Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-02 / 205. szám

Csütörtök, 1982. szeptember 2. 3 s|l Épül a zápor­tározó .^MLLLÍMPIM Somogyi Iíárolyná felvétele Földgyaluk egyengetik a terepet Rókuson. a Csongrádi sugárút—Rókusi körút cs Ipoly sor közötti területen, a haj­dani Vértó helyén. A Szarvasi Állami Tangazdaság melio­rációs főmérnökségének szakemberei és gépei dolgoznak itt, záportározó helyét alakítják ki. s ez a tó a közelben lakó kisgyermekeknek is örömet okoz majd a téli hóna­pokban. mert korcsolyapályának is alkalmas lesz. sőt még szánkópálya is épül a partján. Ankétsorozat a tanácskozási központokban Vitatéma: a távfűtés Nemrégiben szolnoki új­ságíró kollegánk kérte segít­ségünket: írna a szegedi ta­nácskozási központok szere­peröl. a szervezési módsze­rekről. a más városokban is meghonosítható várospoliti­kai fórumrendszer eddigi tapasztalatairól. Ügy látszik, országos visszhangja van már a szegedi tanácsi poli­tika e hatásos eszközének. Annak 3 szándéknak, hogy a város életének fontos kér­déseiről a szakemberek és a városlakók közvetlenül cserélhessenek véleményt. áttételek nélkül informálód­hassanak eS tájékoztathassa­nak. E céllal szervezik meg az érdekelt tanácskozási központokban szeptember nyolcadikától a távhö- és melegvíz-ellátásról szóló tá­jékoztatókat. alkalmat ad­va az érintett lakástulajdo­nosoknak arra, hogv első kézből kapjanak választ a füiési idénnyel kapcsolatos kérdéseikre, s a legilletéke­sebbnek, a városgazdálkodá­si vállalat távhőszolgáltatási főosztálya munkatársainak címezhessék észrevételeiket. (Itt jegyezzük meg. hogy il­letékesnek. tehát az ankétso­rozatra meghívottnak tekin­tik majd a DÉLÉP-nek. mint garanciális kötelezettséget vállaló építőnek. valamint az épületeken belüli fűtési rendszerek (izemben tartói­nak, az IKV-nak. az OTP­nek és a lakásszövetkezetek­nek a képviselőit! A távfű­téssel kapcsolatos panaszok jo részének okát ugyanis a belső rendszerekben kell ke­resni — s nem a fűtőmű­vekben, hőközpontpkban . ..) A fűtési szezon kezdetét egy hónappal megelőző an­ketsorozatot minden bizony, nyal érdeklődés kíséri majd — hiszen Szegeden minden harmadik városlakó távfű­tőt' lakásban él! Huszon­egyezer családi otthonba jut­tatja el a meleget és a me­leg vizet a szolgáltatóválla­lat 26 fűtőműve és 114 hő­közponUa. Ezek nyári kar­bantartásáról. esetenkénti felújításáról s az úiabb mű­szaki fejlesztési elképzelé­sekről is szó lesz majd a ta­nácskozási központok ren­dezvényein. S persze a vál­lalat képviselői ismételten tájékoztatják majd az anké­tok hallgatóságát a rendele­tekben előírt normákról, a hibaelhárítás gyorsítását szorgalmazó intézkedésekről, a rendszeres és alkalmi hő­fokellenőrzésekröl. az ener­giafelhasználás várható ala­kulásáról. Nem Htok ugyanis: az el­múlt évben az Országos Energiagazdálkodási Ható­ság által engedélyezett nor­mát a vállalat 14.1 százalék­kal túllépte, s ennek alap­vető oka abban keresendő. hogy a szobák 20 fokos át­lagos hőmérséklete helyett általában 22,04 Celsius-fokot mértek. (Ez persze nem je­lenti azt. hogy húsz fok alatti hőmérséklet nem for­dult elő — a panaszbejelen­tések alapján több mint fél­millió forintnyi díjkedvez­ményt adott tavaly a válla­lat.) Annak ellenére, hogy az előírt hőmérséklet egyfokos túllépése 5—6 százalékos többletenergia felhasználásá­val jár. a városgazdálkodási vállalat távfűtési felelősei az idei. október 15-én kez­dődő szezonban is 21—22 fokos átlagot szeretnének biztosítani. Felkészülési ter­vüket is ebben a szellem­ben állították össze — a megelőző karbantartási munkákban az idén nincs lemaradás. Időben elkészül a Bécsi körűt 8—16. számú tömb 250 lakást fűtő új ka­zánja is, s a régiek javítá­sával is jól haladtak az el­múlt hónapokban. Az idei fűtési szezon előtt egyébként — nem a lakók, hanem a vállalat költségé­re — háromnapos próbafű­tést terveznek a város vala­mennyi távfűtőművében, kazánházában. Az október eleji akcióval szeretné a vállalat elejét venni annak. hogy a tényleges szezon kez­detekor derüljenek ki a rej­tett hibák. Az IKV-t, a la­kásszövetkezeteket. az OTP­társasházak közös képvise­lőit előre értesítik a próba időpontjáról, hogy légtdlení­tetlen rendszer, leszerelt ra­diátor. elmaradt javítás miatt ne menet közben kell­jen egy-egy épület fűtését leállítani. Ez az akció, s az október 15-től készenlétben álló műszaki ügyelet (24 órás szolgálat) is bizonyítja a városgazdálkodási vállalat­nak azt a törekvését, hogy nem ellenfele, hanem part­nere szeretne lenni a szol­gáltatását igénybe vevők­nek. (E partneri kapcsolat ellentmondására — hogy tudniillik a legtöbb panasz az űionnan átadott, s még garanciális épületeknél for­dul elő. de a lakók legtöbb­ször a városgazdálkodási vállalatnál, a fűtési díjbe­szedőnél reklamálnak — mindmáig megoldást nem találtak, legfeljebb magyará­zatot adhatnak az illetéke­sek.) A tanácskozási központok­ban szeptember 8-án kezdő­dő ankétok helyéről és ide­jéről lapunk szeptember 5-i és 12-i számában adunk részletes tájékoztatást. P. K. Befejeződött az ifjúsági számítástechnikai konferencia Szerdán befejeződött a Balatont'enyvesen megren­dezett országos ifjúsági szá­mítástechnikai konferencia. A KISZ Központi Bizottsá­ga a Neumann János Szá­mítógéptudományi Társaság ifjúsági bizottsága és a Központi Statisztikai Hiva­tal KISZ-bizottsága által szervezett ötnapos szakmai eszmecsere két feladatnak is eleget tett egyszerre. A számítástechnikai kutatás, az ezzel kapcsolatos gyártás és alkalmazás vezető szak­emberei tájékoztatták a fia­talokat a fejlesztések irá­nyáról, céljáról, az alkalma­zás és gyártás jelenlegi helyzetéről. Emellett több mint száz fiatal. számítás­technikai szakember. köz­gazdász és mérnök is lehe­tőséget kapott arra. hogy ismertesse tudományos fej­lesztő munkáját, eredménye­it a számítástechnika alkal­mazásában szerzett tapasz­talatait. Kerekasztal-beszél­getéseket szerveztek. me­lyek központi témája a kis­vállalkozások. valamint a gazdaságpolitika és az ér­dekvédelem volt. Eljöttek a számítástechnikai ifjúsági konferenciára a nagyvállala­tok is. Tíz hazai gyártó hoz­ta el legújabb termékeit, s azokat működés közben is bemutatta a fiataloknak. A tanácskozás záró ülése az oktatási feladatokkal fog­lalkozott. Történettudomány és ismeretterjesztés A tetemes és mind tartal­mában. mind pedig szemléle­tében és módszertanában megújult történeti müvek száma. gyarapodó műfaii sokszínűsége örvendetes je­lensége a hazai tudományos közéletnek. Nvomban felve­tődik azonban a.kérdés: a tudományos kínálat és a szellemi kereslet találkozik-e közéletünkben, megfelelő ha­tékonysággal formália-e az embereknek a múltról, a ha­záról. a világról alkotott, ké­pét? Segít-e megteremteni a nemzeti önismereten alapuló egységes történelemszemléle­tet. a világban elfoglalt he­lyünk múltjának és ielené­nek helyes értelmezését? 0 A tudomány és az ismeret­terjesztés kapcsolatáról, a közöttük levő munkamegosz­tásról folyó viták reális gon­dokat. tükröznek, de vannak alapkérdések, amelyeket a vi­ta már eldöntött. Ezek közül talán a legfontosabb. hogv miután tudományos ismere­tek terjesztéséről van szó. egyaránt hangsúlyozandó mind a tudományosság, mind pedig annak terjesztése. Az ismeretterjesztés nem tudo­mányos hitelében, hanem ol­dottabb formájában, pedagó­giai és művészi ábrázoló módszereiben. stílusában, pszichológiai megjelenítő készségében különbözik csak a tudományos munkától, ame­lyek az ismeretek elsődleges közrebocsátói. Tehát koránt­sem értékrendbeli, hanem el­sősorban műfaii különbségek vannak közöttük. A nagy tömegekhez szóló kommuni­kálás azonban a műfaji kü­lönbözőség folytán nem ve­szíthét * a tényekkel alátá­masztott tudományos igaz­ságból. mert. ha ezt teszi, at­tól még nem lesz népszerű­vé" a szó igazi értelmében, csupán tudománytalanná vá­lik. Ezzel az embereknek a történelemről alkotott néze­teit nem formálja. hanem deformálja. Ha az ismeret­terjesztés. vagy valamelv művészi alkotás az eredetiség vagy az érdekesség ürügyén a tényeket fiaveimen kívül hagyva árnyaltságától, igaz­ságtartalmától fosztja meg a történelmet, akkor óhatatla­nul történelemhamisításba csúszik át. A teljes szinkron létreho­zása a tudomány és a nép­szerűsítés között irreális igény lenne. Itt a kölcsönös­ségen van a hangsúly, amely­ben a prioritás a tudományé, de neki is figyelembe kell venni az ismeretterjesztő ló­rumok igénveit. az általuk is kutatott területen leltárt úi adalékokat. Elég talán a Századunk című televízi­ós dokumentum-filmsorozatra utalni, amelv a hivatásos tör­ténészek számára is értékes, új tényeket tárt fel Ma­gyarország második világhá­borús történetének számos kérdéséről. Utalhatunk emel­lett Cseres Tibor. Száraz Gvörgv. Simonffv András és mások történeti tárévá mű­veire. amelvek nemcsak szép­írói alkotások, nemcsak a szórakoztatás funkcióiát szol­gáliák. hanem figyelemre méltó történelmi anvaaot is tartalmaznak. Értéküket az is növeli, hogv megjelenítő és pszichológiai. ábrázoló készségük folytán bonyolult eseményeket. személyisége­ket visznek közel nézőikhez és olvasóikhoz, amire a szak­történészek nem képesek. A hangsúly tehát a kölcsö­nösségen. az egymásrautalt­ságon van. s nem a különb­ségeken. Miképpen a kutató nem szakadhat el közegétől, amelynek megbízásából. s amelynek számára dolgozik, olyképpen az ismeretterjesz­tés és a tömegkommunikáció, vagy az alkotó művészet sem szakadhat el anyagának forrásától. a kutató tudo­mánytól. Az alkotó együtt­működés a társadalom érde­ke. hiszen a múlt-ielen-iövő dialektikus egységének meg­értése. a szocialista társada­lomhoz való kötődésnek egvik nélkülözhetetlen feltétele. Nemrégiben a Történelem és közgondolkodás című egri tudományos tanácskozáson elhangzott előadások, hozzá­szólások is arra utaltak, hogv az elért eredmények ellenére igen sok a tennivaló ezen a téren. Egyrészt a szociológiai felmérések konkrét adatok­kal bizonyították, hogv tár­sadalmunk történeti tudat­képlete még rendkívül hete­rogén. sok benne a „félre­hallás". a múltból itt.maradt retrográd elem. amit kon­zerválnak bizonvos nemzet­közi tényezők, s amit ki is használ a rendszerünk ellen irányuló imperialista propa­ganda. Nem menthetjük fel a felelősség alól azt a cikcak­kos utat sem. amelyet a ma­gyar történettudomány vé­gigjárt addig amíg feltárult előtte a valóság teljes feltá­rásának társadalmi igénye és lehetősége. 0 Tavaszt álmodó fák Érdekes természeti jelen­séget idézett elő a szélsősé­ges időjárás a Mecsek vidé­kén : tavaszi díszt öltöttek itt is, ott is a fák és a cserjék. Legdélibb országré­szünkben, amelyet „magyar mediterránként" emlegetnek, megszokott látvány a má­sodszor virágzó növény. Az idén azonban feltűnően ko­rán kezdődött, és viszonylag nagy számban észlelhető az őszi virágnyílás. Sokan azt tartják, hogy a másodvirág a szép. meleg ősz ígérete. Ez azonban csak babona, hi­szen a már lezajlott időjá­rási folyamatok következ­ménye a jelenség. Különle­gesen szép látványt nyújta­nak a tavaszt álmodó me- i cseki fák. Pécs belvárosá­ban. a Zsolnay Múzeum előtt egy vadgesztenyefa borult virágba: a lombjukat vesztett ágakon legalább öt­ven gyertyaszerű fehér virág pompázik. A Pécshez tartozó Vasason egy meggyfa öltöt­te fel a tavaszi köntösét. A Tenkes-hegy alján megint nyílik a legkorábbi cserje­virág: a mogyoró barkája. Az ormánsági utakat szegé­lyező akácfákon több he­lyütt is .díszlenek a május­ra emlékeztető virágfürtök. A harkányi víkendlelepen orgonát. Pécsváradon pedig ibolyát szedtek ezekben a napokban. Azóta nagy utat tett meg a szaktudomány. de nem mondhatjuk el. hogy minden kérdésben ellensúlyozni — vagy éppen kiiktatni — tudta volna a hibás történelem­szemlélet maradványait. En­nek reakciója is lapasztalha­tó ma a nemzeti múlt érté­kelésében. Az ezt illusztráló tények közül emeljük ki Ma­gvarország második világhá­borús történetének kérdés­körét. amelyről sok szó esett az egri tanácskozáson is. Jól­lehet e témakörben érdekes tudományos feldolgozások és forráskiadványok láttak már napvilágot nemzetközileg is elismert kitűnő tudósaink szerzőségében, mégis talán a legtöbb zavar ezen a téren tapasztalható a történeti köz­tudatban. Egves körökben lábra kapott a ..történelem nélküli nép", a ..kis nemzet" komplexum, a „mindenki csak ránk pályázik" szemlélete, s még évakran elhangzik az a vád. hogy a történettudo­mány máig sem iutott. túl az „utolsó csatlós" koncepción, holott már hiteles, tudomá­nyosan megalapozott állás­pont alakult ki ebben, a köz­vélemény egy részét irritáló kérdésben. Az okok összetettek. Az eg­ri tanácskozáson is szó esett arról, hogy egyesek a szem­benézés. az analízis és az eb­ből fakadó katarzis helyett inkább a mentségkeresést ré­szesítik előnyben. Ezeket a nézeteket különböző ténye­zők táplálják. Az úgynevezett „kényes kérdések" — példá­ul a második világháborúban betöltött katasztrofális szere­pünk folytán létrejött terüle. ti döntések nemzeti sorstra­gédiát sugalló ténye — mel­lett erötelies szerepet iátszik ebben a dilettantizmus. a különböző, már tényekkel bizonyított események „új­szerű" tálalása. Példa erre a Magvarország hadba lépését igazolandó kassai bombázás ügye. A televízió és egves sajtóorgánumok „korrigál­ták" a már bizonyított ténye­ket. ezzel megkérdőjelezték a magvar és a német, katonai vezetés felelősségét a Szov­jetunió- elleni háborúban. Ilyen nézeteket sugall gróf Teleki Pál, volt miniszterel­nök „úiabb keletű" meggyil­koltatása, ami szintén dez­orientálja a közvéleményt annak történelemszemléletét mert tudományosan már megválaszolt kérdések vál­nak ezáltal labilisakka. Ezt a tendenciát erősitik a memoárirodalom egves ter­mékei. amelyekben a hor­thysta. szélsőségesen reakciós vezető elit már-már „ellen­állóvá" nemesedik. Érthető hogy — különösen — a fiatal nemzedék, amelv ezekből is­meri meg Magyarországnak a második világháborúban be­töltött szerepét, nem érti azt a súlyos árat. amit. az ural­kodó osztályok bűnei miatt a magvar népnek íizetnie kel­lett. Persze ugyancsak eondot jelentenek a magvar ellenál­lási mozgalom pozitív szere­pét eltűlzú tendenciák is. E jelenség összefügg az „ellen­állás" mindmáig tisztázatlan fogalmával, s ez terepet nyúit különböző szélsőséges álláspontok, nézetek terjedé­sének. Pedig ma már túl vagyunk az ellenállás szűk­keblű értelmezésén, de nem tudtuk megakadályozni bizo­nyos vágyálmok, illúziók va­lóságferdítését. Ezek az „el­lenálló nemzet" hamis lát­szatát élesztve csökkentik a valóságos ellenállási mozga­lom. azok kiemelkedő egyé­niségei. az itthon és külföl­dön harcoló magvar partizá­nok helytállásának hitelét. 1 3.1 A példákat folytatni lehet­ne. de remélhetően á fenteb­biek is iól érzékeltetik a közvélemény formálóinak nagy felelősségét. A már hi­teles aoKumentumokkal bi­zonyított tények megmás.ítása súlvos károkat okoz. amit nem lehet menteni sem tájé­kozatlansággal. sem pedig „műfaii" indokokkal. A tö­megkommunikálás. az isme­retterjesztés nem bagatelli­zálhatja a tudományt, nem létezik kétféle igazság, nem engedhető meg. hogv tény­kérdésekben az igazság és a hazugság egyaránt nagy nyilvánosságot kaoion. A tudomány és az ismeret­terjesztés kapcsolatában ma kétségtelenül alapvető ten­dencia a közvélemény helyes orientálása. Ezt számos pél­dával lehetne illusztrálni A negatív jelenségek azonban arra figyelmeztetnek, hogy a történettudománynak és az ismeretterjesztésnek egymás­ra épülve, egymást kölcsönö­sen támogatva, az eddiginél hatékonyabban kell részt venniük a történeti tudat­formálás felelős munkájában. Vass Henrik. a Magyar Történelmi Tarsulat, ügyvezető elnöke I

Next

/
Oldalképek
Tartalom