Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-13 / 162. szám

Kedd, 1982,..július 13. 3 Honismereti diáktábor Sorrendben a nyolcadik honismereti diáktábor kez­dődött meg tegnap, hétfőn Ópusztaszeren. A táborozó diákok — úttörők és középis­kolások — nem véletlenül te­lepedtek a „törvénytevő, földosztó" Pusztaszerre. Mar­janucz Lászlónak, a Móra Ferenc Múzeum munkatársá­nak, a tábor vezetőjének és dr. Hegyi Andrásnak. a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem adjunktusának szakmai irányításával a szeri esemé­nyekről végeznek néprajzi, helytörténeti gyűjtőmunkát, írásos és tárgyi emlékek után kutatnak, visszaemlékezése­het gyűjtenek különböző szakcsoportokban. Hogy pontosan miről. Dr. Halmágyi Pálnak, a makói múzeum munkatársának ve­zetésével a történész szakcso­port az 1945-ös földosztás­hoz kapcsolódó történelmi emlékeket, dokumentumokat térképezi föl. Szeretnék, ha sikerülne bővíteniük a Palla­vicini-uradalommai kapcso­latos tudnivalókat. Megkere­sik a földosztó bizottság még élő tagjait. az akkor földhöz jutott családokat, az egykori cselédeket, és feljegyzik vis­szaemlékezéseiket. Két nép­•rajzi szakcsoport Nagy Ibo­lya szentesi és Felföldi Lász­ló makói muzeológus vezeté­sével tevékenykedik majd. A nemzetiségi szakcsoport szlo­vák és délszláv hagyományok után kutat, Tóth Istvánnak, a szegedi múzeum munka­társának irányításával. Kü­lönös feladatra vállalkozott a makói Kun Béla Általános Iskola hagyományőrző szak­köre. Rácz Sándor vezetésé­vei elkészítik — a tábor tíz napja alatt — a nemzeti em­lékparknak minden eddiginél részletesebb térképét. A honismeret; tábor lakói, akiknek munkálatait figye­lemmel kíséri és segíti a me­gyei népfront honismereti bizottsága és Csongrád me­gye valamennyi múzeuma, a kutatási eredményeket dolgo­zatokban összegezik, ame­lyekkel — talán jövőre —az országos honismereti pályá­zatra neveznek. Kutatómun­kája mellett jut ideje a pihe­nésre is a közel ötven „ifjú tudósnak": kirándulásokban vesznek részt, s az igazi tá­bori környezet alkalmas te­rep a játékra is. Amikor nem kutatnak, szakmai jellegű előadásokat is hallgatnak. Csongrád megye honisme­reti diáktáborát tegnap Tur­csikné Süli Mária, a megyei KISZ-bizottság titkára nyi­totta meg. majd dr. Hegyi András ismertette a szakmai programot. A házigazdák ne­vében Gera József, az ópusz­taszeri tanács vb titkára kö­szöntötte a fiatalokat. A megnyitón ott volt Ka­menszky Péter, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak titkára. Vállalkozó kereskedők Az üdülőkörzetek jobb ellátásáért A nyaralási csúcs még előttünk van, az idei szezon­ban azonban már eddig is érezhetően javult a leglá­togatottabb üdülök és kirán­dulóhelyek ellátása. Ez fő-_ ként annak köszönhető, hogy az új lehetőségekkel élve számos vállalkozó vett át szerződésben vendéglőket és üzleteket, növekedett a ma­gánkereskedések száma. s több strandon és kemping­ben megjelentek a mozgó­árusok is. A bérlőknek és üzlettulajdonosoknak alap­vető anyagi érdeke a minél nagyobb forgalom, s ennek elérésére az igény szerinti "teáTaszték kialakításával.— a vévök számára leyideáHsabb fiVitVátartátü idővel, s nem Tftols«íöiWff1" ktílflö-gft. '"ÜÖ- ­varias kiszolgálással töre­kednek. Az ellátás javulásában ré­sze van annak is. hogy az állami és szövetkezeti ke­reskedelmi vállalatokat is egészséges versenyre készte­ti az egyre nagyobb konkur­rencia. Jobban szervezett árubeszerzéssel.' termelőkkel közös üzletek létesítésével javítják az üdülőkörzetek el­látását,-s egyre több a sze­zonban vasárnap is nyitva­tartó ABC-áruház. A legkedveltebb üdülő­körzetben. a Balaton déli partján eddig 150 éttermet, vendéglöt és presszót adtak át a vállalatok szerződésbe. s ezeket a bérlők többsége kicsinosíttatta. ötletesen be­rendezte. és sok új. hangu­latos kerthelyiséget is kiala­kítottak. Bővítették szolgál­tatásaikat is. A Somoevi parton a Pannóniával szer­ződést kötött vállalkozók mozsóárusításra is lehetősé­get kaptak: a strandokra és a- kempingekbe vihetik árui­kat. főként üd tő italokat, dohánv- és aiándéktársva­kat. Siófokon 224 magánk1 s­kereskedö kapott az idén működési eneedélvt. Árube­szerzésüket többek között a Balaton Fűszert is segíti az­zal. hogv boglárlellei. bala­tonszárszói és siófoki raktá­raiban vásárlási lehetőség­gel egybekötött, árubemuta­tókat rendez. A Siófoki Ál­lami Gatóasáe és .a környék­beli termelőszövetkezetek azt teszik lehetővé, hogv a magánkiskereskedők m'nd'g friss zöldséget és gvümöl­csöt vihessenek standjaikra. A Balaton északi partián lényegesen javult a több ezer fös kempingek ellátása. A VeszDrém megyei Idegen­forgalmi Hivatal kezdemé­nyezésére- 50 új állami, szö­vetkezeti és .magánelárusító helyet létesítettek a kempin­gekben. Igen népszerűek a Bácskai Húsipari Közös Vál­lalat pavilonjai. amelyek­ben főként olcsó árukat — sült hurkát és kolbászt — kínálnak. A Fürj tenyésztő Egyesület navilonjaiban az ínyenceknek kínál újdonsá­got; grillezett fürjet és fürjtojásból készített pala­csintát. A Velencei-tó partján — a strandok mellett s a tele­pülések legforgalmasabb ré­szein — egész pavilonsorok kínálnak étkezési lehetősé­geket a vendégeknek: lán­gost, palacsintát, halat, pe­csenyéket; és üdítő italokat árusítanak. Az idény kezde­tére öt kiskereskedő és kis­iparos is üzletet és pavilont nyitott a tóparton. Az étter­mék többségét itt is szeri zödésbe adták a vállalatok. A bérlők .javították a válasz­tékot. udvariasabb l.etl a ki­szolgálás igaz.- magasab­bak az. árak -is. mint tavaly. Gárdonyban úi falatozó nyílt. "sJ Hamir?ö<iííff"éay pe­csenyesütő is munkához lát. Augusztusban megnyílik az új nádfedeles csárda Agár­don. Ugyancsak augusztus­tól Velencén az Express üdülőtábor konyháin és ét­terme fogadja a vendégeket, naponta kétezer adag ételt főznek és tálalnak fel. Különösen a nyári hétvé­geken évről évre többen lá­toga»naj.- el — főként a fő­városból — a közeli Duna­parti üdülő- és kirándulóhe­lyekre. Néhány évvel ezelőtt még sok gondot okozott a Duna-kanyar ellátása. az elmúlt évben, különösen az iáén azonban számottevő fejlődés tapasztalható. Több a zöldség- és gyümölcsárus, pecsenyesütő, s gyarapodott a büfék száma is. A Duna­kanyar és a ráckevei Duna­ág mellékén az idei szezon­ban eddig csaknem 400 kis­kereskedő nvitott üzletet, s több mint 250 a szerződéses üzletek vendéglátóhelyek száma. Az üzletek közül jó r.éhánv a szezonban nem­csak hétköznap tart nyitva: május elejétől az idény vé­géi" a Duna-kanyarban és a ráckevei részen mintegy 25 élelmiszerbolt és néhány iparcikkbolt vasárnap is a vendégek rendelkezésére áll, általában 8 és 11 óra között. A harkányi új üdülőtele­pen kerthelyiséggel is ren­delkező magánvendéglő nyílt, s ugyancsak magán­vállalkozásban kezdték meg egy vendéglő építését a kemping közelében. A ba­ranyai üdülőterületek ellá­tásában jelentős javulást hozhatnak a későbbiekben a Pecsett már működő büfés­kocsik. amelyeknek tulajdo­nosaik az új jogszabályok ertelmében a megye bár­mely részére árusítási en­gedélyt kaphatnak. Mivel a korszerű büfés­kocsiknak öaállóJő*eízíHátá+ suk van. ezek valamelyikét vei tervezik megoldani a legútább" pécsi1 'Riráfcdülóközi pont, a Malomvölgy — köz­művesítés hiányában eddig még akadozó — ellátásút. A megye több nagykereske­delmi vállalata önkiszolgáló raktál akat nyitott a kiske­reskedők áruellátásának ja­vítására. Az üdülőkörzetek élelmi­szer-ellátásának és az étke­zési lehetőségeknek a gyors ütemű tejlödését nem követ­le hasonló ütemben az. ipar­cikk-ki nálat. pedig a nya­ratoknak. turistáknak sok esetben gondot okoz egy-egy kisebb autó- vagy keréknár­alkatrész, kempingcikk vagy háztartási eszköz hiánya. Növekedett ugyan a divat­cikküzletek száma — főként a Balaton partján —. ahol a r.ők megvehetik a leg­újabb divatú strandöltözéke­ket, de mintha a kereske­dők titm gondoltak volna a lérfiakia. hiányoznál; a gyermekzoknik. fürdőcipők, s egyáltalán nem kapható gyermekfürdőruha. (Igaz, ez utóbbi az idei szezonban szinte eltűnt a városi üzle­tet; polcairól is.) A nyaralók kulturális igényét sem elé­gíti ki az a néhány könvv­árusító pavilon, amely kizá­rt'lae a legnagyobb forgal­mú üdülőhelyeken áll a vá­sárlók rendelkezésére. (MTI) V alaha, nem is túlságosan rég. a fo­kozottabb világgazdasági integrá­ciónk kezdetén szenzáció volt a ja­vából, amikor hazai vállalataink, szövetke­zeteink megkötöttél; az első szerződéseket — bérmunkára. A fogalom azóta közkele­tűvé vált. s a gazdasági kérdésekben ke­véssé járatosak számára is nagyjából vilá­gos a jelentése, amit azért n^m art föl­idézni. A bérmunkát vállaló a külföldi partner által megtervezett terméket állít elő, a partner technológiájával, módszerei­vel, eljárásaival és minőségi követelménvei szerint. Ehhez megkapja a szükséges tech­nológiát, munka- és üzemszervezési útmu­tatásokat. A dolgozókat is betanítják új teendőikre. Az anyagokat is többnyire a megrendelő szállítja. Amikor az első ilyen szerződések meg­születtek. sokan kételkedtek: kell-e ne­künk a bérmunka? Érvek tucatjai hang­zottak el mellette és ellene. Ellene: nem magyar terméket készítünk így. Nevünket, hírünket ily módon nem ismerhetik meg a vásárlók. Jobb lenne, ha mi magunk ta­lálnánk ki és gyártanánk olyasmit .Made in Hungary" jelzéssel, aminek oiaca van. Sőt, néha elhangzott az is: megalázó má­sok számára így dolgozni. Természetesen a bérmunka mellett is szóltak érvek, bőségesen. Mert hát. ha fejlődni, ha jobban élni akarunk. hát mindenképpen fokozottabban integrálód­nunk kell a világgazdaságban, mert csak így juthatunk hozzá gyorsan a fejlett tech­nológiákhoz. módszerekhez, eljárásokhoz, fejlett termékekhez, anyagokhoz, energia­hordozókhoz. Ha pedig venni akarunk, el­adnunk is kell. Eladni pedig régebben sem volt könnyű. Gyors és hatásos megoldást kínált ezekre a gondokra a bérmunka. Sokmin­dent adott egyszerre: technológiát, alap­anyagokat, eljárásokat. szakismereteket, szervezési módszereket. És ami a fő: pia­cot. Mert az ily módon előállított termék értékesítésének gondja a megrendelőé volt. S ez is fontos szempont volt a mar­keting-munkában mindig is gyöngélkedő vállalataink számára. Sok, gondokkal küszködő vállalat, szö­vetkezet érezhette és érezheti manapság is a bérmunka jótékony hatását. Érezhette, mert reménytelenül elavult termékszerke­zete. gépparkja helyett újra tehetett szert. ''^abfí-'V&iá'íét^^ségét nyereségre válthat­ta. És a bérmunka mellett szóló .érvekét még reqj^q^^is támogatták. RffllÉS+gfSi melyek szerint a bérmunka csírája lehet sok mindennek, magának a kulturált—fej­lett jövőnek is. Hogy hogyan is képzeltük? Például úgy, hogy a bérmunkát vállaló cégek technoló­giához jutnak. Sokm'indent megtanulnak: szervezést, precizitást, minőséget, fegyel­met. alkalmazkodó készséget, munkakultú­rát. Sőt, megtanulnak ..piacul" is. Vagvis megismerkednek a világpiac játékszabá­lyaival. aminek híján senki sem boldogul­hat. S ekkoriban abban is reménvkedtünk. hogy a bérmunka csak átmeneti forma lesz, hogy az időközben megszerzett tu­dás és képességek birtokában vállalataink, szövetkezeteink előbb-utóbb saját lábukra állnak: önállóan és önálló termékekkel léphetnek föl a világpiacon. ^shossz Jónéhany év telt el azóta, s valahogyan egyre kevesebb szó esik valahai remé­nyeinkről. Például azért, mert a folyamatos világgazdasági válság ideién örülhetünk, ha így el tudunk adni valamit: például munkaerőnket. S azért is kár. mert kide­rült: a legtöbb esetben nem hozott igazán korszerű technológiát a bérmunka, legföl­jebb egy-egy részfolyamatra. S kiderült, hogv egy-egy önállóan elkészített, igazán korszerű termékhez itthon vagv hiányoz­nak a megfelelő anyagok, kellékek, vagv jóval drágábbak a világpiacon elfogadha­tónál. Így aztán a bérmunkalehetőségek kecsegtetőnek tünő alapjáról nemigen nőtt ki még valóban önálló, piacképes vállal­kozás. Sőt, mintha az egyre nehezebbé váló külgazdasági körülmények közepette föl is adtuk volna eredeti reménveinket: egyre kevesebbet hallani az utóbbi évek­ben arról, hogy tovább is lehetne, kellene lépni. Való igaz: manapság eladni sokkal ne­hezebb, mint akárcsak három-négy évvel ezelőtt, örülhet az a vállalat, szövetkezet, amelyiknek a bérmunka révén viszonylag biztos piaca van, a partner értékesítési há­lózatában. Gondoktól, költségektől és sok­sok bizonytalanságtól mentesül ezáltal, a bölcső nyugalmát és viszonylagos biztonsá­gát élvezve. Ám mintha lett volna egy Ciolkovszkij nevű tudós, aki az űrhajózás akkor még távoli reményéről szólva mon­dotta volt: a Föld az emberiség bölcsője. Csakhogy az ember nem maradhat mind­végig a kölcsőben. Távoli reménység volt akkoriban az űr­hajózás. Tán olyan távoli, mint ma az, hogy valaha kilábalunk e világgazdasági válságperiódusból. Csak hát előbb-utóbb a távoli remények is valóra válnak. S erre nem árt fölkészülni. Például azzal, hogy ne fogadjuk el kész (és békés és örökké való) tényként a bérmunkát, mint egyetlen lehetőséget. (Hiszen ha megis­merkedtünk' közben valamelyest a világ­gazdasággal, azt is megtanulhattuk: nagy •cégek sem örökéletűek, nagy piacok sem elveszíthetetlenek manapság.) Mert a bér­munkát megtartva is tovább lehet közben lépni. A kis lépések taktikáját alkalmaz­va. Élni a piaci kapcsolatok adta lehető­ségekkel, a kis cégek sokoldalúságuknak és rugalmasságuknak köszönhető, a mai hely­zetben egyre fontosabbá váló lehetőségei­vel. Üj gyártmányokat kutatva, kifejleszt­ve kínálni, új piacokat fölkutatni. Ötlete­.i+'t.J<4?W'kSVú^tewirivétiW*' üz­leti lehetőségeket kínálva akar a meglevő partnernek is. De olyan üzletet, amelyben — kezdeményezéseink révén — már job­bak a kondícióink. L ehetőségeink korlátozottak, ez igaz. De még inkább azok lehetnek, ha megbékülünk adott helyzetünkkel. Nagyobb mozgékonysággal. találékony­sággal, szellemi és termelői kapacitásaink és kialakult kapcsolataink iobb hasznosí­tásával viszont több oldalról is biztosít­hatjuk magunkat, a jövőnket. S hogv mi kell ehhez? A szerencsén és némi tőkén kívül alighanem mindenekelőtt vállalkozó­kedv. akarás. Az úi akarása, karesése. Er­re pedig alighanem nekünk is telik. Tel­nie kell. Szávay István Új rendelet A fuvarozó kisiparosokról A Minisztertanács módo­sította — egyszerűsítette — a magánszemélyek gépjár­műhasználatára vonatkozó korábbi rendeletét. A lakosság áru- és sze­mélyszállítási igényeinek jobb kielégítése érdekében az elmúlt év során határozatok születtek arról, hogy magán­személyek kisipari tevékeny­ségként taxival személyszál­Külpiacfejlesztés Az Interinvest Fejlesztési Betéti Társulás részt vesz a Technoimpex, illetve a Mo~ nimpex egy-egy külföldi ve­gyes vállalatának bővítésé­ben. A hazai külkereskedelmi vállalatok értékesítésében na­gyon fontos szerepet tölte­nek be külföldön alapított vegyes vállalataik. Ezek ré­vén a külkereskedelem, és így a hazai iparvállalatok is gyors és pontos információ­kat kappak a külpiaci viszo­nyokról, a külkereskedő szo­ros kapcsolatot tarthat fenn a vásárlókkal, és a vegyes vállalatok lehetőséget nyúj­tanak arra is, hogy raktárról gyorsan, rövid határidő alatt szállítsanak hazai termékeket a külföldi megrendelőknek. A vegyes vállalatok tevé­kenységének bővítése azon­ban tőkeigényes feladat, melyhez nem mindig elegen­dő az adott külkereskedelmi vállalatok fejlesztési alapja. Az eszközök bővítésének egyik formája, hogy az In­terinvest saját tőkével tulaj­donostársként részt vesz egy­egy vegyes vállalat tevé­kenységében­Az idén kötötték meg azt a két szerződést, amelynek értelmében az Interinvest. — a Technoimpex Technoital elnevezésű milánói, illetve a Monimpex Monde Ciprus ciprusi cégénél tulajdonos­társként hozzájárul a tőke­emeléshez. Mindkét esetben az a cél, hogy az eszközök bővítése révén kiszélesíthes­sék a vegyes vállalatok tevé­kenységét. A Technoital ese­tében a nagyobb alaptőke le­hetővé teszi, hogy bővítsék p Magyarországon gyártott szerszámgépekből a helyszíni bemutatás lehetőségét, és íj.y gyorsítsák az olasz és más külföldi vevők kiszolgálását. (MII) litást végezhessenek. s az árufuvarozásra vonatkozó rendelkezések is váltottak. Az 1981. évi jogszabályok szerint ilyesfajta feladatokat elsősorban magánszemélyek részére és korlátozott föld­rajzi határok között végez­hették a fuvarozó kisipa­rosok. Ugyanakkor a he­lyi hatóságoknak joguk volt arra is. hogy saját megítélé­sük szerint az adott terület ellátásától tegyék függo/e az iparengedélyek kiadását. Az új jogszabály azt az elvet ér­vényesíti, hogy az iparenge­délyt kj kell adni, ha a fo­lyamodóval szemben törvé­nyes kizáró ok nincs. Mind­ez várhatóan lényegesen ja­vítja a lakosság ellátását, egyben könnyít a kisiparos fuvarozók helyzetén, a fu­harvállalások feltételein. Ezentúl nemcsak meghatáro­zott területen, hanem bárhol az országban taxizhatnak, fuvarozhatnak a kisiparosok, s nem kizárólag magánsze­mélyek megbízásából. A mó­dosítás alapján a költségve­tési szervek, illetve költség­vetési rend szerint gazdálko­dó egyéb szervezetek részére korlátozás nélkül végezhet­nek fuvarozási feladatokat a magánfuvarozók. Meghatáro­zott esetben a vállalatoktól, szövetkezetektől is vállalhat­nak munkát, Az új rendelet érinti a ma­gánszemélyek által üzemel­tethető gépkocsik teherbírás­határának kérdéseit is .Ezen­túl a fuvarozó kisiparosok az eddigi legfeljebb 5 tonnás helyett 6 tonna hasznos te­herbírású kocsit és pótkocsit tarthatnak üzemben. Az egyéb kisiparosok és magán­kereskedők az eddigi 3 ton­nás helyett 5 tonnás teher­gépjárművet használhatnak. A kormány új rendelete természetesen nem változtat a szocialista szektor elsődle­ges szerepén az áru- és sze­mélyszállításban, de módot nyújt arra, hogy a magán­személyek tevékenysége is hozzájáruljon a lakosság el­látásának javításához. A te­herbírási megkötöttségek enyhítésével a rendelet alko­tói azt kívánják elérni, hogy még rugalmasabbá váljanak a kisipari tevékenységhez kapcsolódó áruszállítások — s ezt segítendő: módjuk le­gyen a kisiparosoknak a fel­adatuk elvégzéséhez legal­kalmasabb gépjárműtípus használatára. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom