Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-18 / 141. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! t 1 72. évfolyam 141. szám 1982. június 18., péntek Ára: 1,40 forint A Z M S Z M P S ZEGED V ÁR O Sí B I Z O TTS ÁG ÁNAK LAPJA országgyűlés nyári ülésszaka Napirenden: az 1981-es költségvetés és a belkereskedelem Csütörtökön, tegnap délelőtt tíz órakor a Parlamentben megkezdődött az országayűlés nyári ülésszaka. Legfelső népképviseleti testületünk tanácskozásán megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke; ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottsága elnöke, a KB titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban foglalt helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A törvényhozó testület tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a tavaszi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről. Apró Antal bejelentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Hetényi István pénzügyminiszter benyújtotta a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényiavaslatot. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A tanácskozás napirendje: 1. A Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. A belkereskedelmi miniszter beszámolója a belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetéről; 3. Interpellációk. Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően Hetényi István pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. A pénzügyminiszter beszámolója után megkezdődött a vita, Horváth Lajos Baranya megyei képviselő, a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondotta: a terv- és költségvetési bizottság támogatja a kormány azon határozott törekvéseit és űjabb intézkedéseit, amelyek a külső és belső egyensúly megszilárdítását szorgalmazzák. Szólt arról: a vállalati nyereség növekedésével egyidejűleg a gazdálkodás hatékonyságában még nem következett be fordulat, de már kezd kibontakozni az elképzelt és kívánatos differenciálódás. Beszélt a kulturális, az egészségügyi és a szociális bizottság vitájában elhangzottakról is. amelyek szerint sok ország büszke lehetne azokra az eredményekre, amelyeket a társadalmi gondoskodásban elértünk. A zárszámadásból megállapítható, hogy a költségvetésben képesek voltak saját bevételeik emelésével gyarapítani kiadásaikat, így nem csekély többletellátáshoz jutott a lakosság. A továbbiakban véleményt mondott Kovács Andrásné Szabolcs-Szatmár megyei. Seres György Hajdú-Bihar megyei képviselő. Veress Péter külkereskedelmi miniszter hozzászólásában elmondotta: tavaly a vártnál lényegesen mostohább körülmények ellenére külkereskedelmi forgalmunk kedvezően alakult. A szocialista országokkal kivitelünk értéke mintegy 9 százalékkal, behozatalunké több mint 5 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A nem rubel elszámolású árucseremérleg gyakorlatilag kiegyenlített volt, A továbbiakban utalt arra; a világ gazdasági helyzete a piaci munka és az ezzel foglalkozó szervezet további korszerűsítését is megköveteli. Becsei Lászlóné Borsod megyei képviselő volt a következő fölszólaló. • Az első napirendi pont vitájában több képviselő nem kért szót. A fölvetett kérdésekre Hetényi István válaszolt. Az elhangzottakra utalva, a többi között megállapította, hogy nemcsak a központi irányítás területén, hanem a megyékben is nagyon élénk és erőteljes munkát végeznek az ésszerű gazdálkodás érdekében. Egyetértett azokkal a képviselői véleményekkel, amelyek a településfejlesztési eszközök arányos elosztásának fontosságát hangsúlyozták. Az energiagazdálkodás ésszerűsítésének programjáról szólva hangoztatta: tudjuk, nem könnyű évtizedes állapotokat megváltoztatni, például az olajkályhák használatáról mindenütt, ahol lehetséges, áttérni más. racionálisabb fűtési lehetőségre. A miniszter a továbbiakban megerősítette a teljesítményelv következetes érvényesítését sürgető törvényhozói véleményeket. Ezzel összefüggésben leszögezte: a pénzügyi, a kormányzati szabályozás a vállalatokra vonatkozik. s a kereslet szabályozását is igyekeznek ehhez jobban hozzáigazítani. Ám hogy egv dolgozó mikor, mennyit keres, s teljesítményét mennyire igazságosan honorálják — ebbe a kormányzat nem tud beleszólni, a valóban ösztönző íöve\lelmezési módok kialakítása a munkahelyek föladata. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben. az eredetileg beterjesztett összegekkel eavhangúlag elfogadta. A napirendnek megfelelően ezután Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter számolt be a belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetéről. Utána megkezdődött a vita. Fölszolalt Tóth László Csongrád megyei képviselő is. Az országgyűlés ma folytatja munkáját. (A belkereskedelmi miniszter beszámolóiát a 2. oldalon, Tóth László Csongrád megyei képviselő fölszólalását a 3. oldalon ismertetjük.) r ^ —BLS*,3? ' T; V , .. 'Ülésezik az országgyűlés. (Telefotó — KS> A pénzügyminiszter expozéja -Az 1981. évi zárszámadás alkalmat ad arra, hogy alkotó módon megtárgyaljuk a népgazdaság eredményeit, gondjait, az állami gazdálkodás tapasztalatait — mondotta elöljáróban Hetényi István. — 1981-ben alapjá-. ban teljesítettük a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán megerősített azon több éves gazdasági irányvonal követelményeit, amelynek legközvetlenebb célja a külkereskedelmi egyensúly megszilárdítása, a gazdaság intenzív fejlődésének előmozdítása, és mindezekhez csatlakozva — az életszínvonal elért eredményeinek megőrzése, az életkörülmények javítása. Eredménynek tekinthetjük, hogy 1981-ben teljesítettük a nemzetközi szerződésekben vállalt gazdasági kötelezettségeinket. A nem rubelelszámolású külkereskedelmi forgalomban egyensúlyt értünk el. Emelkedett a lakosság fogyasztása. Javult a szociális, kulturális ellátás. A nemzeti jövedelem 2 százalékkal lett magasabb az előző évinél. Mindez arra mutat, hogy a társadalom növekvő felelősségérzettel, cselekvőkészséggel vesz részt a munkában, a vállalatok, a szövetkezetek, az intézmények vezetői jobban szervezik munkájukat, keresik a hatékonyság javításának új útjait, és javult a kormányzati irányítás hatásfoka is. Tények, adatok Az 1981. évi költségvetés 472.6 milliárd forint bevétellel és 482,1 milliárd forint kiadással zárult. A bevételek 5,6 százalékkal, a kiadások viszont 6.6 %-kal nőttek. Így a hiány nagyobb, mint amit terveztünk. Kedvező, hogy a kiadások növekedési üteme mérséklődött a korábbi évekhez képest. Csökkent a költségvetés szerepe a felhalmozás finanszírozásában, és a tervezett keretek között tartottuk a nem kis tételt jelentő állami támogatásokat. Tovább nőtt a költségvetés szerepe a fogyasztásban, az életkörülmények alakításában. Az egészségügyiszociális kiadások 10,4 százalékkal, a kulturális és oktatási kiadások 9,4 százalékkal, a társadalombiztosítási kiadások pedig 8 százalékkal nőttek. Ismeretes, hogy a kormány a legfontosabb társadalmi, gazdasági feladatok alátámasztására programokat hagyott jóvá. Ennek nyomán 1981-ben 77 ezer lakás épült, ami megfelel az ötéves terv időarányos előirányzatának. Növekvő figyelmet fordítunk a lakásépítés feltételeinek javítására, a területelőkészítésre, a magánerőből készülő lakások építési feltételeinek támogatására és ennek nyomán több telepszerű társasház és családi ház épült a tervezettnél. Kibontakozó öntevékenység Az alapvető szociális- és kulturális intézmények zöme tanácsi intézmény, örvendetes, hogy a tanácsi gazdálkodásban mind jobban érvényesül a társadalmi, az ágazati és a területi érdekek összhangja. Jobban kibontakozik az öntevékenység, eredményes q lakosság erőinek bevonása a közös érdekű feladatok megoldásába. Arányosabbá válik a településhálózat fejlesztése. A szabályozás és a tanácsok jobban figyelembe veszik a központi szerepet nem. játszó, kis települések igényeit is, ahol a lakosságnak mintegy egyhatoda él. A településfejlesztés önálló, helyi erőkre jobban alapozó rendszerét a következő években erősíteni kívánjuk. Igyekszünk módot nyújtani arra is, hogy lakossági társulások jöjjenek létre út-, járda-, gázvezeték-építésre, a villamos hálózat bővítésére. Ezeket hitellel is tudjuk támogatni. A szocializmusnak azt a jellemzőjét, hogy minden téren az ésszerű takarékosság érvényesüljön, mindenekelőtt a költségvetési szerveknél kell elérni — mondotta a továbbiakban. — A takarékossági lehetőségek fokozottabb kihasználása ezekben az években már kezd megmutatkozni. Tavaly például a belföldi igazgatási költségek összesen csak öt és fél százalékkal nőttek. Sajnálatos azonban, hogy a megtakarítások egy ott mutatkozik, ahol ezt egyáltalán nem tartjuk kívánatosnak, például a központi lakásépítésben és a kórházépítésben van bizonyos lemaradás. A befejezésre tervezett öt állami nagyberuházást azonban befejezték, ezek tervszerűen üzembe álltak. A kiadási adatokból kitűnik, hogy miközben azok a tervezett mértékben bővültek, a költségvetés bevételi oldalán lemaradások vannak. A vállalatoktól a költségvetésbe centralizált jövedelmi aránya kisebb a tervezettnél. A nemzetközi és egyéb bevételek sem érték el a tervezett szintet így a hiány nőtt. . Az alapkérdés természetesen az, hogy a teljesítményeket. a jövedelmeket növeljük és ebből biztosítsuk az állam megfelelő részesedését is. Többször, nyomatékosan rámutattunk arra, hogy egyrészt a hatékonyság, a versenyképesség javítása, az ebből származó jövedelemnövekedés, másfelől az életszínvonal megtartásának célja kölcsönösen összefüggő célok és egymást kiegészítő feltételek. Ezt újra hangsúlyozni kell azért, mert Magyarország számára a külső egyensúlyi követelmények teljesítése idén tovább nehezedik. A terv szerinti előrehaladás megköveteli, hogy nagyon szigorúan betartsuk a termelés és elosztás között tervezett arányt. Ettől eltérni egyszerűen nincs módunk. Sajnos, az év eleji tapasztalatok szerint eddig a termelés az egész évre tervezettnél valamelyest kisebb ütemben nőtt, ugyanakkor íöbb jel a belföldi felhasználásnak a tervben megalallüluUités a 2. oldalon.)