Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-26 / 148. szám

Szombat, 1982. június 26. II A KEB illése A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Ellenőrző Bizottsága június 24-én, csü­törtökön ülést tartott, ame­lyen a testületet érintő sze­mélyi ügyekben is döntött. A Központi Ellenőrző Bi­zottság Brutyó János elvtár­sat — saját kérésére, ered­ményes munkásságának el­ismerésével, nyugállomány­ba vonulása miatt — fel­mentette elnöki tisztségéből és testületi tagságából. Gye­nes András elvtársat bevá­lasztotta tagjai sorába, és egyúttal megválasztotta a KEB-titkárság tagjának és a KEB elnökének. A Köz­ponti Ellenőrző Bizottság meghívására a Központi Bi­zottság képviseletében részt vett az ülésen Németh Ká­roly elvtárs, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára. A HNF 01 élése A Hazafias Népfront Or­szágok Tanácsa Kállai Gyu­la eliVikletével június 24-én, csütöivikön ülést tartott. Meghág gatta Kádár János tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságának 1982. június 23-i üléséről. Az Országos Tanács elfo­gadta a más, ' fontos beosz­tásba jelölt Sarlós István felmentését a főtitkári tiszt­ségből. Egyidejűleg Pozsgay Imrét beválasztotta az Or­szágos Tanácsba és megvá­lasztotta a Hazafias Nép­front főtitkárává. A továbbiakban az Orszá­gos Tanács — Molnár Béla országos titkár előterjeszté­sében — a népfrontmozga­lom oktatáspolitikai felada­taival foglalkozott. Az Elnöki lanics élése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa június 25-én, pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács elfogadta a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa Elnökségé­nek javaslatát, s más, fontos megbízatása miatt felmen­tette tisztségéből Aczél Györgyöt, a Minisztertanács elnökhelyettesét és Pozsgay Imre művelődési minisztert. A Minisztertanács elnökhe­lyettesévé Sarlós Istvánt, művelődési miniszterré Kö­peczi Bélát választotta meg. A kormány új lapnak eskütétele Pénteken az Országház Munkácsy-termében Traut­mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke előtt letette a hivatali esküt Sar­lós István és Köpeczi Béla. Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár György a Minisztertanács elnöke, Kál­lai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. (MTI) A Minisztertanács határozata A Minisztertanács felmen- lyettesét és Lakatos Ernőt, a tette tisztségéből Köpeczi .„ „ . .. T , Bélát, a Magyar Tudomá- Magyar Távirati Iroda ve­nyos Akadémia főtitkárhe- zérigazgatóját. (MTI) Aczél György Budapesten született 1917-ben. munkáscsaládban. Ere­deti foglalkozása kőműves. A munkásmozgalomban 1933 óta vesz részt, s 1935 óta párttag. A felszabadulás után Zemplénben, maid Baranyában a megvei pártbizottság titkára. 1957-ben művelődésügyi mi­niszterhelyettes. 1958-tól 1967-ig a művelődésügvi miniszter első helyettese. Az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra 1967-től 1974-ig. ezt követően a Minisztertanács elnökhe­lyettesi tisztét töltötte be. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának 1956-tól. a Politikai Bizottságnak 1970-től tagia. Or- • szággyűlési képviselő. Hol tart Szeged a várospolitikai tervek teljesítésével? Tények, adatok Tavaly májusában hagyták 14-nek a befejezése — kivi­jóvá Szeged város VI. öt- telezői késedelem miatt — éves középtávú fejlesztési áthúzódott idénre. A tanácsi tervét, amelyben a helyi terv 1982-re 420 célcsopor­adottságoknak a figyelembe- tos lakás felépítését irányoz­vételével az alábbiak szere- za elő, ám a pénzügyi lehe­peltek: továbbra is kiemelt tőségek rugalmas kihaszná­feladat a lakásépítés és — lásával valószínűleg 642 át­az egyéni lakásépítés ösztön- adásával számolhatunk. A zése érdekében — az infra- Makkosháza városrészben strukturális feltételek javí- 600 lakás építése befejezésé­tása; bővíteni kell az általa- hez közeledik, a beköltözést nos iskolai osztálytermi há- azonban a közműépítés el­lózatot, a napközis ellátást; húzódása akadályozza. A jö­a gyermekintézmények a vőben a nagy szanálással já­többszintes lakásépítéssel ró területelőkészítés helyett összehangoltan fejleszten- gazdaságosabb beépítési ter­dők; el nem hanyagolható a vek készülnek, fekvőbeteg-ellátás javítása, A tömbrekonstrukció és az időskorúakról való szer- foghíjbeépítés előkészítése a vezett gondoskodás. * A VI. ötéves tervidőszak fejlesztési feladatainak meg­tanácsi erőfeszítések ellenére is vontatottan halad. Sajnos, a DÉLÉP által alkalmazni kí­vánt új megoldások nem valósítására 4 milliárd öli ?yor^akl..^£l a,_k°r_áS* millió forintot irányoztak elő. A cselekvési program — melynek jóváhagyása a terv- ^^basTnálati értékét vei egyidejűleg történt — nyeK 1 -asznalati erteket Srr°keraéth0cgsVökkentf^ -gyártott szerkezet alkai­mazasa ily modon nem szol­ak. Nem rövidítik le az épí­tési időt, viszont sokkal költ­ségesebbek. és a létesítmé­sem növelik. A magas fokú elő­esetén milyen beruházásokat kell törölni, illetőleg hol szükséges csökkenteni a gálja a beruházó érdekeit, s alkalmazása városképi szem­megvalósítás ütemét. Az öt 5ontb°L sem, szerencsés. év alatt építendő 11150 da- Íszak-Üjszegeden elkezdo­rab lakás ütemezése éven- dott. az OTP-beruhazasu ként közel azonos. A korábbi Pa"®los ®or" es tersasházak tervidőszakokhoz képest építése Ez lehetove tesz, az azonban csökken a célcso- u] technologia alkalmazasat portos és emelkedik a ma- maganepitkezeseknel is. A gánerős lakásépítés aránya. ™ganeros epitkezesek fel­A telepszerű építkezések he- 'end't.^e erdekeben meg­lye és sorrendje: Rókus első k®zdtek a? te?ltes' tdal™.ak „ felülvizsgalatai. Parkositas­utem. Északi városrész ma- ... sodik ütem. majd Felsővé- ^^"^T'néXnt Tegít­ros negyedik ütem, Rókus var?snfk- A népfront segít­" cartoTTo rooduolricii t I n 1." r\c _ járnak hozzá. Az építési ké­sedelem a környéken folyó egyéb beruházásoknál is le­maradást, valamint többlet­költséget okozott. Az vi­szont örvendetes, hogy a vá­ros biztonságos vízellátását elősegítő északi vízműprog­ram 12 kútjából 11 elké­szült. Az Északi körút— Kossuth Lajos sugárúti cso­mópont kiépítése, valamint a Vér-tó rendezése még hát­ravan, ez utóbbit azonban a lakosság társadalmi mun­kával segíti. A VI. ötéves terv kulturá­lis fejlesztéseire fordítandó összegek mintegy 40 %-át — a korábbi ötéves tervidőszakból áthúzódó beruházások meg­valósítására kellett tartalé­kolni. Ezek közül 3 óvoda, 3 általános iskola, a Rózsa Ferenc Szakközépiskola 4 műhelyterme, valamint az Ópusztaszeri Nemzeti Em­lékpark főbejárati épülete elkészült. Idén átadják az Erdészeti Szakközépiskola tornatermét is. A Könyvtár és Levéltár építésének gyor­sítása érdekében koordiná­ciós bizottság alakult, amely havonta áttekinti és szer­vezi a soron következő fel­adatokat. A Nemzeti Szín­ház rekonstrukciójához a színpadgépészéti berendezé­seket tőkés importból kel! beszerezni. A szerelések ha­tárideje 1985. április. * Kiemelt fontosságú feladai a gyermekintézmények fej­lesztése. A születések sza­mának csökkenése miatt azonban új óvodát csak az új lakótelepeken, illetve a kevésbé ellátott területeken építünk. Előzetes számítások szerint 1985-ben 22 ezer ál­talános iskolai tanuló lesz Szegeden. A megnövekedett létszámot új osztálytermek­kel ellátni egyelőre lehetet­len, ezért továbbra is kel­lenek a szükségtantermek és keressük az újabb elhe­lyezési lehetőségeket. 1981— 85 között összesen 72 új tanterem készül el a város­ban. Törekednünk kell arra. hogy a megkezdett szociális és egészségügyi beruházások is befejeződjenek határidő­re. A megvalósításban köz­reműködő szervezetektől kö­vetkezetesen számon kell kérni az együttműködési megállapodásokban foglaltak betartását. Kiemelt várospo­litikai céljainkat csak a gaz­daságosság szigorú szem előtt tartásával érhetjük el ségével megvalósult lakos­itt második és harmadik ütem, .... , , . , Nyugati városrész és Ojsze- sági tarsadalm, munka ged. Lemaradás mutatkozik rendk!vul jelentós, az OTP beruházású társas- * ház-, valamint a csaiádiház- A rókusi víztorony építé­építésben. Az 1981-re terve- sét már módosított határidő zett 514 célcsoportos lakás- szerint is be kellene fejezni ból 500-at Rókuson átadtak, júliusban, de még közel se TIT-aktivisták kitüntetése Ez új tisztségviselők életrajza Az elmúlt öt esztendőben végzett magas fokú ismeret­terjesztő tevékenységük elis­meréseként dr. Grastyán Endrét, a TIT Baranya me­gyei szervezetének elnökét, dr. Káldy Józsefet, a Győr­Sopron megyei szervezet el­nökét. Körösi Józsefet, a Valóság főszerkesztőjét és Szurmay Ernőt, a Szolnok megyei szervezet elnökét az Elnöki Tanács a Munka Ér­demrend arany fokozatával tüntette ki. Négyen kapták meg az ezüst és ugyanenv­nyien a bronz fokozatot. A társulat legmagasabb elismerését, a Bugát Pál em­lékérmet hatan — dr. Ádám György, a TIT elnöke, dr. Pirityi Sándor, a budapesti szervezet elnöke, dr. Balassa Iván, a TIT néprajzi választ­mányának elnöke, dr. Jjeijey Jenő, a TIT főtitkárhelyet­tese, dr. Salánki János aka­démikus és dr. Nagy Gábor nyugalmazott vezérőrnagy — vehették át. Sarlós Isiván Budapesten született 1921-ben. munkásszülők gyerme­keként. Eredeti foglalkozása tanár. A pártnak 1939-tői tagia. A felszabadulást követően különböző beosztásokban a pártban és más tömegszervezetekben tevékeny­kedett. 1957-től a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapes­ti Bizottságának munkatársa, maid a VI. kerületi pártbi­zottság első titkára. 1963-tól a Fővárosi Tanács elnöke. 1970­től a Népszabadság főszerkesztőié. Ezzel párhuzamosan — 1968-tól — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának al­elnöki funkcióját látta el. 1974-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. 1966-tól az MSZMP KB. 1975-től a Politikai Bizottság tagja. 19G3 óta országgyűlési- képviselő. Vórkonyi Péter Budapesten született 1931-ben. A külügyi akadémián rzerzett diplomát. A pártnak 1948 óta tagja. Diplomáciai szolgálatban 1951-től Angliában. 1957—58-ban Egyiptomban tevékenykedett. majd 1958-tól a Külügyminisztérium saitóosztálvát vezette. A Minisztertanács titkárságára 1961-ben került. 1965-től a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának munkatársa, maid osztályvezető-helyettese. 1969-töl a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. 1980-tól a Népszabadság főszerkesztője. Az MSZMP KB tagjainak sorába 1975-ben választották Köpeczi Béla Nagyenyeden született 1921-ben. Eötvös-kollégista a bu­dapesti tudományegyetemen, maid a felszabadulás után ösztöndíiiai Párizsban tanult. A munkásmozgalomban 1950 óta vesz részt 1952 óta tagja a oártnak. 1949-től könyvkiadói szerkesztő, illetve irodalmi veze­tő. 1953-tól a Kiadói Tanács elnökhelyettese- 1955-től 1964­ig^a Kiadói Főigazgatóság vezetője. Ezután az MSZMP Központi Bizottságának kulturális osztálvát vezette. Ezzel egyidejűleg az ELTE francia tanszékének professzora volt. 1967-től az ELTE rektorhelvettese. Ugyanebben az évben a Magvar Tudományos Akadémia levelező tagiává. 1976-ban' pedig rendes tagiává választották. 1971-től 1975-ig az MTA főtitkára 1975-től pedig főtitkárhelyettesként tevékenyke­dett. Tudományos munkássága széles területet fog át. Gy enes ros Kisbecskereken született 1923-ban. munkáscsaládban Húsipari szakmunkásként dolgozott 1948-ig. A pártnak 1945 óta tagia 1950-től az ÉDOSZ főtitkárhelyettese, maid főtitkára. 1953 és 1958 között a SZOT osztálvvezetöie illetve titkára maid a Masvar Testnevelési és Soorttánács elnökhelyette­se. Az MSZMP KB külügyi osztályán 1962-től munkatárs ezt követően osztályvezető-helyettes illetve osztályvezető. Volt külügvminiszter-helvettes maid 1974-ig ismét az MSZMP KB külügyi osztályának vezetőie. Ezután hazánk nagykövete az NDK-ban 1975-től az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára. 1970-töl 1975-ig az MSZMP Köznonti Ellenőrző Bizott­ságának taaia. Országgyűlési képviselő 1975-től. s az or­szággyűlés külügyi bizottságának elnöke. Pozsgay Imre Kónviban született 1933-ban. A Lenin Intézetben tör­ténelem és marxizmus—leninizmus tanári • szakon végzett 1957-ben. A filozófiai tudományok kandidátusa A pártnak 1950 óta tagia. A Bács-Kiskun megyei pártbizottság Marxizmus—Le­ÜTiizmus Esti Egyetemének igazgatóia. 1965-ben a megvei ii t) izottsáa osztálvvezetöie. később titkára. Rövid ideig ' MSZMP KB alosztályvezetője maid a Társadalmi -errile szerkesztő bizottságának helyettes vezetője. Kulturális miniszterhelyettes lett 1975-ben. majd kul­turális. később művelődési miniszterré nevezték ki. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának 1980-tól tagja. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom