Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-13 / 162. szám

13 Kedd, 1982. július fi. Nemzetközi Kodály-szeminárium Kétszáz hazai és külföldi ének- és zenetanár részvételével hétfőn megkezdte munkáját Kecskeméten. a X. nemzetközi Kodály-szeminárium. A hagyományos nyári zenei rendezvénysorozat rangját jelzi, hoey a mostanira is a világ minden tájáról, összesen huszonkét országból érkeztek hallgatók. Az Ideit még vonzóbbá tette a Kodály-centenárium; a szemináriumon a neves zenetudós és pedagógus életútja. munkássága önálló foglalkozásként szerepel, a bemutató tanításokon pedig a nevéhez fűződő ének-zenei nevelési koncepcióval ismerkedhetnek a szakemberek. Az ünnepélyes megnyitóra este az Erdei Ferenc Művelődési Központban került sor. ahol Erdei Péter, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes méltatta a tizedszer megrendezett Kodály-szeminárium jelentőségét. A kurzuson neves szakemberek tartanak előadásokat, bemutató tanítást, hangversenyeket. (MTI) Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa eredményes munkássága elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesítette Nagy Józsefet, a Derekegyházi Állami Gazdaság pártbizottságának titkárát és Zsibok Andrást, az Állami Gazdaságok Országos Központja szegedi területi kirendeltségének vezetőjét. A kitüntetéseket hétfőn Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter adta át. (MTI) VITA Mennyit ér a diploma? Egyszer az életben szeretnék... Pertini öröme Bevégeztetett. A hét végén lezajlott Hispániában minden idők legnagyobb futballgálája, melynek örömeiben, szépségeiben — éppen a modern technika televíziós csodája révén — az egész világ osztozott. (Nem ilyen egyértelmű a boldogság persze, ha mondjuk családokon belül töltetne ki űrlapokat holmi képzeletbeli közvéleményszondász, de hát a televízió műsorszerkesztőinek gondjait elegen ecsetelték már...) Nem is tartozik szorosan Képernyő rovatunkra mindaz, ami a spanyol futballpályákon tortént, legföljebb szelektíve, hogy mi mindent tett azokból láthatóvá — és mi mindent esetleg nem a szobák sarkában villogó varázsdoboz. így annak a kétségbe-aligha vonható jelenségnek konstatálása, melyet ha jól emlékszem, egyik szpíkerünk is szóba hozott: napjainkban a labdarúgás tán legnépszerűbb ürügye a nemzeti, hazafias érzelmek megnyilatkozásának. S rögvest eleven példa, a vasárnap este közvetített madridi döntőről. Az azurrik vezető góljára úgy pattant föl ülőhelyéről, János Károly királyi rezidenciájának méltóságos protokollpáholyából az agg olasz köztársasági elnök, Pertini, mint egy zöldségárus a falusi rangadón, ha kedvenc csapata előnyhöz jut. A drága kisörög ettől a pillanattól alig kendőzhette máskülönben történelmileg megszolgált nyilvánosságú nemzeti érzelmeit, hogy a végén nehezen türtőztették, ne vágjon utat reménytelen kalanddal a tömegben, lejutni a gyepre örömtáncot járó honfitársai közé: legyen pici türelemmel, hamarosan följönnek maguk a győztesek átvenni a World Cup-ot, akkor körbecsókolhatja fiait. És Helmut Schmidt, a „nagy vesztesek" kancellárja? Amilyen fegyelmezett, rezzenéstelen arccal törődött bele a megváltoztathatatlanba: még az övéinek is úgy gratulált, mintha szuggerálná nekik, szépen csillog az ezüst is, bár mosolyán föltehetően nem az öröm fényei suhantak át, inkább olyan benyomásom támadt,' véresre markolja tenyerét vagy a tömegből valaki a tyúkszemén áll. Vagyis hát nagy hír a foci, s adjunk hálát az egek urának, amíg a nemzeti érzelmek kizárólagos hőmérője lehet. Mindazon által megfigyeltem, a környezetemben élő, futballügyben potens állampolgárok zöme az olaszoknak szurkolt. Ugyanannak a legénységnek, mely az előcsatározások során ritka unszimpátiát váltott ki indolens labdarúgásával, inkább a színpadra illő; antijátékával. Mert ugyebár a Mundialon az is bebizonyosodott, tartós sikerekre nem elég tudni a szakmát, vagyis a focit. Effajta világversenyekhez az a csapat ért fölsőfokon, amelyiknek az egyes mérkőzésekre kidolgozott taktikáján túl — van stratégiája is. Alig hinném, hogy az olasz küldöttség ebbeli elsőségét elvitathatná bárki: mindvégig á döntő pillanatokban hozták a döntő többletet magukból, s ez már nem futball csupán, nem az a bizonyos szorosan vett szakma. Ez maga a művészet. Más. A makrovilág nagy eseményei mellett a héten két egyéb alkalom adódott szobaantennán fogni a mi kis mikrovilágunk történéseit is. Űj köntösbe bújt a DAK, a szegedi stúdió állandó műsora. A Dél-Alföldi Krónika jószerivel egyidős a vállalkozással, mely szegedi stúdió névre hallgat, időszerűvé vált tehát megújítása, még ha ennek egyelőre külső jegyei szemrevételezhetőek inkább. A szándék azért máris látható: mozgalmasabbá tenni, fölpörgetni ezt a körzeti tévéhíradót, s a korszerűbb formaruha — mely e sorok íróját A HÉT fazonjára emlékezteti, tehát nem rossz modellre — házi készítésű, mint tőlük tudom, sokat tépödtek rajt', birbigyeltek a kivitelezésén, de megérte. Már „csak" a mindenkori kitöltésre, a tartalom hasonlóan modern szel- vidéki kiküldetésre „leutazó" lemű, rugalmas megváloga- illetékesek. Csak el ne kiatása, tálalása a föladat, ad báljam . . . infinitum persze. (A keddi Nikolényi István adás szerkesztője Pavlouits Miklós, rendezője Kun Zsuzsa, műsorvezetője Király Zoltán volt.) Nem a szegediektől való „irodalmi barangolást" vetítettek szombat délután Csongrádból, mármint a megyéből, Város és vidéke címmel. Erdei Ferenc ismert könyvére utalva, némileg megtévesztőn, hiszen az szociográfia volt, ez a film meg lírai körkép, a táj irodalmi múltjának és jelenének országútjain tett rövid, kellemes séta. Ha most ideírom a tévéújság kétmondatos ismertetőjét, precíz leszek. „Szegeden, Makón, Hódmezővásárhelyen ismerkedhetünk a régi és az újabb irodalom emlékeivel. Iránytűként Dugonics András, Mikszáth Kálmán, Tömörkény István, Móra Ferenc,' Jóstséf Attila. Erdei Ferenc és Né+ rnejh László sorai segítenek." S ha most hozzáteszem, e táj irodalmi nevezetességeihez valamit konyító szerénységemnek (tehát a nem vadidegennek) speciel tetszett ez a fél óra, hangulatában, a témához illő emelkedettségében, nem utolsósorban remek fölvételei révén (operatőr: Becsy Zoltán) — akkor hitem szerint olyasmit regisztrálunk, mely sajna nem megszokott. Sokkal inkább megszokott ugyanis, hogy az ilyesfajta „központilag készült" tájműsorokhoz érintőlegesen, felszínesen anyagkutatással fognak hozzá a i Mennyit ér a diploma? „Annyit, amennyit az ember megvalósít belőle mikro- és makrokörnyezete számára" — írta Bátyai Jenő ebben a vitában, s bevallom eevet is értek vele. így azt kell mondanom. az én kémia—fizika szakos középiskolai tanári diplomám semmit nem ér. vagy legalábbis nagyon keveset. Azaz, ha szerencsém van, elmehetek vele képesítés nélküli óvónőnek. 1979-ben végeztem a JATE-n. tizenöt társammal egvüt^ Körülbelül ennyien lehettek a budapesti és a debreceni végzősök is. azaz durván 48. pályáiét kezdeni akaró fiatal. S ha iól emlékszem a fent említett évben 11 kémia—fizika szakos állást hirdettek megr az országban pálvakezdőknek. s ebből 9 kollégiumi nevelőtanári állás volt. (Nem mintha lebecsülném az utóbbit, de bevallom, én nem azért, iparkodtam a jeles vizsgaeredményekért. hogv öt év eltel iév eí nevelőtanár legyek.) A nedaeógusok még a többi diplomásnál is roszszabb helyzetben vannak, mert rájuk nem érvénves Jakab István hozzászóló megállapítása, melv szerint: ..Az országban máshol tárt karokkal várták a szegedi többletdiplomásokat." Mi lett a sok „felesleges" évfolyamtársam sorsa? Elmentek kutatóintézetbe vállalathoz stb. (Kémia—fizika szakosok lévén megtehették, de a bölcsészek nehezebb h":vzetben vannak!) Azok. akik kitartottak hivatásuk mellett, mert-ezdték a harcot a szerződéses állásokért. Véletlen szerencsével nekem is sikerült elhelyezkednem egy szegedi szakiskolában, egy évre szóló szerződéssel. Közben szültem. majd szerződésem lejárt, és azóta is munkaviszony nélkül vagyok. Persze nem került volna erre sor. ha hasonlóképpen teszek, mint egv mostanában végző pedagógustársam. Nem akart államvizsga után, szülés előtt munkaviszony nélkül maradni. ígv elment a szegedi Fonalfeldolgozó Vállalathoz segédmunkásnak. 7 forintos órabérért. Szeretnék visszamenni dolgozni, hiszen jó . lenne végre megszüntetni ezt a kedvezőtlen munkaviszony-nélküliséget — nos és a kisfiam is elmúlt már kétéves — de nincs hol elhelyezkednem. Nincs kémia—fizika szakos állás, nemcsak középiskolában. de még általánosban sem. Azonban, ha az ember „forgalomban" akar maradni, ahogy a művelődésügyi osztályon mondták, akkor mindent el kell vállalni, aminek valamiféle köze van a pedagógussághoz. Más vizekre evezni nem szabad, mert akkor a diploma csak emlék lesz többé. (Furcsa módon nem min. denk'nek kell mindent elvállalni. hom' forgalomban maradhasson!) Annak érdekében, hoey egyszer az életben taníthassam a szakomat és foglalkozhassak a 14—18 éves korosztállyal. eldöntöttem, ideig'enesen elmeevek napközi otthonba, nem baj ha alsó tagozatba is. nem bai ha szerződéssel is. Aztán úribb csalódás ért. Még ilyen állá* 6incsen. Egyet azonban felajánlottak : mehetek képesítés nélküli óvónőnek. Gondolkodtam. Nem nagyon tudok énekelni, nem tudom, hogyan kell verset tanítani, a fizetésem valószínű, hogy a két éwe] ezelőtti 2500 forintot sem fogja elérni, de mint említettem, egyszer az életben szeretnék tanítani, így „forgalomban" kell maradnom. és egyébként is. minden óvoda egy általános iskolához tartozik, és onnan talán maid sikerül középiskolába, és ... Szóval határoztam. Elmegyek óvodába. Jártam több helyen is. de mindenhol azt mondták, szeptember elején érdeklődjek újra. Nekem azonban augusztus l-ig kellene munkáltatói igazolást vjnnem (hogy előbb vagv utóbb alkalmazni fognak) ahhoz, hogy fiamat felvegyék bölcsődébe. Ezek után nem tehetek mást. mint. bízom a csodában, és egyre többet gondolkodom Göblyös Margit hozzászólásán. Valóban fontos dolog a hivatástudat, de lehet, hogv úgv járok a fene nagv hivatástudatom, mai, mint magyar—franeja szakos ismerősöm, aki lassan már 6 éve óvónősködik. és azóta is várja a jó szerencsét. Én is azokhoz csatlakozom ebben a vitában. akik szet int ilyen körülmények körótt „tisztességtelen" dolog a hivatástudatra való hi'•aikozés! A fentieket azért írtam le. hogv mindenki láthassa: olykor mennyit ér egy diploma. Fábián Nsgr Jenőn* ..középiskolai tanár" Szövetkezeti kisvállalkozások Tervezésiül karbantartásig Software és gyermekgondozás, villanyszerelés, tervezés és ablakmosás — a szövetkezeti iparban és szolgáltatásban egyre többfajta tevékenységet végeznek kisvállalkozásban. A kisszövetkezetek száma már megközelíti a 6zázat, egyre népszerűbbek a szakcsoporti formák, s a szabályozó rendeletek megjelenése óta jelentősen bővült az átalánydíj-elszámolásos részlegek köre is. Az ipari szövetkezetek területi szövetségei külön bizottságokat hoztak létre a A lift, a Sándor és Szöged r^r mjm [W] Hökkenten hallgattam a Mit üzen a rádió? legutóbbi adását. Pedig ilyen ügyekben igazán harcedzett hallgatónak számítok már. Minden történet rém egyszerű — írta volt a költő —, megeszünk fél vagon kenyeret, borotválkozunk, öltözünk, születünk, meghalunk. .. Ám mégis. Hogyan lehetséges, hogy ügy keletkezik egy nem létező ügyből. Vannak ugyebár liftek, s a liftekről jól tudjuk, hogy tulajdonképpen gépek, motor működteti őket és emberek kezelik. A gép elpusztulhat, az ember tévedhet. Nem történik sok, csak annyi, hogy a lift használhatatlanná válik. A még alig tipegők (a nagyon picikék), és a már alig tipegők (a nagyon öregek) kénytelenek felcaplatnt a legfelső emeletre. Ez történt nemrégiben, azaz, hogy elromlott valahol egy lift. Az ember bedob a tóba egy kavicsot, a kavics beleesik a vízbe, és körülötte gyűrűzni kezd a víz. A víz gyűrűzese mindig értelmes. A dolgoké sajnos nem mindig az. A műsorvezető fel is tette a kérdést: vajon miért fordulnak az emberek a Magyar Rádióhoz segítségért, amikor ott egyetlen egy liftszerelő sem dolgozik. Költői kérdés volt. ö maga is tudta, hogy ennek a dolognak a megrendült bizalom a valódi oka. A szolgáltató nem szolgáltat, az építő vállalat nem teljesíti garanciális kötelességeit. Nem teljesíti, mert nyugodtan megteheti ezt. Egyik városban, egy tízemeletes házban nem működik a lift. Az illetékes azt mondja, fel lehetne hívni a szegedi szervizt. Fel is lehet. Mindez a házmester kötelessége volna, aki csak annyit tud, hogy egy bizonyos Sándort kellene hívni. Magam elé képzelem a jeles házfelügyelő dilemmáját; feltárcsázza a körzetszámot, majd röviden jelentik, hogy kapcsolnak neld egy szegedi Sándor nevű úriembert. .. Az is meghökkentett persze, hogy az a bizonyos illetékes, alá hajlandó volt az ügyben megnyilatkozni, kijelentette: az újságírót úgymond: túltájékoztatták. Másfél évtizede vagyok újságíró. Eleddig még sohasem tájékoztattak úgymond: túl. Kezdem azt hinni, bár tisztelem a hivatalt és annak fegyelmét, hogy baj van az ország hivatalaiban. Lehet, hogy túl sok a szabály. Aztán az is lehetséges, hogy a hivatali embereknek fogalmuk sincs arról, hogy mi történik a hivatalon kívül, mert a paragrafus, a rendeletszám eltakarhatja a lényeget, a mögötte levő problémákat, emberi gondokat. Az jut eszembe, amit egy országgyűlési képviselőtől hallottam néhány hónapja; ha tehetném: felállítanám' a hatóságot hatálytalanító hivatalt. A rugalmasabb ügyintézés. azaz, hogy az ügyfelek, akik mi vagyunk, szóval, hogy a mi'érdekünkben. Megtapsoltam a képviselőt. E- E. , megalakuló új szervezetek támogatására. Tapasztalataik szerint az eddigi vállalkozók többsége a nem túlságosan eszközigényes tevékenységeket választolta, a komoly anyagi kockázatot még kevesen vállalják. A már létrejött szervezetek döntő többsége mind az ipari, mind a szolgáltató területen olyan feladatok elvégzésére alakult meg, amelyek valamiféle hiányt pótolnak. A Budapesti Gép- és Vegyipari Szövetkezetek Szövetségénél például eddig 12 kisszövetkezet jött létre, három közülük kifejezetten gyártással foglalkozik: fém forgácsolást, műanyag-feldolgozást végeznek, valamint papír-, nyomda- és kötőipari termékeket állítanak elő. Hét szövetkezet vegyes profilú, ipari és szolgáltatási igényeket is kielégít, az autószereléstől a játékgyártásig, a fotócikkek javításától az adásvételig. Két kisszövetkezet kizárólag szervezési és tanácsadói feladatokat lát el, az egyik például software fejlesztések, számítógépes programok készítésére vállalkozott. A Budapesti Építőipari és Szolgáltató Szövetkezetek Szövetségénél már húsz kisszövetkezet jött létre. Az új vállalkozások főként olyan szolgáltatói tennivalókra irányulnak, amelyek iránt jelenleg fokozódik az igény. Három szövetkezet foglalkozik például építőipari tervezéssel és szervezéssel, öt építésre és különböző szakipari szerelésekre vállalkozik, van külön villanyszerelő kisszövetkezet, és két olyan is, amely technológiai, valamint épületgépészeti szerelést, általános lakatosipari munkákat végez. Több olyan szövetkezet is megalakult, amelynek tagjai speciális szolgáltatásokat nyújtanak. Ilyen például a szigetelők kisszövetkezete — saját szabadalmuk alapján dolgoznak —t vagy a sportlétesítménye-. ket. tervező, építő szövetkezet, amely karbantartási munkákra is felkészült. A Lares szövetkezet megalapítói az úgynevezett humánszolgáltatások iránti kielégítetlen keresletben láttak lehetőséget, egyebek közt gyermekgondozást. idős emberekkel kapcsolatosan ellátást, továbbá korrepetálást stb.-t vállalnak. Az egyik tervező és tanácsadó kisszövetkezetnek 3 régi épületek, hidak statikai vizsgálata a specialitása. A szgkcsoporti forát főként azok választották, akik főfoglalkozásuk megtartása mellett próbálják ki a vállalkozási lehetőségeket. A szakcsoportok jelentős része az „anya" szövetkezetek kapacitásának bővítésére alakult, háttéripari tevékenységgel, és különböző ipari, építőipari és lakossági szolgáltatással egészíti ki azt. A hagyományos. de keresett szolgáltatásokon kívül több újfajta kezdeményezéssel ls jelentkeztek a szakcsoport-alakítók. Például hegymászók fogtak össze a magas épületek ablakainak tisztítására, kisebb épületkarbantartási munkák elvégzésére, egy másik társaság speciális igényt kielégítve, villámhárítókat szerel. Atalányelszómolásos részlegek főként a személyi szolgáltatások területén létesültek nagyobb arányban. Budapesten a szövetkezeti fodrászüzletek és kozmetikák 10 százaléka már így működik. Az ipari és szolgáltató szövetkezetek új szervezeti formáinak működése még csak a kezdeti lépéseknél tart. Sok új szövetkezet van alakulóban. a vállalkozók köre napról napra bővül A gazdasági eredmények ma még nem mérhetők, az ötletek, kezdeményezések sikerétől, életrevalóságától függnek, s ebben elsősorban a piac dönt. (MTI) I