Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-07 / 105. szám

Péntek, 1982. május 7. 3 V. P. Lomakin látogatása Csongrádon A Csongrád megyében tar- tának egyes fázisait. Az tózkodó Viktor Pavlovics üzemlátogatás előtt beszélgetLomakin, az SZKP Központi tek a szovjet vendéggel a Bizottságának és a Szovjet- szövetkezet alakulása óta unió Legfelsőbb Tanácsának elért eredményekről, többek tagja. a Primőrje területi között a szocialista brigádpártbizottság első titkára mozgalom jelentőségéről, tegnap, csütörtökön egészna- A délutáni program részepos látogatást tett Csongrá- ként V. P. Lomakin előadást don. tartott a MIRKÖZ dolgozóiA szovjet vendéget a nak a Szovjetunió megalapártbizottság székházában kulásának 60 évfordulója Sebestyén István. a városi alkalmából, majd szocialista pártbizottság titkára fogad- brigádok tagjaival beszélgeta. majd röviden tájékoztat- tett. ta Csongrád város múltjáról. A szovjet vendég a késő gazdasági, politikai és kultu- délutáni órákban érkezett a ralis fejlődéséről. csongrád-bokrosi Kossuth Ezt követően a MIRKÖZ Termelőszövetkezetbe. ahol Ipari Szövetkezetben folyta- Gémes Pál elnök ismertette tódott a város gazdasági éle- a mezőgazdasági nagviizem tévéi való ismerkedés. Itt sajátosságait. A területen Tánczos Ervin üzemegység- megtekintette a szőlő telepivezető és Papp István. az tését, művelését, a borkomüzemegvség pártvez.etőségé- binatot. a takarmánykeverő nek titkára kalauzolta V. P. üzemet és a fóliatelepet Lomakint, bemutatva a hű- ahol paorikapalánta-nevelés tőgéngvártás munkafolyama- folyik. Jelentős vállalkozás A magyar villamosenergiaipar eddigi legjelentősebb vállalkozására szerződött külföldön a Transelektro Külkereskedelmi Vállalat. Egyidejűleg két versenytárgyalást is megnyert, maid aláírták az összesen 40 millió dolláros megállapodásokat. A Transelektro — céghitelekből — 62 nigériai falu villamosenergia ellátását építi ki. A vállalat elosztó transzformátorokat, kapcsolóberendezéseket és az egész vezetékrendszert szállítja, és azokat fel is szereli. Az építéshez szükséges betonoszlopokat azonban a helyszíni üzemekben gyártiák le. A szerelési munkák 1983-ban megkezdődnek, az átadásra rövid idő alatt, 15—16 hónap múlva kerül sor. (MTI) Közösen a Tiszáért Interjú az OVH elnökhelyettesével Aligha szorul hosszas ma- nek szervezeti vonatkotosaigyarázatra, hogy iparosodó val. világunkban mit jelent egy tiszta vizű folyó — márpedig a jelenlegi minősítési rendszer szerint a Tisza annak számít. S hogy a jövőben mennyire lesz az, az — Szegeden a Tisza-völgyi állandó munkacsoport tanácskozott. Mi ennek a feladata? — A KGST vb megbízta a mindazokon múlik, akik ott VVÉ-t, hogy dolgozza ki jaélnek a Tisza-medencében, vaslatait ezen együttműköKözös kincsünk — de közös dés szervezésére. Az előtergondunk is a Tisza. jesztett javaslatok alapján s az AMCS 7. ülésén, 1978ban Bukarestben átnyújtottuk a küldöttségnek. Több lépcsős megközelítésben próbáljuk az egyezmény elfogadását elérni, amelytől azt várjuk, hogy a Tisza vízminősége a jövőben nem romlik. — Mihez képest? — Ahhoz az állapothoz kéTeanap feleződött be az megalakult a tiszai állandó pest. amelyet majd egységes " f 3 J / Á UPCl _. . ~: _ 1 l a tanácskozás, amelyen a fömunkacsoport (AMCS), minősítési elvek szerint haszereplö a Tisza vélt. Miért amelynek főkordinátora ko- tározunk meg. Előzőleg megepp Szegeden tartották a KGST-tanácskozást? — kérdeztük Vincze Józsefet, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettesét, a KGST vízügyi vezetőinek Tisza-völgyi állandó munkacsoportja elnökét. — A Tisza városában azt hiszem különösképpen nem szükséges ecsetelni a folyó jelentőségét, sem a kártételei elleni védekezés fontosságát. A vízgyűjtők sorában a Tisza területe előkelő herábbi kezdeményező szerep- történt az 1976—80-as évek körének megfelelően a ma- vízminőségi adatainak értégyar küldöttség lett. Az kelése. 1971-ben jóváhagyott KGST komplexprogram adott lendületet a meginduló munkának. Ennek 14. fejezete kiemeli, hogy a Tisza vízgyűjtő vízgazdálkodási problémáinak megoldásához ötoldalú együttműködésre van szükség. — Mi az együttműködés programja és tartalma? — A KGST vb 55. ülése lyen van, tekintettel arra, már az együttműködési proghogy a folyó mentén öt kö- ramot hagyta jóvá, amelyet zep-europai ország van. amelyek közül négy tagja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, az ötödik ország — Jugoszlávia — pedig a Tisza-völgyi problémák megoldásában a KGSTvel együttműködik. Ezekben az országokban a tervszerű gazdasági fejlődés következtében a vízigények folyamatosan növekednek, az iparban, a mezőgazdaságban és más területeken végzett emberi tevékenység következtében pedig a vizek minőségében jönnek létre kedvezőtlen változások. Ilyen körülmények között arra kell törekednünk, hogy minden fontos vízgazdálkodási kérdés a vízgyűjtőn érdekelt többi országgal közösen és egyetértésben, a kölcsönös előnyök alapelvének figyelembevételével legyen megoldható. — Mire terjed ki az együttműködés? előzetesen az érdekelt öt ország kormánymeghatalmazottai Bukarestben egyeztettek. Az együttműködési program fő fejezetei: Tájékoztató a Tisza-völgy vízgazdálkodásának helyzetéről; a vízkészletek komplex hasznosítására, védelmére, árvízvédelemre és más közérdekű kérdésekre vonatkozó tervek koordinálása; a Tisza vízgyűjtő komplex vízkészlet-hasznosítási, szennynvezodés elleni és árvédelmi kerettervének kidolgozása; hidrometeorológiai észlelő és előrejelző szolgálatok fejlesztéséről szóló tájékoztató készítése; a Tisza vízgyűjtő vízminőségi állapotáról, vízminőségi észlelésekről, az adatcserék formájáról és módszereiről szóló tájékoztató készítése; a Tisza-völgyi árvízvédelem fejlesztéséről, az árvíz elleni védekezés szervezéséről, a kölcsönös érdeklődésre számot tartó létesítmények tervezéséről és építéséről szóló tájékoztató készítése; valamint az együttműködés szervezeti — Mit állapítottak meg? — Ami a legfontosabb: nem romlottak a Tisza állapotát jelző értékek. — A mostani tanácskozás fontos lépés az ötoldalú szerződés megkötése felé. Mire kötelez majd, ha életbe lép? — A szerződő felek garantáltan megtennék a szükséges intézkedéseket a Tisza és mellékfolyói szennyeződésének megakadályozására, fokoznák a vízvédelmi berendezések kifejlesztését, valamint a Tisza és mellékfolyói vizének szennyezés elleni védelmét és a Víz minőségének javítását elősegítő korszerű tisztítási módszerek kidolgozását és bevezetését. A kijelölt határszelvényekben '— közösen elfogadott módszer szerint — meghatározzák a vízminőséget. S ennek bármilyen változását, ami például bekövetkezhet hirtelen szennyeződés következtében is. Ebben az esetben különösen fontos az országok összefogása, egymás értesítése, a szükséges intézkedések azonnali megindítása, sőt kölcsönös segítségnyújtás is a szennyeződés és következményei elhárítására. I. Zs. A bérszabályozás továbbfejlesztése a politika oldaláról nézve' írta : Dr. Komócsin Mihály 3. Az elérhető bérszín- kásbövítések stb. száma, vonal, illetve a bérkü- Egyes falvak az elmúlt éveklönbségek elégtelenségének ben szinte teljesen átepülproblémáit mutatja az isko- tek. De mutatja ezt a talázottságot igénylő munka- karékbetét-állomány is. Szekörök vonzásának az utóbbi geden például ma már nemidőben tapasztalható csökké- csak néhány, ember, hanem nése is: megyénkben ma egy szélesebb réteg igenyenemegyszer komoly gondot it elégítjük ki akkor, amijelent, hogy a fizikai mun- kor házgyári elemekből nagykásnak készülőkkel elvégez- méretű, sokszobás, garátessük az általános, majd a zsos, kertes, milliós értékű szakmunkásképző, netán a lakásokat építünk, szakközépiskolát, mert meg- Ilyen körülmények között gyöződésünk, hogy segéd- a bérkülönbségeknek, illetmunkásként ugyanannyit ve a „hivatalosan" elérhemeg lehet keresni, mint tő bérmaximumoknak a kérszakmával. Ugyanerre utal dése egészen másként rneannak a korántsem kívána- rül fel, mint 15—20 évvel tos jelenségnek a kiterjedt ezelőtt. Meggyőződésem, volta, hogy az emberek je- hogy az emberek ma már lentős része nem tudja a lenyegesen magasabb bérefőállásban megkeresni a bol- ket/is méltányosnak, igazdogulásához szükséges jőve- ságosnak és természetesnek delmet, s energiáját, ide- tartanának, mint amilyenek jét — legalábbis részben — ma egyáltalán előfordulnak, máshol fekteti be. Sőt: a közhiedelemben a Ilyen körülmények között vezetők bére már eleve lehet, hogy a bérkülönbsé- többszörösére nagyítva él... gek növelése nem találkozik Megint hozzá kell azonban mindenki helyeslésével. De tenni, hogy a bérszintek, ilaz már igen, hogy az em- letve a bérkülönbségek elbereknek módjuk legyen fogadhatósága nagymértékfőállásukban, munkaidejük- ben attól függ, hogy menyben lehetőség szerint 8 őrá- nyiben tükrözik a tényleges ban (vagy azon felül) úgy felelősséget és munkát, többlet-erőfeszítést tenni. Ha a bérszabályozás, ilhogy azért meg is kapják letve a bérrendszer korreka többletbért. Ez viszont a ciójával a teljesítmény szefokozott bérdifferenciálással rinti bérdifferenciálásban egyértelmű. előre tudunk lépni, ez új, de HAZÁNKBAN az elmúlt a korábbinál nem nehezebb 15—20 év során a reálbérek- feladatokat jelent a pártszernek és az életszínvonalnak vek politikai, agitációs korábban sohasem látott munkája számára. Ez esetemelkedése ment végbe: a ben helyzetünk nem nehelakosság mai anyagi hely- zedne, hanem könnyebbé zete szinte össze sem ha- válna. Azt kellene megmas^nlítható a 15—20 év előt- gyarázni, elfogadtatni, hogy tivel, akár a lakással való a mennyiségben több és miellátottságot, a lakás kom- nőségben jobb munkáért több fortját, berendezettségét, akár bér is jár. ami tehát mega tartós fogyasztási cikkek- felel meggyőződésünknek, s kel, így például a gépkocsi- biztosak vagyunk benne, val való ellátottságot te- hogy az emberek igazsagkintjük. Ma is vannak az erzetének. hosszú távú érembereknek anyagi gondjai, dekeinek is. Ma sokkal nede ezek minőségileg külön- hezebb a dolgunk: gyakböznek a korábbiaktól. ran azt vagyunk kényteleA jövedelmek iS maga- nek magyarázgatni, amit sak: ma már egyáltalán nem megmagyarázni nem lehet, ritka az olyan család, ahol nevezetesen: miért van az, a havi jövedelem mégha- hogy a lazsálást, a gondtaladja a tízezer forintot, ese- lan, hanyag munkát nemienként a húsz-harmincezret egyszer több bér jutalmazis. És óriási többségük ezért za. mint a becsületes munbecsületes munkával meg kavégzést, a szorgalmat, a is dolgozik, a kiegészítő, ki- fegyelmet; miért van az, segítő gazdaság lehetőségeit hogy az emberek üzemeis kihasználva. A megyében inkben, vállalatainknál rendpéldául a zöldségtermelés, il- szerint akkor sem tudnák letve a kiskertek jól jöve- hozzájutni a többletbérhez, delmeznek, mert ehhez jók ha készek a többlet-erőfeaz adottságok, megvan a szítésekre. miközben arról hozzáértés, megvannak a igyekszünk őket meggyőzhagyományok és a szorgalom ni, hogy gazdasági nehézis. Egyes helyeken a kara- ségeink leküzdéséhez többlábé, másutt a retek, az új- let-erőfeszítéseink igenis burgonya vagy éppen a ró- szükségesek; miért van az, zsatő, az ezüstfenyő jelent hogy a kiegészítő gazdaságnem lebecsülendő jövedelem- ban megvan a lehetőség érforrást. Hogy ez mennyire re, de a szocialista vállakiterjedt, azt — a nem min- latoknál sokszor nincs stb. dig megbízható jövedelem- Ami a bérezést, az ösztönstatisztikákon túl — mu- zést illeti, agítációnk sajtatja az autócserék, a la- nos ma sok esetben defenzívába kényszerül. NÉHÁNY GAZDASAGPO• A CIKK A TÁRSADALMI LITIKAI kezdeményezésünkSZEMLE 1982. ÁPRILISI . , . , SZAMABAN KÖZÖLT IN- kel is „falba ütköztünk . TERJÜ ALAPJÁN KE- Már utaltam azoknak a töSZÜLT. — Az érdekeltek megállapodtak abban, hogy a vízgyűjtőn elhelyezkedő öt országnak együtt kell működ- formáinak tökéletesítése, ni a vízkészlet-hasznosítás, árvízvédelem, vízminőségvédelem kérdéseiben. A KGST végrehajtó bizottságának 48. ülésén, 1970-ben magyar javaslatra foglalkoztak a Vízügyi Vezetők Érte— Együttműködéshez megállapodásokra is szükség van. — A KGST-titkárság kezdeményezésére a magyar küldöttség javasolta, hogy a résztvevő országok a Duna kezlete (VVÉ) keretében mintájára, dolgozzák ki és megindítandó sokoldalú (a kössék meg a Tisza és melvízgyűjtő négy KGST-tag- lékfolyói vízminőség-védelmi országa és Jugoszlávia kö- egyezményét. Az egyezmény zotti) együttműködéssel, en- első tervezetéi elkészítettük, Tanácskozás a ternészetvédeleiBröl A természet- és környezet- Olyan értékekben gazdag védelem szakemberei a közel- területeket, tájrészeket is múltban alkotott természet- védelem alá helyeztek, amevédelmj törvényerejű rende- lyek a felüdülést, a megnölet végrehajtásából adódó fel- vekedett szabad idő hasznos adatokról tanácskoztak csü- eltöltését szolgálják. Több új törtökön a kertészeti egyete- iparág kifejlődésével, a memen. zőgazdaságban az iparszerű Gonda György államtitkár, technológiák megjelenésével, az Országos Környezet- és a vegyi anyagok széles körű Természetvédelmi Hivatal el- alkalmazásával azonban megnöke vitaindító előadásában sokszorozódtak a természetet, hangsúlyozta hogy ma már a növényeket és az állatokat az országban 430 ezer hek- veszélyeztető hatások. Az új tárnyi a védett terület, a 20 jogszabály igazodik ezekhez a évvel ezelőtti 10 000 hektár- változásokhoz, pótolja az edral szemben. digi hiányosságokat, rekvéseinknek a kudarcára, amelyek a teljesítménybérezés kiterjesztését célozták. Még egy példát említek. Korábban szorgalmaztuk az egyösszegű bérutalványozás meghonosítását az építőiparban, ami azt jelenti, hogy a munkabrigádok egy meghatározott feladat elvégzéséért attól függetlenül kapják meg az előre rögzített összeget, hogy ez mennyi munkaidejükbe kerül. Ez az elszámolási forma, amely elvileg megengedte, hogy a munkások többlet-erőfeszítéseik fejében korlátlanul hozzájussanak a többletbérhez, beleütközött azokba a korlátokba, amelyeket' a bérszínvonal központi rögzítése állított. Azaz elképzelhető volt alkalmatosa egykét brigád esetében, amikor is az ő többletbérüket el lehetett vonni más brigádok-: tói, de nem volt szélesebb körben alkalmazható. A bérszabályozás eddigi alakulásában — úgy hiszem — az a fő baj, hogy végső soron minden formája a beépített „fékek" folytán átlagbérellenőrzést valósított meg. AZ ELMÜLT IDŐSZAK előrelépése, megítélésem szerint, nem annyira az alternatív bérszabályozási konstrukciók felvázolásában van, hanem abban, hogy az államigazgatásban megkezdődött a jelenlegi bérszabályozás hatásainak kritikai elemzése. Ez akkor is pozitívum, ha némileg megkésve történt, hiszen a problémákról mar évek óta jelzéseket adtunk. Maguk az alternatívák még meglehetősen bizonytalanok, hatásaik. összefüggéseik nincsenek pontosan végiggondolva, s megnyugtató lenne gyakorlati kipróbálásuk is. Egyébként, ahogyan én látom, ma nem az egyik vagy a másik alternatíva kiválasztása a döntő kérdés. Ennél sokkal fontosabbnak látszik azoknak az említett, egymásnak nemegyszer ellentmondó gazdasági, sőt társadalmi, politikai követelményeknek a tisztázása, amelyeket a bérszabályozásra terhelünk: azaz armak világos rögzítése, hogy egyáltalán mi várható és mit várunk a bérszabályozástól. Ebben a vonatkozásban nyilván a hatékony ösztönzés szempontjának kell elsődlegesen érvényesülnie. Egy másik fontos kérdés ezzel összefüggésben a teljesítménykövetelmények megalapozottabbá tétele, hiszen, ha ezek 'nem megbízhatóak, akkor eleve csekély különbséget lehet — illetve; ahogy a gyakorlat mutatja: van — egy vállalati teljesítménymutatóhoz, a nyereséghez kötött konstrukció, és egy ettől függetlenített, úgynevezett központi bérszabályozási forma között. Végül, bármilyen bérszabályozási konstrukcióról van szó, alapvetőnek érzem annak megszabadítását azoktól a torzító elemektől, amelyek a jelenleginek a megfelelő működését is gátolják, olykor visszájára fordítják — így a bérszínvonalemelés báziskötöttságétői és a beépített többszörös „fékektől". Tudom azt is. hogy a teljesítmény szerinti bérezés jobb érvényesítéséhez az alapokat. így a megfelelő bérszabályozási konstrukciót is csak hosszabb távon, fokozatosan, szisztematikus munkával lehet kialakítani. Ami változtatást rövid távon, tehát 1983 januártól remélhetünk, az — úgy hiszem — valamelyes előrelépés a jelenlegi bérszabályozás említett torzitó elemeinek kiküszöbölésében, illetve negatív hatásainak lehetőség szerinti mérséklésében. Ez azonban nem teszi szükségtelenné, hogy igényeinket hosszabb távra is megfogalmazzuk. A BÉRSZABÁLYOZÁS továbbfejlesztése ma elsőrendű fontosságú gazdasági, s egyben társadalmi, politikai feladat. Fő célja biztosítani azt, hogy több és jobb munkájukkal arányosan a dolgozó emberek magasabb jövedelemre tehessenek szert a szocialista szektoron belül is, és ezáltal kapjanak ösztönzést arra, hogy mindenekelőtt a szocialista vállalatoknál fejtsék ki munkaképességüket. alkotó energiáikat. E gazdasági törekvés megfelel a párt következetesen érvényesített politikájának, amely szerint gazdasági, egyben társadalmi és politikai fejlődésünk alapvető biztosítéka a szocialista szektor prioritása, erősítése, fejlesztése. tttége.)