Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-23 / 171. szám

Péntek. 1982. július 23; Á szegedi papucs Es akkor jött a gyáripar (A.) A papucs alapanyag-ellátását a gyáripar oldja meg. 1 lazánkban sorra alakulnak a borgyárak, textilgyárak. Érzel megszűnik a lábbelihez szükséges anyagbeszerzés gondja. Az ipar függetlenedik a házaló kikészitök, vásári beszerzések gondjától. Kereskedők nyitnak szakiüzeleteket, ahol minden megtalálható, ami szükséges a lábbeli előállításához. A hitelélet is megindul és ez megteremti az alapot, hogy az ipar hitelek felhasználásával fellendüljön és versenyben maradhasson. A kereskedők szívesen hiteleznek árut a papucsosoknak. A bahkhite! is az ipar rendelkezésére áll. Ez a hitelkeret teszi lehetővé, hogy olyan nagy műhelyek működjenek, melyek 20—25 alkalmazottal Is dolgoznak és termelnek, A szegedi Némethi Kálmán borkereskedő egyik fő ellátója volt a szegcdi papucsos mestereknek, anyaggal és hitellel. Némethi mondja: Az üzletébe, mely Szegeden, a Kígyó utcában volt, a lábbelikészítők megtaláltak minden kelléket a lábbelikészitéshez. Árusított talpbőröket, a papucsosok főleg marha nyakbőrt vásároltak. Felsőrészhez sertés, juh, kecskebőröket, különböző színekben. Az úgynevezett arató papucshoz a legerősebb marhahasbőrt, a talphoz. a felsőrészhez pedig az úgynevezett zsírosbőrt. Ezek a kimondottan munknpapucsok rendkívül erősek és tartósak voltak. Volt bélésből, illetve köppervászon a béléshez és a talpbéléshez. Mikor a papucsfej a divatigénynek megfelelően változott, előtérbe került a bőrfejű papucsok helyett a textilfej. Bevezette egyes textíliák árusítását is, így árusította a préselt bársonyt, pettyes bársonyt, a cseh festett bársonyt és a fekete, sima bársonyt is. Ezeket a bársonyféleségeket a csehországi Richter gyáriól szerezte be. A papucsosok már textília szükségleteiket a különböző textilnagykereskedőknél szerezték be, így a nagyon drága 43 centiméter széles montír (kalap) bársonyt is, melyet különösen szép, hímzett fejek készítésére használtak. Hitelre mind a nagykereskedőknek, mind a kisárutermelőknek szüksége volt A gyárak a nagykereskedőknek 6—8 hónapi hitelre szállítottak. Természetesen a nagyon tőkeerős kereskedő nem vette igénybe azt a hitelkeretet, hisz készpénz fizetése esetén 10—20 százalékos engedményt kapott. Hitelre szüksége volt a papucsosoknak is, így a kereskedők feléjük is nyújtottak 4—5 hónapos hitelt. De rendelkezésre állt a bankhitel is,- különösen akkor, ha ingatlana volt és így keretjelzálog feljegyzése mellett a kereten belül hitelt nyerhetett. A hitel megszerzéséhez a mesternek hitelképesnek kellett lennie. Nagyon érzékeny valami volt a kereskedelmi hitelképesség, hisz ehhez a szorgalmon kívül rendezett élet és becsületesség kellett, és jaj volt annak a kereskedőnek, vagy iparosnak, aki egyszer elvesztette a hitelét. Aligha tudott újra talpra állni. Hisz a kereskedő egzisztenciája is arra volt alapítva, hogy a pénzét megkapja és teljesíteni tudjon a gyáraknak és a nagykereskedőknek. A harmincas évek gazdasági válsága egész sorát tette fizetésképtelenné a kereskedőknek és iparosoknak. Tisztes, becsületes munkát szolgált a hitel. Ki nem állta meg a helyét, az elbukott, ahogyan mondták: lehúzhatta a redőnyt. A munka-papucshoz főleg az úgynevezett díván-plüst használtak. Az idősebb aszszonyok kedvelték az everasztin papucsot és cipőt. Ez az anyag nagyon erős, fekete selyemszövet volt. A bőrkereskedésben megvásárolható különböző préselt, pettyes, festett bársonyokat a textilesek — rőfösök tartották. Igen fontos méteráru volt a különböző színű, sima bársony és selyem. A préselt bársony különböző színekben volt kapható, főleg a priso bársony volt kelendő. Szerették a jegvpapucsot — ebből. A tiszta fehér bársonyt — rendkívül gondot okozott a feldolgozása a szín miatt, mert könnyen piszkolódott — főleg az „újasszonynak" nevezett papucsfajtákhoz használták. De nagy színválasztékban volt a többi bársonyféleség és selyem a rőfösöknél. Szegeden a legkedveltebb rőfösüzlet volt a Vaida ,Tenő-féle, és még a Kék Csillag . Dr. Talpai Emil (Következik: Szólások és kiszólások) Szervezetek megújulás előtt Napjaink kedvelt szervezeti fonná ja: a termelési rendszer és az agráripari egyesülés. A rájuk irányuló refleklorfény azonban nemcsak előnyeiket, hanem hibáikat ls megvilágítja. Ilyenfajta reflektorszerepe volt a közelmúltban rendezett IX. Országi® Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vándorgyűlésnek, ahol partnergazdaságok „panaszkodtak" a termelési rendszerek szolgáltatásaira. Elsősorban arra, hogy az alkalmazott technológiát a rendszergazdák sok helyütt nem adaptálják a helvl viszonyokhoz. Az sem előnyös, hogy felduzzadt a rendszerek apparátusa. (Vannak olyan termelési rendszergazdák, ahol hatszázan is dolgoznak, öszszehasonlltásként: az élelmiszeripari törsztökben öszszesen — az átszervezés előtt — 1300 ember dolgozott.) Ennek következtében magasak a termelési rendszereknek fizetendő költségek. A rendszergazdák érdekei sok tekintetben mások, mint a taggazdaságoké. Ennek többnyire nem személyes okai vannak, inkább az, hogy ma már sokkal kiegyenlítettebb a mezőgazdasági termelés technikai, technológiai színvonala, mint n rendszerek szei"vezése idején. így érthető, hogy az általánossá váló magas termelési színvonal mellett a termelési rendszereknek egvre nehezebb újat produkálni. vagyis szolgáltatásaik körét bővíteni, színvonalát növelni. A jelenlegi gazdasági helyzetben korlátozottak az anyagi-műszaki fejlesztési lehetőségek. Részint, mert a gazdaságoknak nihes fejlesztésre fordítható pénzük, részint, mert ha éppeti van is. szűkös devizőkérélék nehezítik a legkorszerűbb teeh-1 jiika, tcchnologia megvásárlását. A termelési rendszerek legnagyobb sikerüket eddig az új technika alkalmazásával aratták, s erről egyelőre le kell mondaniuk. A termelési rendszerek természetesen — immár új feltételek között — keresik a megújulás útját. Például az alkatrészellátás, a szervizhálózat megszervezésével, a termékforgalmazással és az értékesítésben való részyétellel. Ügy is mondhatnánk, igyekeznek tevékenységük vállalkozásjellegét erősíteni. E kezdeményezések helyeselhetök. bár ezek nem helyettesíthetik alapvető feladatukat: a kutatást, a legújabb technikai, technológiai eredmények és a termelés közötti kapcsolat megteremtését. A másik divatos vállalkozási forma, az agráripari egyesülések sok vitát és ellenérzés); váltottak ki szervezésük idején. Talán éppen ezért szenteltek nagy figyelmet az együttműködésben részt vevő gazdaságok és vállalatok önállóságának. A termelési erők összefogása, a fejlesztések összehangolása révén tehát nem mammutvállalatok, hanem a gazdasági önállóságukat megtartó egységek közös vállalkozása jött létre. Mi több, nemhogy a résztvevők gazdasági önállósága nem szenvedett csorbát, még az egyesülések keretébe tartozó háztáji és kiegészítő gazdaságok is fejlődésnek indultak. A tárgyilagosság kedvéért el kell mondani, hogy az agráripari egyesülések sem váltottak be minden hozzájuk fűzött reményt. Például nem szűnt meg a csatlakozó gazdaságok közötti differenciálódás, nem alakult ki megfelelő kapcsolat az élelmiszeripar és a nyersanyagtermelő között. Mindezek ellenére mind a négy agráripari egyesülés termelési színvonala nőtt, hatékonysági mutatóik jobbak korábbi eredményeiknél, illetve a környékbeli gazdaságok hasonló indexeinél. A vándorgyűlésen is elhangzott, hogy újabb egyesülések szervezését nem tervezik. a meglevőket azonban nyitottakká teszik: tehát a deklaráltnál nagyobb lehetőséget adnak a kilépésre, illetve új tagok felvételére. Ahhoz, hogy e szervezeti forma is lépést tartson a változó követelményekkel, közös fejlesztési programokat kellene készíteni, vagyis szükségtelen előírni a közös fejlesztési forrásokhoz való hozzájárulás mértékét. Így az agráripari eg3resüléseken belül mindenki ahhoz a fejlesztéshez járulna hozzá, amiben saját maga is érdekelt. Hogy jó irányba haladnak-e az útkeresők, arra a gyakorlat próbája adja meg a választ. B. P. Nikotin os rágógumi Angliában nikotinos rágógumit hoztak — gyógyszerként — forgalomba, amely a dohányzásról való leszokást hivatott megkönnyíteni. A rágáskor felszabaduló és a száj nyálkahártyáján át a szervezetbe jutó nikotin enyhíti az elvonókúrával járó tüneteket. Londoni pszichológusok szerint e rágógumi a legtöbb dohányos nikotinszükségletét kielégíti. A fő haszna az, hogy segít leküzdeni a dohányzásról való lemondás,sal kapcsolatos lélektani nehézségeket. A nikotinelvonás élettani nehézségei azután viszonylag könnyen leküzdhetők a rágógumiról való fokozatos lemondással. A nikotinos rágógumit többnyire négy hónapnál hosszabb ideig kell használni. A Svédországban kifeilesztett rágógumi mellékhatásai (az ízérzéknek a zavarai, helyi gyulladások, szédülés) csekélyek és csupán átmenetiek. Rénszarvastenyésztők Északon A Szovjetunió észak-európai területén, a Nyenyec nemzetiségi körzetben van az „Észak hajnala" rénszarvastenyésztő kolhoz, amelynek állatállománya meghaladja a 17 ezret. A körzet egyik legjobb gazdaságinak vagyonát a rénszarvasok képezik. Évente mintegy 14 ezer tonna ízletes, magas tápértékű húst szállítanak a kereskedelemnek. A kolhoztagok nagy összegeket kapnak a szőrmék leadásakor. A termékek értékesítése évente több mint fél millió rubelt jövedelmez a gazdaságnak. A hajdan sátrakban élő, vándorló életmódot folytató rénszarvastenyésztők családjai mai kényelmes, szép faházakban laknak. Az állatokat a pásztorok csoportjai felváltva legeltetik. A X. ötéves tervben másfél millió rubelt fordítottak a gazdaság fejlesztésére. A közlekedésre és az áruk szállítására repülőgépeket, helikoptereket, terepjárókat és motoros sarkvidéki szánokat használnak. Abban a községben, ahol a szarvastenyésztők élnek, bentlakásos iskolát, óvodát, bölcsődét, rendelőintézetet és szolgáltatóházat nyitottak. Wtiner Leó, kétszeres Kossuth-díjas, kiváló magyar zeneszerző születésének 100. évfordulójára készülve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Weiner Leó emlékbizottsága pályázatot hirdet a zeneszerző életével és munkásságával foglalkozó zenetudományi művek megírására. A pályázat célja, hogy a zenei művelődés szempontiából fontos témát minél teljesebben és sokoldalúbban tárják fel. Az elkészítendő pályamű lehet biográfia( terjedelme minimum 10 ív, monográfia, terjedelme legfeljebb 3—6 ív és kisebb tanulmány terjedelme legfeljebb 1—3 ív. A pályaműveket név nélkül, jeligével a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rektori titkárságára kell beküldeni, a cím: 1391 Budapest, Pf. 206. Beküldési határidő: 1984. március 31. A pályaműveket az emlékbizottság által felkért szakmai bíráló bizottság értékeli. A zsűri mindhárom kategóriában a legjobb művet jutalmazza, az első kategóriában 50 000, a másodikban 25 000, a harmadikban pedig 10 000 forinttal. A kiemelkedő pályamunkákat külön is jutalmazhatja. A zsűrinek jogában áll az egyes díjak odaítélésétől eltekinteni. illetve a díjak összegét módosítani. A pályázat eredményét 1984. október 15-én hirdetik ki. Az emlékbizottság a legsikeresebb pályaműveket 1985re Weiner Leó születésének 100. évfordulóiára könyvalakban is megjelenteti. kertbarátoknak Víz, lombf kártevők A jó minőségű és nagy mennyiségű termés elérésének alapvétő feltétele, hogy a növény megfelelő vegetatív felülettel rendelkezzen. A talajból felvett tápanyag és a levegő széndioxidja a levelekben végbemenő aszszimilációs folyamat segítségével épül be a növény szervezetébe. Éppen ezért alapvető követelmény, hogy a lombfelület minél hoszszabb ideig maradjon meg egészséges állapotban a tenyészidő alatt. A zöldségnövények többségénél a nemesítés következtében a termésátlagok az utóbbi évtizedekben rendkívüli módon megemelkedtek, ezzel együtt a növények ellenálló képessége csökkent, a kórokozók, kártevők ellenállóbbá váltak, ami fokozottabb mértékű, megelőző védekezés alkalmazását teszi szükségessé. A tenyészidő meghosszabbításával a paprika, paradicsom és a dinnye esetében a gombakártevök elleni védekezésnek rendkívül nagy jelentősége van; ennek lényege röviden az alábbiakban foglalható össze. A paprika esetében a tenyészidő hátralevő időszakában a fuzáriumos és verticilliumos tőhervadás fertőzése várható, ha a hőmérséklet tartósan 25 Celsiusfok alá süllyed. A betegség a levelek és hajtások alulról felfelé történő fokozatos sárgulásában és a gyökerek edény-nyalábjainak megbarnulásában nyilvánul meg. Védekezésül a beteg töveket el kell távolítani. Áz alternáriás szárazrothadás a termés csúcsi részén az erős napsugárzásnak kitett oldalon ovális, világosbarna, éles határú, besüppedő foltban jelentkezik. Terméskötődés után egy-két alkalommal végzett 0,3 százalékos töménységű Orthocid vagy Zineb kipermetezésével védekezhetünk ellene. Az utóbbi időben egyre több helyen lép fel a paprikában lisztharmat fertőzés, melynek tünete a levél színén, fonákán és a hajtásszáron megjelenő lisztes, poros bevonat, amely később a leveleken nem élesen határolt sárga foltokat képez. A fertőzött levelek korán lehullanak, a beteg tövek gyorsan felkopaszodnak. Védekezni a lisztharmat ellen hatásos szerekkel tudunk. Rovarkártevők ellen csak abban az esetben kell védekezni, ha a növényen a kártétel nyoma vagy a kártevő látható. A paradicsomtermesztésben' az alternáriás megbetegedés súlyos károkat okoz. A fertőzött leveleken fénytelen, hamuszínű, koncentrikus - kerek vagy az erektől határolt szögletes foltok láthatók, ahol a levél szövete koncentrikus zónában beszárad, a fertőzött levél többi része erősen besodródik, végül teljesen elszárad. A zöld bogyók is fertőződnek. Védekezni augusztus közepéig kell; 0,5 szazaiekos töménységű Zineb—80, 0,2 százalékos Ditliane M—45, Orthocid vagy Ortho-Phlalán használható fel. A paradicsom szeptóriás levélíoltossaga a leveleken elesen hatarolt sárga színű, szögletes foltok alakjában jelenik meg. A beteg levelek rövid idő alatt elsárgulnak es elszáradnak. A száradó levelek fonakán később elszórtan fekete pontok keletkeznek. A betegség főleg csapadékos időben okoz rendkívül nagy kárt. A szántóföldön az alternáriánál leírtak szerint kell védekezni ellene. A paradicsom íitoftorás megbetegedése az utóbbi években terjedt el. A leveleken szürkészöld foltok mutatkoznak, melyeknek fonakán később fehér bevonat alakul ki. A beteg levél száraz időben elszárad, nedves időben elrothad. A gyümölcsökön a kártétel a kocsánynál kezdődik, a bogyók lélületén barna besüppedt foltok formájában. Tartósan hűvös, csapadékos időben rendkívül gyorsan terjed. Védekezni augusztus közepéig kell 0.3 százalékos Zineb, 0,2 százalékos Ditháne M—45 vagy bordói lé 1 százalékos oldatával kettes permetezési fordulóval. A fusarium és a vertcillium tünetei és kártétele a paprikánál leírtakkal megegyezik. A paradicsom esetében a rovarkártevők .ellepi, yé^ékgzés egyszerű, miveL a "kartevő megjelenése e£e^n.t az esedékeá' permetezés' aiícáV-^ mával rovarölő szert is alkalmazunk. A paradicsom érésének kezdetén nagy figyelmet kell fordítani a növényvédőszer élelmezésügyi várakozási idő betartására, lehetőleg rövid hatásidőtartalmű szert használjunk (például Chinetrin 25—EC). A dinnye kórokozói közül legelterjedtebb a dinnyefenésedés vagy antraknózis, amely a leveleken és a termésen vizenyős, halványzöld, fekélyes foltokban jelenik meg. A leveleken a foltok közepe vörösesbarnává válik Ó3 elszárad. A gyümölcsön besüppedt foltok keletkeznek, melyek gyors rothadásakor a görögdinnye töve elsorvad, később elszárad. Párás helyen a szár felszínén is megjelenik a gomba fehér micéliuma. Fertőzés esetén a beteg töveket el kell távolítani és meg kell semmisíteni. A dinnvelisztharmat a leveleken fehéresszürke lisztes bevonatot képéz. Párás, meleg időben a fertőzött levelek széle megsárgul és befelé sodródik. A termés gyakran kényszerérett, rossz minőségű lesz. Védekezni az első foltok megjelenése után kell kéntartalmú szerekkel (például Thiovit). A permetezést 14 naponként meg kell ismételni. Szobanövények nyáron Nyáron kevesebbet tartózkodunk a szobában, ezzel együtt kevesebb gondot is fordítunk a szobanövényekre. Pedig ekkor is fontos a gondozásuk. Időnként zuhanyrózsával vagy finom szórófejű öntözőkannával mossuk le a rájuk tapadt port, szennyeződést. Ha takácsatkák, levéltetvek, pajzstetvek jelennek meg. azonnal védekezzünk ellenük. A pajzstetveket mechanikai úton távolítsuk el, mégpedig úgy, hogy rongydarabbal, finom kefével dörzsöljük le a kártevőt a virág száráról vagy leveléről. A takácsatkák és levéltetvek ellen a szobában káliszappanos lemosással védekezhetünk. Ha mód van arra. hogy a növényeket ki tudjuk rakni a szabadba. alkalmazhatunk atkaölő és rovarirtó szereket is (például Bi—58, Unifosz 50—EC). A permetezést követően csak a várakozási idő letelte után szabad a szobába ismételten bevinni. Szabadság, elutazás előtt tegyük a virágot nagyobb edénybe, melyet vízzel kell megtölteni. Így a virág folyamatos vízellátása biztosítva lesz. Vigyázni kell, hogy a cserép ne süllyedjen mélyen ars. edénybe, ezért célszerű lapos edényt alkalmazni. Dr. Tóth Mihály megyei főkertész I