Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-22 / 144. szám

Kedd. 1982. június 22. 56 Szállólakók Beszélgetés a SZOT életszínvonal- és szociálpolitikai osztályán Munkásszállások. Van, aki rendelet értelmében: „Az ál- het érdeke egyetlen üzemeievekig várta, hogy kitorhes- landó munkásszállás kihasz- tetőnek sem, hogy félházzal sert falai közül, más csak el- nálatlannak tekinthető, ha a tartson fenn egy szociális inmondásókból, kívülállóként munkásszálláson elhelyezett tézményt. formált képet a azállólakók dolgozók száma éves átlag- Q Említették, hogy műköeletéröL Am 80 ezer 800 em- ban nem éri el az építési- dik 174 családos munkásbernek jelenleg is ez adja az műszaki norma szerinti férő- szálló is. Tudjuk azt is, ideiglenes otthont, összesen helyek 85 százalékát. A fé- hogy nagyon nehezen jutnak 2283 munkásszálló működik róhelyek kihasználását a a fiatalok önálló lakáshoz. haránktwn, 913 vállalat, in- szállót fenntartó vállalatnak Nem lehetne-e a Jelszabatezmény tulajdonában. A kell biztosítani." duló munkásszállások lakászáUók közül 501-ben nők. Hallottam olyan esetek- sait ideiglenesen, fiolái há' v ről. amikor több vállalat fo- zaspárok részére, természetem férfiak élnek Ezen tu • 'üsKe munkásszállásaik tesen megjelelő jogi előkéaz országos statisztikák MTÓ1 jó kihasznúlasa érdekében, szítéssel bérbe adni? ís braxámolnak, hogy korul- }mM npm lehet e,t a2 _ Elképzelni el lehet, hi^i.41,3>22.együttműködést általánossá szen ma is laknak házaspáÖrményország „Vatikánja" donostól berelt szállás, ebből 8 ezer a fővárosban tálálható. Mindezt figyelembe véve tenni? rok a szállókon. Csepelen például 19 lakásban 38 csa— Igaz, társadalmi és gaz- liid él Nagyon jó indulás ez 93 ezer 800 csaladjától távol dasagi szükségszerűség a a fjatgj házasoknak, hiszen élőnek vagy otthontalannak munkásszállások léte. Mégis nem ked drága albérletet finyújt ideiglenes lakáslehető- a vállalatok saját pénzforrá- ütniük, takarékoskodhatnak. Béget a munkásszállás. sokból építik, tartják fenn. gyűjtögethetnek az önálló A Szakszervezetek Orszá- férőhely fenntartási otthonra. De mi van akkor, » éSnZl- ha kilépnek a SZállót íenn" eT szociálpolitikái osztályán n0Kt"etól fuggoen 50°—2500 tartó vállalattól, és mást sLkfí^ddV és Mteám fonnl kötótt van: A térítf kellene felvenni a helyükre? J^c munkatársakkal be- chjugyanc-sak kategóriától Mi a garancia, hogy elhagyszélgetünk a munkásszállá- ^o^onnt^terj^ MégS ?ák a SzáUÓ,t? ^ akkor Síikről ,7 fitl élők kiiTülmé- lorintig terjed. íviegna ]ehetne ezzel az elképzelesÍSSröl áthárítja a szállót fenntartó sel foglalkoznia ha nem a vállalat a differenciát a bér- váUalatok lennének a © Kezdjük a tenyekkel. lőre. akkor is megvan annak szállók gazdái hanem egy Ki is ez a közel 94 ezer em- a veszélye, hogy ha sz.üksé- központi szervezet irányítaber? Hol dolgoznak, hogyan, ge lenne a helyre, nem tud- n;-l valamennyit milyen körülmények között ja kitenni az ott lakó, má- _ .. élnek tdcwlencs otthona*- suU termelő dolgozót. «g f wrn © Nem fordulhat-e elő tetében? — A szállón élők között az ugyanez a veszély, ha a "a- — A vidéki ipartelepítés1981-es adatok szerint 16 ját dolgozó lép ki a válla- sel, a dolgozók visszaáramezer a nő. Az összes lakó lattól? közel fele 30 éven aluli, de akadnak közöttük olyanok is, akik már több évtizede élnek ilyen körülmények között Sőt vannak, akiknek — Elvileg, a szabályok óriásával a termelőfolyamatok korszerűsítésével valószínű, leimében a szállót is el kell csökken a hagynia. De előfordulnak f?áUóp „^ok ,KoJeh sajnos nagyon különös esenyugdíjas éveikre is az ÍCnk^mu^sszállóf/r^u'^b éltek szállókon, ma már csak TSfiL Ha népgazdasági - szabálytalant - «« ágak szerint vesszük szemügyre, láthatjuk, hogy munkertethetünk abból is, hogy amíg 1975—76-ban 150 ezren több évvel ezelőtt. állandó f folyamat ez, hiszen évről bejelentővei vettek fel. Kö- évre mind tobb ember sza" zülük nyolcvanan kiléptek a vállalattól, de a szállót nem mára szűnik meg a kétlaki élet, mind több család tölfckésazallók • tekintetében az építőipar vezet. Követi a ""-Í"* "KTÍMentették-' heti együtt a mindennapjait, mezőgazdaság — elsősorban ba*ylak 'el\ t®' élhet harmonikusabb. kt«z erdő-. a fa- * vizgazdál- ^J^J^S^S^- egyensúlyozottabb életet. Rekodas -. hni-madik helyen J«J™ "JJ mélhetőleg a szállók nemsoáll a vasasipar. majd a ve- J® ^£ kára csak átmeneti lakásgyészek következnek. Jeien- "^y egy jusiakas auagos m€goldások lesznek a nata„ leg 111 ezer 800 személyt Termés^n a dol- lok életében. A felszabaduló tudnak a munkásszállókon Termtózelesen a dot- szál|ókat ^g majd át le_ elhelyezni, ebből 38 ezret Ktani Me utU f^tani esetig garzonBudapesten. Minőségileg öt najárásokkal - az új mun- íf^íí^®^ intéwnéowfckategóriát különböztetünk kahelynél, rokonoknál tör- Ke' P^Kiaui isroiaKKa^ meg. ami a lakoezobák térő- bejelentkezésekkel , 7™T,, „ ötven embert sikerült kijehelyeinek a számától, a tasz- lenleni a szállóról, de hartálkodási lehetőségektől, a minc továbbra is ott-tartózkomfortfokozattól és egyéb kodik a vállalat munkásszáL szociális körülményektől lásán. Bírósági ügy lett beíügg. Ma már a munkás- lőle. Pedig hát a vállalat iczáflők mintegy 50 százaléka nem jóléti Intézmény, megfetel a korszerű követel- Q mt lehetm, termi az menyeknek. nemcsak a lak- üresen maradt szállóhelyekhatás. hanem a szabad idő kel? hasznos eltöltése szempont- — Egy példát említenék, játoól is. Több új szálló épült ami esetleg csökkentené ezt az elmúlt két tervidőszak- a gondot. A fővárosi építőbah, és a régiek kÖZÜl is SO- Inori vAHalntr>k létrehozták , un „ , ipan vaiiaiau>K letrenoziaK üllcő Zsuzsannai varga István és kat lelupiottak a vauaiatok. az GVM szolgáltató Vállala- | Mihály írén. Nagy Imre és AI©

A —, , , , ,. . , , mási Irén Hajnalka. Jankó AndA ssamadatok összeve- tot, ezzel a fővárosban levő, téséből az dcriiU ki. hogy 18_20 ^ dolgozónak la. jóval több a férőhelyek sza- ... ma. mini a tényleges igény- kást építőipari szallabevétel. Nincs ellentmondás «ok egy kézbe kerültek. így as épülő új munkásszállók tehát megoldható a dolgozók ás az igények között? — Vannak szullók shof maximális —. sót már megközelíti lósulható lesz ez a fenntarforma. Hiszen nem le Az időszámításunk után 301-ben államvallássá lett örmény-grigoriánus kereszténység „Vatikánja" Ecsmiadzin, a bibliából híres Ararát völgyében, Szovjet-Örményországban található. A turizmus e központját történelmi-kulturális műemlékvárossá nyilvánították. Kétezer éves műemlékeinek száma meghaladja a hetvenet, de nevezetességei közé tartozik még Kelet-örményország első nyomdája, s az a papi szeminárium, ahol a XIX. századi tudományos és kulturális élet számos kiemelkedő képviselője végezte tanulmányait. A város már időszámításunk elején jelentős stratégiai hely volt. Az ötödik század híres történetírója, Movszesz Horenaci részletesen beszámol arról, hogy a második században Vagars örmény király ide tette át székhelyét és a kereszténység felvétele után itt állították föl az egyházfő — a kathalikosz — trónját. A világhírű jereváni Matenadarán alapjait az ecsmiadzini egyházi levéltár fektette le. Ez az egyedülálló kézirat- és kódexgyűjtemény ma nemcsak múzeum és archívum, hanem tudományos kutatóintézet is. Az örmény-grigoriánus egyház fővárosának lakossága a szovjet hatalom évei alatt megtízszereződött, további fejlesztésénél azonban az építészek ezután sem hagyják figyelmen kívül a műemlékvédelmet és a felbecsülhetetlen értékű építészeti emlékek restaurálását. Nutriaprém külföldre Exportcikk lett a nutriaprém: a Sárszentmihályi Állami Gazdaság — egyik legnagyobb prémesállattenyésztő gazdaságunk — húszezer darabot értékesít az idén külföldön, jövőre pedig már ötvenezer darabot szállít a határokon túli megrendelőknek. A gazdaság az idén első alkalommal vett részt szőrmeaukción, s a Lipcsében megrendezett prémbőrzén nagy sikert arattak, a bemutatkozásképpen kiszállított mennyiség többszörösét is eladhatták volna. Rövidesen kollekciót küldenek a leningrádi szőrmeaukcióra is. > Á budai Sándor-palota Nem túlzottan vigasztaló látványt nyújt az egykoron oly pompás Sándor-palota maradványa a várpalota oldalában. A második világháború súlyos sebet ütött a Szentgyörgy téren lévő palotaegyüttes épületein. Valaha a XV. században, ezen a helyen állt a Rozgonyi Család Albert királytól kapott háza. Amikor 1687-ben visszafoglalták a várat a töröktől, már csak öt kisebb ház romjai szomorkodtak a környéken. Helyükre később két barokk stílusú laktanya épült, amelyeket valószínűleg a telekkel együtt vásárolt meg gróf Sándor Vince. A laktanyákat hamarosan lebontották és helyükre került az a neoklasszicista palota, amely oly jelentős szerepet kapott a magyar történelemben. Csak stílusanalógiák alapján állítható, hogy a palota a bécsi Aman János és Pollack Mihály közreműködésével épült. A palota első lakói gróf Sándor Vince és felesége, Szapáry Anna grófnő voltak. őket követte fiuk, a legendás hírű ördöglovas, Sándor Móric. De itt lakott. mint Móric barátja, hoszszabb időn át 1825 után Ferenczy István szobrászművész is. A Sándor családot a Pallaviciniek követték a palotában. A szabadságharc leverése után pedig Albrecht főherceg, Magyarország helytartója lakott benne 1851— 56-ig Kiköltözésekor magával vitte a bútorokat is, de a palotát visszaadta a Pallavicini családnak. Tőlük vásárolta meg az épületet az állam miniszterelnökségi rezidenciának. Gróf Andrássy Gyula miniszterelnök 1867ben be is költözött ide, de még nem hivatalos minőségben. Valójában csak 1881-től lesz miniszterelnökségi palota. Hazánk jó egynéhány sorsdöntő eseménye játszódott le e falak között. Hogy csak egy-kettőt említsünk: itt írták alá 1921-ben a Bethlen-kormány és a Szociáldemokrata Párt paktumát. majd 1941-ben itt lett öngyilkos gróf Teleki Pál miniszterelnök. De r»e feledkezzünk el magáról az épületről sem, amely méltán vívta ki maHAZASSAG TÖFH József és I-alratos EVa, Szécsi József és Horváth Rozália Erzsébet. Korsós Gyula és Csiszár Anna, Nagy József István. és Dezsi Erzsébet Eva. Ferenczi Zoltán és Tomsek Ildikó, Szaitma Szilveszter és Lakatos Valéria Mária, Bálint Attila és Patik Zsuzsanna, Lakatos Lajos és Nagy Ágnes Eva, Huzsvár Károly és Gil Ilona. Bíró Sándor és Morvái Katalin. Keresztes Antal és Mágori Edit, Fekete Imre és Rftcz Éva, Majoros Géza és Deák Erzsébet Györgyi, Németh Rudolf és Váradi Mária, Kiss Gábor János és SchilU IImegfelelő elhelyezése, átcsoportosítása. Talán a munkásszállók iránti igény csökközeUti a zsúfoltság határát , . . , .... . „ is - a ki hasznai tsag, másutt kenésével vidéken 15 me^a" üresen tálonganak a szobák. Az ide vonatkozó miniszteri tásj Uj kutatóhajók A szovjet óceánkutató flot- rái és rádiókészülékei, műta új, nagy teljesítményű ha- szerei alkalmassá teszik az jókkal gazdagodik. Nemrég óceán mélyének sokirányú indult fekete-tengeri próba- kutatására, útjára a bulgáriai Nikolaje- A szovjet flotta számára vo hajógyárában, szovjet más országokban is készülmegrendelésre készült, Kri- nek kutatóhajók. Például a lűv akadémikus nevét viselő finn hajóépítő szakemberek óceánkutató hajó. A tízezer a szovjet Antarktisz-kutatátonnás, hidrológiai és kémiai sok céljára építenek jégtörő laboratóriumokkal felszerelt hajókat. A jégtörök l^dro,.úszó kutatóintézet" saját meteorológiai állomással, auszámítógépközponttal is ren- tomata adatfeldolgozóval és delkezik. Űj típusú merülő- a kutatás céljait szolgáló laberendezésc. nagy mélysé- boratóriummal vannak feltekbaa >s tuneyjuiUaató. szerelve. rás és Kiss Eszter Anna. Szálkái Károly es Iván Kozália. Takács Dániel és Miklós F.tslka Mária házasságot kötötték. SZÜLETÉS Cseh Károlynalk és Konrád IngeloreneJc Yumana, Kolompár Pálnak és Kovács Valériának János, Horváth Istvánnak és Zácion Ibolyánaik Katalin, Sipos Józsefnek és Bóka Ibolyának Krisztián József. HegedUs-Bite Istvánnak és Gasztány Erika Ágnesnek István, Harsányt Józsefnek és Soós Teréziának Zsanett. Jakab Györgynek és Németh Margitnak Krisztián, Péter Zoltán Istvánnak és Dobó Ilonának Zoltán. Császár József Györgynek és Joó Gyöngyinek Hédi Gyöngyi, Kutsán Györgynek és Ragu Ágnesnek Ágnes, Perneki Mihály Ferencnek és Kotogány Etelkának Mariann, Petránszkt Sándornak és Szalma Máriának ndikO. Fazekas Bélának és Völgyi Gyöngyinek Gábor. Ferenczl Gyulának és Igaz Máriának Gyula. Kovács Mihálynak és Korom Terézia Ilonának Norbert, Vadicska Jánosnak és Füleki Juditnak Gábor, Csókást Nándor Jánosnak és Rehák Rozáliának Ágnes, Ambrus Gábor Róbertnek és dr. MOhay Judit Ágnesnek Dániel Bálint, Mészáros Dánielnek és Gál Katalinnak Katalin, Csányt Ferenc Lajosnak és Gazsovics Margit Erzsébetnek Ildikó, Turl Gyulának és Nagy Erzsébetnek Nikoletta Erzsébet. Nóvák Róbernek és Podonyl Erika Ilonának Róbert, Nagy-Tóth Eleknek és Németh Mariannáinak •Mariann, Savanya Istvánnak es Családi eseméityek Ad,ám Mariannának Tibor, Magyart Istvánnak és Bóka Máriának Melinda. Ivanics Gabornak és Rígler Anikónak Gábor Milán, Zámbó Lászlónak és Márki Ilonának Gábor, Mtzsei Istvánnak és Almást Máriának Viktor. Mohamed Moktár Abdónak és Kocsis Ágnes Évának Palmlra Miám, Horváth Istvánnak és Varga Mártanak Gábor. Klazstk Ferenc Tivadarnak és Kelemen Erzsébet Júliának Bence, dr. Szanka László Andrásnak és <ir. Boros Lenike Eszternek Olívia Regina, Németh Istvánnak és Szögi Mária Magdolnának Krisztián, Volford Károlynak és Varga Zsuzsannának Károly, Rácz Tamásnak és Rehák Ilonának Gabriella. Kakuszl Ferencnek és Papp Matildnak Péter Ferenc, Batka Lászlónak és Bujdosó Jolánnak László. Tóth Istvánnak és Szabó Katalinnak István. Balog Mihálynak és Huszita Honának Gábor, Bán Sándor Rudolfnak és Bánfi Erikának Györgyi, Migh Istvánnak és Berkó Rozáliának Mónika. Laczi Sándornak és Hlivár Évának Teodóra, Paréj Zoltán Lászlónak és Nagy Máriának Adrienn. Sárközi Tibornak és Gyuris Máriának Brigitta. Jójárt Antal Lajosnak és Pintér Teréznek Teréz. Csöke Istvánnak és Börcsök Irénnek Andrea, Gémes Ernő Józsefnek és Somogyi Etelkának Zoltán, Kósa Lajosnak és Tlricz Ilonának Rita, Banka Péternek és Csáki Csilla Katalinnak Ivett, Petrovity Józsefnek és Bllllnger Erzsébetnek Attila. Reményi Győző Józsefnek és Deák Angélának Viktor József. Elekes Zoltán Józsefnek és Hoffmann Ibolyának Petra. dr. Olasz Sándornak és Baranyai Éva Bertának Attila, Hofgárt Györgynek és Bohn Anna Erzsébetnek Adám György, Szabados Lászlónak és Krisztián Máriának Andrea Renáta, Puskás Györgynek és Pál Zsuzsannának Tamás. Boda Jánosnak és Szobácsl Mária Magdolnának Tünde. Fülöp Sándor Árpádnak és Farkas Irén Rozáliának Zsuzsanna Irén, Csorba Antalnak és Varga Irénnek Judit Éva. Forster Tamásnak és dr. Faragó Máriának András. Horváth Istvánnak és Lépőit Juliannának Ildikó, Lengyel Istvánnak és Szécsi Sára Ilonának István Péter. Sáfár Vincének és Szálai Erzsébetnek Erzsébet. László Bélának és Nagy Mária Vlkióriánaik Péter. Papp Mihálynak és Horváth Valéria Piroskának Mónika Anikó, Keresztes Lászlónak és Tari Piros/kának Roland László. Savanya Balázsnak és Markovlcs Katalinnak Balázs Ferenc. Szekeres Józsefnek és Gerencsér Erzsébetnek Balázs, Hercz Pálnak és Gáspár Mária Tündének Bettina, Hercz Pálnak és Gáspár Mária Tündének Balázs, Flaeh Attilának és VIdéW Katalinnak Attila, Jászkuti Miklós Ferencnek és Vojta Margitnak Akcxs Péter. Mezei Istvánnak és Botos Ágnesnek Ágnes. Boros Imire Miklósnak és Tóth Katalinnak Péter, Rácz Róbertnek és Faragó Mária Arankának Krisztina Szilvia, Fábián Istvánnak és Tóth Erzsébetnek Adrián István, Bús Jánosnak és Maikra Máriának János, Vajda Lajosnak és Bálint Erzsébetnek i Nikolett Bernadett nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS MaeseJ József. Szabó Istvánné Márton Mária, Bajtai Mihályné Molnár Rozália, Bartos Istvá niné Pazár Márta Aranka, Szabó István. Bakó Sándor Mihály, Haeka Antal, Herédl András, Dávid Péter, Nagy Istvánná Glavina Ilona, Benő János, Farkas Imre, Tanács Mihály, Fekete Mária Magdolna, Dombi Sándor Lászlő, Mátrai József, Báló Mihály. Simon Istvánné Szekeres Rozália. Illés Hajnalka, Rovó Mihály, Palatínus Fcrencné Slekta Anna. Szűcs János, Petrik Istvánné Gál Anna, Bittó István Lajos. Prágai István. Józsa László, Bajor Ignác Ferenc, solymost János, Mészáros István, Halál István meghalt. gának a fenséges jelzőt. Az épület főhomlokzata dél felé, a Szent György térre néz, északi homlokzata a Várszínházra, míg a keleti homlokzata a Dunára fordul. A hajdani főhomlokzat középkapu-tengelyes volt, tizenegy szimmetrikusan elhelyezett ablaksorral. Az egész homlokzat pillérekre és dór oszlopokra épült nyitott erkélysor. Fenn a párkánysor felett Anton Kirchnager domborműve, amely a Sándor család egyik ősének lovaggá ütését ábrázolta. Az orommezőben évszám: „MDCCCVI". A főbejárat háromszakaszos, lapos cseh boltozat, neoklasszikus kazettasorral. A díszlépcsőházban három hatszög alakú kőoszlop tartja a lépcsőt. Az udvaron gyönyörű Neptun-szobor állt. kúttal. Fenn az emeleten — a reprezentációs dísztermek, miniszterelnökségi irodák és magánlakosztályok: a „Kerek szalon" Pollack Mihály remeke volt, padlózata tizenhat ágú csilagggal díszítve, a menyezeten tizenkét ágú karos gyertyacsillár, a falon József nádor nagy olajképe; „az empire kisszalon"; a bútoraival a „Gobelin terem" oldalfalait neobarokk pannók borították, s a gobelineket Francoise Boucher kartonjai alapján szőtték; aztán a „Mária Terézia Szalon" híres osztrák császárok festményeivel, bécsi bútoraival; a „Tükörterem" tükreivel; a „Minisztertanácsi sarokszoba" a nagy tárgyalóasztallal: a „Miniszteri várószoba" Benczúr Gyula festményeivel; s végül a miniszterelnöki szoba táblás parkettájával. Ezek voltak a palota művészileg és iparművészetileg legértékesebb termei. A többiekről nem is igen maradt fenn feljegyzés. Buda ostromakor 1944—45ben a Sándor palota délnyugati sarka összedőlt, emeleti része nagyjából elpusztult, és a benne lévő nagy értékeket elhurcolták. A palota helyreállítási terve először *945-ben készült el, s a romtalanítás során 1946ban a romba dőlt második emeletet és a sérült dunai teraszt lebontották majd állagának • megóvására oldalfalait és a tetőteret felépítették, valamint a földszinti boltozatokat kipótolták. A Szent György tér épületeinek harmóniája a p; ta pusztulásával megbomlott. Remélhetően hamarosan újabb korszaka ke:: :ődik a hajdanvolt híres, történelmi épületnek. A műemlékvédelem már foglalkozik a palota sorsával, felépítésének, újjáteremtésének gondolatával. Szémann Bcla