Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-25 / 120. szám

2 Kedd, 1982. május 25. Az SZKP KB napirendijén Áz élelmiszerprogram 0 Moszkva (MTI) Moszkvában hétfőn meg­nyílt az SZKP Központi Bi­zottságának iilése, amelyen a Szovjetunió élelmiszer, programját dolgozzák ki az 1990-ig tartó Időszakra. A tanácskozáson a beszámolót Leonyid Brezsnyev tartotta. Az SZKP KB főtitkára be. számolójában egyebek kö­zött kijelentette: a párt egyik legfontosabb program, feladata a szovjet emberek életszükségleteinek kielégí­tése volt. és marad. Ezzel kapcsolatban szólt a mező­gazdasági termelés növeke­déséről. Elmondotta, hogy a gyakran kedvezőtlen Időjá­rási körülményeik ellenére 1965 óta eltelt Időszakban * mezőgazdaság bruttó ter­melése 50 százalékkal emel­kedett. Ugyanebben az idő. szakban az EGK tagállamai, ban a mezőgazdasági terme­lés növekedése 31. az Egye­sült Államokban pedig 29 százalék volt. noha a Szov­ietunióban a természeti fel­tételek sokkalta kevésbé kedvezőek. ., Elértük azt. hogv a mezőgazdasági ter­melés növekedése sziszte. •maUktcsan megelőzi a lakos­ság számának növekedését. Ez 1965 óta 35 millió fővel növekedett". — mondotta Brezsnyev. Az SZKP KB főtitkára ugyanakkor leszögezte: az eleit eredményekkel azon­ban korántsem lehet meg­elégedni. Jelenleg a Szov­jetunióban més nem tudják kielégíteni a lakosság szük­ségleteit hússal és tejter­mékkel, nem elegendő a gyümölcs mennyisége. A tervekről szólva az SZKP KB főtitkára hangsú­lyozta- 1990-ig 250—255 mii­lió tonnára növelik a ga­bona. 20—20,5 millió tonná­ra a hús. 104—106 millió tonnára a tej termelését. Ennek biztosítására jelentő­sen kibővítik a mezőgazda­sági gépek és a műtrágya gyártását, bővítik az öntö­zött területet. A soron kö­vetkező ötéves tervben az egész beruházási összeg egy­harmadát a mezőgazdaságra, illetve az azt kiszolgáló ipari ágazataikra fordítják. Brezsnyev bejelentette, hogy a mezőgazdasági ter­melés növelésének ösztönzé­sére 1983. január 1-től fel­emelik számos termék fel­vásárlási árát. Az élelml­szerprogram megvalósítása szempontjából ugyanakkor nagy fontosságú, hogy vég­rehajtsák a falu szociális át­alakítását is. Ezért a nyolc­vanas években a falusi la­kásépítésre. a kulturális és szolgáltatólétesítmények épí­tését* és útépítésre mintegy 160 milliárd rubelt fordíta­nak Ez arra szolgál, hogy megszüntessék a város és a falu közötti szociális különb­séget. Brezsnyev érintette az élelmiszer-ellátás külgazda­sági összefüggéseit is. klje. ler.tve: továbbra is vásárol, nl kívánnak külföldön élei. miszereket. Egyes országok vezetőt azonban azzal pró­bálkoznak. hogv az olyan egyszerű kereskedelmi mű. veleteket, mint amilyen a gabona eladása, megpróbál, iák a Szovjetunióval szem­ben a politikai nyomás, a zsarolás fegyvereként fel­használni. Ebbe — mondot. t« Brezsnyev — sohasem tö­rődtünk bele, s ez nem is áll szándékunkban. Az SZKP KB főtitkára is­mételten aláhúzta: a Szov­jetunió békés tervei megva­lósításához békére van szük­ség. „Következetesen és cél­rataiöen folytatjuk harcun­kat a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a politikai és a katonai enyhülésért egy. aránt" — hangoztatta az SZKP KB ülésén elmondott beszédében Leonyid Brezs­nyev. A vitában számos felszó­lalás hangzott el. Az SZKP KB ülése határozathozatal­lal tegnap befejeződött. Kádár János levele Beriinpsrhez 0 Budapest (MTI) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára levélben kö­szöntötte a KB nevében Enrico Berlinguert, az Olasz Kommunista Párt főtitkárát, 60. születésnap­ja alkalmából. Emlékezés Titóra Antinukleáris tüntetés Tokiéban 0 Tokió (MTI) A japán antinukleáris mozgalmak összefogásának eredményeképpen vasárnap minden eddiginél nagyobb, összesen több mint 300 ezer embert mozgósító tömeggyű­lések zajlottak le a japán fővárosban. A három legna­gyobb kiterjedésű tokiói pi­henőövezetben, a Jojogi, a Meidzsl és az UENO park­ban összesereglett tüntetők az atomfegyverek általános tilalmának meghirdetését, a leszerelési erőfeszítések meg­sokszorozását, valamint a szigetország területén kiépí­tett amerikai katonai tá­maszpontok. így a gyanítha­TRANT HARCI SIKEREK Az Ima iráni hirügynök­Bég hétfőn délután gyorshír­ben jelentette, hogy az iráni erők 578 napos iraki meg­szálláa után felszabadították Khorramshahr városát. PROG R ESSZ—13 Több mint két tonna ter­het, ezen belül 660 kilo­gramm hajtóanyagot szállít a SzaJjut—7 űrállomásra a vasárnap útnak indított Prog­ressz—13 teherűrhajó. Mi­ként az űrállomást és a sze­mélyszállító űrhajót, a te­herfuvarozásra használt úr­hajót is tökéletesítették az eddigi üzemeltetés tapaszta­latai alapján. MERÉNYLET BEJRUTBAN Hétfőn reggel helyi idő szerint 8 óra 10 perckor a bejrúti francia nagykövetség kereskedelmi kirendeltségé­nek egyik francia titkárnője kocsijával behajtott a követ­ség udvarára. Amint a Renault—12-es autó átha­ladt a kapun, óriási erejű robbanás történt. Az autó darabjaira hullott, egyik ré­sze az udvarról harminc méteres repülés után a nagykövetség főbejáratánál ért földet. A kocsiban tar­tózkodó titkárnőt a robba­nás darabokra tépte. Rajta kívül kilencen meghaltak. LENGYEL INTÉZKEDÉSEK Lengyelországban a posta június I-től felemeli több lakossági szolgáltatás díját. Pénzátutalásnál a kezelési költség 50—70 százalékkal emelkedik. Ha például vala­ki 1000 ée 5000 zloty közöt­ti összeget utaltat át. az ed­digi 20 helyett 35 zloty ke­zelési költséget fizet Fülké­ből telefonálni az eddigi egy éte helyett két zlotyért Je­befestnajd. PUCCSISTÁK PERE A madridi hadbíróságon hétfőn délben véget ért a tavaly februári államcsíny­kísérlet vádlottéinak pere. Ítélethirdetésre minden var lószínúség szerint június 3­án kerül sor. tóan nukleáris szerkezetek­kel is felszerelt hadi bázisok haladéktalan felszámolását követelték. A megmozdulások részve­vői délelőtt 10 órakor mind­három helyen egyperces csendes fohásszal rótták le kegyeletüket a Hiroeimpdés Nagaszaki ellen végrehaj­tott, atomtámadás áldozatai emlékének, majd az anti­nukleáris aktivisták sokasá­ga a földr© feküdt, jelképe­sen utánozva a holtakat. A gyűléseken határozatokat fo­gadtak el, amelyeket a több mint 30 millió békealáírás kíséretében eljuttatnak az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli (leszerelési) ülés­szakához is. A hatalmas bé­keakciót amelyet március 21­én Hirosimában 200 ezer embert megmozgató tünte­tés előzött meg, összesen 353 politikai és társadalmi tö­mörülés kezdeményezete. Közéleti napló ÜDVÖZLÖ TÁVIRATOK Loeonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte I. Husszein Ibn Talal jordániai uralkodót, a Jordán Hasemita Királyság nemzeti ünnepe alkalmából. Lsonczi Pál, az Argentin Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvö­zölte Leopoldo Fortunato Galtieri vezérezredest. az Argentin Köztársaság elnö­két. Lázár György, a Ma­gyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke tá­viratot intézett a Constan­tán Dasealescühoz, a Komán Szocialista Köztársaság mi­niszterelnökévé történt meg­választása alkalmából. HAZAÉRKEZETT MOSZKVÁBÓL A KISZ-KÜLDÜTTSÉG Vasárnap hazaérkezett Moszkvából az a KISZ-WU­döttség, amely Fejti György­nek. az MSZMP KB tagjá­nak, a KISZ Központi Bi­zottsága első titkárának ve­zetésével részt vett a Kom­' izoméi' XIX. korVgreesy.usán, AI.E LÖVENBORG LÁTOGATÁSA Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására május 17. és 23. között láto­gatást tett hazánkban a Svéd Munkáspárt — Kom­munisták küldöttsége Alf Lövenborgnak, a párt alel­nökének, a Politikai Bizott­ság tagjának, a párt napi­lapja főszerkesztőjének ve­zetésével A vendégeket fo­gadta Németh ICároJy, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Ha élne, most lenne kilenc­venéves. Joszipi Broz Tito 1892. május 25-én látott nap­világot, mint a horvátorszá­gi Kumrovec falucska 15 gyermekes kovácsmesterének hetedik gyermeke, élete az igazi forradalmár életútja­Kát évvel ezelőtti halálakor a legnagyobb tisztelettel em­lékezett meg róla az egész világ. A temetésén részt vett államférfiak mély együttér­zésüket fejezték ki. Titóra, a nemzetközi kom­munista és munkásmozga­lom kiemelkedő személyisé­gére, a Jugoszláv Kommu­nista Szövetség és a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökére min­denekelőtt úgy emlékezik a világ, mint a szocialista Ju­goszlávia megteremtőjére. Nevétől elválaszthatatlan a jugoszláv kommunista moz­galom története, az ország népeinek a második világ­háború idején a • fasiszta megszállók ellen vívott har­ca csakúgy, mint az új, szo­cialista Jugoszlávia megszü­letése és fejlődése. Tito és tevékenysége egybeforrt a békéért, az országok és né­pek nemzetközi együttmú-' ködéséért vívott küzdelem­mel. Alapítója és egyik ki­emelkedő vezetője volt az el nem kötelezett államok öez­szefogásának. kiemelkedő szerepet töltött be a szerve­zet nemzetközi szerepének és súlyának növelésében. A világ 1941-ben ismerte meg Tito nevét. A jugoszláv népfelszabadító partizáncsa­patok az 6 parancsnoksága alatt szálltak szembe a fa­siszta erőkkel. Nehéz harc volt, sok áldozatot kívánt. Másfélmillió jugoszláv ha­zafi, az ország lakosságának kilencede vesztette életét a küzdelemben. 1944-ben a Tito vezette partizánhadsereg, a vele vállvetve küzdő szovjet csapatokkal együtt győztesen vonult be a felszabadult fő­városba, Belgrádba. S miként « fegyveres harcban.- kiemelkedő volt Ti­to szerepe a politikai élet­ben, a szocialista Jugoszlá­via megteremtésében, Ju­goszlávia népeinek testvéri összefogáséban, szilárd meg­győződése volt. hogy Jugo­szlávia nemzetei és nemze­tiségei csakis a szocialista együvé tartozásra, szolidari­tásra és kölcsönösségre tá­maszkodva óvhatják meg lé­tüket és függetlenségüket, építhetik szabadon és zavar, talapul szocialista hazáju­kat. Arra tanította népét, hogy a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságot, mint az egyenjogú nemzetek és nemzetiségek közösségét óvja és építse. A forradalmi munkásosz­tály neveltje és kiemelkedő személyisége volt, a nemze­ti felszabadulás és a szocia­lista forradalom harcosa, a népek testvériségének szó­szólója. Életművének része az a munka, amelyet Nehru­val és Nasszerrel együtt az el nem kötelezett mozgalom megteremtése érdekében folytatott. Nagy gondot fordított a minden szintű együttműkö­désre, az állami és pártközi kapcsolatok sokoldalú fej­lesztésére a szocialista or­szágokkal, köztük hazánk­kal. Jelentős szerepe volt a két baráti szomszédos or­szág, a Magyar Népköztár­saság és a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság népeinek, pártjainak egyre bővülő együttműködésének létrehozásában, fejlesztése­ben. Abban, hogy politikai, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolataink egyre gazdagabbá, tartalmasab­bakká váljanak. Ti tónak a nyolc évvel ez­előtti budapesti baráti láto­gatása alkalmával kiadót t közös közlemény megállapí­totta. hogv a jószomasíécn Vi­szony elmélyítése, Magyaror­szág é» Jugoszlávia együtt­működése megfelel a két szocialista ország és népe érdekelnek. A magyar nép mély tiszte­lettel emlékezik meg a bará­ti jugoszláv nép nagy veze­tőjéről, a szocialista Jugo­szlávia megteremtőjéről, a béke és a népek között) ba­rátság kiemelkedő harcosé­ról, a 90 éve született Jo­szip Broz Ti tóról­K. S. Dér Endre Tornádó 7. — Ezek írók? — kérdezte anvám csodálkozva. — Igen. — És hoev híviák őket? — Nem tudom. Nem nehezteltem anvémra. rá se néztem, még bennem égett minden-minden, s sírni szerettem volna, mert boldog voltam. Anvám a konvhában hagvott valamilyen munkát bízott rém. munka közben föltdéződött bennem az a bizonvos író-olvasó találkozó. A banvászklub tömve volt. amikor én odaértem az aitóban megálltam hát. s a falnak dőltem. Jó­zsef Attila versét szavalta valaki. A Medve­táncot. Fürtös, táncos, trincos, nyalka, ai de szán a kerek talpa! Hová vánszaroasz vele? Forduli a szép lány fele! Brumma. brumma, brummadza Hires. dráaa bunda rajtam, húsz körömmel maaam varrtam. Nyusziból, nyestböl. mókusból. kutyából meg farkasból. Brumma. brumma. brummadza. Ovöngvöt őszig válogattam, fogaimra úav akadtam. Kéne ott a derekam. ahol kilene gyerek van. Brumma. brumma. burmnuidza. Azért járom ilyen lassún, aki festő, pingálhasson. A teje a néninek ennen jó lesz vemzlinek Brumma. brumma. brummadza. Kinek kincse uan fazékkal, mér a markosnak marékkal. Ha nem azzal, körömmel a körmösnek örömmel. Brumma. brumma. brummadza. Sziv a réz kerek virága, ha kihajt a napvilágra! Egy kasznárnak öt hete Zsebbe nőtt a két keze. Brumma. brumma. brummadza Állatnak van inoven kedve, aki nem ád. az a medve. Ha meafázik a lába. takaródzzék deszkába. Brumma. brumma. brummadza. Amíg a verset hallgattam, fetemet a falnak támasztottam, és könnveztem. Velem szemben egv kis osonort állt. énnan az a csoport, ame'.vtk .most ott ül a beiárat közelében, a sarokban. A köpenyes férfi hozzám lépett, hátrasimította a halamat, és megkérdezte: — Miért sír? — Szép volt. nagvon Szép vers volt — mond­tam. A köpenyes férfi rám nézett, és én zuhan­tam. zuhantam. Ismeretlen vlláaba zuhantam, és már csak én is bámulni tudtam a férfit. — Na látod, hogv neked van a legnagyobb sikered! Es mée te siránkozol, hogv téged sen­ki sem tud igazán szeretni, mert látszik rai'ad hogv egy vesével élsz. azzal is alig. ós csúnya vagv. mert hibásak a fogaid, és méa sokáig so­rolta. mit képzel magáról a köpenyes férft. — Csúnva vagvok? — fordult felém. — Inkább széo. Mindene SZÓD. — És felesége is van. mégis ő a legnacvobb nócsábász! — Valóban van feleségem. — Tudom — siettem a válasszal. — Honnan, de honnan tudia?! — átölelt a szemével, körülöttünk nevettek a többiek. — Szép és ló. becsületes... miért ne lenne felesége? — Hát ilven egyszerű az egész? —- megint maidnem átkarolt a kariával. Na. nézzen rám. ha látom a szemét, akkor mindent elhiszek ma­aának. Én ránéztem és megint zuhanni kezdtem, és arra gondolni, leglobb lenne, ha valóban átka­rolna. és én hozzátapadnék. S akkor elfutottam. Hazáia szaladtam. Most arra próbálok maavarázatot találni, mi­ért nem láttam aoám alakiát akkoriban a ven­déglőben. Igaz. én iskolába lártam. de délután és este is otthon, u konvhában dolgoztom. Lehetséges, hogv aoám a söntéspult mellett lett volna? És ott mit csinált? Bort mért ki és sört mért ki? Mosolygott? Hihetetlen, hogv ő mosolvgqtt vol­na! Nem. mintha nem lett volna szorgalmas, első volt mindia a szakmájában., a városban a legszebb cipőket ő készttette, sokut dolgozott, de hiába. Mert amióta bennünket 1933-ban elár­verezték. azóta nekünk semmi nem sikerült. Lehet, azelőtt se sikerült nekünk semmi, de 1933 előtt pislákolt még a szüléimben néfnl reménv. Hanem akkor. 1933 decemberében, elvittek tő­lünk: három óriás ládát: nem fértek föl egvsoe­ditarre. Az volt a raktárunk, tömve cipőkkel. Később elvitték a lakásunkból a bútorokat, a rádiónkat... A rádió az különösen naevon fáit nekem, mivel akkoriban szivizomgvulladással feküdtem otthon, és a rádió leientette nekem a nagyvilágot. (Folytatjuk.) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom