Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-28 / 201. szám
•T/MOE233HI Szombat, 1982. augusztus 28. LÍWJ Juhász Gyula és Gergely Sándor Nem az író. hanem az aktivista •zobrász. Gergely Sándor volt a költő barátja. Érdemes fölfigyelnünk rá. hogy a. forradalmak előtt Gulácsv. a forradalmak idején Gergely, a bukás után Károlyi Lajos volt Juhász Gyula legjobb művészbarátja. Gergely Sándor Vásárhelyen született (1889). Makón lakott, s Münchenben. Hildebrandnál tanult. amikor oálváiát megszakította az első világháború. Nem tudjuk, hogy ntikor Ismerkedett meg Juhásszal: talán 1915-ben. talán egv évvel később. Az biztos, hosv Makón. A költő a Maros parti városra emlékezvén, ezt írta: „Gergely Sándorral, ezzel a hatalmas, őserejü szobrászművésszel is itt hozott össze a fősors, s eavütt üldögéltünk az Otthon asztalánál, és együtt csatangoltunk a cigánubécsben. szobrokról beszélve, amelyek azóta Gergely Sándor és Makó dicsőséaet hirdetve megszülettek." Gergely 1917 őszén katonaként került Szegedre, egyenesen Lovcsen. az Adria Gibraltárja mellől. Szentiványi Gyula egykori szegedi újságíró jegyezte föl. hoav Gergely Juhász Gyula biztatására kezdett újból mintázni. Kassák 1918 elején — föltehetően Juhász hívására — Szegedre jött. hoav megismerkedjen a fölbukkant kzobráwteheUéaael. Nvomben ..be ta »orozta" a fiatal művéait az aktivisták közé. a MA körébe. Juhász 1918 húsvétján mutatta be szobrászbarátiát a Szeged és Vidéke olvasóinak, mert ..biztató és egyre fejlődő tehetsége megérdemli. hoav e néhány ravszódikus sorban fölhívjuk rá a műértők figyelmét ... szereti és keresi a nehéz föladatokat, és merészen, néha vakmerően oldia meo őket. Antik tanaarákra emlékeztető táncosnőiben annyi bátor lendület, annyi... ritmus van. hoav majdnem szétpattantja a formáikat." Gergely ekkor készítette Milkó Erzsébetnek (1891—1977). az első szegedi útsáaírónőnek rózsaszínű márvánvoortréját. mélv Juhász szerint ..finomság és jellemzetesség dolgában elsőrendű mű". Milkó Erzsébet közlése szerint nem volt ritkaság, hogv Juhász és Wm£M. Gergely együtt tett látogatást a Milkó család Deák Ferenc utca 18. számú lakásán. (A családfő. Milkó Henrik a testvére volt Milkó Izidor szabadkai írónak.) Juhász 1918. június 29-én — Immár a Délmagyarországban — második cikkét írta Gergelyről, akiben megvan „az úttörők bátorsáaa és lendülete, de eavúttal a vérbeli művészek ösztönös ereje és tudatos merészsége is ... legnagyobb öröme a kritikusnak: egy új tehetséget fölfedezni. Ez az öröm jutott nekem..." És még hány ilyen öröm jutott Szeged költőjének! ö írt először — megelőzve a nesti műkritikát — cikkeket Moholy-Nagyról. maid 1922ben ő indította „magasba és mélybe" József Attilát. Gergely nyáron műtermet bérelt a Gizella tér 3. számú ház udvarán, a Zrínyi utcai kőkerítéshez toldott kis énületben. Juhász szinte mindennanos vendég volt: ..Az ifjú művész atelierje könyvespolcán az antik mesterekről. Klinaerről szóló. monográfiák. Rodin beszélgetései a művészetről. de az állványokon eay eaészen más. új világ formái, gesztusai és vonaalásai." Gergelv három munkával szerepelt a MA szeptemberi demonstratív tárlatán. Bálint Aladárnak csak egv mondatát idézem a Nyugat tói: ..A szobrászok között Gergely Sándor a legerősebb." Juhász szerint Gergelv az elfáradó zsánerszobrászat Ideién érkezett erővel és élettel teljes dolgaival, amelyek kicsiben is monumentalitásba lendülnek, és naavra. sőt a leonaavobbra törnek. Való Igaz. hoav ekkor modern szobrászatunk két vezető egyénisége Beck 0. Fülöp és Gergelv Sándor volt. Meglehet, hogv a kiállítás utáni napokból való a szegedi múzeum dedikált Gergely-rajza. melyre Lengyel András hívta föl a figyelmem: .A nagy Juhász Gyulának, kit énnálam jobban senki sem tisztelhet. Szeaed. 1918. Geraely Sándor." A Hét szeptember 29-i száma ismertette Juhász Késó szüret című kötetét, és közölte Gergelv készülő Juhász-portréjának a aipszváltozatát. November 10-én nvílt Pesten Máttis-Teutsrh és Gergelv közös kiállítása a MÁ-ban. Bálint Aladár a szegedi szobrásztól várta hogv mihamar friss levegőt Dezsdülést hoz a tesoedt magvar plasztikába. Juhász a Délmagyarországban Gergelv .merészen újszerű szobrairól" írt. Az őszirózsás forradalom gvőzelme után megnvílt szegedi szabadegyetemen Juhász és Gergelv is előadott. Gergelv a művészet főbb irányairól, az impresszionizmusról és expresszionlzmusról. a mozgás oroblémáiáról a művészetben. a szobrászat régi és újabb irányairól beszélt. A költő és a szobrász a december 14-én induló Tűz című hetilap köréhez tartozott, evakran szerepeltek a Tűz-esteken. E lapban Juhászcikk jelent meg a művészetről: „jött az expresszionista bátorság és vele jött töretlen fiatal erővel Gergely Sándor is ... En. aki nem véletlenül fölfedeztem őt. azt várom tőle. amivel a maavar akadémizmus mesteremberei adósunk maradtak, a nem mondvacsinált. a lényegében való monumentalitást!" A MA december 29-én — Gergelyre tekintettel — Szegeden tartotta első vidéki matinéiát. Kahána Mózes egyik könyvében örökítette meg a Gergely-műteremben tett látogatást. Gergelv Sándor közéleti tevékenységének egvik legszebb eredménye a vezetésével rrlűködő művészeti szabadiskola volt. Az 1919 májusában nyíló iskolában Juhász. Heller Ödön és Gergelv is oktatott. Itt tanult festeni Erdev Dezső, akinek plasztikai látását Gergely fedezte föl. és nála is kezdett mintázni. A május másik eseménye a szegedi képzőművészek nagyszabású tárlata volt. melyet Gergely és Tardos-Taussig Ármin rendezett. Juhász kiállítási beszámolója szerint a szobrászok között Gergely Sándor európai értékeket reprezentál, ö a jövő embere, egy új stílus öntudatos és bátor lendületű keresője. A kiállításon Juhász és Gergely is tartott tárlatvezetést. Június első hetében jelent mee Juhász Ez az én vérem című kötete. címlapján Gergely linómetszetével. November 1-én nvílt meg Gergelv és a pályakezdő MoholyNagv közös kiállítása a Zrínyi utcai műteremben. Juhász azt írta Gergely önportréjáról. hogv e2 a terméskőből vésett arc. amely az akarást, a rendületlen hitet és a tudást karakterisztikusan egyszerű beállításban szimbolizálja, valósággal új ösvényt jelöl nemcsak a szobrászat, hanem az önismeret terén is. Gergelv és Milkó Erzsébet 1920. február 23-án házasságot kötött, és MoholvNagv után nekivágtak a világnak. Juhász nászajándéka a Gergely Sándornak című vers volt: Boldog ki büszke bronzban. Merev márványban ércben Mámort és életei avúit Prometheuszi szépen. Ami sikerült Moholv-Naevnak nem sikerült Gergelynek. Műveibő' eltűnt a monumentális látás a forradalmak ihlette heroizmus. Talaját vesztette, anvasi eondiai voltak, és 1932. augusztus 26-án — most 50 éve — kinvitotta a gázcsapot. Aznan volt 43 éves. Munkássága kitörölhetetlen a magvar plasztika, a hazai aktivizmus történetéből. Patrónusáról. Juhászról mindmáig ő készítette a legjobb nortrészobrot. APRÖ FERENC Polner Zoltán Eveim É2 a nvár is Nap alatt van: kötőféken sötét felhők sötét felhők madarak ez a nvár is Nap alatt Nagv Ideje van a nvárnak: világok zúgnak a fénvben álmokról sönröm a szót. Töprengek és hallgatok. Lép az idő. ő a gazda: a csöpp harmat toporzékol bámulják a tegenvék. Tüzekkel tömött az ég. Dajkálgatja lágv homokiát tükrös folvó önfeledten berzenkednek a füzek Dombérozó szürkület. Bogár Iszkol, madár ialong. Az át nem szállt nagv utakor kószálnak a csillagok: a rózsákon vér ragyog. Szolgál Időm. ez a nyár is. Mezőket pusztít a holdfény. Tündöklés a szívemen: kék nappalok s szerelem. VttKOW *}T} Andrássy Lajos Tiir elemjáték i. Térdig ha ingovánvban: mégis csillagot érek s nem foghat rajtam átok. nem fékeznek a félszek. amíg szerelmed éltet míg óvó szárnyad átfog II. Röptetsz — egvet a sok közül előbb-utóbb ki megkövül borostyánkőben — áltatsz, hogy még csapongva szántatsz kedvemre s még akárhól Ám mint a lomb a fákról: ha az az ősz is ellön lehullok én is bénán..; Ezért hát íav ne nézz rám hadd lelkem még: örüljön III. S akkor azt mondtad: — öleli most nagvon' elengedted a Földet — « ismeretlen erő röpített kék csillag raiok rebbentek és mi égő-rettemtben éreztük akkor: itt a pillanat az egvetlen! — s poklán a könnv s a vérnek bilincsbe-verten zuhantunk oda. ahol a vágvak mindig partot érnek. j