Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-16 / 139. szám

Szerda, 1982, június 16. Diagnózisok Hankiaa Elemér tanulmányai Hankiss Elemér utóbbi években Irt. jórészt önállóan megjelentetett tanulmányait olvashatjuk Itt kötetbe tűzve. a Gyorsuló Idő aoroiiaUban. Slkerkönyvet. amelyet könyvkiadásunk újabbkorl reitélyeinek egyikeként, nem könnyű megszerezni. Tanulmányainak tárgyköre a mai magyar társadalom működés zavarai. ezeknek okait tárja föl a szociológia nézőpontjából, tehát a minőén napi tapasztalások felől é o rAzo|va. és csak az okok feltárásakor emelkedik a t:»rta tudomány kissé elluePderitő magasságaiba. Ária vonatkozna ironikus megjegyzésem, hogy Hankiss kévéséé él s tudományos eszközök felhasználásának lehetőségeivel? Így értelmezve dolgozatalt. tévútra iutnánk, hiszen Hankiss élvezetes stílusától megtévedve azonosulna egymással tudomány és nehézkesség, érthetőség és tudománytalanság. Inkább úgy fogalmaznék. hogy a szerző által észrevett problémái, hiányosságai, alságal mindennapjainknak, mélvebb rétegekbe eresztik gyökereiket, semhogy megoldásuk észérvekkel kirakható lenne. Igazolásul, gondolom, ele. fier.dő néhány címet idemásolni: Viselkedéskultúránk torzulásai. Közösségek váU sttga és hiánya, A hősiesség kényszere. A bűntudatról, mint társadalmi jelenségről. Az infantilizmus. Olvan témákat sejtetnek, amelyekről ma. nálunk, sokaknak van véleményt, méghozzá a többségnek egyéni élettapssxulásából adódó megalapozottságú. Hankiss hozzánk hasonlóan szinte személyes tapasztalatokból Indul ki. s csaJ< ezok nyomán jut ej néhány. bizonyossággal nem ál. lithátó, inkább csak jelzésként értelmezhető következtetéshez. Az lnfantillzmu«ról például egy helyütt igy Ír: ,,De eobc az irányba hat az ls. 1 hogy a jogok és kötelességek rfrdszore nincs nálunk kellőképpen tisztázva, s érvényességük nincs kellőkéonen szavatolva. Nem kötöttük meg egymással — az ügyfél • hivatallal, a vásárló a kereskedelemmel. az állampolgár az állammal, az égvén a közösséggel és a többi egyénnel — világosan és számonkérhetően a jogokat és köteiességeket meghatározó szerződéseket. S következésképpen : számon kérhető felelősségek hiányában gyermekien felelőtlenekké, érvényesíthető jogok hiányában panaszkodó kunyeráló gyerekekké válunk," Tessék választani: vajon részben igaz ez, teljes mértékben, vagy egyáltalán rosszul látja a szerző az infantilis magatartást előIdező okokat? Azt hiszem, ragv eltérések lennének a minősítésekben, énpen a válaszolók társadalmi tapasztalata. valóságismerete, elő. íxiet-rendszere alapján. Én például úgy vélem, hogy a szerző által számon kért szerződéskötés erősen idealizált elképzelés, amelyet a nálunknál sokkal kedvezőbb történelmi utat bejárt népek is csak mint majdan magvai ósltandót szorgalmaznak. Ebből adódik, hogv további vita nyílik arról, vajon az mondható hasznosnak. ha Ilyen magasra állítjuk a mércét, vagy inkább erősíti a már meglevőt az árnyaltabb mérlegelés? Ha talán nem mutatko. zott volna meg az eddigiekbői. most ideje kimondani: ram a Hankiss Elemér által vizsgáltakat vonom kétségbe, mert az álszemérem lenre, sőt rosszabb, társadalompolitikai hiba. A leirt lelenségek oknyomozását vélem többnyire elnagyoltnak, s következtetései ebből a diagnózisból fakadnak. Pe. dig sz általa leírtak fontosságát mutatja, hogy egy-egy írása, amikor folyóiratokban napvilágot látott, egyszeriben országosan keresett példány lett, sokan vadásztuk. Aiért volt ez a megkülönböztetett érdeklődés, mert ciyan témákról szóltak, amelyek látszólag afféle kísérőjelenségei életünknek, s nem tartoznak a termelésnek nevezett fővonalba, de a látszat csalt, s ezt tudták Hankiss olvasói. Azt írja a bevezetőben, mintegy indokolva tanulmányainak kötetbe fűzését, hogy hite szerint slőbbrs 'másunknak ugyanúgy előm/tétele emberi-társadalmi tudatunknak is mindennapi együttélésünk formáinakszöveteinek megújulása, mint intézményrendszerünk újjászületése. Igazságot horé««zo szavak, melyek váltórést sürgetnek a cselekvések és a gondolatok terén eDbügv, mint az ezeket megieitnítő intézményekben. A politikai irányítás feladata, hogy kellőképpen ügyelve a különféle területek, a gazdasági-kulturális-ideológial szervezetek változásütemére. megtalálja az ösztönzés és visszafogás helyes sorrendés mértékét. Környezetükre figyelve élő európaiakrak fölösleges bizonygatni e feladat betöltésének felelősségét és egyben végrehajtásának bonyolultságút. Egyik legélvezetesebb tanulmánya a tálékozatlanságtan hagyó tájékoztatásról szól. amely felelőseinek félmunkája nyomán fénysebességgel termeli a rémhíreket. Elemzi n két évvel ezelőtti száilodatUzekről megjelent újsághíreket, maid azok elégtelen híranyaga miatt zuhatagként Ömlő rémhíreket. Ha szabad recenzensként Ilyen tiszteletlen javaslattal előállítom. jó volna ezt a tanulmányt kötelező olvasmányul ajánlani tájékoztatáspolitlkusoknak. Mára a szakmai tájékozottság létfeltétel számos munkakörben, a közügyeinkről való i íéltudásról pedig bebizonyosodott. tömegméretekben föltétlenül ártalmas. Hankiss Elemér könyve O vasmátiyosságával. éles szemű megfigyelőkészségével és eléggé nem méltányolható maiságával hat. Tráser László Méreglövő kobra kígyók Az első afrikai és délkeletázsiai kutatók gyakran beszéllek és írtak olyan kígyókról, melyek bizonyos távolságról mérges leheletükkel képesek megvakítani az embert. Kezdetben senki sem hitt az ilyen rémmesékben. mígnem kiderült, hogy Valóban vannak olyan kobrafajok, amelyek képesek mérgüket kb. 2 méter távolságra „kiköpni". El is nevezték ezeket a kígyókkat „köpő kobrának' -nak. Később azonban bebizonyosodott, hogy nem köpik. hanem „kilövik" mérgüket az ilyen kobrák. A méreglövő kobrák két faja Afrikában, egy pedig a Szunda-szigeteken él. A fekete nyakú kobra Szenegál, Szudán és a Szomália határolta terület szavannáin honos. Jáván. Celebeszen és a Kls-Szunda-szlget.eken él az Indiai „köpő kobra", az Indiai pápaszemes kobra közeli rokona. Egy-egy lövés alkalmával átlagosan 3,7 milligramm mérget küld ellenfele szemébe, de a „lövedék" a 8,8 milligrammot is elérheti, i Egymás után 28 lövés leadására ls képes, az Ilyen „hoszszú sorozat" alkalmával 130 milligramm mérget használ el. IS szakszervezeti gyermeküdültetésről A vakáció alatt tizenkilenc SZOT gyermeküdülőben mintegy 30 ezer általános is. kolást fogadnak. Az üdültetés június 14-én kezdődött, augusztus 28-án fejeződik be. Az 1. és a 6. csoport 10—10 napos, a közbeesők kéthetesek. Hegyvidéken mintegy 17 ezren, a Balatonnál Í3 ezren nyaralhatnak. Együtt üdülnek az alsó- és felsői,ugozatos gyermekek, akik életkor szerinti elosztásban őrsökbe, rajokba, altábo-rokba kerülnek. A lányok és a fiúk csaknem azonos arányban kaphatnak beutalót. A térítési dlj napi 22 forint, ez az összköltségeknek mintegy 20 százalékát jelenti. mivel napi ötszöri étkezésük ennél jóval többe kerül. A gyermekek utaztatása — az Üdülőkbe és haza — csoportos, ingyenes. A nevelök szeretnék. ha kis vendégeiknek minél több szórakozásban, élményben lenne részük. Minél többet tartózkodjanak a jó levegőn,, látszanak, kiránduljanak, sportoljanak, fürödjenek. Ma már általános szokás. hogy a hazautazás előtt írásban is véleményt kérnek a gyermekektől, és ötleteiket a következő csoportoknál hasznosítják. A programok színesek és változatosak: KI mit tud verseny, tábor olimpia, Tv- és filmnézés, bábelőadás. tréfás szellemi fejtörő, rajzpályázat, közös éneklés. 'lemezhallgatás, tréfás táncest, tábortűz és még sok más ötletes társasjáték. Jut Idő szakköri foglalkozásra ls, mint például ajándéktárgyak készítésére. kézimunka zásra, stb. Évről évre visszatérő gondot okoznak a honvágyas gyermekek. Akik Idén először utaznak üdülni, azoknak nem könnyű a megszokott környezettől és a szülőktől való átmeneti elszakadás. Okét türelmesen. a szokásosnál ls alaposabban kell felkészíteni, bátorítani: a rájuk váró élményeket, az új kis pajtásokkal való megismerkedés lehetőségét kell megcsillantani előttük. Ha a gyermek ellenkezik, akarata ellenére nem szabad az üdülésre kényszeríteni. Ez az Idegenkedés nem tartós, és valószínű, hogy a következő évben már ő maga kéri, hogy elmehessen. A gyermekek látogatását nem ajánljuk az üdülés alatt, viszont nagyon lényeges, hogy a szülők és a testvérek minél hamarabb és többször is írjanak nekik. Kerüljék az olyan, témákat, amelyekkel a gyermek honvágyát felidézhetik. Elsősorban azok kapjanak csoportos gyermek jegyet, akik szüleikkel együtt nem jutnak el vállalati, vagy SZOT családos üdülőbe, és részesítsék előnyben a nagycsaládosok gy»rmekeit. Bányai János Hagyományok Tápén Meggyérésiek, surbankók Gyermekápolási ^ láppénz az apának ^ Főiskolai tanulmányokat folytat nappali tagozaton B K.-né szegedi olvasónk. Gyermeküket betegsége esetén eddig 6 látta el. most azonban nem maradhat otthon. csért férjét vették táppénzes állományba. Férje munkahelyén kijelentették. az orvosnak ehhez nem volt joga. s a a táppénzt nem fizették kl. Nem érti a munkáltató eljárását, van olyan ismerősük, ahol az anya is dolgozik, mégis az aPa marad odahaza a gyermek betegsége esetén, és a táppénzt Is megkapja. Ügy látja, hogy a munkahelyeken eltérő módon intézkednek, ezért kéri. Ismertessük a rendelkezést, írjuk meg a* említett munkáltatók közül melyik Járt cl szabálytalanul? A férje munkáltatójánál jártak el helytelenül. A rendelkezések egyértelműen kimondják, hogy gyermekápoláél táppénzre az egyedülálló apa is jogosult, s meghatározzák azt ls, kit kcil egyedülállónak tekinteni. A rendelkezés szerint — egyebek között — egyedülálló az is, akinek hazastursa közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Férje tehát gyermekápolási táppénzre Jogosult, h azt részére a munkáltató köteles kifizetni. A rendelkezések szerint táppénz az egyévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén Időbeli korlátozás nélkül jár. Egyévesnél Idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként öl) napon át. háromévesnél Idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása elmén évenként és gyermekenként 30. egyedülállónak 00 napon át Jár u gyermekápolási táppénz A tájékoztatás teljessége érdekében kitérünk arra la, miért nem követett el szabálytalanságot az a munkáltató, amelyiknél a levélben említett ismerőse dolgozik. 1080. január 1-től lehetővé vált, hogy az együttélő házastársak együttes kérelme alapján az apa munkahelye szerint Illetékes társadalombiztosítási tanács — ennek hiányában a társadalombiztosítási bizottság — méltányosságból engedélyezze, hogy az apa vegye igénybe a gyermekápolási táppénzt olyan esetekben is, amikor arra egyébként az anya volna jogosult. E rendelkezést azonban a 1082. május 28-án megjelent 3/1982. (V. 28.) SZOT számú szabályzat 3. paragrafusa hatályon kívül helyezte és újra szabályozta. hogy uz apa mikor jogosult gyermekápolási táppénzre. E szabályzat szerint a gyermek egyéves kora után az együttélő házastársak (élettársak) együttes kérelme alapján engedélyezni kell a beteg gyermek ápolása címén járó táppénznek az apa jogán történő megállapítását, ha a táppénzre jogosultság feltételeinek mindketten megfelelnek. Ha az anya munkáltatójánál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, az engedélyt a munkáltató, egyéb esetekben a területileg illetékes társadalombiztosítási igazgató, súg köteles megadni. Ezzel a rendelkezéssel szülői joggá vált a beteg gyermek egyéves kora után történő gyermekápolási táppénzre való jogosultság. Természetesen a jogosultság időtartama ilyen esetben nem lehet több annál. mint ami az anyát egyébként megilletné. Dr. V. M. Bármilyen erős. fejlett a gyermek, amíg elemi iskolába jár, addig gyerök. Ktsgyerök, lány, kislány (nem jány!). Iskolahagyott leány meggyérési vagy kamaszlány lett. Ezldőre szinte minden házi munkát értett és csinált, sőt egyre gyakrabban kivette részét a földművelésben, a gazdálkodásban. Mindenek előtt a gyékénymunkában szorgoskodott. „Alig vártuk. hogy anyám kilépjön belüle, mánls ültünk a helyibe, aztán szflttük, dőcögtottük." Az anya soha nem vette ki lánya kezéből a munkát. Főként u gyékénymunkát nem. mert a régi tápal családokban elsősorban az adta a falatot, a megélhetést. Jól tudták ezt a lányok is, akik igyekeztek minél tökéletesebben megtanulni a földolgozás minden részletét. „Szépet szőttünk, hogy vasárnapra kapjunk égy pézt, búcsúra mög szép ruhát." A gyékényszövésben nem lehetett „szalajtani, naggyázni", mert a kofa ls csak azt vette ét, amit tovább tudott adni. Meg aztán a legények is azt a lányt szerették, aki ügyesen szőtt, szorgalmasan dolgozott. A gyékényfeldolgozás tfz egymást követő müveletét — a hámizást, selymözést, sodrást, hasítást, fölöltést. szövést. szátyorfültekerést. fűzést, kötést és csömbézést — a bölcsőből kikerülve fokról fokra tanulta meg. „Mire lánykonni kezdtünk, akkorra mindönt tudtunk csinálni, csak nem olyan Ügyesen, mint az anyámék, mög a nagyobbik testvérömék." Iskolahagyott korra viszont olyan szépen dolgozott, hogy „akár férjhön ls möhettünk véna." Időközben megtanultak kenyeret dagasztani, sütni és főzni, meszelni, mázolni, sőt, ha első, másodikként születtek a családban, Rokat tudtak segíteni a kisebb testvérek nevelésében is. Mindezek a munkák egyszeriben nagylánnyá tették. Sok helyen kidugták a padláslyukor a piros kukoricacsövei, amely tudatta, hogy eladólány van a házban. Ettől kezdve gyűjtötték a stafirungot, a hozományt. „A gyerök később érik mög, mint a lány." Amíg a fiú iskolába járt, addig kölök, gyerök maradt. Iskolából kikerülve hamarosan megfogta az eke szarvát, de addig ő is igen sok munkát megtanult, gyakorolt. „Gyékénybe születött az is, akár a lány." Ennél fogva kézenfekvő, hogy ő Is megtanulta a gyékényföldolgozás minden részletét, de elsősorban a gazdálkodásban segítkezett. 8—10 esztendős korban már önállóan etette, itatta a nagy- és kisjószágokat, aljukat kitisztította, megvakarta, csutakolta a lovat, tehenet, de jnég fejni nem tudott. Ekkor vált suttyóvá, ."mrbanfcóvá, suhancci, de mondták őket is meggyérésinek. Erősebb fájúak 14—15 éves korban már be tudták állítani az ekét. aratás után tarlót hántottak, de az őszt mélyszántást még nem vállalták. A kaszálás a szántásnál is nehezebb munka, amelyet 15—18 éves korában végzett úgy a legény, hogy már eléje állhatott apjának, ha plpázhatnékja támadt. Az apa akkor adta meg az engedélyt, ha gyeröke előtte kaszált. Ezzel együtt viszont érteni kellett a kaszavásárláshoz,' nyélhez idomításhoz, kaszaveréshez és fenéshez, sőt a takarónak való kiválasztásához, fölszereléséhez és annak beállításához is. A tápai legénykék életében mégiscsak a gyékényszedés jelentette a legénnyé válást. Aki a mezőgazdaságban és a gyékényszedésnél ls megállta a helyét, „az után pisáltak a lányok!" Ez utóbbi azt jelentette, hogy szívesen vették R lányok, ha a dolgos legény udvarolni akart nekik. Erre viszont a legény nemigen gondolhatott, hiszen a legfőbb erőpróba még hátra volt, a katonaság. Amíg a lányok már 14—15 éves korukban elmehettek a bálba, s/.eretőt is tarthattak (a szerelő régen nem azt Jelentette, amit ma, hanem olyan legényt, aki a lányt tisztességesen szerelte, s majd elvette feleségül), addig a legények regrutakorban mentek el először úgy a bálba, hogy nem kergették kl őket a katonaviselt öreglegények. Nősülésre meg csakis a katonaidő letöltését követően gondolhattak, mely időre „benőtt mindnek a fejelégya". Ifj. Lele József Salgótarján Baglyaskő-varosrészének rendezési és beépítési tervére országos, nyilvános pályázatot hirdet az ÉVM, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, a Nógrád megyei és a salgótarjáni városi tanács. A pályázat célja, hogy u Jövőben Salgótarján zöldövezetében minél több korszerű csoportos családi és társasház épüljön. A tervpályázatkiírás és mellékletel június 16-tól, naponta 9—13 óra között vehetők át 100 forint befizetést igazoló csekkszelvény ellenében a Magyar Építőművészek Szövetsége székházában (Budapest VIII., Dlenes L. u. 2.). Befizetési utalvány kapható u városi tanács műszaki osztályán is. A pályázatot 1982. szentember 27-ig kell poatan, ajánlott levélben a salgótarjáni városi tanács vb műszaki osztálya címére (Salgótarján. Rákóczi út 40. 3100) elküldeni. A pályaművek díjazása és eredményhirdetése: 1982. december l-ig. (MTI) 1