Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-11 / 213. szám

8 Szombat, 1982. szeptember 11: HZTDM Zelk Zoltán Dal özlábú. csöppnyi szél szalad, olykor megáll s liheg. Nem táncol már. aludni kész a zőldszoknvás liget Bezzeg, déltáit. mutatta még nagy vaskos lábait, szájtátva nézték a szelek szerelmes táncait Aludjon hát! Borulj reá te ég! s ti fellegek! Tudok is néki altatót, egy régi éneket. Egy régi-régi éneket, kurta kis dal csupán s bolondos is: egy szép legény meghall egy lány után ... Három másik siratta őt három nap — három éj. Kalapja a parton maradt, vitte vad téli szél... Aludj liget! A dal megül fáidnak ágbogán — egy kcra-csillaa bú elő az alkony hajlatán ... (1936) (A költő kötetben meg meg nem jelent verse) Bertók László Megírjuk a szép, régi verseket Beszakadnak a lassú tölgyesek, mint egy vezércikk, magányos a tái. erdő mélyéről nézem az eget sorok között is süllyed a határ. belátható lesz minden, ami fái. megírjuk a szép. régi verseket, s míg a lap alján köröz a madár, sírni vagy lőni egyaránt lehet. de éiiel apróhirdetéseket, csillagokat nyit fölénk a homálv. költemény lesz. hogv csodák nincsenek aki nem csügged, az hazatalál. s hogv a temetőkapun is az áll. nem fejeződött be csak vége lett. A józan észnek nincs szabványa A hídfőkörnyék tervezőinek esete az eldugott zongorakulccsal Hány éve is már annak, hogv a hivatalból érdekeltek nyilatko­zataiban megfogalmazódott az igény a tömeges lakásépítés mennyiségi szemléletének felül­vizsgálatára, a házgyárak rekonst­rukciójával egvütt a lakásválasz­ték bővítésére, a lakásvásárlók szükségleteit jobban szolgáló tervtípusok kidolgozására? Leg­kevesebb öt éve annak. hiszen 1977 végén már az eredményét is kihirdették a paneles rendszerrel épülő lakóházak ésszerűbb ki­alakítására meghirdetett országos tervpályázatnak, öt éve tehát, hogv az akkor második díiial ju­talmazott pályamunka alkotói a DÉLTERV Bertalan Sándor ve­zette tervezőcsoportjának tagjai, bízva a főhatóságok érdemi tá­mogatásában és a beruházók, ki­vitelezők. leendő lakáshasználók közös érdekeltségében, pályázati javaslataikat megkezdték átül­tetni a gyakorlatba, azaz hozzá­láttak a szegedi házgyár termék­családjának. az új tervtípusok­nak a kidolgozásához. (Országo­san elfogadott elvek alapján, a szegediek tevékenységével párhu­zamosan felgyorsult persze a házgyári panel lövőiét .kutató" munka a többi érdekelt tervező­vállalatnál is. Hogv a dél-alföl­diek ió eséllyel indultak a ver­sengésben. azt a tervpályázat második díja jelezte, meg egv nem sokkal utóbbi szervezeti vál­tozás is: a DÉLÉP és a DÉLTERV közös termékfe.ilesztő irodát ho­zott létre.) Aztán a műhelymunka folya­matában érlelődött a koncepció — egves szakaszaiban széles kö­rű szakmai véleményezés igazol­ta. hogv ió úton járnak-e a ter­vezők. Mindez ió ideig egv szak­ma belügye volt — akkor vált közérdeklődésre számot tartóvá, amikor a megvalósulás kézzel­fogható közelségbe került. S itt már az olvasó emlékezetét kell segítségül hívnunk: amikor az úi híd környékének rekonstruk­cióiáról szólva, az úi tervtípusok ottani megjelenését tehettük köz­hírré tanunkban is. A hídfőkör­nyék — kell-e ezt hosszasan bi­zonygatni? — Szeged értékes, a városkép szempontjából is meg­határozó jelentőségű területe. Része a tágabb értelmű Belváros­nak és határos az úi Felsőváros­sal. A tervezési területen vezet át a 43-as fő útvonal, s a kereszt­irányú „főutcának", a Felső Ti­sza-partnak is fontos szerep 1ut a város közlekedési hálózatában. S mindezekhez még ott a Tisza, a vízparti panorámával, a folvóka­nvar hangulatos (vének látváhvá­val. Érthető hát. hogv amikor a hídfőkörnvék VI. ötéves tervi át­építéséről megszületett a döntés, az is elhatároztatott: különbözzék e terület látványában is lakótele­peink eddig megszokott képétől. Egyebek között a beépítés utca­rendszerének megtartásával. az épületek szintszámának „mozga­tásával". a megtartható lakóházak és az úiak közti összhanggal va­lamint azzal, hogv a házgvár úi épületei itt jelenjenek meg elő­ször. Ez az elhatározás is van már vagv hároméves. (Olvasóinknak alkalmuk volt menet közben be­tekinteni a tervezési (olvamatba — legutóbb 1982 júniusában, ami­kor már a beruházási program előkészítéséről adhattunk hirt. Nem titkolva: még mindig sok a kérdőiéi, még mindig nem adható egyértelmű válasz arra a kérdés­re: a házgyári úi termékcsalád­ból. vagv a régi típusokból kez­dődik-e meg 1983-ban az építke­zés. Netán ha keverve. akkor milyen arányban és ütemezés­sel...) Aki most felkapja a feiét. jól teszi. Hát öt év minden építészeti vitájának, egyeztető tárgyalásai­nak. várospolitikai döntésének eredménye ennyi lenne csupán7 Egy minden oldalról, s többször is megméretett elképzelés ilven bizonytalan sorsra iuthat? Azok után. hogy minden lehetséges fó­rumon az új javaslatok megva­lósításáról hallunk, a lakásválasz­ték bővítésében reménykedünk, változatosabb homlokzatokban és utcaszerű épületrendezésben bí­zunk? Azok után. hogv tágasabb nappalikat, étkezésre is alkalmas konyhákat vagv külön étkezőket, nagyobb belmagasságú. tehát nem csupán garázsoknak alkal­mas fogadószinteket várunk a házgyári rekonstrukciótól, hoavan fogadhatnánk el csak úgv egy­szerűen a halogatás hírét? Ho­gyan törődhetnénk bele ötévnyi munka elpocsékolásába? Márpedig, ha sarkítottnak tű­nik is a megfogalmazás, erről van szó: az ígéretek visszaszívásáról. A megvalósulás ígérete kecsegte­tett. öt évvel ezelőtt — s még ta­valy is bizakodóbb volt a han­gulat a DÉLTERV műhelyében. Mára ott tartunk, hogv a hídfő­körnvék tervezőcsoport iának tag­jai egyre csak farag iák. mind­untalan módosítják az eredeti variációt. Már nem bíznak a sa­rokháztervük megvalósulásában, már beletörődtek, hogv a Tisza­parti hat tízemeletes ház folyó felőli földszintiére lakásokat kell tervezniük, kis üzletek, műhelyek helyett. Egyre csökken az esé­lye. hogv az elemválaszték igazán választék lesz az építkezés indu­láskor. s nagv a valószínűsége, hogy a régi háztípusokkal kell továbbra is „sakkozniuk". Az összekapcsolható, s ígv a több­generációs családok együttélésé­re lehetőséget adó lakásokról ta­lán maid később, a leendő la­kóknak — a tervezők által is jo­gosnak tartott — igényeiről még most sem hallani döntéssel egyen­értékű. „ámen" értelmű szót. Ügv tűnik, a paneles program — s itt most az országosan érvé­nyesítendő elvekre gondolok — egyértelműségét lokális érdekek teszik — legalábbis — kétértel­művé. s ha már választani lehet, miért ne a megszokott, a bejára­tott megoldásokat? ... (Igazán „apróság", hogv olvkor maga a főhatóság nvitia ki a kiskapukat! Például a lift nélkül építhető há­zak szintszáma ügvében. A régi Országos Építésügyi Szabályzat földszint plusz öt szint építését engedélyezte felvonó nélkül. Az úi OÉSZ már csak négyet. • És íme. a kiskapu: a régebbi típusait megtartó építő eleve felmentést kap a korszerűsített előírás be­tartása alól. Ne szaporítsuk tovább a kérdő­jeleket! A döntés-előkészítés már ígv is túl hosszúra nvúlt folya­matában további szellemi energi­ák válnának füstté — valahogy így fogalmazható meg tömören a hídfőkörnyék ügvében érdekeltek pillanatnyi törekvése. Ez azonban kétes értékű határozottság. to­vábbra is elodázza annak ki­mondását. hogv egyáltalán kelle­nek-e nekünk korszerűbb megol­dások, kényelmesebb lakások, hangulatosabb lakótelepek. Le­mondás arról, hogy ne csak a mának, hanem a holnapra is gondolva építsünk. Elvesztése annak a szellemi előnvnek. amelv­lyel a dél-alföldi régió öt évvel ezelőtt még rendelkezett. Elpo­esékolása egv lehetőségnek, hogv tudniillik beigazolódjék a szege­di városépítési gyakorlatban a tétel: a paneles technológiával nem iár együtt feltétlenül a szür­keség. az egvformaság. Ám — hogy egv szegedi építésztől köl­csönzött példázattal éliek — a legjobb zongora is csak monoton dörömböléssel szól. ha fedelét le­zárták, eldugták a kulcsot, de a pianistát játékra kényszerítik. „M( vedia dörömbölünk. Mea­áll az ész! A józan észnek, sze­rencsére, méa nincs szabvá­nya ..." PALFY KATALIN

Next

/
Oldalképek
Tartalom