Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-23 / 171. szám

Péntek, 1982. július 47. 7 3 Közoktatás és közművelődés kapcsolata Megkezdődött a művelődéselméleti nyári egyetem Tizenegyedik alkalommal gyűltek össze Szegeden, az MTA Biológiai Központjának tanácstermében a TIT Csongrád megyei szervezete művelődéselméleti nyári egyetemének résztvevői. A mintegy 300 résztvevő jelenlete a kultúra és a művelődés kérdései iránti folyamatos és erősödő érdeklődést bizonyítja. A tegnap délelőtti ünnepélyes megnyitón Szabó G. László. a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese. a TIT megyei szervezetének alelnöke köszöntötte az ország minden részéből érkezett szakembereket, valamint a meghívottakat, köztük dr. Sebe Jánost. a megyei pártbizottság osztályvezetőjét. dr. Schmidt Józsefet. a városi pártbizottság osztályvezetőiét. Csanádi Gézát, a városi tanács osztályvezetőiét és dr. Dobóczkv Károlynét. az SZMT titkárát. valamint Orbán Sándort, a TIT osztályvezetőjét. Szabó G. László bevezetőjében szélt arról, hogv ismét fontos és aktuális témát vitatnak meg az elkövetkezendő nyolc napban — közoktatás és közművelődés ellentmondásoktól sem mentes sokrétű kapcsolatát, az együttműködés tapasztalható. s még kiaknázatlan lehetőségeit. A TIT mindenkori feladatai között sze'eoei az oktató-nevelő munkához való kapcsolódás, az iskolai ismeretanyag bővítése, kiegészítése. továbbfejlesztése, s ez más intézményeknek is egyre sürgetőbb munkája. Természetesen ez a kapcsolat kétirányú, kölcsönős, az utóbbi időszakban az oktatás is nyitottabbá vált az iskolán kívüli művelődés felé. így többek között, az ismeretterjesztő társulat. a közművelődés intézményrendszere. a múzeumok, könyvtárak, művelődési ott--bonok ' mind gyüirfolcsözóbb együttműködést építenek ki az iskolákkal, oktatási intézményekkel. Ez természetes folyamat, hiszen korunk megköveteli a szélesebb horizontú és elmélyültebb általános és szakmai műveltséget. úi módszerek és eszközök alkalmazását, egv maA Minisztertanács megtárgyalta Gazdaságos anyagfelhasználás, technológiák korszerűsítése A megnyitón részt vevők egy csoportja gasabb társadalmi igényszint inspirálását. A közoktatás és közművelődés szorosan összekapcsolódó, egymásra épülő mechanizmusát természetesen ma még sok jelenséa fékezi. Így nem hallgathatjuk el. hogy a közművelődés anyagi, intézményi és szakembergondokkal küzd: a pedagógusokat jórészt lekötik az iskolai feladatok, kevesebb erejük és idejük jut az iskola falain kívüli munkákra; a közművelődés és közoktatás integrációja még nem mindenütt tartalmi kérdés, azaz tervezett lehetőség a szocialista életmód propagálására. az úi értékrend meggyökereztetésére. a kultúra tárházának megismertetésére, az önmegvalósításra. Igaz. hogy a művelődéselméleti nvári egyetem jelenlegi kurzusán elsősorban a közművelődés szakemberei vannak jelen, így ezt a kölcsönhatást most mindenekelőtt ebből a szempontból vizsgálhatják, de az előadások sokféle megközelítést villantanak fel. s az ríj ismeretek mellett lehetőséget teremtenek, a vitára, a tapasztalatok kicserélésére. (A nyári egyetem előadásairól lapunk 5. oldalán számolunk be.) Kornidesz Mihály Szegeden Dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB tudományos közoktatási és kulturális osztályának vezetője tegnap, csütörtökön Szegedre látogatott. Délelőtt előadást tartott a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csongrád megyei szervezetének XI. szegedi művelődéselméleti nyári egyetemén az MTA Biológiai Központjában közoktatás és közművelődés kapcsolatáról. A kora délutáni órákban a megyei pártbizottságon dr. Kornidesz Mihály találkozott dr. Komócsin Mihállyal, a KB tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával, és megbeszélest folytattak időszerű művelődéspolitikai kérdésekről. Ami nincs: a háttéripar Legfontosabb gazdaságpolitikai törekvéseink, a hatékonyság, a külgazdasági egyensúlyi helyzet javítása, a további műszaki haladás mind sürgetőbbé teszi, hogy ésszerűbben gazdálkodjunk az erőforrásokkal. Ez különösen fontos az anyagok, a félkész termékek és a-, alkatrészek esetében, annál is inkább, mert a nyolcvanas évek elejére az ipari termelés anyagköltség-hányada elérte a 67, a mezőgazdaságé pedig a 60 százalékot. Ezért a termelésben legjelentősebb szerepet játszó anyagfelhasználás és technológiák korszerűsítésére az Állami Tervbizottság határozata alapján az Országos Tervhivatal, az Ipari Minisztérium, valamint az Országos Anyag- és Arhivatal programtervezetet dolgozott ki, amelyet a kormány csütörtöki ülésén népgazdasági programmá emelt. A kétéves előkészítő munka során több mint száz vállalat sok szá7 szakemberének véleményét megismerték. A program tervezetét megvitatta a Magyar Kereskedelmi Kamara és az MTESZ is. Javaslataikkal alátámasztották, gazdagították a programot. A program kidolgozói abból indultak ki, hogy a gazdaságosabb anyagfelhasználás a hatékonyság fokozásának egyik fő forrása lehet. Az e területen rejlő tartalékok kiaknázása a következő években döntő szerepet játszik a gazdasági növekedésben. A program legfontosabb célkitűzései: az anyaghányad csökkentésével népgazdasági szinten elérni, hogy a nemzeti jövedelem a bruttó termelésnél gyorsabb ütemben nőjön; a -megvalósításban résztvevő vállalatok költségei mérséklődjenek, ezzel eredményeik javuljanak és a műszaki fejlesztéssel, elsősorban a gyártás- és gyártmánytechnológiák , korszerűsítésével segítsék a gazdaság versenyképességét. A program magában foglalja az anyagok elsődleges és másodlagos teidolgozásara, a minőség javítására, az anyagtakarékos technológiák elterjesztésére, a feldolgozóipar színvonalának javítására, a konstrukciók korazei usnésére a közgazdasági es jogi szabályozásra vonatkozó javaslatokat. A programba olyan anyagcsoportokat és technológiákat vontak be, amelyekböl viszonylag sokat használunk fel es importjuk is számottevő. Az anyagok közül ilyenek a fekete- és színesfémek, a műanyagok, a textil-, börts papíripari anyagok és féltermékek, csomagolóanyagok stb. A program átfogó rendszerszemlélet, a teljes anyagáramlási folyamat öszszefüggéseinek figyelembevételével jött létre. A program nyitott, ami alatt a7 értendő, hogy kiterjeszthető új anyagokra és technológiákra, a legfrissebb hazai kutatási és műszaki fejlesztési elgondolásokra, a nemzetközi tapasztalatok újabb eredményeire is. A végrehajtásra a kormány részletes akcióprogramot hagyott jóvá. Az akcióprogram megvalósítását két szakaszban irányozza elő. Az első szakaszban főleg gazdasági szervező intézkedesekkel, valamint a megtakarításokkal viszonylag gyorsan megtérülő, kisebb beruházást igénylő gyártási és .gyártmánytechnológia korszerűsítést célszerű megkezdeni. A második szakaszban nagyobb befektetést igénylő technológiai korszerűsítést eredményező fejlesztések is megvalósíthatók a hetedik ötéves tervidőszakban. Műszaki-gazdasági előkészítésüket azonban már most meg kell kezdeni. hogy a következő középtávú tervbe beilleszthetők legyenek. A program sikere mindenekelőtt a vállalatokon múlik. Javaslataik alapján akcióprogram készül, amely a jelenleginél gazdaságosabb anyagfelhasználásra, a technológiák korszerűsítésre és a kutatási eredmények gyorsabb alkalmazására orientálnak, folyamatosan beépülnek majd a vállalati költséggazdálkodásba és a gyártmánykorszerűsítési tervekbe. A kormány valamennyi vállalattól elvárja — a vállalati érdekek pedig megkövetelik —, hogy mindenütt javítsák a gazdaságszervező munkát, szigorítsák a technológiai fegyelmet, tökéletesítsék az egész anyaggazdálkodási rendszert. A központi szervek arra számítanak, hogy a vállalatok érdekeltebbé válnak ebben a nagy jelentőségű munkában, és javulnak a vállalatközi kapcsolatok is, hiszen sok feladat csak több gyár, üzem összehangolt munkájával oldható meg. Építenek az irányító szervek gazdaságszervező és ellenőrző tevékenységére is. A központi szervek a program megvalósítását a jelenleg korlátozott beruházási lehetőségek ellenére, központi forrásból, alapvetően pályázat útján elnyerhető kedvezményes bankhitellel is segítik, de számolnak azzal, hogy a vállalatok saját eszközeiket is fokozott mértékben e célok megvalósítására összpontosítják. A pályázati feltételeket rövidesen meghirdetik. (MTI) Mindig hiányzik valaki Napközis táborok Vállalati igazgató meséli: — Korszerűsíteni, javítani akartuk egyik gyártmányunkat. Ügy gondoltuk: legyen 6zebb, tudjon egy picivel többet. Manapság ezért is sokat fizet a vevő. Műanyaggal akartuk burkolni gyártmányunk kezeiőelemeit. A partner szállította a mintát. Ronda volt. Szebbet kértünk, 'megkaptuk. Kiderült, hogy az meg néhány hét alatt tönkremegy a használatban. Rideg az anyag. törik. Ezután mi kezdtünk kísérletezni, de nem jutottunk eredményre. Rájöttünk: így többe kerülne a leves, mint a hús. Végül. nagy nehezen sikerült találni egy céget, amelyik már elfogadható műanyag burkolatot tudott szállítani. De ma is félünk, mikor gondolja meg magát, meddig hajlandó nekünk is dolgozni. Pedig termékeink ió részét tőkés exportra szállítjuk. Aligha akad Magyarországon oivan vállalat, szövetkezet. amelyiknek a vezetője ne sorolhatna hasonló gondokat. Ruhagyárak panaszkodnak: megterveznek valamit, de nincs hozzá megfelelő csat. zippzár gomb vagy cérna. Gépipari vállalatok panaszkodnak: megterveznek valamit, aminek piaca is lenne, és nincsen hozzá megfelelő lemez, csavar, stb. Illetve tán lenne, de nem akkor és nem olyan és nem annyi, amennyit a vevő kérne, rendelne. Tény, hogy a magyar gazdaság gondjaiban, bajaiban tekintélyes mértékben közrejátszik a rugalmas, az aktuális kereslethez igazodó, részegységeket, alkatrészeket, félkész termékeket, anyagokat gyártó háttéripar hiánya, a meglevő rugalmatlansága. Mindez nemcsak nehékessé teszi a hazai ipart, csökkentve versenyképességét. hanem jelentős mértékben drágítja is termelésünket. Az MTESZ Csongrád megyei szervezete, valamint a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-magyarországi öszsxckötő bizottsága által immár tizenharmadik alkalommal megrendezett Szegeden, a Technika Házában tegnap megnyitott ipari tudományos konferencia témájául éppen hiánya és fontossága miatt választották a szervezők a háttéripart. Dr. Juratovics Aladár az MTESZ megyei szervezetének társelnöke nyitotta meg tegnap, csütörtökön délelőtt a kétnapos konferenciát. Az első napon dr. Juhász Ádám. az Ipari Minisztérium államtitkára a háttéripar népgazdasági jelentőségéről, dr. Csendes Béla, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese a mezőgazdaság ipari hátteréről. Nagv Ernő. a megyei beruházási vállalat igazgatója a háttéripar megyei helyzetéről, Simon Jenő, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője az építőipari háttérről és a vállalkozási rendszer lehetőségeiről, dr. Fürész István, az Országos Anyag- és Árhivatal főelőadója a TEK-vállalatok lehetőségeiről, Deák János, —z Ipari Minisztérium főosztályvezetö-helyettese a háttéripar üj szervezési formáiról tartott előadást. Ma. pénteken dr. Kovács Imre. mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes az élelmiszergazdaság háttériparáról, Pozsonyi Béla. az Ipari Minisztérium főosztályvezetője pedig a háttéripar távlati fejlesztési feladatairól tart előadást. Emellett több Csongrád megyei vállalat és szervezet vezető munkatársa fűz korreferátumot az elhangzó előadásokhoz. Nem fontos a reggeli, nyolc óra után néhány perccel nagy a sorakozhatnék a diákokban. Órakezdést jelző csengőszóra nehezebben mozdulnak, de most. ahogy ők mondják, nyitott panorámás busz viszi őket körbe a városban. Jóllehet, a nagyobbak ismerik már minden zeg-zugát. ám piros busszal utazni mégiscsak más. Néhány perc múltán Fehér Lászióné táborvezetővel kettesben maradtunk a Tarján 3. számú iskolában. Ideiglenesen az orvosi rendelő a főhadiszállása. Az íróasztala különféle kimutatásoktól. statisztikáktól roskadozik. Közülük a legfontosabbakat a falra függesztette ki. Egyik, a leltár: 120 darab matrac. 3 diavetítő. tíz film harmincféle társasjáték. lemezjátszó, rádió. — Hiányzik valami? — Mindenünk van, ami a gyerekeknek kell. A tábori naplóban megtalálható, ami Vízdíjmódosítás A földjeit öntöző es a halastóval, rizsterületekkel rendelkező mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodását segíti az Országos Vízügyi Hivatal elnökének új intézkedése. amely szerint — az érdekelt tárcával, főhatósággal és érdekképviseleti szervvel egyetértésben — módosította az öntözéshez és a tógazdálkodáshoz szükséges víz díját. A kihirdetéssel hatályba lépett rendelkezés megváltoztatta. az öntözésre berendezett terület után évente fizetendő alapdíj, és a ténylegesen felhasznált vízért járó változó díj arányait. Az előbbit csökkentette. s az utóbbit emelte, de azonos terület és vízfelhasználás esetén semmivel sem kerül többe az öntözés, mint eddig. Azzal viszont, hogy az állandó költséget jelentő alapdíj aránya a korábbi 80—90 százalékról 60 százalékra csökkent, megkönynyítette a mezőgazdasági nagyüzemek pénzügyi gazdálkodását. annál is inkább, mert a befizetés feltételeit is enyhítették. a leltárban nincs feltüntetve. Díszes, rajzos krónikát lapozgatunk. Talpai Gábor keramikus foglalkozásáról ötletes kis rajz. az úszótanfolyamról Nők lapjából kivágott fotó tanúskodik. Megtudni továbbá azt is. volt már hajókirándulás a Tiszán. aztán kiskönyvtáros tanfolyam. vöröskeresztes előadás. A konzervgyáriak pedig főzni tanították a gyerekeket. — Jelenleg tizenegy rajunkban. 230 diákunk van. szakképzett kollégáim mellett főiskolások gondoskodnak a felügyeletükről, a szórakoztatásukról es a nevelésük i*bl. — Mindia ilyen vidámak a gyerekek? Méaiscsak az iskolába kell jönniük, szünidőben. . — Kétségtelen, jobb lenne valahol a szabadban sátorozni. Azért jól tudják ők. most nem kell tanulni. Délután 2-re Nagv Bandó András humoristát várjuk, utána bűvész látogat hozzánk. — Nagv felelősség 23U gyerekre felügyelni, nyáron, amikor felszabadultabbak és mozgékonyabbak ... — Ha a szülök jobban törődnének velünk, tanárokkal. úgyszólván észre sem vennénk a valóban roppant nagv felelősséget. Most is telefonokat várok. hátha igazolják a szülők a hiányzókat. Írásban kellene igazolást adni. nekem ió. ha telefonon szólnak, csak szóljanak. Százötven alsó tagozatos játékát figyeljük Varadi Ildikóval tanítónővel. Juhász Erzsébettel. testnevelés szakos tanárnővel. A Zrínyi, a Madách, a Ságvári; a főiskola 1. számú gyakorlója, a Mező Imre, a Móricz Zsigmond. az Odessza 2. számú és-a Rózsa iskola diakjai önfeledten hancúroznak, fitytyet hányva a forróságra. — Kilenc iskola tanulói, ismerősök, idegenek. Hogy boldogulnak velük? Váradi Ildikó: Reggel 7 és 8 között ..összeszedjük" őket a város különböző pontjain, majd mindannyian áz Odessza 2-esben találkozunk. A reggeli izgalmak után már megy minden, mint a karikacsapás. Juhász Erzsébet: Szerencsére itt van nekünk a Liget a hőséget nem bírnánk az iskolában. Különösen a csendes pihenő perceit. Egyéb orogramjaink mellett strandolunk is sokat. Méghozzá ngyenes belépőkkel, amelyek a vidámparkba is érvényesek. Felváltva sorol iák az egyéb programokat, mindig hiányzott róluk • ió néhány diák. Juhász Erzsébet: Most is. 180 helyett 156-an vagvunk A hiánvzók között akad. aki napok óta nem jelentkezik. Nem szólnak a szülők. pedig az ellátást kifizették. A pénzt át lehetne íratni szeptemberre. Az a pár száz forint is számít. Napközis táborok. Az idei nyarat közel másfél ezer szegedi diák tölti kisebb-nagvobb megszakításokkal napköziben A városi tanács, a művelődési központok. n művelődési hé+av m'r'-. szerűen eor ' ' ódnak s+órakoztatásukról. Ám felelősséget pedagógusok vállalnak értük a Tarján hármasban, az Odessza kéjesben és a többi ..napközisben" is. Mae Edit