Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-28 / 201. szám

•T/MOE233HI Szombat, 1982. augusztus 28. LÍWJ Juhász Gyula és Gergely Sándor Nem az író. hanem az aktivista •zobrász. Gergely Sándor volt a költő barátja. Érdemes fölfigyel­nünk rá. hogy a. forradalmak előtt Gulácsv. a forradalmak idején Gergely, a bukás után Károlyi Lajos volt Juhász Gyula legjobb művészbarátja. Gergely Sándor Vásárhelyen született (1889). Makón lakott, s Münchenben. Hildebrandnál ta­nult. amikor oálváiát megszakí­totta az első világháború. Nem tudjuk, hogy ntikor Ismerkedett meg Juhásszal: talán 1915-ben. ta­lán egv évvel később. Az biztos, hosv Makón. A költő a Maros parti városra emlékezvén, ezt ír­ta: „Gergely Sándorral, ezzel a hatalmas, őserejü szobrászmű­vésszel is itt hozott össze a fő­sors, s eavütt üldögéltünk az Ott­hon asztalánál, és együtt csatan­goltunk a cigánubécsben. szob­rokról beszélve, amelyek azóta Gergely Sándor és Makó dicsősé­aet hirdetve megszülettek." Gergely 1917 őszén katonaként került Szegedre, egyenesen Lov­csen. az Adria Gibraltárja mellől. Szentiványi Gyula egykori szege­di újságíró jegyezte föl. hoav Ger­gely Juhász Gyula biztatására kezdett újból mintázni. Kassák 1918 elején — föltehetően Juhász hívására — Szegedre jött. hoav megismerkedjen a fölbukkant kzobráwteheUéaael. Nvomben ..be ta »orozta" a fiatal művéait az aktivisták közé. a MA körébe. Juhász 1918 húsvétján mutatta be szobrászbarátiát a Szeged és Vidéke olvasóinak, mert ..biztató és egyre fejlődő tehetsége megér­demli. hoav e néhány ravszódi­kus sorban fölhívjuk rá a műér­tők figyelmét ... szereti és keresi a nehéz föladatokat, és merészen, néha vakmerően oldia meo őket. Antik tanaarákra emlékeztető tán­cosnőiben annyi bátor lendület, annyi... ritmus van. hoav majd­nem szétpattantja a formáikat." Gergely ekkor készítette Milkó Erzsébetnek (1891—1977). az első szegedi útsáaírónőnek rózsaszínű márvánvoortréját. mélv Juhász szerint ..finomság és jellemzetes­ség dolgában elsőrendű mű". Mil­kó Erzsébet közlése szerint nem volt ritkaság, hogv Juhász és Wm£M. Gergely együtt tett látogatást a Milkó család Deák Ferenc utca 18. számú lakásán. (A családfő. Milkó Henrik a testvére volt Mil­kó Izidor szabadkai írónak.) Juhász 1918. június 29-én — Immár a Délmagyarországban — második cikkét írta Gergelyről, akiben megvan „az úttörők bá­torsáaa és lendülete, de eavúttal a vérbeli művészek ösztönös ere­je és tudatos merészsége is ... legnagyobb öröme a kritikusnak: egy új tehetséget fölfedezni. Ez az öröm jutott nekem..." És még hány ilyen öröm jutott Szeged költőjének! ö írt először — meg­előzve a nesti műkritikát — cik­keket Moholy-Nagyról. maid 1922­ben ő indította „magasba és mély­be" József Attilát. Gergely nyáron műtermet bé­relt a Gizella tér 3. számú ház udvarán, a Zrínyi utcai kőkerí­téshez toldott kis énületben. Ju­hász szinte mindennanos vendég volt: ..Az ifjú művész atelierje könyvespolcán az antik mesterek­ről. Klinaerről szóló. monográ­fiák. Rodin beszélgetései a művé­szetről. de az állványokon eay eaészen más. új világ formái, gesztusai és vonaalásai." Gergelv három munkával sze­repelt a MA szeptemberi de­monstratív tárlatán. Bálint Ala­dárnak csak egv mondatát idé­zem a Nyugat tói: ..A szobrászok között Gergely Sándor a legerő­sebb." Juhász szerint Gergelv az elfáradó zsánerszobrászat Ideién érkezett erővel és élettel teljes dolgaival, amelyek kicsiben is monumentalitásba lendülnek, és naavra. sőt a leonaavobbra tör­nek. Való Igaz. hoav ekkor mo­dern szobrászatunk két vezető egyénisége Beck 0. Fülöp és Ger­gelv Sándor volt. Meglehet, hogv a kiállítás utá­ni napokból való a szegedi mú­zeum dedikált Gergely-rajza. melyre Lengyel András hívta föl a figyelmem: .A nagy Juhász Gyulának, kit énnálam jobban senki sem tisztelhet. Szeaed. 1918. Geraely Sándor." A Hét szeptember 29-i száma ismertette Juhász Késó szüret cí­mű kötetét, és közölte Gergelv ké­szülő Juhász-portréjának a aipsz­változatát. November 10-én nvílt Pesten Máttis-Teutsrh és Gergelv közös kiállítása a MÁ-ban. Bálint Ala­dár a szegedi szobrásztól várta hogv mihamar friss levegőt Dezsdülést hoz a tesoedt magvar plasztikába. Juhász a Délmagyar­országban Gergelv .merészen új­szerű szobrairól" írt. Az őszirózsás forradalom gvő­zelme után megnvílt szegedi sza­badegyetemen Juhász és Gergelv is előadott. Gergelv a művészet főbb irányairól, az impresszioniz­musról és expresszionlzmusról. a mozgás oroblémáiáról a művé­szetben. a szobrászat régi és újabb irányairól beszélt. A költő és a szobrász a december 14-én induló Tűz című hetilap köréhez tartozott, evakran szerepeltek a Tűz-esteken. E lapban Juhász­cikk jelent meg a művészetről: „jött az expresszionista bátorság és vele jött töretlen fiatal erővel Gergely Sándor is ... En. aki nem véletlenül fölfedeztem őt. azt vá­rom tőle. amivel a maavar aka­démizmus mesteremberei adó­sunk maradtak, a nem mondva­csinált. a lényegében való monu­mentalitást!" A MA december 29-én — Ger­gelyre tekintettel — Szegeden tartotta első vidéki matinéiát. Kahána Mózes egyik könyvében örökítette meg a Gergely-műte­remben tett látogatást. Gergelv Sándor közéleti tevé­kenységének egvik legszebb ered­ménye a vezetésével rrlűködő mű­vészeti szabadiskola volt. Az 1919 májusában nyíló iskolában Ju­hász. Heller Ödön és Gergelv is oktatott. Itt tanult festeni Erdev Dezső, akinek plasztikai látását Gergely fedezte föl. és nála is kezdett mintázni. A május másik eseménye a szegedi képzőművészek nagysza­bású tárlata volt. melyet Gergely és Tardos-Taussig Ármin rende­zett. Juhász kiállítási beszámoló­ja szerint a szobrászok között Gergely Sándor európai értékeket reprezentál, ö a jövő embere, egy új stílus öntudatos és bátor lendületű keresője. A kiállításon Juhász és Gergely is tartott tár­latvezetést. Június első hetében jelent mee Juhász Ez az én vérem című kö­tete. címlapján Gergely linómet­szetével. November 1-én nvílt meg Gergelv és a pályakezdő Moholy­Nagv közös kiállítása a Zrínyi ut­cai műteremben. Juhász azt írta Gergely önportréjáról. hogv e2 a terméskőből vésett arc. amely az akarást, a rendületlen hitet és a tudást karakterisztikusan egysze­rű beállításban szimbolizálja, va­lósággal új ösvényt jelöl nem­csak a szobrászat, hanem az ön­ismeret terén is. Gergelv és Mil­kó Erzsébet 1920. február 23-án házasságot kötött, és Moholv­Nagv után nekivágtak a világnak. Juhász nászajándéka a Gergely Sándornak című vers volt: Boldog ki büszke bronzban. Merev márványban ércben Mámort és életei avúit Prometheuszi szépen. Ami sikerült Moholv-Naevnak nem sikerült Gergelynek. Művei­bő' eltűnt a monumentális látás a forradalmak ihlette heroizmus. Talaját vesztette, anvasi eondiai voltak, és 1932. augusztus 26-án — most 50 éve — kinvitotta a gázcsapot. Aznan volt 43 éves. Munkássága kitörölhetetlen a magvar plasztika, a hazai akti­vizmus történetéből. Patrónusá­ról. Juhászról mindmáig ő készí­tette a legjobb nortrészobrot. APRÖ FERENC Polner Zoltán Eveim É2 a nvár is Nap alatt van: kötőféken sötét felhők sötét felhők madarak ez a nvár is Nap alatt Nagv Ideje van a nvárnak: világok zúgnak a fénvben álmokról sönröm a szót. Töprengek és hallgatok. Lép az idő. ő a gazda: a csöpp harmat toporzékol bámulják a tegenvék. Tüzekkel tömött az ég. Dajkálgatja lágv homokiát tükrös folvó önfeledten berzenkednek a füzek Dombérozó szürkület. Bogár Iszkol, madár ialong. Az át nem szállt nagv utakor kószálnak a csillagok: a rózsákon vér ragyog. Szolgál Időm. ez a nyár is. Mezőket pusztít a holdfény. Tündöklés a szívemen: kék nappalok s szerelem. VttKOW *}T} Andrássy Lajos Tiir elemjáték i. Térdig ha ingovánvban: mégis csillagot érek s nem foghat rajtam átok. nem fékeznek a félszek. amíg szerelmed éltet míg óvó szárnyad átfog II. Röptetsz — egvet a sok közül előbb-utóbb ki megkövül borostyánkőben — áltatsz, hogy még csapongva szántatsz kedvemre s még akárhól Ám mint a lomb a fákról: ha az az ősz is ellön lehullok én is bénán..; Ezért hát íav ne nézz rám hadd lelkem még: örüljön III. S akkor azt mondtad: — öleli most nagvon' elengedted a Földet — « ismeretlen erő röpített kék csillag raiok rebbentek és mi égő-rettemtben éreztük akkor: itt a pillanat az egvetlen! — s poklán a könnv s a vérnek bilincsbe-verten zuhantunk oda. ahol a vágvak mindig partot érnek. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom