Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-24 / 197. szám

4 Kedd,\ 1982. augusztus 24. 3 Egy régi jogtudós emlékezete Közel száz esztendővel ezelőtt, a Magyar Jogászegylet 1886-os teljes ülésen Csemept Károly az elnöki székből a következőket jelentette ki: — Nincsen biztosabb mód « szellem emelésére, mint kitüntetni azokat a nagy férfiakat, kik szorgalom, buzgalom, emelkedettség, mély és kiterjedt tanulmány és tudomány által vívták ki maguknak az elismerést. E tudósok életéből levonhatjuk számunkra a tanulságot: a szellem, a tudomány — az államok haladásának, ha nem is egyedüli, de mindenesetre erős tényezője — csak ott ülheti valóságos diadalát, ahol az előítéletektől megtisztult kor nem gördít mesterséges akadályt a valódi tehetségek munkássága elé, s nem gátolja a képességeket erejüknek a társadalmi élet minden fontos mozzanatában megnyilvánuló alkotó és szervező kifejtésében. Ezeket a bölcs és ma is megszívlelendő szavakat az a megyénkben, közelebbről Csongrád városában született európai hírű tudós jelentette ki, akiről való megemlékezésre, emléktáblája felavatására összegyültünk. Csemegl 1826. május 3-ón született Csongrádon A gimnázium kezdő éveit Pesten végezte, majd a német nyelv elsajátítására egy évet a szeRedi ügynevezett katonai nevelő intézetben töltött. A Rimnázium felsőbb osztályait Szegeden, a bölcseleti tanfolyam első évét Pesten végezte. Súlyos betegsége miatt visszatért Csongrádra. A bölcselet második évét Szegeden fejezte be. A jogot a pesti egyetemen hallgatta, s itt nyerte el a jogi diplomát. A mag+Tf' fietmzet felemelkedéséért és függetlenségéért küzdő Egyetemi Magyar Társulatnak első alapítói között volt. Minthogy « társulat alapszabályait a nádor nem hagyta jóvá, így csak titokban működhettek. 1846-ban ügyvédi vizsgát tétt, s ugyanekkor Torontál vármegye tiszteletbeli aljegyzőjévé nevezték ki. A szabadságharc alatt Batthyány Kázmér országos biztos megbízásából zászlóaljával a bánáti és a bácskai hadjáratban vett részt A szabadságharc leverése után löbb alkalommal a császári hatalom várfogságra Ítélte. Szabadulása után, mint országos nevű ügyvéd Aradon nyitott irodát. De az osztrák hatóságok itteni működését több évre lehetetlenné tették. A magyar minisztérium megalakulása után Horvát Boldizsár az Igazságügyi Minisztériumba nevezte ki, ahol csakhamar miniszteri tanácsos, majd államtitkár lelt. A 70-es években a pécskai kerület országgyűlési képviselőjévé választotta, majd 1879-ben át államfő kúriai tanácselnökké nevezte ki. 1878-ban az ő kezdeményezésére és elnöklete alatt alakult meg a Magyar Jogászegylet, melyet Jogászszövetségünk szívesen vall elődjének. Az igazságügy-miniszter keresve sem találhatott volna Csemegi Károlynál alkalmasabb egyéniséget azoknak 'z igazságügyi reformoknak az előkészítésére, amelyekre « kiegyezés után a polgári haladás elindítása miatt múlhatatlanul szükség volt. Még 1868-ban kidolgozza a bírói szervezetről szóló javaslatát, melynek első fejezete, mint ..a bírói hatalom gyakorlásáról" szóló törvény 1869ben nyert szentesítést. E törvény elválasztja az igazságszolgáltatást a közigazgatástól, s megteremti a független bíróságok felállításának feltételeit. Joggal állapította meg egyik neves jogtudósunk, Angyal Pál, hogy ez a törvény lendítette át Magyarországot azoknak a modern államoknak sorába, amelyekben a jogviták hatósági elintézése immár nem a mindenkori politikai hatalom irányításától, nem ritkán nyomásától függ, hanem az ügyek független bírák kezébe kerülnek, kiket megfelelő szakképzettség birtokában 1 az államfő nevez ki. Ha csak ennek az egyetlen törvénynek az elkészítése fűződnék Csemegi Károly nevéhez, akkor is maradandót alkotott volna. De ez csak az első lépés volt. 1871-ben ő készítette el a következő törvénytervezeteket: a bírák és a bírósági alkalmazottak felelősségéről. áthelyezésük és nyugdíjazásuk szabályozásáról, az elsőfolyamodású bíróságok rendezéséről, valamint a királyi ügyészségről. Csemegi érdeme, hogy törvény tiltotta meg a testi fenyítést, valamint a bilincsnek, mint büntetésnek alkalmazását. Közreműködésével készült el 1874-ben az ügyvédi rendtartás, valamint a közjegyzőkről szóló törvény. Szinte hihetetlen, hogy az ismertetett, emberfeletti elfoglaltság mellett maradt még ideje a Magyar Büntető Törvénykönyv javaslatának elkészítésére. Az 1878. évi V. törvénycikk, amelyet a szakirodalom kodifikátora után Csemegi-kódexként emleget, a magyar liberálkapitalizmus kiemelkedő jogalkotása. A liberális büntetőjog alapelveinek megvalósításával jelentősen hozzájárult a feudális jogbizonytalanság felszámolásához, és a burzsoá törvényesség kiépítéséhez. A kódex a klaszszikus büntetőjogi iskola irányzatának elveit vette alapul. Ennek megfelelően a fő súlyt a büntetőjogi fogalmak, intézmények szabatos meghatározására helyezi. Mint ilyen, a szabatosság, a jogászi fogalomalkotás szempontjából egyike a múlt század legjobban megfogalmazott európai törvényeinek — állapítja meg az alig két éve megjelent, a múlt kellőleg nem méltányolt értékeit is feldolgozó „Állam- és Jogtudományi Enciklopédia". Az Enciklopédiával egyetértésben mi is megállapíthatjuk, hogy Csemegi a törvénykönyv elkészítéséhez szinte az egész európai szakirodalmat felhasználta. A törvénykönyv tudományos és egyben gyakorlati értékét jelentősen emelte az ugyancsak általa készített indokolás, amely az egész büntetőjogot felölelően, monografikus részletességgel, alapvetően a jog-összehasonlítás módszerét felhasználva fejti ki nemcsak a büntető törvénykönyv egyes rendelkezéseinek magyarázatát, hanem a büntetőjog általános elveit és tanait is. Hadd említsük még meg, hogy nem sokkal 1899-ben bekövetkezett halála előtt a Budapesti Tudományegyetem díszdoktorává avatta. Csak dicsérhető Csongrád városának példamutató tette, hogy mintegy nyolcvan esztendő mulasztását pótolva, méltó emfcíket állít a város szinte elfelejtett nemzetközi hírű jogtudósának, annak a férfiúnak, aki — amiként fél évszázaddal ezelőtt a Jogászegylet elnöke megállapította — hatott mély alaposságú és széles ismeretköröket átölelő tudományával, ragyogó szellemével, ékesszólásával és fáradhatatlan munkásságának és kötelességérzetének lelkesítő példájával; ösztönzött, serkentett, buzdított, oktatott és alkotott is egyaránt. Dr. Antalffy György Túlfeszültséglevezetők A villamos távvezetékekben és az ellátó hálózatokban a villámok évenként több százszor tetemes túlfeszültséget keltenek. Hogy heves zivatarkor sem mennek tönkre az izzólámpák, a biztosítékok, a tv-készülékek stb., az a túlfeszültséglevezetőknek köszönhető. Ezek a feszültségcsúcsokat a földbe vezetik, és ezzel ártalmatlanná teszik. A túlfeszültség-levezetőknek néhány tízezred másodpercen belül kell működésbe lépnie. Sokféle típusa ismert, ezek egyike nemesgázzal töltött. A reakciósebesség további növelése végett a Siemens-gyár kutatói olyan túlfeszültség-levezetőt készítettek, amelyben a nemesgáztöltést kismértékben radioaktívvá teszik. Ez a csekély radioaktivitás biztosítja, hogy a túlfeszültség-levezető gyorsabban működjék, mint a korábbiak. légtáblán sodródva Jubiláló szovjet sarkkutatók Az Északi-Jeges-tenger sodródó jégtábláján második éve úton van a 25. szovjet tudományos állomás. A jubileumi expedíció munkája egybeesik a sarkkutatások történetének jeles dátumával: az „Északi-sark" szovjet sodródó állomások működésének 45. évfordulójával. A Szovjetunió állami zászlaját 1937. június 6-án tűzték ki az első sodródó tudományos laboratórium fölött, ameiynek Ivan Papanyin volt a vezetője. Az első négy szovjet sarkkutató nehéz, valóban hősies munkáját immár több mint 1500 tudós és szakember folytatta, akik azóta jelen voltak a sodródó jégtáblákon. A kutatók körülbelül 60 váltásban végezték itt a magas szélességi fokok természetének megfigyelését. Ez alatt az idő alatt kutatták az időjárást kialakító fő folyamatok mechanizmusait, meghatározták a jégtáblák cirkulációjának törvényszerűségeit, elkészítették a geomágneses terek pontos térképeit, tüzetesen megvizsgálták az óceánfenék domborzatát. Az összegyűjtött adatok jelentős mértékben hozzájárulnak az SZKP XXVI. kongresszusán kitűzött ama feladat megvalósításához, hogy tökéletesíteni kell az időjárás előrejelzésének módszereit, meg kell hosszabbítani a navigációt, a Szovjetunió fő északi-sarkvidéki hajózási útvonalán, az északi-tengeri útvonalon. APN — KS A nutria, „akit" Miklósnak hívnak • RemlMtk a esonei-Aöl napolt )t«»tfiti*n falavaiolt tacmrRl KAraly-emlfitUhia áiadáaftkor rlbantiau beszédből. Családi események HÁZASSÁG Nagy Sándor és Kiss Katalin Éva, Bartus János és Káposztás Jolán Rozália, Bordás András és Vígh Tímea, Balázs János LaszlO és Gy-uris Matild Irén., Milklós Mátyás és Szalma Magdolna, Györkét Attila Csaba és Liptóit Zsuzsanna. Gutái József és BácsvAnyi Márta, Molnár-Megyeri. Sándor és Gyuris Margit. Simon Mihály Kálmán és Márta Zsuzsanna, Szőke András és Kovács Erzsébet. Vecsernyés Mik.Os Imre és Gémes Eri«a, Királv András Zoltán es Csiszár Erika Csilla, Fehér László Jenő és Sebők Zsuzsanna, Bogár János és Csányi Gabriella Irén, Nagy Zoltán és Vadász Melinda Katalin, Vecsernyés Péter Gábor és Péter Márta, Kónya Ferenc és Pap Eva, Patócs György és Révész Zsuzsanna, BarUia Imre és Schmildt Éva, Tóth József cs Jancsó Anna Erzsébet, Zab Sándor ési Lóderer Tel-ézla. dr. Bálint, Ferenc és Boraik Eva. Nagy jfimos és Lehirunnn Angelika Ruth. dr. Rasharaltil Khaki ,1 Awad és Szekeres Ibolya Irén, Nagy József és Nagy-Berta Ildikó, Gyuris Csaba Tibor és Gyuris Márta, Tóth Béla és Bárdi Éva Erzsébet. Fodor Ferenc és Vlnc-ze Margit házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Liatuszki Józsefinek és Szötlősi Juliannának Gábor. Ráksi Józsefnek és Kalmár Jolán Ilonának Beince. Krizsán Sándor Józsefnek és Veres Mária Ildikónak Dávid. Tóth János Pálnak és Józsa Editnek János. Jakus ZoltAfthaik és Faraeó Hona Juliannának Péter, FeneSÍ Sándornak és Babldorucs Erikának Dániel Sándor, Révész Lászlónak és Papvári Katalin Zsuzsannának Katalin, Márta Józsefnek és Busa Etelkának Dánlel, Mácsai Bélának és Tóth Eszternek Béla, Asztalos Bélának és Balogh Éva Oertrüdnak "Eva Tünde, Takács Józsefnek és Kormányos Irmának Irma. Fejes Ernőnek és Kandó Máriának Anita, Husztu Gézának és Pintér Teréziáinak Edina, Vlcta Emil Miklósnak és Börcsök Katalin Mariannának Szandra Katalin. Bacsa Andrásnak és Pálinkás Éva Máriának Gyula András Tihanyi Tibor Ádámnak és Markó Marianr-liak Adám, Csikós Attilának és Zaharla Annának Péter. Koródl Imrének és OttUk Irénnek Tamás. Korom Imrének és Siroki Gizellának Tamás. Kasza Zoltán Lászlónak és Nyerges Margitnak Zoltán, Horváth Lajosnak és Berényi Zsuzsannának Tünde, Buttás Béla és Karácsonyi Mária Veronikának Krisztina, Kószó Józsefnek és Kószó Arankának Roll, Balogh Ferencnek és Káritó Máriának Ferenc Krisztián, Papfalvi Gábornak és Kelemen Zsuzsannának Rita, Kúra Istvánnak és Varga Erzsébet Ibolyának Zsolt, ZugiRácz Istvánnak és Kállai Mária Margitnak István. Bali Jánosnak és Berec Erzsébet Katalinnak Péter Zsolt, Rimay István Kálmánnak és Valter Klára Magdolnának Tamás István, Seres Péter Pálnak és Temesvári Erzsébetnek Márta, Lévai Gyulának és Kondacs Ildikó Idának Anikó, Gulyás Pálnak és Krajcár Gyöngyi Editnek István Vilmos, Csongrádi Tamásnak és Molnár Máriáinak Viktor, Horváth Józsefnek és Berla Ildikónak Barbaóa, Magyar Mihálynak és Balog AfttKtiafk Balázs, Fa.hkM-CsB.mat*gó Istvánnak és Martonosi Gizellának István, Lehocziki Bélának és FaJkenistein Borbála Erzsébetnek Gergely Béla, Farkas Jánosnak és Hovanyeez Aranka Rozáliának Anikó Beatrix, dr. Juhász Jánosnak és dr. Radnai Márta Máriának Péter, Mészáros László Istvánnak és Kurucz Gabrielláinak Mónika, Z á dóri Zoltánnak és Németh Rozáliának Szabina, Bányai Józsefnek és Mészáros lkimániik Emese. Hódi Lászlónak és Sárkány Juditnak László nevű gyermekek született. HALÁLOZÁS Borsos Rálné Csonka Rozália, Bárányi Jánosné Magyar Ilona, Lele Józsefné Lele Ilona. Tépai Antal, Herczeg Lajosmé Kúra Mária, Berta Ferencné Nagy Rozália, Kocsis Nándor, Putyora Györgyné Szalma Rozália, Herédi István. Rácz Julianna, Miksa JenSflé Lantos Mát-ia, Gémes Sándor. Danoaó János, pap Sándorné Szűcs Erzsébet, Kardos Józsefné Schweikowsky Alojzta, Gerá Mihály. Madarász József. Pajkó Ferenc, Pipicz Géza, Tombácz Istvánné Rá ló Erzsébet. Erdei Sándor, dr. Murvai István. Balázs István, Tandarl Józsefné Márta Márta, Szabó Gyula, Barna András, Dóczy István, Juhász Ferenc. Szélpál József meghalt. Miklós már egészen megszokta, hogy fényképezik. Barátságosan beleszimatol a levegőbe, vaskos farkát lelógatja úszóhártyás hátsó lábát kinyújtja. A fotó kedvéért a pancsolást hagyta abba, hófehér bundájáról még csöpög a víz. A nutriák különben vadalc és harapósak. Óriási narancssárga metszőfoguk megroppantja a lemezt, kikezdi a betont. Gazdájuk, Deák Istvánné kezét is megharapták már kétszer, az orvos kapcsolta össze ujján a bőrt Miklós azonban szelíd. Megbetegedett a télen, a sparhelt alatt melengették, akkor barátkozott össze a fiatalasszonnyal. Azóta megnőtt, szépséges lusta, kövér jószág lett belőle imádja, ha kézbe veszik. Szépséges? Pont Zákányszéken, Deák Istvánné lakóhelyén mondta egy másik asszony: ő ugyan meg nem tűrné udvarában ezeket a rusnya patkányokat. A liba vagy disznó mégiscsak más. Legalább ne volna 'olyan ronda vastag a farka! Pedig a nutria tényleg szép állat. Ha nem lenne szép, az ember aligha vetett volna szemet a bundájára. De szemet vetett. Eteti, neveli szegény nutriát, s mikor az megnövesztette esztétikus, meleg bundáját az ember megfogja, fejbe vágja, és kiakolbolítja belőle. Deákné nutriatenyészete közös egy szegedi családdal. — fcíogyan döntöttek éppen a nutria mellett? — Nekik is volt egy kis pénzük, nekem is. Nézegettük a szakkönyveket, milyen jószággal kéne foglalkozni. A liba vagy a disznó büdös, nehé2 a munka velük. A nutria jövedelmezőbb is. A Sárszentmihályi Állami Gazdaságból kaptuk az első példányokat. Vissza is vásárolják a felnőtt állatokat. — Mennyi idő alatt nő meg egy nutria? — Nyolc-kilenc hónap kell hozzá. Egy anya évente négyszer fial. Tíz kölyöknél több nem születik egyszerre, de amelyik anyának négynél kevesebb ivadéka van, azt ki kell selejtezni. Nálunk most vagy négyszáz nutria van, úgy döntöttünk, ötven anyánál nem tartunk többet. Ez éppen akkora állományt jelent, amekkorát el bírok látni. A nutriák téglalap alapterületű betonszelvényekben laknak: körtll, három oldalról derékig érő beton a fala, középen, a járófolyoeó felőli oldala vastag lemez. Miklós és gazdája A szelvények során vagy fél méter mély betonozott vizesárok húzódik végig: ebben fürdenek az állatok. Sűrűn cserélni kell a vizet. A vasvázra rakott palatetővel együtt 180 ezer forintba került a nutriák „rezidenciája". — Mit esznek? — Keverék takarmányt: búza, kukorica, napraforgó van benne. Imádják a főtt krumplit. Ha viszem nekik, két lábra ágaskodnak, úgy lesik, mikor érek hozzájuk. Deákné láthatóan szereti Is az állatait. Persze nem elsősorban emiatt tartják őket. — Mennyit kapnak egy bőrért? — Kikészítve átlag ezer forintot. De ebből mi fizetjük a kikészítés költségét, körülbelül 100 forintot bőrönként. Az ár attól is függ, milyen színű a bunda. Mostanában a Grönland fantázianevű, ezüstösszürke a legkeresettebb. A sötétebb színeknek viszont nagyot esett az áruk. Kénytelenek vagyunk áttérni erre a kapósabb változatra. — Szakcsoportnak tagjai ? — Lehetnénk, de nem vagyunk. Túl sok a kötöttség, haszon kevés van belőle. így miénk a kockázat, szabadon adjuk-vesszük a bőröket. — Ki nyúzza meg az állatokat? — Mindenre akad vállalkozó. Szegedről jár ki egy ember, remekül begyakorolta már magát. Gyárban dolgozik egyébként, ő így egészíti ki a fizetését. Deákné karha teszi vékony ápolt kezét: — Különben, ha kell, én is megnyúzom. Nehéz munka, háromnál többet nem bírok egyszerre, utána remegni kezd a kezem. — Mi lesz a húsukkal? — Elviszik állateledelnek. Szalámit töltenek belőle kutyának-macskának. Főztünk is már: vadasan elkészítve jobb, mint a nyúl. Az emberek ennek ellenére idegenkednek tőle. Furcsa ez: a disznó húsát mindenki szereti, pedig az aztán igazán minden szennybe belefekszik. — Mennyibe kerül egy nutriabunda? — Negyvenezertől kezdődik, a szebbekért, nagyobbakért hetven-nyolcvanezret is elkérnek. — Magának van már? — Nincs, de szeretnék. Már többször válogattam magamnak bőröket, azonban ismerősök mindig elkunyerálták. Egy szép háromnegyedeset akarok csináltatni: ha együtt lesznek a bőrök, hétezer forintért megvarrják. Miklós mindezt békésen hallgatja: ő egyelőre családot alapít, hófehér nutrlanemzedékek atyjaként belátható időn belül nem fenyegeti a bundává válás veszélye. Tanács István