Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-26 / 148. szám

I Szombat, 1982. június 26. Tárgyalások baráti hangnemben Losonczi Pál hazaindult # Manila (MTI) Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a Fülöp-szi­geteken tett látogatását be­fejezve, pénteken, helyi idő szerint délelőtt különrepülő­gépen hazaindult Manilából. A főváros fellobogóizott re­pülőterén Losonczi Pált, aki Ferdinánd E. Marcos elnök meghívására feleségével és kíséretével öt napot töltött Manilában, vendéglátója, Imelda Marcos asszony, az elnök felesége, Cesar Vireta kormányfő és a törvényho­zás vezetői búcsúztatták. A Fülöp-szigetek sajtója mindvégig baráti hangnem­ben, részletesen tudósított az államfői látogatás esemény­sorozatáról, Losonczi Pál és Marcos elnök tanácskozásai­ról, a szaktárcák képviselői­nek megbeszéléseiről, arra a következtetésre jutva, hogy lehetőségek vannak a két or­szág közötti együttműködés javítására, és ennek Loson­czi Pál látogatása megvetet­te-az alapjait. A TU 154-es elnöki külön­gép ezután megkezdte össze­sen csaknem huszonhatezer kilométeres utazásának má­sodik, hazafelé vezető szaka­szát. Rövid bangkoki pihenő után Losonczi Pál az indiai Bombaybe érkezett, s itt tölti az éjszakát. Bangkokban a magyar államfőt a thaiföldi miniszterelnök képviseleté­ben Árun Panupong ügyve­zető külügyminiszter fogad­ta, a bombayi repülőtéren pedig Szmi Asszer, Maha­rashtra állam kormányzatá­nak tagja üdvözölte, majd szálláshelyére kísérte. A Malév TU 154-es típu­sú különrepülőgépe, amely az Elnöki Tanács elnökét szállította délkelet-ázsiai uta­zására, szombaton Abu Dha­bi érintésével érkezik vissza Budapestre. Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának öléséröl Ausztrál pártelnök hazánkban Az MSZMP Központi Bi- Ballal László, a KB gazda­zottságának meghívására jú- ságpolitikai osztályának ve­nius 21. és 25. között látoga- zetője és Nagy Gábor, a KB tást tett hazánkban Jack külügyi osztályának helyet­McPhlllips. az Ausztrál Szo- tes vezetője. A szívélyes, cialista Párt Központi Bi- elvtársi légkörű megbeszélé­zottságának elnöke. Az auszt- seken a két párt képviselői Ifolytatás az 1. oldalról.) galom kisebb a tavalyinál, a I cserearányok romlottak. | A lakosság pénzbevétele, a | kiskereskedelmi áruforgalom az év első öt hónapjában a tervezettnél gyorsabban nőtt. A kiegyensúlyozott áruellá­tást összességében biztosítani tudtuk. O A nemzetközi gazda­sági körülmények a korábbinál is nehezebbé vál­tak, az értékesítési lehetősé­gek és a pénzügyi feltételek tovább romlottak. Mindezek ellensúlyozása a népgazda­ság teljesítőképességének fo­kozását követeli. Az 1982. évi népgazdasági terv megvaló­sítása, a külgazdasági egyen­súly javítása, a gazdálkodás­ban a tartós eredményt biz­tosító minőségi változások még gyorsabb kibontakozta­tása az irányításban és a végrehajtásban egyaránt az eddiginél is nagyobb erőfe­szítéseket igényeL A Központi Bizottság meg­állapította, hogy céljaink el­érése érdekében elengedhe­tetlen a gazdálkodás haté­konyságának és a külpiaci értékesítésnek a javítása, az energiával és az anyagokkal való takarékoskodás, a be­ruházási tevékenység és a készletfelhalmozás mérséklés se. valamint a teljesítmé­nyek és a bérek összehan­goltabb alakítása. A gazda­sági irányításban, a gazdál­kodó egységekben növelni szükséges a kezdeményező­készséget, a szervezettséget, a kereslethez való jobb al­kalmazkodást. A nagyobb követelmények érvényesíté­sét határozottan vállaló ve­zetőket támogatni kell. O A Központi Bizottság • felhívja a pártszerve­zeteket. hogy aktív politikai meggyőző és szervező mun­kával, kezdeményezéseikkel járuljanak hozzá a tenniva­lók eredményes elvégzésé­hez. A Központi Bizottság meg­győződése, hogy az 1982. évi tervben foglalt feladatok né­pünk egységes akaratával, cselekvő összefogásával, jobb munkával az adott feltéte­lek mellett is teljesíthetők. rál vendéget fogadta Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Megbeszélést folytatott vele kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik soron levő feladatairól, és véleményt cseréltek a nemzetközi hely­zet fontosabb kérdéseiről. Orihuela látogatása Javler Dlaz Orihuela pe­rui szenátor június 21—25. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. Fogad­ta Péter János, az ország­gyűlés alelnöke, Faluvégi Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, és Garai Róbert külügyminiszter-he­lyettes. A szenátor látogatást tett a Ganz-MÁVAG-ban és a detki Magyar—Bolgár Ba­rátság Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetben. Francia kozmonauta a Szaljut fedélzetén Pénteken este sikeresen óriási képernyőre kivetítették összekapcsolták a szovjet— a fedélzeti számítógép adata­francia űrexpedíció Szojuz it is. Moszkvai idő szerint T—6 űrhajót a Szaljut—7 űr- szinte pontosan 22 órakor ér­állomással. Közép-európai kezett meg a jelentés az űr­idő szerint a késő esti órák- állomásról és az űrhajóról ban az űrhajó es az űrallo- . . . . ...... más személyzete megkezdte egyaránt: befejeződött azosz­a szükséges elenőrzö manő­vereket Az űrhajósok moszkvai idő szerint éjfél után egy órára tervezték az összekötő nyílás felnyitását. Vlagyimir Dzsanibekov, Alekszandr Ivancsenkov és Jean-Loup Chrétien, a közös expedíció három résztvevője nyugodt éjszakát — ponto­sabban hajnalt — töltött az űrhajón: a sok feladat miatt ugyanis csak moszkvai idő szerint hajnali négy órakor térhettek pihenőre és dél­előtt 11-ig aludtak. Délután négy óra után az űrhajósok megkezdték a szükséges előkészületeket, fel­öltötték űrruhájukat. elfog­lalták helyüket a leszálló egységben, kipróbálták a mű­szereket, berendezéseket. Moszkvai idő szerint rövid­del fél hét után kapcsolód­tak be az űrhajó hajtóművei, hogy végrehajtsák a szüksé­ges második pályamódosítást, mivel a Szojuz T—6 meg­kezdte a Szaljut megközelí­tését. Az utolsó percekben már mindkét személyzet ellen­őrizte a manővert, beavatko. zásra azonban nem volt szűkség, az automatikus be­rendezések kifogástalanul működtek. A földi irányftó központ az űrtelevízió segít­ségével követhette nyomon a • manővert, s egyúttal az szekapcsolás. III. A Központi Bizottság át­tekintette külgazdasági kap­hogy e célok, csak saját munkánjc színvonalának csőlátóink alakulását az 1970 emelésével, a gazdasági ha­—1981-es időszakban. Meg- tékonyság növelésével, a ter­állapítottá, hogy az 1970-es melési szerkezet és az ex­ér­évek elején a magyar nép­gazdaság dinamikusan és alapjában véve kiegyensú­portképesség javításával hetők el. Ezt a programot közvéle­lyozottan fejlődött. 1973—74- ményünk megértéssel fogad­tői kezdődően azonban gyö- ta, végrehajtását cselekvően keres változások következtek támogatja. Ennek eredmé­be a világgazdaságban. Nagy- nyeként az adósságállomány mértékben drágultak az növekedése lényegesen mér­alapanyagok, az energiahor dozók, s azt követően a nem­zetközi kereskedelmi forga­lom növekedése lelassult. Mindez alapvetően megvál­toztatta gazdasági és sikerült meg­elért életszínvo­1. seklődött, őrizni az nalat. Népgazdasági terveink job­ban számításba veszik a fejlőde- gazdálkodás változó körül­ményeit, és a korábbiaknál rugalmasabbak. Az ár- és sünk külső feltételeit. A Központi Bizottság hangsúlyozza: gazda- szabályozórendszer a vállala távra tok számára jobban közvetít ságpolitikánk hosszú távra szóló céljai változatlanok, a külső feltételek lényeges megváltozása azonban mó­dosította a gazdasági munka közvetíti a nemzetközi piac értékíté­letét, a növekvő követelmé­nyeket. Az irányítás rend­szere, a termelés és a kül­súlypontjait, a célok eléré- kereskedelem szervezete kor­sének módozatait. Pártunk XII. kongresszusa 1980 márciusában kimondot­ta, hogy a szocialista építés jelenlegi szakaszában, az adott körülmények között- a gazdasági tevékenység leg­fontosabb feladata a külgaz­dasági egyensúly helyreállí­tása, a lakosság életszínvo­nalának megőrzése, a továb­bi fejlődés feltételeinek megteremtése. A kongresz­szus hangsúlyozta azt is, szerüSödött. A szocialista külkereskedelmi forgalom­ban vállalt kötelezettsége­inknek pontosan eleget tet­tünk. A nem rubelelszámo­lású forgalomban — az elő­reláthatónál is nagyobb mértékben romló külső fel­tételek ellenére — 1980-81­ben az egyensúlyt megköze­lítő helyzet alakult ki. O A külgazdasági egyen­" súly elérése és stabili­zálása belátható ideig gaz­Arafat menjen Kairóba Dzsumblatt nyilatkozata • Bejrút (MTI) Az állandósult izraeli ka­tonai nyomáson kívül a pa­lesztin ellenállási mozgalom soraiban támadt ellentétek is nehezítik az izraeli—palesz­tin fegyveres konfliktus po­litikai megoldását, a bejrúti ostromgyűrű feloldását. A Palesztin Felszabadítás! Szervezet ésszerű javaslatait elutasító izraeli kormány tudatosan épít a PFSZ meg­osztására. Palesztin hivatalos forrásból nem erősítették meg azt a Georges Habbas­nak tulajdonított nyilatkoza­tot, amelyben a Palesztinai Népi Felszabadítási Front el­nevezésű szervezet vezetője árulással vádolta Jasszer Arafatot és Abu Ijadot, de a PFSZ-en belüli nézeteltéré­sek tényét Valid Dzsumblatt, a palesztin ellenállással szö­vetséges Libanoni Haladó Nemzeti Mozgalom Központi Politikai Tanácsának elnöke ls alátámasztotta. Dzsumb­latt bejrúti nyilatkozatában — általános meglepetést keltve — kijelentette, hogy a PFSZ-t olyan mértékű sza­kadás fenyegeti, hogy már a gerillamozgalmon belüli pol­gárháború veszélyét sem le­het kizárni. A PFSZ-nek új vezetőségre van szüksége — tette hozzá Dszumblatt. A VVAFA palesztin hír­ügynökség fámutatott. hogy a PFSZ nincs ellene egy tisztességes megoldást kínáló formulának, de nem hajlan­dó ezüsttálcán átnyújtani Iz­raelnek azt. amit erőszakos úton nem tudott elérni. Iz­rael és az Egyesült Államok ragaszkodik a palesztinok feltétel nélküli lefegyverzé­séhez, noha az amerjkai el­nöki megbízott valamiféle „becsületes" megoldásról be­szél. A rendkívül heves iz­raeli támadások arról tanús­kodnak. hogy Izrael nem ad­ja alább a PFSZ politikai és katonai megsemmisítésénél. Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke kijelentette, hogy a PFSZ el akarja kerülni Bejrút pusztulását, de egyút­tal garantálni kívánja saját fennmaradását is. Az ellen­állás méltóságát sértő kapi­tulációról szó sem lehet. Mindezt Basir Gemajellel közölte a köztük létrejött el­ső telefonbeszélgetés során. Bár Bejrútban elkerülhe­tetlennek tartják a nyugati városrész izraeli bevételét, némileg reménykeltőnek ta­lálják, hogy Philip Habib meghosszabbította libanoni tartózkodását. A PFSZ megosztására irá­nyuló kezdeményezésként ér. tékelték palesztin körökben Mubarak egyiptomi elnöknek azt a javaslatát, hogy Arafat menjen Kairóba, és alakítsa meg a száműzetésben műkö­dő ideiglenes palesztin kor­mányt. Bejrútban máris élénk találgatások folynak arról, hogy Damaszkuszban. Kairóban, Algírban vagy Dzsiddában lesz-e a PFSZ új székhelye, avagy több, egymással rivalizáló központ jön létre. daságpolitikánk kiemelt fel­adata marad. A hazai gaz­dasági növekedés ütemét hosszabb távon is az hatá­rozza meg, hogy mennyire tudjuk az export gazdasá­gosságát javítani. Megalapo­zott gazdasági fejlődés csak az exportképesség erőteljes növelése és az import éssze­rű — a műszaki fejlődést nem gátló — mérséklése út­ján érhető el. A magyar népgazdaság fejlődésében alapvető, általá­nos követelmény a termé­kek megfelelő minőségének biztosítása. Ez egyaránt vo­natkozik a hazai és a nem­zetközi piacra szánt termé­kekre. Ennek megfelelően gazdaságpolitikánk az eddi­ginél is fokozottabban moz­dítsa elő a magyar termé­kek nemzetközi versenyké­pességének javítását. Szük­séges, hogy a külkereskedel­mi forgalom fejlődésének üteme a gazdaság növekedé­sét, az export pedig az im­port emelkedését hosszú tá­von is meghaladja. O Hazánk aktív tagja a szocialista országok gazdasági közösségének, a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának. Nemzetközi gazdasági stratégiánkban to­vábbra is az a meghatározó, hogy alapvető nemzeti ér­dekünk a gazdasági együtt­működés elmélyítése a KGST­országokkal. A minőségi té­nyezőkön alapuló gazdasági fejlődés kibontakozásának, a jelenlegi világgazdasági hely­zetből adódó feladatok telje­sítésének döntő feltétele — a belső erőfeszítések mellett — a szocialista gazdasági integ­ráció magasabb szintre eme­lése, hatékonyabbá tétele. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi gazda­sági feltételek között a KGST-n belüli együttműkö­dés stabilizáló szerepet tölt be országaink gazdasági fej­lődésében. Üdvözöljük a XXXVI. ülésszaknak az együttműködés fejlesztését elősegítő állásfoglalásait, amelyek az energia- és nyers­anyagellátás távlati megoldá­sát, a feldolgozóipari együtt­működés, elsősorban a sza­kosodás és a kooperáció fej­lesztését, a jobb együttmű­ködést az élelmiszer-terme­lésben, a tudományos mun­ka nagyobb koncentrálását és összehangolását szolgál­ják. A tagállamokkal együtt dolgozunk a gazdaságpoliti­ka összehangolásán, a gazda­sági együttműködés formái­nak és módszereinek tökéle­tesítésén. Szorgalmazzuk a rendszeres információ- és ta­pasztalatcserét, a termelő vállalatok, a kutató- és fej­lesztőintézetek közötti köz­vetlen kapcsolatok bővítését, valamint a szállítási fegye­lem erősítését szolgáló új szabályozások kidolgozását és bevezetését. A Szovjetunió legfonto­sabb gazdasági partnerünk, s ezért a kétoldalú kapcsola­tok keretében a jövőben is kiemelt figyelmet fordítunl^ a magyar—szovjet gazdasagi együttműködés fejlesztésére. A többi európai szocialista országgal — építve gazdasá­gi kapcsolataink hagyomá­nyaiba és eredményeire — mindenekelőtt a kölcsönösen előnyös gyártásszakosítás és termelési kooperáció útján bővítjük együttműködésün­ket. Az F.urópán kívüli szocia­lista országokkal folytatott együttműködésünkben is ar­ra törekszünk, hogy gazda­sági kapcsolataink minden lehetséges területen bővülje­nek. J A népek közös érdeke a gazdasági kapcsola­tok fejlesztése a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok között. Károsnak tart­juk és elítéljük a normális nemzetközi gazdasági együtt­működést bénító diszkrimi­nációs lépéseket és törekvé­seket. A Magyar Népköztársaság a tőkés országokkal a köl­csönös előnyök alapján fej­leszti gazdasági kapcsolatait. Támogatjuk a kereskedelmi forgalom bővítését és a koo­perációt, a harmadik piaco­kon való együttműködést, a vegyes vállalatok létesítését is. A fejlődő országokkal foly­tatott gazdasági együttműkö­désünk alapelve a segítség­nyújtás és a kölcsönös elő­nyök együttes érvényesítése. Az együttműködés segítse elő, hogy részarányuk mind az exportban, mind az im­portban emelkedjék. Az egyes országcsoportok eltérő helyzetéből kiindulva, gaz­dasági kapcsolatainkat diffe­renciáltan fejlesztjük. C A Központi Bizottság — • külgazdasági céljaink elérése érdekében szükséges­nek tartja a gazdasági irá­nyításnak — a tervezésnek, a szabályozásnak, az intéz­ményrendszernek — a köve­telményekhez igazodó to­vábbfejlesztését. Az ár- és pénzügyi rend­szert olyan módon kell to­vábbfejleszteni, hogy a vál­lalatok jövedelmében jobban kifejeződjék a gazdálkodás hatékonysága és eredményes­sége. Kívánatos, hogy a kül­ső és a belső feltételekhez jól alkalmazkodó, magas nyereséget elérő vállalatok lendületesen fejlődjenek. Az árfolyampolitika továbbra is segítse a népgazdaság egyen­súlyának helyreállítását, a forint stabilitásának védel­mét. A jövedelemszabályo­zás módosításával is ösztö­nözni kell a kereslethez és annak változásaihoz történő gyorsabb, rugalmasabb alkal­mazkodást, a műszaki fej­lesztést, a vállalatok közötti fegyelmezett kooperáció fel­tételeinek javulását. 6 A Központi Bizottság • felkéri a Miniszterta­nácsot. hogy a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésének ezen elveit és követelmé­nyeit érvényesítse a gazda­ságpolitikai gyakorlatban. A Központi Bizottság elhatározta, hogv a gyakorlati munka követelménveit figyelembe véve. egyes vezető tiszt­ségekben átcsoportosítást hait végre, és ennek megfelelő szervezeti és személyi döntéseket hozott: — Gyenes András elvtársat felmentette közDonti bi­zottsági titkári funkcióiából és testületi tagságából. — Aczél György elvtársat megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. — Várkonyi Péter elvtársat felmentette a Népszabad­ság főszerkesztői tisztéből, és megválasztotta a Központi Bizottsáe titkárának. — Bruiyó János elvtársat beválasztotta a Központi Bi­zottság tagiai sorába. — Rajnai Sándor elvtársat beválasztotta a Kczpcnti Bizottság tagiai sorába . — Berecz János elvtársat felmentette a Központi Bi­zottság külügyi osztályának vezetése alól. és kinevezte a Népszabadság főszerkesztőiének. — Szűrös Mátyás elvtársat kinevezte a Központi Bi­zottság külüevi osztálva vezetőiének. — Gyuri Imre elvtársat — más fontos megbízatása mi­att — felmentette a Központi Bizottság agitációs és oro­pagandaosztálvának vezetése alól. — Lakatos Ernő elvtársat kinevezte a Központi Bizott­ság agitációs és propagandaosztálva vezetőiének. A Központi Bizottság iavaslatokat tett illetékes szer­veknek társadalmi és állami tisztségek betöltésére. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom