Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-13 / 162. szám

Kedd, 1982. július 13. Többet is exportálhatnának a közös gazdaságokból Magyaronszae összes ex. portforgalmának tobb mint százalékai mezőgazdasági és élelmiszeripart termékek teszik ki. Ennek a forgalomnak több mint egyharmada a dollárral vas»v más kemény valutával fizető piacokra Irányul. Milyen szerepe van ebben lermelősesövetkezeteinknek? Ezzel a kérdéssel kerestük meg a TOT ágazati és koordinációs főosztályának vezetőjét, Perczcl Jánost. — Hazánk 1400 mezőgazdasági szövetkezete jelentós szerepet játszik az ország exportárualapjának megterenjtésében, mind a rubel-, mind a dollárelszámolást! piacokon. Ezért fontos, hogy a mezőgazdasági, élelmiszeripari export tovább növekedjék, hozzájáruljon a RBzdasági egyensúly javításihoz, és fejlődjön a mezőgazdaság szövetkezeti szektorának cxportteliesitő képessege, erősöd iön a termelők exportérdekeltsége. A magyar mezőgazdasági termékek csaknem 70 százalékát a mezőgazdasági szövetkezetek közös és háztáji gazdaságai ad iák. s Ilyen aránvú az. exporthoz való hozzájárulásuk is. Az MSZMP KB Szövetkezetpolitikai Munkaközössége 1978. március 30-i ülésén egyebek mellett állást foglalt abban, hogy a külkereskedelmi vállalatok növeljék a szövetkezetek érdekeltségét a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. Azt is hangsúlyozta, hogv továob kell fellesztenl a szövetkezetek és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésé t. • Ez biztató, de hosszú az út. ameli^ egy^ kedvező döntéstől a megvalósulásig tart. Tehát, milyen gyakorlati lépéseket tettek? — A külkereskedelmi tárca, valamint az országos érdekképviseleti szerv vezetőinek összehangolt intézkedései után megkezdődött a központi döntések végrehajtása. Néhány kérdésben már előrehaladás tapasztalható. A legjobb Információval lé; külföldi kapcsolatokkal rendelkezö tőkeerős mezőga/jdasági szövetkezetek néhány esetben kezdeménvezöen léptek fel. és eredményesen valósították meg a dolláré', szamolásö exportot növelő fejlesztést, közvetlen kapcsolatokat és közös érdekeltségű vállalkozásokat hoztak létre. Megfelelő kapcsolatrendszer alakult ki a kereskedelmi kamara, a Külkereskedelmi Bank és a TOT között. amelynek eredményeként több Információs Jellegű ankétot szerveztek, lev vendszeroten napirenden tarthatók * mezőgazdasági szövetkezeteket érintő külkereskedelmi kérdenek. • Ez azt jelenti, hoav minden kérdésre sikerült kielégítő meooldást találni? — Bármennyire is ió lenne ,.igen"-t mondani. ezt nem tehetem. Gondunk például a mezőgazdasági szövetkezeiek exportérdekeltségének számottevő erősödése. az ezzel kapcsolatos szervezeti, szabályozásbeli konstrukciók kialakítása. Nem jutottunk előbbre a külföldi szövetkezetek és szövetségeik és a magyar mezőgazdasági szövetkezetek közötti érdemi — gazdasági kapcsolatok kialakításában. Nem sikerült olyan közös vállalkozásokat tető alá hozni, amelyekben a nyugati partner tőkebefektetésével garantálja az értékestést, és a nettó export növekedését. A szövetkezeti mozgalom egészére változatlanul az ie.'.emzó. hogv a közös gazdaságok fejlesztése, a termelés minőségi . jellemzői, az irányítás szervezeti formái nem alkalmazkodnak a nemzetközi piac ritmusához, értékítéletéhez. A lehetőségek ellenére a termelőszövetkezetekre nem jellemző az exportorientáltság, még a nagyüzemek is csak kis mértékben vállalnak — vállalhatnak — részt a nemzetközi áruforgalom közvetlen napi gondjainak és távlati feladatainak megoldásából-. • Milyen eszközei vannak a szövetkezeteknek arra. hogy bővítsék a nemzetközi kapcsolataik körét? — A nyugati szövetkezeti szervezetek forgalma t«bb agrártermékből meghatározó jelentőségű mind belföldi. mind nemzetközi piacokon. Szövetkezeteik és szövetségeik zömmel tagjaik mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeit értékesítik. Ml. nemcsak versenytársként léphetünk fel termékeinkkel, felkínálhatunk több olyan terményt, áruféleséget Is. amelv az áruválasztékukat bővíti. számunkra pedig többletexportot j efértf/ Agrár-külkereskedelmi gyakorlatunk eddig nem számolt kellőképpen a nyugati országokban működő szövetkezetek és szövetségeik gazdasagi súlyával és jelentősegével. Nem aknáztuk ki a gyakran kézenfekvő lehetőségeket sem. Mezőgazdaságunknak és élelmiszeriparunknak alig van külkereskedelmi kapcsolata nyugati szövelkezell szervezetekkel. Magyar mezőgazdasági szövetkezetek és nyugati szövetkezetek között közvetlen kapcsolat eddig nem éotílt ki. 0 Milyen lehetőségek kínálkoznak a külgazdasági ' kapcsolatok bővítésére? — A nvuRati országok szövetkezeteivel, továbbá a kis- és középvállalatokkal kialakítandó kapcsolatok az eddigiektől több szempontból eltérő megközelítést és szervező munkát igénveinek. (Az eddig létrejött kis szániú gazdasági együttműködés ugyanis esetleges és általában a személyes kapcsolatokhoz kötődik.) Lehetővé kell tenni például hogv a nyugati szövetkezeti szervek valamint a kisés középvállalatok szervezett formában megismerjék a magvar mezőgazdasági •szövetkezetek exporttelie.sítő képességét. együttműködési lehetőségeit A különböző gazdasági együttműködési formák és ezek keretében előállított termékek bemutatását és ismertetését az úgynevezett referencia üzemekre kell építeni. A gazdasági kapcsolatok bővítését a tradicionális kereskedelmi kapcsolatok mellett főként a közös termelési és értékesítési célt kitűző nemzetközi vállalkozások. ' Valamint te* sr.erzódésés» termelés és az „exportbérmun~ka" irányába kellene kiterjeszteni. B. P. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Első a lakók nyugalma — Hibás volt a vetőmag Jogtalan felmondás Az el-eltűnő tó rejtélye Egy ritka természeti jelenség — a kirgiz, magashegyi Mercbahera tó vize időről időre eltűnik — titkát fejtették meg szovjet tudósok. A tó 3200 méterrel fekszik a tengerszint felett, a Tensan központi részének nehezen megközelíthető körzetében, gleccserek között. A tó fenekét jég képezi. A vizes-jeges medencének az a szokatlan tulajdonsága, hogy rendszeresen — egyszer vagy kétszer évente — eltűnik belőle a teljes vízmennyiség. A tudósok megállapították. hogy a Déli-Inilcsek gleccser egyik része, amelyik beleér a tóba, bizonyos vízmennyiségnél olvadni ker.d, és — óriási zsilipkapuhoz hasonlóan — utat nyit egy Jégbarlang felé. Ebben a pillanatban a tóban felgyűlt víz robbanásszerűen, hatalmas — akár 500 köbméter/másodperces — sebességgel megindul a folyóba. amelynek a szintje erősen megemelkedik. A tó kiürülése hatással van az Oari-Dzsaz folyó lefolyására is, amelybe az Inilcsek ömlik. Minthogy ezek a folyók lakatlan vidéken folynak, áradásaik nem okoznak veszteségeket. A tudások már nagy pontossággal meg tudják jósolni. hogy mikor tűnik el a víz a Mercbahera tóból. Az egyik városban levő társasház pincéje egy áfész tulajdona. A pincét a szövetkezet egy ideig borraktárnak használta, később borozót akart nyitni a helyiségben. A nyugalmukat féltő lakók tiltakoztak a terv ellen és az IKV nem is járult hozzá. Ezek után a vállalat ellen az áfész pert indított. Keresetében kérte, hogy a pincében saját költségén borozót létesíthessen, s ennek engedélyezésére kötelezzék az IKV-t. Az ügyben a lakók is beavatkoztak, és szintén kérték a kereset elutasítását. A megyei bíróság az áfész álláspontját fogadta el, és azzal az indokolással, hogy a [ szövetkezetnek nagyobb árI bevételt kell elérnie, a kej resetnek helyt adott. Ezt az ítéletet azonban a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. Iránymutatást is adott, hogy a lakástulajdonosok törvényes érdekeit és a gazdálkodás érdekeit egyarant vegye figyelembe. A megismételt eljárásban a megyei bíróság az iránymutatásnak mindenben eleget tett, helyszíni szemlét is tartott és a per adatainak mérlegelése alapján az áfész keresetét elutasította. A szövetkezet fellebbezett, de a Legfelsőbb Bíróság az ítéletei jogerőre emelte. A döntés indokolása szerijlt a borozó létesítése olyan átalakításokkal járna, ami a lakók nyugalmát nagy mértékben zavarná. Ezenkívül az épület elsősorban lakóház és a szövetkezet kérésének teljesítése a lakók jogos érdekeit sértené. * Egy vállalat az egyik mezőgazdasági termelőszövetkezettel kötött bizományi szerződésben nagy mennyiségű vetőmag szállítására kötelezte magát. A vállalatnak beszerzési gondjai voltak, de sikerült neki fémzárral el nem látott vetőmagot szereznie, amit megküldött Az elvetett mag azonban nehezen csírázott. A tsz kérésére szántóföldi szemlét tartottak, s ennek eredménye alapján a szövetkezet a vállalat ellen kártérítési pert indított. Ebben arra hivatkozott, hogy az elmaradt termés hasznától elesett, ezért ennek megfizetését kéri. A kihallgatott szakértők szerint fémlemezzel el nem látott vetőmagot tilos forgalomba hozni, bár előfordulhat,- hogy ennek a csírázóképessége is megfelelő. Ebben az ügyben azonban a szántóföldi szemlék megállapítása szerint a mag már az átadáskor hibás volt Az ügyben végső fokon döntő Legfelsőbb Bíróság a vállalatot 75 százalékos kártérítés fizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a Polgári Törvénykönyv értelmében a vállalatot, mint bizományost, a hibás teljesítésért szavatossági és kártérítési kötelezettség terheli. Nem fogadható el az a védekezése, hogy a vetőmag megfelelő volt, mert ennek ellenkezőjét a szakértők megállapították. Ugyanez volt a véleménye a bírósági szakértőnek is. Viszont a tsz a kár egy részét viselni tartozik, mert tudta, fémzárolatlan vetőmagot vásárolt, és azt is tudnia kellett, hogy azt nem szabad elvetni. Ezért a vállalatnak csak a kér 75 százalékát kell megtérítenie. Az egyik állami építőipari vállalat felmondott szállításvezetőjének. Ezt azzal indokolta, hogy a megnövekedett feladatok átlagos vagy annál magasabb felkészültséget, munkafegyelmet és felelősségteljes munkavégzést igényelnek. Ezeknek a feltételeknek azonban a szállitásvezető nem felel meg. A felmondás hatálytalanításáért az illető a munkaügyi bírósághoz fordult. — Lelkiismeretesen dolgozom, a megnövekedett feladatoknak eleget tudok tenni — jelentette ki. — Közgazdasági technikumi érettségim van, ezenkívül a vállalat által megkívánt pályaA közelmúltban n Lakástextil Vállalat tatai gyárának mintatermében mintegy százötven különböző f«jtá)ú, minőségű és szinösszetételü szőnyeget zsüR.ZTCTÓ . A Szabványügyi Hivatal, a KERMI, az Országos Piackutató Intézet és a KÁF titkársága ipari esztéták közreműködésével ítélte meg, hogy melyik szőnyegre „illik" a Kiváló Áruk Fóruma minőségi jelzés. HÁZASSÁG Bögös Lajos és Kőváry Gabriella, Vágvttlgyi I.ászló és Rik Judit Katalin, Virágh Tamás József és Puskás Katalin. Molnár István és Túri Piroska Etelka. Bokor József és Bakó Eleonóra, Molnár István János és Albertus Rozália. Takács Marcell és Molnár Julianna, Kothencz Sánidor és Tasnádi Zsuzsanna. Nagy Zoltán és Juhart Mónika Gizella. Mészáros Tibor és Pétert Eva Enikő, Simoníalvi Imre Péter és Garas Györgyi Erzsébet, Erdei János és Bugyi Ertka. Balla István és Szalma Klára. dr. Mécs László és Farkas Mária, Süli Károly Zoltán és Nagy Ildikó. Ónozó Ferenc és Szögi Éva, Varjas! Oltó és Szalay Agn.es. Darvasl Mihály és Tá boros i Erika, Kószó István és Fekete Ertka. Kiss Pál és Marunák Marianna, Császár János és Frank Irén. Kiss József és Horóczkl Ertka. Együd János László és Lővei' Györgyi Mária. Barna Imire Ferenc és Kanalas Zuszsanna, Nagy György és Tóth Aranka. Farkas Gyula és Kéri Ilona, Goldmann Attila Csaba és Kecskeméti Margit, Nagy Sándor és Söráth Eva. Ábrahám János és Kókai Márta. Biczó Jené és Pasku Katalin házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Mátrai Géza Györgynek és Hegyi Máriának Géza, Szabó Jánosnak és Gábor Mária Viktóriának Gábor. Galvácsl Pálnak és Kormos Irénnek Zoltán Pál, Papp Illésnek és Tanács Anina Irénnek Károly, Erdélyi Zoltánnak és Heréd! Arankának Attila Zoltán. Fa-kas Gézának és Tomatás Éva Mártának Vivien. Gvurts Lászlónak és Peták Mártának Roland. Bolgár József Istvánnak és Kozma Magdolna Emíliának Tibor, Ramotal Zoltánnak és Borbás Mártának Nikolett Barbara. Csala Józsefnek és Kispál Zsuzsannának Zsuzsanna, Családi események Kasza Lászlónak és Nagy Évának Zoltán. Véry Zsoltnak és Magyar Eva Klárának Eva, Szwaczkiewlcz Mleozyslaw Lechnek és Ződi Katalinnak Péter, Sashalmi László Dezsőnek és Maczelka Juditnak Judit, Mihály Zoltán Nándornak és Ferenci Editnek Gábor. Koós Miklósnak és Zákány Arankának Kinga, Naszádos Lászlónak és Zsótér Ibolyának Szabolcs, Baló Endre Tibornak és Ipacs Györgyinek Péter László, dr. Szász Károly Miklósnak és dr. Balt Ilona Erzsébetnek Dóra, Bónns Istvánnak és Markó Ágnes Mártának Attila. Szombathelyi Árpádnak és Gerlai Eszternek Tamás. Molnár Sándornak és Bárányi Piroskának Mariann. Frank Istvánnak és Dénes Ilona Margitnak Krisztina. Kővágó István Ferencnek és Megyeri Mária Erzsébetnek Attila István, Dancsó Gyula Tibornak és Jakus Etelkának Gyula, Molnár Lászlónajk és Kertész Saroltának Balázs, Tanács Istvánnak és Tart Máriának Bernadett, Bernát Jánosnak és Peremezi Juditnak Hajnalka, Bálint Gábornak és Papp Mártának Gábor. Nagy Lászlónak és Szögi Eva Dalmának Balázs, Szsbó Sándornak és Botos Irénnek Szilveszter László, Zsolnai Károlynak és Juhász-Vedres Katalinnak Edit. Ibolys. Horváth Attilának és Gyuris Györgyinek Szilvia, Detki Istvánnak és Suti Erzsébetnek Erzsébet, Paczkó Józsefnek és Mezei Veronika Margitnak Erika, Gajdáes László Andrásnak és Palásti Katalin Margitnak Eva. Berkó Imrének és Farkas Katalin Zsuzsannának Gábor. Kesztyűs Lajosnak és dr. Dobos Katalinnak Zsuzsanna Magdolna. Simon Sándornak és Toppantó Mária Piroskának Henriett, Ábrahám Zoltánnak és Kincses Gyöngyi Ibolyának Zoltán. Gábor János Józsefnek és Gyapjas Gabriellának Zoltán János, Ha-, lasy Jenő Jánosnak és Bacsa Ildikó Mariannának Krisztina Ildikó. Éles Vilmos Lászlónak és Miklós Gizellának Vilmos Tamás, Llppal Ferencnek és Báló Mária Viktóriának Anikó, Petvai Sándornak és Homok Évának Sándor, Rózsa Szilveszternek és Gyulai Erzsébet Piroskának Szilveszter, Rózsa Szilveszternek és Gyulai Erzsiebet Piroskának Gyöngyi. Csetey Lászlónak és Varga Erzsébetnek Gergely Péter nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Náezl István. Gálát Gáborné Czesznak Anna. Bíró Mihályné MlsJcó Julianna, Orsi Györgyné Kovács Sára, Krisztin-Néméth Illés, Csengeti Aronné Tánczos Rozália, Nagypál Kálmán, Tóth Lászlóné Gál Mária. TasnádiSzeőcs Zoltán Gyula. Székely János, dr. Kiss Károly Ernő, Nagy Mihályné Szlveri Márta. Lovászi Antal, Dobó József, Csamangó Xllésné Kiss Rozália, Brúder János Károly, Kucsora János, Nagy István, dr. Kleitseh Imréné Jordán Izabella. Kovács György, Kása Mária Anna. Palócz József. Bálint Erzsébet, Nagy Józsefné Frankó Márta. Böröcz-Vetró Pálné Martonosl Veron. Józsa Györgyné stöger Mariann. Szűcs Ferenc. Gera Ferenc. Balog Sándor. Klazsilí Györgyné Farkas Viktória, Torna Jénosné Nagy Piroska, Zádort Antal, Vinczo Sándor. Bánsági Ede Miklós, Smajdá Istvánná Csúcs Julianna, Vass József, Csurl Pálné Fodor Etelka, Bogdán Mártonná Kovács Rozália. Stíx Ferenc Imre. Máaevőlgyi József meghalt. mesteri vizsgát sikerrel letettem, tehát megfelelő szakképzettséggel is rendelkezem. Más tanulmány folytatására nem szólítottak fel. Az igazság az: azért mondtak fel nekem, mert egy ügyben a vállalat ellen tettem vallomást. Érveléseit a munkaügyi bíróság nem fogadta el, és keresetét elutasította. A felmondást indokoltnak találta, és kimondta: a munkáltató megválogathatja, kivel köt szerződést, illetve megteheti, ha valaki nem felel meg a követelményeknek, akkor elbocsátja. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, az alsófokú döntést megváltoztatta és a felmondást hatályon kívül helyezte. — Abból a munkajogi alapelvből kiindulva, hogy a dolgozónak joga van munkához, következik, hogy a munkaviszonyt csak akkor lehet felmondani, ha az rendeltetését nem tölti be, tehát fenntartása a munkaadó tevékenysége vagy a dolgozó személyével összefüggő okból szükségtelenné válik. Ennek megállapítása érdekében az írásban közölt felmondásból a munkaviszony megszüntetése okának világosan ki kell tűnnie — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Ebben az esetben azonban a felmondólevélből nem derül ki, hogy a szállításvezető alkalmatlanságát mt-bizonyítja — hangzik tovább a határozat. Az az ájlításs hogy a megnövekedett feladatok átlagos vagy annál magasabb felkészültséget, munkafegyelmet és felelősségteljes munkát Igényelnek, s ennek a szállításvezető nem felel meg, önmagában nem elegendő a felmondás alapos és világos indoklására. Végül a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra: a tárgyaláson a vállalat újabb felmondási okra, mégpedig átszervezésre is hivatkozott, amelynek során a szállításvezetői munkakört megszünteti. Ezt azonban nem lehet figyelembe venni, mert ez az ok az eredeti felmondólevélben nem szerepelt. Ehhez új felmondásra, illetve újabb munkaügyi vitára van szükség. Hajdú Endre A kerék múltja A kerék használatával kapcsolatos i. e. 2000-nél régebbi leleteket nagy menynyiségben két területen találtak: a Tigris és az Eufrátesz völgyében, és a Kaukázusban, valamint az attól északra eső síkságon. A lerégibb, kerekeket ábrázoló rajz i. e. 3000 előttről származó sumér írásjel. Viszonylag gyakoriak az i. e. 2000-nél régebbi leletek Európában is, tehát a kerék akkoriban már általánosan használt eszköz volt. Eddig is úgy gondolták, hogy a kerék mezopotámiai eredetű. de újabban az örmény SZSZK-ban több épségben maradt kb. 1. e, 1500-ra datálható kocsit találtak. A két- és négykerekű kocsikon szekérrúd helyett egy A alakú szerkezet volt. Lehet, hogy a kerék az A alakban összeerősített csúszka alá tett görgőkből alakult ki. I (