Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-24 / 197. szám
Kedd. 1982. augusztus 24. 5 Kémiáról - tanároknak Vasárnap délelőtt a megyei tanács székházában megkezdődött a Kémiatanárok X. Országos Konferenciája. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt dr. Koncz János, a megyei és dr. Székely Sándor, a városi pártbizottság titkára. Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese, valamint a szegedi felsőoktatási intézmények, a Pedagógus Szakszervezet és a Magyar Kémikusok Egyesületének képviselői. Dr. Balázs Lóránt, az MKE oktatási bizottságának alelnökeként, dr. Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese a vendéglátók nevében köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd Szekeres Gábor, az MKE elnökhelyettese kitüntetéseket adott át a kémiatanításban kiemelkedő eredményeket elért padagógusoknak: Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Balogh Lászlóné, a budapesti Szinynyei Merse Pál Gimnázium tanára, dr. Mojzes János, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem docense ps dr. Rozgonyi Jánosné, Pest megyei vezető szakfelügyelő. Amikor húsz évvel ezelőtt először rendezték meg az ország kémiatanárainak közös tanácskozását. még alig hatvan résztvevő hallgatott előadást. A mostani konferencia 520 vendége két és fél napon át általános iskolai. gimnáziumi és szakközépiskolai szekciókban szerezhet fontos új ismereteket szaktárgyából és annak különböző határterületeiről — elsősorban módszertani kérdésekkel a középpontban. A hazai vegyipar fejlődése a kémia oktatásával összhangban metodikai témák sorát helyezi előtérbe. (A konferencia ideje alatt az egyik szekció színhelyén, a megyei tanács újszegedi oktatási központjában volt látható a Vegyészeti Múzeum A magyar vegyipar legújabb eredményei című kiállítása is.) Fontossá vált tehát hogy a pedagógusok még aktívabban vállaljanak részt a tantárgy módszertani újításaiból: ezért szeptember 1-től a Magyar Kémikusok Egyesületén belül megalakul a kémiatanárok szakosztálya — a módszertani munka javítása érdekében. Pedig az elmúlt évtized sem szűkölködött változásokban és újdonságokban. Amint Z. Orbán Erzsébetnek. az Országos Pedagógiai Intézet osztályvezető-helyettesének Kémiatanításunk jelene és jövője című előadásában elhangzott, az új kémia tanterv 1974-ben történt bevezetése gyökeres változást hozott a magyarországi kémiaoktatásban. Minden iskolatípusnak egységes rendezőelv alapján készült, korszerű tananyag áll rendelkezésére, amely a huszadik század emberének szükségleteihez igazodó ismereteket biztosítja, együtt a természettudományos tananyagban rejlő kulturális értékekkel. A tantárgyat fokozatosan bővülő „építkezés" jellemzi, az újabb ismeretek szervesen illeszkednek az egész anyag szerkezetébe. Gondot elsősorban a mennyiség kérdése jelent, de a tankönyvek „frissítő" hatása és az általános iskolai tanterv „felfutása" következtében az elmúlt tanévben már ez is megoldódott. A kémiatanítás jövőjét illetően elsődleges követelmény a mindenkori módszertani megújulás. A tananyag már nem változik, ám a kísérletek, gyakorlatok számát növelni kell, s nagyobb teret kapnak a tanulók képességeit és készségeit fejlesztő foglalkozások. A fakultatív oktatás ugyancsak alaposabb, intenzívebb ismeretszerzést biztosít, s az óraszámok módosulásával a kémia iránti csökkent érdeklődés is várhatóan növekedni fog. Ami pedig a „hogyan tovább" kérdését a távolabbi jövő szempontjából illeti: a továbbképzést fejleszteni és a tantárgyi metodikát magas színvonalon gyakorolni — ez az út a legjárhatóbb. Ehhez járul hozzá — remélhetőleg minél eredményesebben — a kémiatanárok X. országos konferenciája. Nyárutó Mint olvasóink bizonyára tudják lapunkban a nyár — elsősorban ami a kulturális rovat munkáját illeti — főleg azt jelenti, hogy szinte kizárólag helyi, szegedi esemenyek állnak a középpontban Most. véget érvén az ünnepi hetek, ismét „meg. nyitjuk" állandó kritikai rovatainkat, a televízió és a rádió műsorait értékelendő. A szabadtérinek vége. és ezzel párhuzamosan erősen úgy tűnik — szépen lassan a nyárnak is. A legbiztosabb jel. ha az ember szürke, borús. lehangoló vasárnap délutánon felfedezi ama bizonyos legelső töppedt, sárga leveleket a Széchenyi tér aszfaltján. miközben hűvös van. és — hosszú hónapok óta először — feltűnik a képzelet laterna magicáján egy meleg, meghitt szoba képe. A nyár papíron ugyan tart még, hátra van e sorok írójának legkedvesebb évidőszaka. az indián nyár. a szeptemberi, bágyadt verőfényes utószezon, a múlandóság költői lehelletű ígéretével. Az igazi, immáron tovatűnt nyárra visszapillantani is ilyenkor kell — persze a televízió kapcsán. Elmeditálva azon. ugyan miféle műsorpolitikai meggondolás Indokolja, hogy idén éppúgy alig érdemes emlékezni valami érdemi produkcióra júniustól augusztus végéig, mint immáron évek óta? Volt Mundial. Volt Trattsvaal minden aranya, szerintem pontosabban minden búrja, akiktől remeghetett keblünk minden húrja. (Pardon.) Volt a múlt héten egy 196S-ban készült, kétrészes cirkuszos produkció. amit éppúgy legjobb gyorsan elfele'tem. mint azokból az évekből a jegest, a húszharminc fős kollektív tévénézéseket vagv a kenyér minőségét. Általában volt mindaz, ami a nyári, üdüles-Tiapfény-víz-gondatlanság-trallala jelleggel aposztrofálható. vagyis ami egy e-őteljesen kreált nyármodrllte ..kénerm-őileg" illik. Vagv — amit illőnek vélnek Vaih ki tudja, miért? Volt viszont — vasárnap este — Illyés Gyula is. Már pusztán tévébeli megjelenésével ls többszörös remenyt sugallva: először. hogy a nyárutó ténye talán a vakációs limonádédömping mérséklődését, vagy legalábbis a finoman fogalmazva „más természetű műsorok" valóságát is jelenti. Másodszor, hogy amíg az ősszel 80. életévét betöltő Illyés Gyula szólhat hozzánk a televízióban — és szólhasson még nagyon-nagyon sokáig —. addig a tévé legmagasztosabb hivatását is képes teljesíteni. És végül: mindaz remény, amit és ahogyan Illyés mondott. Hogy milyennek tűnt ő maga késő este, majdnem egy órán keresztül? Bertha Bulcsú idestova évtizede készült kitűnő interjújában mar megírta: szobornak húsból és vérből, úgy élvén egy kicsit Budapest és Magyarország fölött, mint egy tábornok. Rangjelzés nélkül, de a vezérkarnál. Mindenki rá figyel, aki felelősnek érzi magát a hazáért: Illyés nvt mond? Illyés mit gondol? Illyés mit álmodik? Bölcs és végtelenül tiszta mondatai a költészet mai. elizomorítóan egyénieskedővé vált szerepéről, verseivel illusztrálva (Balkay Géza és Stnkovits Imre mondták el, kiválóan), vagy akár az esztétikai és etikai lény e tájon elválaszthatatlan egységéről. vagy a magyarságról, a férfiszemérmességröi: mind-mind a nyár végi éjszkkát bevilágító fénysugarak voltak. ,.Az lesz a mű. mit néped lelke diktál" — írta Levél című versében. Az idézett sor, sok másikkal együtt — kulcs Illyéshez. Miként a magyarságról vallott nézetei is. ö az a művész ma. akinek legtöbb szava lehet ez ügyben (is). Csak köszönet illeti a Magyar Televíziót. hogy (egész nyári tinglitangli ide, vakációs műsorzuhatag oda) — bemutatta Domokos Mátyásnak a magvai irodalom első emberével készített beszélgetését. Igen. a nyárnak vége. az inuián nyár következik. Akinek az indián jellemről és morálról nincs fogalma. Illyés Gyulának szavaiból értői is képet kaphatott. ,.Ak'kre adhatnék. nincsenek itt" — szavalta végül ő maga megindító szomorúsággal versét, tudva tudván, mennyire egyedüli és nagy a kortársai közül. Viszont itt van. indián nyáron csodálatos öreg törzsfőnökként, az 1982-es nyárutó Magyarországán. Az őrök tavasz ígéretével. Domonkos László Bezárt a szabadtéri, kezdődik a színház Évadnyitó társulati ülés Szegeden Akár jelképesnek tekinthetnénk — nincs többé uborkaszezon —: alig ért véget a szegedi szabadtéri, a rákövetkező munkanapon kitárta kapuit a színház. Egyelőre persze csak saját tagjainak; az évadnyitó társulati ülést tartolták meg tegnap a Kisszínházban. Kezdjük a végén: a Les preudes himnikus dallamainak diszkrét magnózenéjére Petőfi Színészdalát szavalta el Vass Gábor, emelkedett hangulatban, amely ilyen alkalmakon, évadnyitásnál, stílszerűen jellemzi a nagy nekibuzdulást — „ide nekem az oroszlánt is". Ezt Shakespeare írta. A hivatalos prológot pedig, nem kevésbé elszánt, költő stílusban, az új igazgató, Nagy László, aki mindenekelőtt az átalakított vezetési struktúrának formai és tartalmi jegyeit ecsetelte. öt esztendőre szól a megbízatásuk, legalábbis egyelőre — hangoztatta. Komoly objektív és szubjektív nehézségek, megromlott viszonyok közepette szervezték át a vezetői garnitúrát, olyankor, mikor ráadásul a köztudatban is torz kép él a szegedi szinházról. Ezért azlán miként Hamletnek a kizökkent időt, az új vezetésnek ezt a torz képet kell helyére tennie. A modell lényege, hogy a tagozatok önállóbban — bár a színház egészétől nem függetlenül — dolgozhatnak, fejlődhetnek, s a megnövekedett önállósággal természetesen nagyobb felelősség is hárul a tagozatvezető Pál Tamásra, illetve Sándor Jánosra (akit ezúttal is bemutattak, üdvözöltek a megjelentek). Beszámolt arról, is* a színház igazgatója, hogy az elkövetkezendő fél évtizedre komplex tervet dolgoztak ki, mely egyaránt magába foglalja a színház művészi, műszaki, közművelődési, szociális és egyéb föladatait. A műszaki bázis Dorozsmán lesz, ahol előrehaladott munkálatok folynak, jelenleg a raktárépítés. A tervek szerint jövő ilyenkorra elkészülnek a Kelemen utcai színészház korszerű garzonlakásai. Kitűnően felszerelt színészklub is régen ráfér a társulatra, létrehozásáról határozat született, s örömmel vették, hogy sokan társadalmi munkát ajánlottak föl érdekében. A nagyszínházi rekonstrukció határideje változatlan: 1985. május 30-ra adják át műszakilag. Kulcskérdésnek tekintik változtatni a város és a színház viszonyán, ugyanakkor azt is tudják, milyen speciális feladatokat ró a szegedi színházra az a tény, hogy nevében viseli a nemzeti jegyet. 1985-re kialakult sze'lemi arculattal szeretnék tudni. Ez a prózatársulat számára nem kevesebbet jelent, mint a magyar klaszszikusok felkutatását, az elmúlt évtizedek és a jelen magyar drámáinak áttekintését, a hídszerep vállalálását a szomszédos, szocialista országok drámairodalmaval stb. Szeretnék fölszámolni az operai és operett részleg között tapasztalható kettészakítottságot, fejleszteni a stúdiómunkát, s nagyobb figyelmet fordítani az operai utánpótlás nevelésére, a balettrészleg erősítésére. A szegedi színház egykori patinás nevű művészeit pedig rendszeresen meghívják vendégszereplésekre. A színház igazgatója bemutatta a társulat új tagjait, akiknek névsorát az évadzáró alkalmával közöltük; új név a vendégszereplésre kiválasztottak között Frajt Edité, a rendező ifj. Tasnádi Mártoné és a Szegedről elszármazott Szalma Ferencé. A balettkart erősíti Baráth Ibolya és Pálfi Lajos, akik annak idején is emlékezetes sikereket arató szólistái voltak a színháznak. A prózai részleg október 11-én Goldoni-darabbal nyit, Sándor János rendezi a Mirandolinát. Két nappal korábban, október 9-én kerül színpadra a Három a kislány, Angyal Mária rendezésében, s még előbb, október 5-én, Puccini Manón Lescaut-ja Pál Tamás dirigálásával. Angyal Mária rendezésében. Az évadban 420 előadást tartanak, ezekből 100 —120 tájelőadás lesz. Az ötnapos munkahét bevezetésével hétfő a szünnap. Az évadnyitó társulati ülés elnökségében ott volt dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, dr. Székely Sándor, a városi pártbizottság titkára, Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese — Papp Gyula, a városi tanács elnöke pedig szólásra is emelkedett. Az elmúlt fél esztendőben a szokottnál is nagyobb figyelemmel kisérték a színházi műhelymunka alakulását, miként készíti elő az új vezetés az 1982— 83-as évadot — mondotta. Beszélt a színészi munka sajátosságairól, a színház életével, mindennapi munkájával is összefüggő népgazdasági gondokról, a csapatmunka szükségességéről, kivált pedig a vezetés demokratizmusáról. Mely utóbbival az elmúlt időszakban problémák merültek fel, ezért a jövőben erősíteni kell a kollektív vezetést, mindenki érezze az önállóságát, ugyanakkor a felelősségét is. A városi tanács elnöke éppen a szabadtéri játékok példájával tért ki a közönségkapcsolatok fontosságára, s lényegében azt hagyta útravalóul a társulatnak, pillafriatra se feledkezzenek meg róla, hogy valóságos nézők üljenek a nézőtéren, ne statisztikai adatok, fantomok. N. I. Tanácskozás a vesebetegségekre! Szegeden rendezi 33. nagygyűlését a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság és a Magyar Nephrológiai Társaság. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Dóm téri oktatási épületében tegnap megtartott ünnepélyes megnyitón Török József, a városi pártbizottság első titkára, valamint dr. Miltényi Miklós, a laboratóriumi diagnosztikai társaság elnöke, dr. Petrányi Gyula akadémikus, a nephrologiai társaság elnöke és dr. Petri Gábor, a SZOTE rektora köszöntötte a vesebetegségek diagnosztizálásával foglalkozó tanácskozás mintegy 200 résztvevőjét. A megnyitón jelen volt dr. Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese is. A háromnapos konferencia központi témája a vesebetegségek diagnosztikája, különös tekintettel a betegség korai megállapítására és a megelőzésre- Magyarországon csakúgy, mint az egész világon, viszonylag sok idült vesebeteg ember van, akiknek művesekezeléssel történő ellátása igen sok gondot Szállt Temesvár fölött egy léghajó. Persze csak egy darabig, mert utána felrobbant, kettévált, s lángoló csóvákkal mindkét oldalán lezuhant a földre. Liebmann Béla akkoriban még alig nőtte ki a rövidnadrágját; ám miután bátyjának volt egy fotóapparátja, amit magához vett, s amiben volt még egy filmkockára való töltet — megörökítette a Zeppelint. Ezzel kezdődik Pálréti Ágostonnak Liebmann Bélával, Béla bácsival készílett riportja, melyet néhány napja hallottunk a rádió harmadik műsorában. Azt hiszem, felesleleges volna a szegedi fotósok doyenjének, élettörténetét e hasábokon újra elmesélni. Béla bácsi ugyanis legtöbb fotóját a Délmagyarországban jelentette meg. Szegeden mindenki ismeri őt, olyanynyira része a városnak, mint a hozzá tartozó utcák és terek. Nem véletlen, hogy munkásságát archívumokban őrzik; mar csak azért is, mert ő maga is ezt mondta a riporternek, és jogos büszkeséggel mondhatta: „engem krónikásnak tekintenek, ott voltam a fotóriporteri szakma kezdeténél". Naponta bejön a Sajtóház klubjába. Klvivja a fiatalabb kollégákat egy-egy sakkpartira, és széles mosollyal veszi tudomásul, ha sikerül a mostani pályatársakat legyőzni. Béla bácsi szerencséjére, ez sokszor megadatik neki. A mi szerencsénk pedig, hogy sokszor látjuk ma is mosolyogni a fotó 83 éves, ám ennek ellenére örökifjú mesterét. Pálréti Ágoston kitűnő riporternek bizonyult. Érezte, tudta, hogy mikor kell közbeszólnia. így is sikerült neki a műsor alig több mint negyedórája alatt a legtöbbet elmondatni Béla bácsival. A lényegre koncentrált és koncentráltatott. Csak gratulálni tudunk Béla bácsinak és a riporternek ezért az emlékezetes, szép riportműsorért. - p. r. okoz. Bár hazánkban 14 műveseállomás működik (közöttük a szegedi egyike a legfontosabbaknak), mégis nehézségeket jelent a tartós és eredményes kezelés. Egyetlen megoldás a megelőzés, ennek legfontosabb eszköze pedig a vesebetegségek laboratóriumi diagnosztikája. Az immunológia megjelenése, akárcsak a laboratóriumi automatizálás és a számítógépes eszközök alkalmazása új lehetőségeket nyit meg a szakemberek előtt, hiszen, a laboratóriumi módszereket fejlesztve lehet segíteni abban, hogy a betegségeket időben felismerjék és így gyógyíthassák. A távolabbi jövőben a megelőzés érdekében célszerű lenne — a rendszeres és kötelező tüdőszűrések mintájára — a vizeletvizsgálatok hasonló megszervezése is. A tanácskozáson 55 előadás hangzik el, s a nagygyűlés három napján mintegy tíz ország húsz vállalata kiállítást rendez a SZOTE Dóm téri oktatási épületében labordiagnosztikai műszereiből és vegyszereiből. Toko/I Mftfbor Hétfőn megkezdődött az érdemi munka a tizenegyedik tokaji írótáborban. Az idei rendezvényen harmincöt szociológus, demográfus, újságíró, író és költő vesz részt, akik a táborozás négy napján a magyar falvak településpolitikájával. a településfejlesztés kérdéseivel foglalkoznak. A témakör nyitó előadását S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára és Belinszki Pál, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa tartotta. Az előadásokban foglalkoztak a formálódó, változó falvak gondjaival, a termelőszövetkezetek szerepével, a nagyüzemi mezőgazdaság és a háztáji gazdálkodás kapcsolatával, az ipari körzetek elszívó hatásával. A táborozáshoz kapcsolódóan hétfőn este a tokaji galériában a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek részvételével író-olvasó találkozót rendezlek. A tokaji frótábcrr tanácskozása kedden korreferátumokkal folytatódik. (MTI)