Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-28 / 201. szám

Másként alapoznak Cölöpök nélkül — Nyugodtan alszik? — Érzem én is, mondja más is, hogy nyughatatlan lélek vagyok. Bizonyos szokásokat nem tudok elfogadni a szakmában, ha leg4 alább magamnak nem tudom megmagyarázni azokat. Sokszor hailani: mit akarsz megint? Ha eddig jó volt, miért nem jó ezután is? De ha a cölöpök miatt tette föl a kérdést, akkor könynyű rámondanom: nagyon nyugodtan alszom. Zsebik József szegedi statikus a megmondhatója, a cölöpökre épített panelházakról miért térnek át a cölöp nélküliekre. — Laza a talaj a város alatt. — Ezt már a régi építők is tudták. Bontások alkalmával még ma is találunk olyan házakat, amelyeket facölöpök tartottak. Beleverték a földbe, a tetejüket gerendákkal kötötték össze, és ezekre a gerendákra rakták a falakat. — Amikor jött a panel.., — Természetesen volt. hogy cölöpöket verünk a földbe, és gerendákkal kötjük össze. Az is, hogy facölöp és fagerenda helyébe vasbeton került. — Igaz, hogy süllyednek a házak? — Igaz. Szinte kivétel nélkül. — Azért, mert nem tudunk jól építeni? — Azért, mert ilyen a talaj. A szalámigyár tornya — a belsőről van szó! — másfél centit dőlt a Maros utca felé. A fogadalmi templom tornya viszont több mini 10 centivel hajlik a Tisza fele. Pedig a templomot nem a mi módszereinkkel építették. — És maga mégis kihúzza a cölöpöt az új épületek alól? — Rájöttünk, hogy a cölöpös éppen úgy süllyedhet, mint a cölöp nélküli. Idő kellett a fölismeréshez, mert a panelépítést úgy vettük át. hogy statikáját nem nagyon ismertük. Számítani tudtunk ugyan, de igen erős rátartással dolgoztunk a maximális biztonság érdekében. — És most mit adnak a maximális biztonság helvett? — Azt hiszem, nem jól értjük egymást. A teljes biztonság az építőiparban alapkövetelmény, azt megsérteni nem lehet. Arról van csak szó, hogy ezt a biztonságot egyszerűbben is el lehet érni. Pontosabb mérési lehetőségeink vannak, észrevettük hamar. hogy az előzetes számítások és az utólagos mérések gyakran nem esnek egybe. Mentünk az egyetemre, segítsenek új elméletet kidolgozni a számításokhoz. Az egyetem vállalta, de pénzünk n»m volt rá. A minisztérium azonnal megértette aggályainkat, és fizette a kutatás költségeit. Az új számítási elmélet természetesen számitógépes programra készült. hogy gyorsan és pontosan dolgozhassunk vele. — A számítógép is azt mondja, hogy fölösleges a cölöp? — Kiderült, hogy a szegedi talai nem is alkalmas rá, hogy cölöpöket verjünk bele. Tönkremegy közben a mikroszerkezete, és nincs időnk kivárni, amíg újra helyreáll. A talajról azt -is megtudtuk, hogy tíz méter mélyen is majdnem olyan, mint másfél méternél. Ráadásul a cölöp éppen úgy viselkedik, mint a sik alapozás, csak annak a síkja a cölöp csúcsánál van. — Ha mégsem olyan a talaj? — A város régi térképein látni lehet, hogy egy-egy körzetet nem építettek be. Azért, mert az a talaj nem bírta volna el a házakat. Ha kihagyjuk mi is. akkor fölösleges volt városépítési tervet készíteni. — Ha viszont nem hagyják ki, süllyed a ház? — A biztonság elsőrendű követelmény, megalkuvásra gondolnunk se szabad. Az újfajta alapozási módszer szerint kiássuk a földet másfél méterig, és betonból öntjük az alapokat. Ahol lazább a talaj, mélyebbre ásunk, és homokkal-kaviccsal föl töltjük. — Mi várható még? — Az, hogy az alapokat sem a helyszínen betonozzuk, hanem elcregyártott elemekből rakjuK össze. — A szakma örül neki? — Rendeztünk egy konferenciát Szegeden, és a szakma hitetlenkedett. A számítások és a mérések azonban minket igazoltak. — így olcsóbb lesz? — Nem. A gyári elemek mindig drágábbak. — Akkor minek? — Két hónapról két hétre rövidülhet az alapozás ideje. Óriási nyereség. Az is, hogy az elején odaáll a daru. elkezdi rakni az alapokat . utána pedig azonnal a falakat. — Gondolom ennek viszont az épnőipar örül. — Nem ennyire egyszerű. Nem örüL — Nehéz követni. Az építőiparé a házgyár, a panel, és neki jó. ha a daru egyfolytában dolgozhat — De az építőké a cölöpverő is. Megvették drága pénzen, szeretnék megkeresni az árát. A szabályozók is olyanok, hogy a cötópözés nagyobb nyereséget hoz a vállalatnak, mint a síkalapozás. — Furcsa helyzet. — Szemrehányás nem érheti a vállalatot, hiszen jól fölfogott érdeke szerint cselekszik. Számolnia neki is tudnia kell, különben nem él meg. — Tehát lőttek az új módszernek, mert a gazdasági szempontok cölöpökön nyugosznak. — Nem lenne jó. Ka mindig sarkosan fordulnánk jobbra vagy balra. Az úi módszernek ki kell kezdenie a maga létjogosultságát. Állnak már a kísérleti épületek. laknak is bennük, és folyamatosan épülnek ezután is olyanok, amelyeket nem cölöpökre alapozunk. — Ezért kérdeztem, nyugodtan alszik? — Erre feleltem: nyugodtan. A geodéta azt mondja, jobbak az eredmények, mint amire számítottunk. — Tehát nem süllyednek. — Nem jobban süllyednek, mint az előzőek, illetve annyira se. — Egyéb haszon? — Szeged egyes területein a talajvíz szulfáttartalma igen magas. A vasbetoncölöpöket egyszerűen megenné a foszfát. — A sík alap is vasbeton? — De azt csomagolni lehet.' Be lehet vonni olyan anyaggal, amit nem kezdhet ki a szulfát. — Aki ezt az írást elolvassa, elkezd nyugtalankodni. Benne lakik a házban, arra gondol, baj lehet belőle, — Minden lakónak azt üzenem, alucjon nyugodtan. Nem lehet baj. — Ha lenne, mit tudna csinálni? — Rengeteget. Alá tudnánk sajtolni, injektálni, ferde cölöpözéssé] is meg lehetne állítani de nem kell tartani tőle. A maximális biztonságról egy percig se mondtunk le. — Mondhatjuk úgy, hogy most kezdjük kitanulni a betonépítészet finomsaga.t? — A tanulás nem jó szó ide. mert tudni eddig is tudtuk, amíg az épület a tervezőasztalon volt. Eszközeink nem voltak hozzá eddig. — Még mire számithatunk? — Az előregyártott elemekből történő sík alapozást beadjuk találmánynak. HORVÁTH DEZSŐ Szombat, 1982. augusztus 28. A téren mindig van valami. A fuvolás nem autó- A dóm öreg falánál ltonflislovakat itatnak mata ugyan, de nénzbedobásra muzsikál Salzburg A színpad kicsike, fából készült, és a szezon végén A nézőtér is egyszerűbb, és sokszor beleférne a elszállítható szegedibe Szökőkút a hegy tövében A Dom-Platz egvik kijárata. A konflis kocsisa kitűnő idegenvezető, és anyagi támogatást kan a . várostól Ha elvetődik a szegedi ember a salzburgi Dom-Platzra, azonnal elkezdi összehasonlítani a szegedi Dóm térrel. Özönlik az idegen ott is. Itt is. noha magán a téren ott kevesebb a látnivaló. Határ menti város Salzburg is. akarcsak Szeged, folyó szeli ketté azt is. a Salzach (jóval több a híd rajta, mint a Tiszán), és híres a nyári ünnepi játékokról, akarcsak a mi városunk. Nagyobb lehet azonban a vonzása, mert ott rendszereseji rendeznek húsvéti ünnepi játékokat is. pünkösdi koncerteket. Mozartnak szentelt ünnepi heteket, és úgynevezett kastélyhangversenyeket is. A turista azonban legtöbbször rohan ott js. fényképezőgéppel szaladja körbe a teret, és itthon rágja meg a látnivalókat. ; 4