben megbénult, s ezért szobrászi tevékenységét meg kellett szakítania, szerencsére azonban fafaragó szerszámait nem kellett letennie. Azóta gyönyörű csillagés virágmotívumos székek, tékák. bölcsők, lámpatartók, ládák, sulykolok, emberarcú széktámlák kerülnek ki a keze alól. Orbán Áron a rórhániai magyar szobrászat jelentős alakjává emelkedett. Több műve Budapesten, Sass Pálné és Pálffy Károly műgyűjtők birtokában található, s bemutatásra Is várnak, hiszen megbecsülendő életmű darabjai. LOSONCZI MIKLÓS Próbafelvétel A

mint azt klasszikus drámák rendezőknek szóló utasításaiból tudjuk, hajdan hírnökök pihegve szóltak, ha jcttek. Rég volt, szép leheteti. Mostanság a postás jön. nem piheg, unott az arca, azt montíja: távirat, s tartja a markát. Zöld mezőben fehér szigetecske: a nevem meg a címem rajta. Reménykedem. Biztosan jó hír. gondolom, de aztán reménytelenül elbizonytalanodom. Az asszisztens aláírású üzenet egy játékfilm forgatásához kéri a segítségemet, majd arra biztat, telefonozzak neki. A szám hatjegyű. Székesfővárosi tehát. Fél kézzel a cetlit szorongatom, másik kezem rendelkezésemre álló ujjaival a pajeszomat pödörgetem. ami az elmélyült töprengés jele nálam. Tanácstalanság esetén tépkedni is szoktam a halántékom alatt már erősen őszülő szőrszálakat. Játékfilm? És én segítsek? Mi a frászkarikáról szólhat ez a játék? Ha valami újságírással kapcsoiatos dologról van szó. akkor bátran kérhetnének segítséget a szakma valamelyik klasszikusától, vannak Pesten annyian. hogy Andrássy Lajos Szép nemzedékem Enyém! Tied! — osztottunk. Maid: Tiétek! Ütődtünk is — és érdemünk: a vétek ... Neked, nekem, nekünk... A vártán: nekik, nekik ... nekem — s ha árván marad a társ. akkor: neki ítélte erkölcs s jog. az emberi előbb e részt is ... Változó világ formál, formáliuk: csontig belevág kötése még a réginek az úiba. — sebzett anvánk míg görcsökben vajúdva iderakott e földre sorba minket nem is tudta miért, mivégre s mit tett! Éltünk — akár a többiek — s kicsit még másként is tán: a ..kordivat", a mindég ,.közös"-ben élő gondolattal osztott iövő: iussunkból lassacskán kifosztott, mint házat rakó Ös (a tágas otthont zöld-ág alá tetőzte, kertet is vont körébe, ahol végre lenne nvugta .. i s benvelte őt. előbb, a hűvös kriptái kerengek itt még. ám hevít a távlat: lesz még hitünkre egvszer magvarázat, s a vétkesekből lehetnénk a bátor, bár együgyű. de nem csak prédikátor, előfutára — harcosa!? — a kornak. ..envém" s ..tiéd" hol iobban összeforrnak az álmainkkal .. . Ám de nincs miért bánnom, megbánnom — tele ennviért ünneplem ma: ha lányom és veiem e Duna-táion — (szép szülőhelyem, létem tanúja s feifám őre is!) egy iobb haiót már biztos révbe visz. ha: mer. ha tud — akar! — nem lesve vissza hogv ép-e még a híd? s szándéka tiszta! ha: mer taposni ösvényt úi utat. ha téved is! de fel s tovább kutat a csúcsra, hogv maid úiabb csúcsokat hódítson el a féltékeny jövőtől, nos áldom én s köszöntöm is szívemből a rajtam túl-tevőt. a iobb uiódot. mert vallom én. a bölcs, amit kimondott: — „Tövist, ki maga szórt oda. amerre útia visz: panaszra annak nincs joga ha szúria a tövis!" Dunát lehetne rekeszteni velük; néna be sem lehet férni tőlük egy-egy reprezentatívnak (sok kaja. sok pia. plusz ajándék) sajtótájékoztatóra ... Másodállásban költő vagyok. De hát ez sem stimmel... Pest-Budán rövid sorokat egymás alá rovogató pályatársból van vagy kétezer... Miért pont engem? Mi lehet még? Vessünk véget a konzultációnak, mondom magamnak szelíden, s megértően, mert mint tudom. magammal viszonylag elég jól megértjük egymást, telefonozzunk. — Filmgyár — szól egy fásult hang a telefonba. Mondom neki az asszisztens nevét, s a mellékállomás számát. A fásult férfiú kisvártatva kapcsolja is „ számot. Párizsba. Londonba. Fokvárosba, a Falklandokra állítólag könnyű telefonálni. Pestre — nem most tapasztalom először — nehéz. Brummogásokat hallok. hangos neszeket, olyan hangosat. mintha valaki egy vécélanccal hegedülne; csak az aszszisztenset nem hallom rendesen. Abban azért nemsokára megegyezünk a kölcsönös meg nem értés jegyében, hogy másnap elutazom a fővárosba, ahol minden további teendőt megbesaélünk. Coiumbus bátor volt. Magellán nemkülönben — vágjunk neki, mondom magamnak, mert meg szoktuk beszélni a dolgokat, csa* így egyszerűen velem. A barátok tanácsokkal árasztanak el. — Kábítsd el őket. öregem! — mondja Z. — Öltözz fel szépen — ezt tanácsolja K.. aki maga egy koszlott farmerben jár évek óta. s nyílván ezt az öltözéket tartja a pesti elegancia csúcsának. — Végtére is nem akárhová hívnak — teszi hozzá. A hiszékenyebb barátokat kábítom, — Főszerepet kaptam — mondom N.-nek. aki most az egyszer rövid úton bizonyítja, hogy nem is hiszékeny, akkorát röhög, hogy mozogni kezd az armatúra a plafon alatt. Valaki azért mégis bedől. Aranka. Megkér, hogy írjak be az emlékkönyvébe, mert. neki az első hiteles autogramja a jövendő filmsztárjától. Utazom már a hajnali gyorson, s bizton tudom, nem lesz neki. de hát egyébként is van dolgom Pesten, miért ne tudjam meg. hogy miben is kérik a segítségemet és pont egy játékfilmhez. Gyerekség, de velem született kíváncsiságomról nem tudtam leszokni ez idáig ... A címre időben érkezem. Egy álomszép ifjú hölgy az ajtóban. Végigmér. E^pk valamiféle nálam szebb fickóra vártak, gondolom, de ezt kapják, mondom magamban, s hagyom, hogy betereljenek egy szobába. Körben lámpák, huzalok, az asztalon eev üveg hamutartó teteién mikrofon. • — Türelmét kérjük — mondja a szép arcú ifjú hölgy —, nemsokára megérkeznek. Mintha Godot-ra várnék. Kezdem magam furcsán érezni. Egyedül hagynak, mint valamiféle kísérleti állatot. Pislogok, mint a miskolci kocsonyában a béxa. Te jószagú úristen, csak nem figyelnek valahonnan! Lyukánál nem látok a falon. Füstölök, várakozom. Aztán, mintha mennyei trombitaszóra. megérkezik egy kedves mosolyú fiatal nő. Meglehetős ovációval fogadják a különféle zugokból hirtelen előtörő férfiak. Ez már lehet valaki — gondolom, s igyekszem palástolni zavaromat. Mit lehet tudni? Végszóra megjelenik egy iangaléla fiatalember egy kézi kamerával. mire is a későn jött hüigy felbátorít: beszéljek magamról. Már ifjúkoromban (amikor még a kisdobosfelvételhez is szükséges volt írásba adni. hogv apam hivatalnok, anyám pedig presszósnő). szóval már akkor megutáltam ezt a műfajt. De itt? Szemben egy hosszú fiú egy rövid kamerával, jobbról egy élesre állított mikrofon, féljobbra pedig a későn jött nő, egy tűhegyes golyóstollal, és egy engedelmes jegyzetfüzettel ... Mi a frászkaríka történik itt? A tollal magam is tudok bánni. Ebből élek. Valaha mikrofon is volt a kezemben. Akkoriban abból éltem. Ezt nem lehel csak úgy egyszerűen feladni. mondom inkább. És mondom. Igen ám. de itt kérdeznek is. És roppant nehezeket — És mondja, hánykor kellett ahtioz ott. vidéken felkelni, hogy mostanára ideérjen? — Fél hatkor — mondom. (Ez az igazság, akkor keltem.) Árn a hölgy csodálkozik. — Olyan korán? Varok egy picit. Gondolkodom. Ismerek néhány ezer embert, sokan fordítva tették volna fel a kérdést: olyan későn, akkor, hogy ér be a munkahelyére? Veszélyt szimatolok. Régóta tudok a hidrocephaliáról; azazhogy az ország áll egy Budapest nevű vízfejből, s ami nem az: vidék. Vidék a maga sötétségével. korán kelésével, a tehenek farával, meg egy Mucsa nevű helységgel fémjelezve, de a saját bőrömön még nem tapasztaltam. hogy vidékinek nézzenek, a szó effajta pejoratív értelmében. A vízfejre gondolok, s elkezd emelkedni a pumpa; megy az agyvizem — mint borban a gyöngy — fölfelé. Pirosodom, vörösödöm. A kutyára gondolok, aki kilencet kölykezett. Amikor végre elbocsáttatom; megpróbálom rendezni soraimat Az írószövetség ajánlott erre •» próbafelvételre, meg is hívtak. Vidékről hívtak meg. Valószínűleg a statisztika miatt, s fél hatkor felkeltem ezért. Ha tudom előre hogv a korán kelés is a vidékiség kritériuma, lehet, azt mondom, már tegnap reggel feljöttem a fővárosba, bár ahogy ismerem magamat, nem mondtam volna. A továbbiakról, azt mondtákj értesítenek. PETRI FERENC V