Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-13 / 162. szám

2 Kedd, 1982. július T3. Folytatódik Bejrút ostromai J« es Lazar György üdvözlő levele • Bejrút (MTI) Vasárnap az izraeli hadse­reg példátlan kegyetlenség­gel folytatta a négy hét óta bekerített Nyugat-Bejrút ostromát. Kora reggeltől az éjszakai órákig percenként. 30 tüzérségi lövedék zúdult a 700 ezer lakosú városrész belső lakónegyedeire. Nem végleges adatok szerint 130 a halottak, több mint 300 a sebesültek száma. Találat ért három kórházat. egy mohamedán árvaházat és tObb követségi épületet. Az izraeli gyújtóbombák hatal­mas tüzeket okoztak, lakóhá­zak százai dőltek romba. A tüzérségi tűz fedezete alatt az Izraeli csapatok újabb térnyerő akciót kezdemé­nyeztek a repülőtér közelé­ben. Hétfőn életbe lépett a uhatodik tűzszünet". # Moszkva (TASZSZ) A Libanonban zajló tra­gikus események ismét meg­mutatták az egész világ­nak. hogv a jelenkori im­perializmus a más országok belügyeibe való durva be­avatkozás politikáját foly­tatja — állapítja meg egye­bek között a Pravda hétfői számában Alekszej Petrov. A libanoniak és a palesz­tinai arab nép elleni ag­ressziót végrehajtó izraeli vezetők azt állítják, hogy „a nemzetközi terrorizmus" el­len harcolnak. „megvédik Libanont R palesztinoktól" — írja Petrov. Nem véletlen, hogy ezek a szólamok egy­becsengenek az események amerikai értelmezésével. Reagan elnökké történt be­iktatása után egyiv első be­szédében kijelentette, hogy az Egyesült. Államok harcot indít a „nemzetközi terro­rizmus" ellen. Már akkor is világos volt. ami mára nyil­vánvalóvá vált: az efféle ki­jelentések mögött az a tö­rekvés húzódik meg. hogy külső erőkben — nevezete­sen a nemzeti-felszabadító mozgalmakban — bűnbakot találjanak az amerikai tár­sadalmat belülről sújtó ba. jókra. A ..nemzetközi terroriz­mus" elleni harcra szóló feL híváshoz csatlakozó izraeli vezetők arra számítottak, hogv Washington birodalom­építő törekvéseit felhasz­nálhatják a közel-keleti tér­kén átrajzolására, a palesz­tinok fizikai megsemmisíté­sére — írja a továbbiakban Petrov. Tel Aviv és Washington szándékosan nem vesz tudo­mást a Közel-Kelet egyik legfontosabb kérdéséről — arról, hogy biztosítani kell a palesztinai nép elidegenít­hetetlen jogát az önrendel­kezésre saját államának létrehozására. Semmibe ve. szak az ENSZ-nek azt a ha­tározatát is, amely a palesz­tinai nép törvényes képvise­lőjeként ismerte el a PFSZ-t. Az izraeli vezetők által az előző háborúk során al­kalmazott terrort most Li­banon ürügyén hivatalos po­litika rangjára emelték. Washington azonban ezút­tal nem sürgeti az emberi jogok megsértésének kivizs­rálását. nem indit tiltakozó kampányt ártatlan emberek ezreinek meggyilkolása, bar­bár fegyverfajták bevetése miatt. Egészen más tervei vannak, mégpedig arra vo­natkozólag. miként lehetne felhasználni a libanoni ese­ményeket az országba való amerikai katonai behatolás­ra, hogyan kényszeríthetnek rá a libanoniakra ..az Egye­sült Államok létérdekeinek megfelelő" politikai átrende­zést Az agresszor megféke­zésé helyett a Reagan-kor­mányzat amerikai csapato­kat tervez partra tenni Li­banonban. Ennek megvalósí­tása — mint a Pravda cikk­írója hangoztatja — még jobban kiélezné az amúgy is robbanásveszélyes helyzetet a Közel-Keleten. # Budapest (MTI) Anker Jörgensen, a Dán Szociáldemokrata Párt elnö­ke, a Dán Királyság minisz­terelnöke július 13-án tölti be 60. életévét. Ebből az al­kalomból Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke levélben fejezte ki jókívánságait Anker Jörgen­sennek. Az ENSZ-ben Szocialista országok nyilatkozata # New York (MTI) Az ENSZ-közgyúlés 2. rendkívüli leszerelési ülés­szakának szombat esti záró­ülésén Rácz Pál nagykövet, Magyarország állandó ENSZ­képviselóje, mint a kelet­európai tagállamok csoport­jának soros elnöke közös nyilatkozatot olvasott fel a szocialista országok egy cso­portja nevében. A nyilatkozat a többi kö­zött megállapítja: a szociá­lisul államok mindenekelőtt a nukleáris háború megelő­zését célzó javaslatokkal jöt­tek az ülésszakra. Az az egyoldalú kötelezettségválla­lás, miszerint a Szovjetunió nem alkalmaz elsőként atomfegyvert. — ezt Leonyid Brezsnyev nek az ülésszakhoz intézett üzenete tartalmazta — a szocialista országoknak a világ sorsáért, a civilizáció fennmaradásáért érzett fele­lősségét tükrözte. A szocia­lista államok úgy vélik, hogy a szovjet döntést a többi atomhatalom megfelelő el­határozásának kell követnie. A közös nyilatkozat a továb­biakban leszögezi, hogy az ülésszak az Egyesült Álla­mok és néhány más NATO­tagállam obstrukciós maga­tartásának következtében vált képtelenné konkrét in­tézkedéseket hozni a nuk­leáris leszerelés kérdéseiben és más fontos ügyekben. MAGYAR-ROMÁN HATÁR MENTI ÁRUCSERE Hétfőn Békéscsabán az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat központjában négy­napos tárgyalás kezdődött a határ menti árucsere forga­lomról a Békés és a Brassó megyei kereskedelmi válla­latok között. Megtárgyalják: melyek azok a tartós fo­gyasztási cikkek, áruk, ame­lyekre a magyar, illetve a román kereskedelmi vállala­tok igényt tartanak áruvá­lasztékának bővítésére. RÉSZVÉTLATOGATAS Raul Roa Garcia. a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Kubai Ál­lamtanács tagja elhunyta al­kalmából Katona Imre, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának titkára, Nagy Gá­bor, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője részvétlátogatást tett a budapesti kubai nagy­követségen. IRÁNI CSAPAT­ÖSSZEVONÁSOK Nagyarányú iráni csapat­összevonás zajlik az iráni— iraki határ több pontján — legalábbis a Time ameri­kai hírmagazin értesülése 6zerint. A hetilap amerikai műholdak adataira hivat­kozva közölte: Irán minden részéből özönlenek a csapa­tok az iraki határra, és szemmel láthatólag — az 1680 szeptembere óta tartó iraki—iráni háború újabb fejleményeként — általános támadásra készülnek Irak ellen. ARGENTIN VALASZÜZENET Nagy-Britannia újabb vá­laszüzenetet kapott svájci diplomáciai képviselete útján. A londoni külügyminisztéri­um csak az üzenet vételét nyugtázta, s leszögezte, hogy gondos tanulmányozásnak veti alá a dokumentumot, amelynek tartalmát nem részletezte. DÍSZSZEMLE ULÁNBÁTORBAN A mongol népi forrada­lom 61. évfordulóján, vasár­nap katonai díszszemle és ünnepi felvonulás volt Ulán­bátorban. A felvonulókat a díszemelvényről Jumzsagijn Cedenhal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtit­kára. a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke köszön­tötte. Venéczi János 1920—1982 Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hoev Venéczi János elvtárs, a magvar munkásmozgalom régi harcosa, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága titkár­ságának tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság nyugalma­zott titkára, országgyűlési képviselő hosszan tartó, súlyos betegség után elhunvt. Venéczi János elvtárs temetése július 15-én. csütörtö­kön 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmoz­galmi panteonjában. Elhunvt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munka­társai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál.' MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága, a Magyar Népköztársaság országgyűlése Venéczi János 1920 tava­szán. angyalföldi munkás­családban született. Még csak hatéves volt, amikor édesapját, a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lom harcosát bebörtönözték, kiszabadulása után pedig emigrációba kényszerült. A kisgyermek az Osztrák Kom­munista Párt segítségével évekig Ausztriában kapott menedéket. Hazatérése után tizenöt éves korában felvet­ték esztergályos tanoncnak a Láng Gépgyárba. 1936-ban a Láng Gépgyár üzemi KISZ­sejtjének lett a tagja, közre­működött a Vörös Segély munkájában, majd afc ille­gális pártszervező tevékeny­ségben. A második világhá­ború alatt az angyalföldi el­lenállási mozgalom egyik harcosaként küzdött. A felszabadulás után a párt hívó szavára az elsők között volt, akik az élet megindításán fáradoztak. 1948-ban a Szabad Néphez került, a szerkesztő bizottság tagja, a levelezési rovat ve­zetóje lett. 1953-ban az Ok­tatási Minisztérium marxiz­mus—leninizmus főosztályán volt osztályvezető, majd 1955-től — nyugalomba vo­nulásáig — hivatásos párt­munkásként tevékenykedett. Az 1956-os ellenforradalom alatt a XIII. kerületi párt­ház védői között volt. Ez­után a párt újjászervezésé­ért, a konszolidáció kibon­takozásáért dolgozott a bu­dapesti pártbizottságon. 1970­ben a párt X. kongresszu­sán a Központi Ellenőrző Bizottság titkárává válasz­tották. Tizenhat évig az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság tagja, 10 éven át — nyugalomba vonulásáig — a KEB titkára volt. Venéczi János kiemelkedő munkásságát magas kitünte­tések egész sora jelzi, töb­bek között a Szocialista Ha­záért Érdemrend, és a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrend tulajdonosa. Személyében a párt és a munkásmozgalom jeles képviselője távozott. Hétköznapok a Szovjetunióban (1.) Moszkva és Minszk Qt héten ált tartott az v East RÍver melletti kar­csú felhőkarcolóban az ENSZ -közgyűlés második rendkívüli, leszereléssel fog­lalkozó ülésszaka. Sajnos, a tanácskozás eredménye nem nevezhető kielégítőnek. Az ülésszaknak nem sikerült megvalósítania legfőbb cél­ját: egy olyan dokumentum kidolgozását és elfogadtatá­sát, amely a nemzetek és kormányaik számára átfo­gó, hosszú távú leszerelési program vezérfonala lehe­tett volna. Találó hasonlat, hogy a világszervezet üvegpalotája olyan lombik, amelyben jól nyomon követhetők a világ folyamatai. Iszmat Kittani, a közgyűlés harminchato­dik ülésszakának elnöke ennek a gondolatnak a je­gyében meglehetősen kese­rűen fogalmazott: „Hiúáb­ránd lenne feltételezni, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete elhatárolhatja magát az általános légkör­től, az államközi kapcsola­tok jelenlegi állapotától." Igen, ördögi körről van szó és ez most Ismét bebizo­nyosodott. A világszervezet egyik legfőbb feladata — Egy ülésszak tanulságai jellegénél fogva — éppen az, hogy a saját, nem lebe­csülendő eszköztárával se­gítse a nemzetközi légkör javulását. Csakhogy — az érem másjk oldalaként — a nemzetközi légkör is visz­szahat az üvegpalotán be­lüli történésekre. A világ most pontosan ennek a bi­zonyságnak lehetett nem éppen örvendő tanúja. A mostani rendkívüli ülésszak eredménytelensé­géért ugyanazok felelősek, akik az ülésszak nemzetkö­zi közegéért, a jelenlegi, fe­szültségekkel és veszélyek­kel terhes világhelyzetért. Ezért jelentette ki a kelet­európai tagállamok csoport­jának soros elnökeként Rácz Pál, hazánk állandó ENSZ-képviselője: „Az ülésszak az Egyesült Álla­mok és néhány más NATO­tagállam obstrukciós maga­tartásának következtében vált képtelenné konkrét in­tézkedésekre a nukleáris le­szerelés kérdéseiben és más fontos ügyekben." A sikertelenség oka tehát tragikusan egyszerű. Az Egyesült Államok és né­hány atlanti szövetségese a világpolitikai porondon is igyekszik útját állni az egy­mást követő szovjet lesze­relési kezdeményezéseknek; miért is tenne másképpen az ENSZ fórumán? A wa­shingtoni magatartás okát nehéz volna tömörebben összefoglalni, mint ahogy Usztyinov marsall. a Szov­jetunió honvédelmi minisz­tere a hétfői Pravdában tette: „A katonai fölény megszerzésének gondolata hatja át az amerikai veze­tés minden cselekedetét." Az ülésszak mindemellett ** más tanulságokkal is szolgált. A felszólalásokból nemcsak az derült ki, hogy az atlanti halogató taktika sajnos még hatékony lehet, hanem az is, hogy létez­nek, söt többségben vannak a leszerelést igazán akaró, ezért küzdeni kész erők. Harmat Endre rAa- élet, i úgy hozta,-hogy •több+mint két-hónapot töl­töttem a Szovjetunióban. Kö­zelről figyelhettem meg 'a moszkvalak. a szovjet em­berek mindennapi életét. Az újságot rendszeresen olvasó, a rádiót és tévét rendsze­resen hallgató, néző magyar állampolgárnak van némi betekintése a Szovjetunió életébe, ismeri valamelyest a Szovjetunió fejlődését és azt, hogy a hatalmas szocialista ország milyen szerepet tölt be a világpolitikában. Magam is tapasztaltam azonban, hogy milyen ke­véssé ismerjük egymás élet­viszonyait, mindennapi éle­tét, mindazokat a körülmé­nyeket, amelyek életünket, vágyainkat, törekvéseinket befolyásolják, meghatároz­zák. A gyakorlati tapaszta­latok alapján döbbentem rá arra, hogy mennyire más valóságosan is látni, érezni mindazt, amit a történelem­ből, tanulmányainkból, ol­vasmányainkból jól-rosszul tudunk, vagy tudni vélünk. Moszkva utcáit járva, a hatalmas, modern, új város­részek épületeit nézve, a háborús pusztításokból újjá­éledt és viharos gyorsaság­gal növekvő belorusz fővá­ros, Minszk új lakónegyede­deit csodálva, vagy a szov­jet katonák hősiességét hir­dető breszti erőd romos tég­lafalai között merengve ér­tettem meg igazán a szov­jet nép, a szovjet emberek háborús erőfeszítéseinek, helytállásának méreteit és azóta is sugárzó erejét. Ez a szenvedésekből és hősi erőfeszítésekből táplálkozó, magabiztosság és optimiz­mus érezhető a szovjet em­berek, a Szovjetunió életé­nek hétköznapjaiban is. Jártam a volokalamszki országúton, 35—40 kilomé­terre Moszkvától, ahol a szovjet hadsereg katonái ke­mény, öldöklő küzdelemben 1941 őszén megállították a fasiszta hordákat. Az em­lékmúzeumban látható ko­rabeli fényképek, a leégetett falvak, a meggyilkolt pol­gári lakosok, az öregek, a nők, a gyermekek holttes­teinek szívszorító látványa közel hozta a háború bor­zalmait, Azonban itt .értet­tem meg igazán a szovjet emberek magabiztosságának, optimizmusának titkát is. A háború óriási szenvedést okozott nekik, óriási pusz­títást, károkat szenvedtek a németek által megszállt te­rületeken, azonban a győ­zelem mégis a szovjet em­bereké lett. S ez a győzelem a békés építőmunkában foly­tatódik. A szovjet emberek mély­ségesen meg vannak győződ­ve arról, hogy a gazdasági építőmunkában, a kapitaliz­mussal kimondatlanul is fo­lyó békés versenyben továb­bi sikereket érnek el. Nem tagadják, hogy vannak ne­hézségeik, hogy a mezőgaz­daság számára például az elmúlt három év nagyon kedvezőtlen volt, s hogy van még javítanivaló a munká­ban, a gazdálkodásban, de egy pillanatig sem kétel­kednek a további gyors elő­rehaladásban. A fejlődés méretei le­nyűgözőek mind Moszkvá­ban, mind azokon a terüle­teken, Belorussziában, ahol jártunk. A belorusz fővá­rosnak a háború után mind­össze 40 ezer lakosa volt, s a szemtanúk elmondása szerint a város romokban álló holdbéli tájat muta­tott. Ma több mint 1 millió lakosa van. Hangulatos parkjaiban mi is sétáltunk, és szemügyre vehettük a belorusz tervezők, építészek tehetségét, ügyességét hir­dető szép, változatosságra tö­rekvő új városnegyedeit. Már épül Minszk első, 11 kilo­méteres metróvonala, ame­lyet 1984-ben nyitnak meg. A kíváncsiság Moszk­vában engem is felvitt a több mint ötszáz méter ma­gas, híres osztankinói tv­toronyba, amelynek 337 mé­ter magas kilátószintjéről szemügyre vehettem a szov­jet főváros panorámáját. Láthattam azt, amit hosszú sétáimon is tapasztaltam, hogy a történelmi város­magot. a Szadovaja körút által határolt belvárost ki­véve Moszkva esetében is tulajdonképpen új városról van szó. amely az utóbbi 30—35 évben épül*. Az új városnegyedek belső része­in ott láthatók az ötvenes évek elején emelt, tekinté­lyes külsejű, klasszikus tor­makat alkalmazó felhőkar­colók. Mint például a Kül­ügyminisztérium, az Ukrajna szálló, vagy a Lomonoszov egyetem épülete. A Kül­ügyminisztériumtól nem messze áll a KGST nyitott könyvet formázó modern palotája, és az új Arhat, a Kalinyin sugárút 25 eme­letes világvárosi épületso­ra. A Szadovaja kőrúttól ki­felé haladva mindenütt kor­szerű, 10—15—20 emeletes épületekből álló városnegye­deket talál az ember. A mo­dern építészet azonban Moszkva belvárosában is tanújelét adta és adja tér­hódításának a Vörös tér melletti Rosszija szálló ha­talmas tömbjének és a Kreml-beli Kongresszusi pa­latának a képében. Ezek az épületek nem törik meg a történelmi városmag, a Vö­rös tér, a Kreml hangula­tát. hanem harmonikusan beleilleszkednek és új ér­dekességet kölcsönöznek ne­ki. Moszkvának és Minszk­nek sajátos hangulatot, ott­honosságot kölcsönöz a sok park, liget, a modem épü­leteket körülvevő zöld te­rület. Tapasztaltuk, hogy a városok lakói mindenütt na­gyon vigyáznak a zöld te­rületekre, a parkokra, a li­getek fáira, virágaira. A szovjet főváros la­kossága ma már meghalad­ja a 8 milliót, de gyors üte­mű fejlődése, terjeszkedése tovább tart. Az új építke­zések nem csak az új vá­rosnegyedek szélén folyta­tódnak, hanem a belső ré­szeken is. A régi, a múlt századbeli, vagy az 50—60 éves házakat fokozatosan bontják, helyettük új, kor­szerű épületeket emelnek, új utcákat, tereket alakí­tanak ki. Folyamatosan for­málódik, változik, szépül a szovjet főváros külső ké­pe. Tamasi Mihály (KíWrtkeztk: BRESZT ES HATINT.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom