Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-25 / 120. szám

Kedd, 1982. május 25. 3 Először Rókuson Felülvizsgálják a rendezési terveket Egy-egy városrész meg- tozatlanul meghatározzák, mérlegelés után adnak váú.utasának többíele média melyik telekre milyen lakó- laszt arra a kérdésre, hol közül alighanem az a leg- ház építnető. A telkenkénti lehet és szabad a tömbbelszfcencsésebb, amelynek ré- városrész-rekonstrukció me!- söket közicélra hasznosítani vén megmarad az adott la- lett szólt az is, hogy a ko- úgy, hogy az érintett telekkóteiület addigi karaktere, rábti szabályozási terv la- tulajdonosokat se zárják el évszázadok alatt kialakult kasszáménak 90 százaléka is az építkezés vagv a házfelhar.gulata — ha volt egyál- így biztosítható. Nincs tehát újítás lehetőségétől. A matalán —. ha a rekonstrukció lényeges különbség. érdé- gánépíttetők. az ingatlannem tépi szét azokat a szá- mes szabad utat adni a be- tulajdonosok egyébként a lakat, amelyekkel az ottla- építhető telkekben amúgy váiosi tanács vb hivatalának kók szűkebb környezetükhöz sem bővelkedő Szegeden az építési osztályától már a rókötődtek. Ezek persze embe- eKyeni otthonteremtőknek kusi felülvizsgálat légfrisrí szempontok. A városren- A ^^ tervfelülvizsgá- sebb információit kaphatják latot egyébként hamarosan újabbak követik: már készül az alsóvárosi, aztán a móravárosi és az újszegedi városrész is nagyító alá kerül. A városrendezők gondos dezőket olykor más elveknek kell vezérelniük — gondoljunk csak a tömeges lakásépítés gazdasági számításaira. Ügy tűnik azonban, a tervezők is az előbbiekben említett oldalon állnak. e , .megtartva-megújítva" szemlélet szép példáit mutatva föl megrendelőik. a várospolitikusok egyetértésével. pártolásóval. Friss példa adódik ennek bizonyítására. a szegedi városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén hallottak alapján. Megkezdődött a várms 1973 óta érvényben levő részletes rendezési tervének felülvizsgalata. azzal a céllal, hogy ahol lehetséges, feloldják az építési tilalmakat. Elsőként a Rózsa utca—Makkoserdő sor—Körtöltés utca—Tavasz utca—Kossuth Lajos sugárút —Nagykörút—József Attila sugárút határolta területen, amelynek eddig körülbelül hetven százaiéitón korlátozták vagy tiltották meg az építkezést. Mostantól csupán e terület húsz százalékát tartják fenn későbbi állami lakásépítésre, közparkok kialakítására. intézmények elhelyezésére. Főként a Nagykörút mentén., a sugárutak hangsúlyosabb szakaszain, illetve a nagyobb tömbbelsőkben marad meg az építési tilalom — a vizsgálatban közreműködők, a DÉLTERV városrendezési irodájának munkatársai négyszáz ingatlanra a felmentést javasolták. (A végrehajtó bizottság jóváhagyta az előterjesztést. s úgy döntött: az egységes rekonstrukcióra fenntartott, immár lényegesen kisebb területen következetesen érvényt szereznek a tilalomnak. Végül is ez a szigor a városkép, a sajátos karakter megőrzései szolgálja.) Mint ahogy a filalmak feloldásával várhatóan megélénkülő épületfelújítási, illetve magánlakás-építési kedv is hozzásegít a városrész mostani arculatának megtartásához: az építési engedélyek kiadói ugyanis válmeg. S ez mindenképpen tanácsos is. hiszen az építési tilalmak feloldása nem jelent kötöttségek nélküli építkezési lehetőséget. P. K. Munkavédelem A tanácsi ipari, a kommunális és közüzemi szolgáltatást végző vállalatoknál több és súlyosabb baleset történt a múlt évben, mint koráblásának okait és a munkavédelem legfontosabb feladatait vitatta meg hétfői ülésén a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezeban. A baleseti helyzet rom- tének Központi Vezetősége. Bskegyufések Szegeden A béke és barátsági hó- mel szervezett a népfront nap rendezvénysorozatánál: Szeged városi bizottsága békeretében tegnap. Szege- kegyűlést. Ennek előadója den két békegyűlést tartót- dr. Boda Domokos, tanszéktak. vezető egyetemi tanár, a szegedi gyermekklinika igazA Hazafias Népfront me- "61 VQ,t A többi között gyet elnoksege es a Kisiparosok Or-szágos Szövelségének Csongrád megyei vezetősége a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében rendezte a kisiparosok békenagygyűlését. Budai Antalné. a KIOSZ megyei titkára köszöntötte a megjemegállapítotla. hogv a világ minden országában, az egészségügy egyik kiemelt területe a gyermekek gyógyítása, egészséges biológiai fejlődésük segítése és a csecsemőhalál teljes felszámolenteket, köztük Pculik Jó- lása. A világ gyermekorvozse/et, az MSZMP Szeged sainak feladata, mindennapi városi bizottsága gazdaság- munkájával küzdeni a be_ politikai osztalyanak képvi- . , selőjét. Sturcz Mártonnát. a teSeg es a halai ellen. Az népfront megyei bizottsága- egészséges gyerekek azonnak munkatársát- ban csak egy békés világban, A gyűlésen Ágoston Lász- nyugodt körülmények között ló, az MTI pártbizottságának titkára mondott beszéIdet. Vázolta mindazokat az imperialista törekvéseket, melyek a <!0-as évek elején a béke megőrzését fenyegetik. Szólt a népek békevágyáról, a szocialista világrendszer, elsősorban a Szovjetunió kezdeményezéséről, a tartós béke érdekében. A felsővárosi új iskolában Emberiség a békéért rímelhetnek boldogan. Ki venne meg közülünk tikai összegzés így is elkészívesen tizenöt évvel ezelőt- pesztő képet ad. Két éve, ti divat szerint készült ru- 1980-ban ipari termékeink hát vagy cipőt? Ugye, senki átlagos életkora 16 év volt. sem. S vajon ki örülne kö- Termékeinknek mindössze zülünk annak, ha a tizenöt- 2,6 százalékát cserélték ki húsz évvel ezelőtti, megle- újabbakra a vállalatok, s hetősen szerény küllemű kí- 5,3 százalékát korszerűsítetnálatot látná ma is bútór- ték, fejlesztették tovább, üzleteink, világítástechnikai, Nagyon kedvezőtlen Magyarelektromossági boltjaink ki- országon a gépállomány átrakataiban? Nyilván senki, lagos életkora is. Igaz, sok Mert nagyjából megszoktuk, tíz évnél fiatalabb termelőhogy jobb, szebb, praktiku- eszköz működik az országsabb árukkal vannak teli a ban — ebből a szempontból kirakatok, áruházak, mint a megelőzzük az Egyesült Alfeledékeny önmagunk szá- lamokat és Franciaországot mára immár homályba ve- is —, de kihasználtságuk sző tízegynéhány éves múlt- meglehetősen rossz. S naban. Megszoktuk, még akkor gyon magas a teljesen elis, ha e szebb, jobb, prakti- avult berendezések aránya, kusabb termékek egy része Emellett az is gyakori, hogy importból is származik vagy a nagyon korszerű gépeket, vállalataink kisebb hányadát berendezéseket igazán ki dicséri. Megszoktuk, s nem- sem tudják használni, mert igen firtatjuk, miből, hon- nincs meg az az ipari-gaznan telik az országnak a be- dasági környezet, amelyben e hozatalra, s hogy miért lép gépek minden tudása érháfmat is az egyik vállalat, vényre juthatna, míg a másik egyet sem. & g következmények? Ha Nemigen firtatjuk, mert azt írjuk, hogy romló csereügy hisszük sokszor, hogy arányok, mindenki legyint: természetes ez a választék, maszlag. De, ha azt írjuk, kínálat, hogy az importnak hogy ki vásárolna szívesen meg kéli hogy legyen a fe- olyan üzletben, ahol csak dezete. Fogyasztóként termé- tíz-húsz éves termékeket leszetesnek vesszük, ami kap- het kapni, drágán — talán ható, termelőként pedig ter- szemléletesebb a kép. Mert mészetesnek vesszük, hogy gondoljunk csak bele: elektsokszor olyasmit állítunk elő, ronikai és műszeriparunk amit mi magunk aligha lát- gyártmányainak 6 százaléka nánk szívesen egyetlen meg- több mint 25 éves! öregebb vehető cikként a boltokban, hát negyedszázadnál, amely alatt az elektronikában több forradalom is lezajlott, merőben új elvek és alkalmazások születtek. Nem csoda _ , ,„ .. hát, hogy sokszor nehezen, s Furcsa tudati állapotban olcsón tudunk csak eladni leledzünk sokszor. Elválik ráfordításokat igénylő termékeink száma elenyésző. Pedig éppen ezek azok. amelyekért a legjobb árat lehet kapni. m rn egymástól fogyasztói és terazon a világpiacon, amelyen „Özönvíz", szerencsével lakókat víztenger fogadott. A harmadikon a belső áramelosztót már regen elöntötte, villany nélkül maradt a lakás. A lakok gyerekestől evickéltek a vízben, rettegve várták, mikor csapja őket agyon az áram. Az első emeleti lakó is ázott. A másodikon nem voltak otthon, csak az ajtó alatt szivárgott a víz. A negyedik emeleti lakó azt állította, náluk minden száraz. A házmester semmi jóval nem biztatta a lakókat, ö elzárja a vizet, aztán maradjanak sötétben, vízben, száraz csapokkal. Az IKV nem tart esti ügyeletet. Csaknem kétszázezres nagyvárosban pillanatok alatt kiöntheti a víz a lakót. mint az ürgét. Kinek számít? Legföljebb neki. Azzal meg ki törődik?! Az első emeleti lakó fölajánlotta. hív szerelöt. saját költségre. Azt nem lehet, mondta a házmester. Ehhez a csőhöz csak az IKV emberei nyúlhatnak. Történet mindez tegnap délután háromnegyed négy ,után öl perccel az újszegedi garzonházban. Az okvetetlen lakó megnézi az IKV központjában. Csakugyan nincs ügyelet. És? Mit és? Nincs! Az IKV-szerelő is ember. Neki is kell pihenni, meg tán maszekolni. Érti a kiöntött lakó. hogyne értené. Gyertyáért futnak. ha már áram és víz nélkül töltik az éjszakát, legalább lefeküdni lássanak. Ekkor lélekszakadva megérkezik a negyedikről-a lakó, hogy elnézést, mégis tőlük folyt ki a sók víz. A happv end teljes, a kedélyek megnyugszanak. De nem az. IKV jóvoltából. És ha mégis csőrepedés lett volna? Nem lenne mégis szükség arra a bizonyos ügyeletre? Tanács István Társulás az ellátás javítására Legfőbb célként a ruháza- garanciát kaptak arra, hogy ti ellátás javítását tekintve termékeik jó részét — a tertársasági szerződést kötött a melés 20—30 százalékát — Dél-magyarországi Rövid- és biztosan értékesíthetik. Ez Kötöttáru Nagykereskedelmi nem kis előny, tekintve, Vállalat négy, Csongrád me- hogy a ruházati piacon gyei szövetkezettel. A szer- mind nagyobb a kínálat, ződést tegnap, hétfőn írták mint a kereslet. Viszonzásaié Szegeden, a RÖVIKÖT keppen — hisz nyilvánvaló, központjában. Egyúttal hő- csak közös érdekek műtős terv>eket körvonalazó ala- ködtetheták eredményesen a kuló ülését is megtartotta az társulást — biztosítékát kelúj gazdasági társaság igaz- lett adniuk, hogy a RÖVIKÖT számára gyártott kisszériás árukból más kereskedelmi partnereknek nem adnak. Próbaév lesz az idei a gazdasági társaság életében. A tagvállalatokra egyformán felelősség hárul. A piaci helyzet. a lakossági igények ismeretéből a RÖVIKÖTgató tanácsa. A megállapodás szerint — hallottuk az összejövetelen — közös termeléssszervezessel. kjs szériás termékek előállításával, forgalmazásával, a kínálat bővítésével, s ami ennél is lényegesebb, a választék színesítésével munkálkodik a társaság az ellátás javításán, a RÖVIKÖT olyan termekek eloalhhagyománvos működési te- tasára kell szövetkezeti rületén Bács-Kiskun, Békés Partnereit ösztönöznie, és Csongrád megyében. Az melyeket könnyen, gyorsan idén összesen — termetői is tud adni. A szövetkeáron számolva — 34 máUió zetekben viszont nem eleg forint értékű árut bocsát a divatos, keresett termekeket 300—900—1000 darabos saé- gyártani — ebben egyébkent riában előállított modellek- <»kal segítenek a külföldi bői a társaság gesztori teen- bérmunkák tapasztalatai — dőivel megbízott RÖVIKÖT biztosítaniuk kell a gazdasárendelkezésére a Makód, a «°s termeles feltételeit js. Szentesi és a Mindszenti Bizonyara nem megoldhatatHáziipari Szövetkezet, vaia- lan a feladat, s hegy minél mint a hódmezővásárhelyi eredmenyesebben sikerüljön Népművészeti és Háziipari a célokat megvalósítani a Szövetkezet. Korábban is lakosságnak is erdeke. Mert _, ha a tervek valóra valnak, együttműködtek a nagyke- szölesebb_ a szokványostól reskedelmi vállalattal. A eltérő lesz az üzletek vámosiam szerződéssel viszont la6etéka. melői énünk. Vásárlóként pedig vásárlóként is kényteugyanis elvárjuk nemcsak az lenek vagyunk jelen lenni, előzékeny kiszolgálást, ha- Jó> jó _ mondhatnánk — ez nem az utóbbi években meg- , , szokott, viszonylag bőséges a "epgazdasag ugye elsosorkínálatot, mutatós, jó nünő- ban. S mindig volt valahoségű, korszerű termékekből, gyan, ezután is lesz. CsakTermelőként pedig elvárjuk, hogy ez a helyzet bennünhogy bármit, amit csinálunk, . valamennyiünket a leejó pénzekkel honoráljon a Keu valamennyiünket a ieg pjac személyesebb módon is érint. t -u _ í Például oly módon, hogy a Igaz, ez az allapotunk ma J már korántsem egységes — keheiénél és a szükségesnél szerencsére. Sok vállalatnál jóval több munkát kell állesz egyre természetesebb doznunk arra, hogy nélkükövetelmény a folyamatos lözljetetlen, a világpiacon termékszerkezet-váltás, mű- beszerezhető termékek elszaki, technológiai fejlesztés, lenértékét előállítsuk. A túlkorszerűsités. Am a statisz- ságosan nagy munkaráfordítás piedig tú! azon, hogy fölösleges tehertétel, túlságosan drágává tesz sok mindent a számunkra azok közül a javak közül, amelyekre szükségünk van életünk mai minőségének megtartásához vagy amelyek megszokott kényelmünket, életvitelünket szolgálják. Az ország, s mi valamenynyier, is egyre inkább megérezzük mindennek hátrányait. Azt, hogy míg vásárlóként jó piaci értékítélettel rendelkezünk többnyire. termelőként sokszor ragaszkodunk a megszokotthoz. más szemmel nézve a világot munkahelyünkön, mint az üzletekben járva. Hiszen a piacon a sók szellemi munkát tartalmazó termékek adhatók el jó áron — mint ahogyan mi is igyekszünk korszerű tévét vagv mosógépet venni av, elavult helyett —, ezrei szemben termékeink aöme inkább anyagot, energiát és fizikai munkát tartalmaz. Pedig hát a nyersanyag és az energia egyre többe kerül számunkra, a fizikai munka pedig a világ legnagyobb részén jóval olcsóbb, mint minálunk. A tudás, a szellemi tőke pedig, amely lassanként, az egyik legfontosabb értékmérővé válik a piacon, jóval kevesebb megbecsülést és teret kap, a szükségesnél. Szakemberek szerint technológiaigényes, magas kwtatasi -fejte&ztesi Sok gondot okoz az „üzleti mentalitás" hiánya is, együtt a műszaki-technológiai elmaradással. Hiszen minden egyes terméknek megvan a piaci értékítéletben kifejeződő élettartama. Amikor megszületik egy áru, s piacra kerül, még nagyon drága, s árát jó ideig tartani is képes, növekvő mennyiségű előállítása esetén is. Aztán csökken az ár. de a technológiai fejlődés révén még mindig rentábilis a gyártás. Míg lassan telítetté válik a piac. új. korszerűbb termékek születnek. s a régi lassanként elíidhatatlanná válik. Vagy csak olyan áron kel el még egy darabig, ami már a ráfordításokat sem fedezi. Az nyilván elképzelhetetlen, hogv egy olyan kis ország, mint mi. minden termékből a legkorszerűbbet gyártsuk. Ám az sem tartható, hogy a legtöbb esetben már a termék életének hanyatló szakaszában kezdjük meg annak gyártását, nagy, de rövid életű befektetésekkel. Mert. ez pazarlás pénzzel, anyaggal, energiával. s munkával egyaránt. Föl kell gyorsítanunk fejlődésünket, ha előre akarunk lépni, ha nem akarunk rosszabbul élni. nünt manaiiság. S ez nemcsak azon múlik, hogv mikor veszünk meg például egy szabadalmat know-how-ot. Időben, vagv elkésve, vagy akkor, amikor adiák. Hanem azon is, hogv milyen gazdaságunk saját, belső szellemi háttere. adaptációs készsége. Hogy mennyire tudjuk — és akarjuk — megszerezni és alkalmazni a legú jabb, vagy a legalábbis nem túlságosan elmaradott technológiát. technikát, műszaki eljárásokát. korszerűbb. jobban vagy akár „csak" jól eladható termékek előállítása érdekében. Mert egyelőre ilyetén készségei nikkel van a legtöbb gond. 3. A legfőbb érték az ember — szoktu'K mondani. Valóban, így igaz — a gazdaságban is. Nem szabad hát emberi képzettségeket, képességeket avítt termékekre, üresjáratokra pazarolni. Sem munkásét, sem mérnökét. sem gyárigazgatóét. Jó. jó. hát ezt kijelenteni könynyű. Csakhogy az utóbbi tíz év tapasztalatai is azt sugallják. nálunk sokszor nagyobb tekintélye van a pozíciónak. mint a szakértelemnek, nagyobb súlya az olykor retrográd munkahelyi „közvéleménynek", mint a ..hevesfejű" változtatni akarásnak. S ezek a tudati aranyok ma még sokhelyütt a boríték vastagságában is megmutatkoznak. (Egy kutatómérnök jó. ha ötven-valahár.yéves koráig megkeres annyit mint egy közepes képességű szakmunkás.) Gondjainkban tán szerencse, hogy minálunk a borítéknak is státusszerepe van. hogy a jövedelem nagyságán is hajlamosak vagyunk mérni a társadalmi hasznosságot és emberi tekintélyt. S úgy tűnik, áfbillenőben van a mérleg nyelve, mert egyre inkább az kereshet majd többet, aki többet és újabbat tesz le. valamennyiünk hasznára. Ha pedig így lesz. tán ez is húzóerővé válhat, amely megszerzi az újat akarásnak az őt követendő példává tevő. anyagilag is megalapozott tekintélyt. Mondjuk így: az oly szükséges társadalmi presztízst. Szávay István