Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-27 / 97. szám

4 Kedd, 1082. április 27. Napenergiával aszalják a gyümölcsöt Csemege készül a korábban veszendőbe menő vagy cetrébe kerülő gyümölcsökből a kecskeméti Alföld Szakszövetkezetben. Üj üzemükben. illetve aszaló telepükön feldolgozzák a sérüli, hibás gyümölcsöt vagy azt, amiből éppen túl nagy a kínálat a piacon, s félő, hogy nyakukon marad. Megveszik a háztáji kertek termésfeleslegét. is. Almából, szilvából és sárgabarackból készítenek aszalványt, napenergiával: hatalmas kifeszített hálókon szikkad majd a téli csemegének való. Az üzem már készül a szezonra : cseresznyével, megygyel kezdenek, kandlroznak még almát, körtét, birset, sárgarackot, szilvát, zöld diót és sárgadinnyét is. A választékot zöldmandulával bővítik, ezt a gyümölcsöt a Dunántúlon vásárolják. j Olcsóbb 9laj heffel! földgáz Olajtüzelésről a Jóval olcsóbb földgáztüzelésre alakítják át szárítóberendezéseiket a zalai mezőgazdasági nagyüzemek. Tovább csökkentik az energiafelhasználást a zalai mezőgazdasági üzemek azáltal ls, hogy újabb hét helyen rendezkednek be nedves kukorica tároláséra. A szárítókat ezután földgázzal működtetik. Sűrített történelem fefc?? "[7 Téglalap alakú könyv, keménykötésben, vonalas és franciakockáa, könyvelésre alkalmas, 155 oldalszámmal. Egyes helyeken kitépett lapok csonkjai jelzik, hogy szükség esetén máa, írásban adandó információ közlésére ls felhasználták. Közben sok «z üres lap. A maga nemében és idejében páratlan kezdeményezés volt. Készítője — ahogy illik — az első oldalon bemutatkozik. „Ezen könyv Pálfi Ferenc tulajdona. Címe Mórahnlotn 57. sz. Szeged & poéta. 1916. január X." Pálfi Ferenc gazdaságához a fenti időszakban 16 katasztrális hold föld tartozott. Váltakozó nagyságú területen a legfontosabb művelési ágak: roza. kevés búza (kalácsnak való), kisebb mennyiségben krumpli és répa. egy hold paprika, egyegy holdszőlő és gyümölcsös, továbbá kaszáló. Az 5—12. oldalon leírja évenként a termés betakarításának és a felhasználásának legfontosabb adatait. (Rozsvetés, búzavetés területe. a cséplés időpontja. a géprész, az őrletés Ideje, mennyisége és a vám.) 1919-től 1930-tg tételesen srolja fel a bevételeket A kiadásokat tartalmazó rész a leghosszabb, a 39-től a 155. oldalig tart. Az 1919— 1030. közötti időben, mintegy ezer tétel található a bevételek rovataiban. Az 1819—1921-ig tartó tételek elől elmaradt a keltezés. Az oldalak alján összegezi a különféle tételek értékeit, Az évi anvag lezárásakor leltárt közöl az állatállományról. a kenyérgabonáról és a gazdasági fölszerelésről. Piacra tejet, tejfölt és túrót vittek. Mlvet nagyobb mennyiségű tejet nem tudtak feldolgozni, « csarnokba is szállítottak. Jelentősebb bevételek voltak még: egy lehén ára 4 ezer. két ökör ára 15 ezer korona. Egy évvel később. 1922-ben a legmagasabb tétel egy 16 ára 30 ezer korona és 16 mázsa rozs árának bevétele. Ez utóbbi 79 ezer 664 korona. Az Infláció felgyorsulása jól megfigyelhető. mert 1926-ban egy bika ára 4 millió 45 ezer. két lavított süldő ára 1 millió 200 ezer korona. Füzéres paprikáért 10 millió 240 ezer. 7 mázsa rozsért 1 millió 321 ezer korona bevételt tüntet föl a számadáskö nyv. A pengőt 1927. január 1-én vezették be. Az akkori árviszonyok szerint egy tinóért 244 pengőt, száz füzér paprikáért 750-et. 7 darab malacért 143 Dengőt könyvelt el Pálfi Ferenc. A bevételekhez hasonlóan a kiadásokat. ü az 1919— 1930. közti Időben tartalmazza a szdmadáskönw. Az infláció Itt jelentősebb mértékben formálta az árakat. Egy selyemkendő 1920-ban 440. 1926-ban. a korona elértéktelenedésének végén 46 ezer koronába került. Egy pár férficlpő ezer, egy pár női cipő 400 korona volt 1920-ban. Három évvel később 20 ezer. illetve 12 ezer koronát kellett adni érte. A paraszti értékelés klasszikus példáját (1 pár csizma — 1 mázsa búza) a homokon a rozzsal hozták összefüggésbe. 1920-ban még állt a cserearány (600—600 korona). A pénz egyenetlen romlása miatt a hagyományos értékarányok i.s eltolódtak. Az 1923-ben kialakult árak szerint egy pár strapacsizmáért 500 ezer, egy mázsa rozsért csak 244 ezer koronát kellett adni. Természetesen a kereslet és kínálat, továbbá az áru minősége kisebb változást eredményezhetett, de a tendenciák következetesen érvényesültek. A világítás mindenütt petróleummá], népiesen petróval. történt. A gyertya és a mécses már a múlté. A petróleum árának alakulása mindenkit közelről érintett. A számadáskönyvből kiolvasható, hogy 1920-tól az inflációs időszak végéig négyszázszoros volt a petróleum árának emelkedése. Ez alatt a búza ára 120 ezerről 328 ezerre. a rozsé 60-ról 254 ezer koronára emelkedett. A só forgalmazása állami monopólium volt, mégsem tudott ellenállni az inflációs lökéseknek. mert 1919-ben egy kiló só 6 korona volt. 1926ban pedig már 5 ezerért árusították. A számadáskönyv kiadási tételei között rendszeresen szerepelnek az iskolai beíratás költségei, továbbá a tinta ára. az olvasókönyv ára. sőt 1920-ban tíz kötet könyv árát is elkönyvelték. Hagyománytisztelet leltemzi a Pálfi családot, mert 1926ban a locsolkodó fiúknak 30 ezer koronát; 1927-ben 6.84 pengőt fizettek kt. A pünkösdölő lányok csak 2 pengőt kaptak összesen. A számadáskönyv Összesűrítve tartalmazz^ a család minden örömét, gondját és baját. Szerepel benne a lakodalom. mert föl jegyzik az ajándék árát. (1922-ben 711 korona, 1929-ben 12 pengő, 1930-ban 10 pengő.) Ha a gyerek beteg lett, orvos, patika. olykor a temetés költségeit regisztrálják a számadáskönyv tételei. Az 1919. évben ..Dezsi orvosának" megjelöléssel 30 tétel található egyenként 16 koronától, 800 koronáig. Aztán jön a döbbenetes tétel: Dezsőké temetési költségei, a sírhely ára, végül Dezsőke sírkeresztje. A súlyos nagy gyász miatt elmaradt az utolsó tételek számszerű rögzítése. A szülők iránti tisztelet és kegyelet olvasható ki egy 1927-es tételből. „Papp Rózái édesanyánknak koporsóért 90. papoknak 80. sírásónak 5. orvosnak 2. énekesasszonynak 21. vendéglőben helyért 15. gyászszalagokért 13 pengő. Édesapánk temetést költségeihez még hozzákerül két birka, továbbá 62 liter bor. A számadáskönyv tételei arról tanúskodnak, hogy az adók és egyéb közigazgatási költségek Jelentős összeggel terhelték meg a gazdaságot. Jövedelem- és vagyonadó; 40 ezer 400 korona (11 mázsa rozs éra). Királyt közjegyzőnek 160 ezer korona (24 mázsa ro2s); adó 175 ezer korona (30 mázsa rozs); főügyésznek 30 ezer korona (12 mázsa rozs) ; adóba 99 pengő (19 mázsa rozs). A Kzámadáskönw 1928ban 810, 1930-ban pedig 500 pengő kamat fizetését regisztrálta. A bécsi bankok szívesen adtak hosszú lejáratú kölcsönöket a Szeged környéki kisparasztoknak, hiszen több mint fél évszázada nem volt háború. A bécsi Pénzzel, másként kékpénzzel részt vettek a homoki szőlők telepítésében, másrészt ezzel a pénzzel váltották meg Harka. Tázlár, Bócsa mnt területén parcellázott földeket. Később a pénz annyira értéktelenné vált. hogy egy pár tyúk árából kifizették az összes adósságaikat. Börcsök Vince Az egyéniség, az egyéni korlátai közül, létrehozta a magánszférában, a gazdaság, önállóság, felelősség, kezde- magánegyént, a közösségi ban létrejövő egyenlőilenséményezőképesség, kockázat- szférától elkülönült magán- geket. vállalás, az eredetiség és sztoriit. * kreativitás korunk társadal- \ klasszikus kapitalizmus Ezekkel az ellentmondámának alapvető értékei kö- világában és önértelmezésé- sokkal néz szembe a szociazé tartoznak. Olyan értékek társadalom minden H*mua elmélete. A marxi ezek, amelyeknek léte szú- tagja egyszerre magánegyén, felfogás szerint a kommuntzmunkra természetes, magú- és a politikai közösség mu* nemcsak feloldani hlvatól értetődő, s talán ritkán egyenlő jogú tagja azaz él- tolt a kapitalizmus ellentgondolunk arra. hogy az aL lampolgár A klasszikus ka- mondásait, tehát nem pusz. kotó szabad egyéniség tár- pitallzmua ideológiája s*e- Wn tagadja a kapitalizmust, sadalmi méretekben történő rjnt u mngánc/vének politl- '1Qnem megőrzi mindazt a megjelenése hosszú történei- kától mentes gazdasági te- társadalmi értéket, amelyet ml fejlődés terméke. vékenysége a személytelen H kapitalizmus hozott létre. * piac révén jobban szolgálja Megőrzi mindenekelőtt az A kapitalizmus előtti tár- a közjót, mintha a politika l^ivlditóma. a «albid rtnsadalmak az egyént a közös- kívánná szabályozni n gaz- tevekenység értékeJt«*ség alá rendelték az egyén, daság működését. E felfogás ket, teljesít kt akkor, amiönállósága s ezzel az egyih **rlnt „, emberek egyenlő- kor «•t»*n és kteósség uj niség kifejlődése elé túlién- «**« « magánsz.férá- fíysegét hoa* hetetlen korlátokat állítót- ban. hanem a politikai elettek Gondoljunk például ar. ben kell létrehozni, mégpera. hogy egy faluközösség dlg a tötvény előtti egyen, szigorúan megszabta tagjai- löség réven, nak egész életvitelét, szabá- Az egyéni szabadság és lyozta valamennyi tevékeny, öntevékenység alapja így a hogy a szabad emberi öntevékenység, s igy n gazdaság, a társadalom fejlődése kiteljesedjen — mondja Marx —, ki kell szabadítani az egyént a magénérdek béklyóiból. a magánegyént tár. «• ZX^IZLJ"s ;3;énné reá váttoztatnl, fel kell számolni a magánszféra és a közszféra, a gazdaság és politika elkülönülését a tőkés magántulajdon és a tőkés árutermelés megszüntetése révén. A szocialista társadalmak eddigi fejlődése azonban azt mutatja, hogy a tőkés mafelszámolása nem szünteti meg az áruteramely a hagyományok meg- pult. a magénszféra önállósérthetetlenségén alapult, aágának biztosítékává pedig eleve kizárta vagy igen erő- éppen a politikai közszféra sen korlátozta az egyéni al- vált, A kapitalizmus tehát kotó tevékenységet. valóban eltávolította az Csak az árutermelés 61t.a- egyéni öntevékenység elé állánossá válása, a tőkés ma. lltott korábbi társadalmi gántulajdon kialakulása te- korlátokat. Abból adódóan remtette meg a társadalmi azonban, hogy az egyén maértelemben vett egyéniség gánemberre és állampolgár- " kifejlődésének előfeltételeit, ra „szakad ketté", újabbkor- f^™ szüntet Nagy emberek, történelem- látok és társadalmi ellent- meitot, s ebből adódóan nem formáló személyiségek per- mondások keletkeztek. Az szűnik meg a magánszféra sze már korábban is létez- egyén kiszabadult a közösség és a közszféra a gazdaság és tek. De csak a kapitalizmus szorításából, hogy a magán. * ^S^futórK tette a fejlődés motorjává az érdek rabjává váljon. A gaz- amely a s/i0ctalista orszáegyéniséget, vitte be a ki- daság. hogy kifejlessze a gokban a társadalmi viszofejlett árutermelés révén a társadalmi termelőerőket, nyok teljes átpolitizálásat mindennapi életbe az állán- önállósult « politikával ^dő VtóSgTMalmt dó változás, az önálló egyé- szemben, s kiszolgáltatta ma- eiSjegezlc meg> hanem a ni cselekvés szükségességé- gát a piac önkényének. A társadalmi-gazdasági elmaranek elemeit. A tőkés áruter- társadalom egyénei megte- dotteág talaján jött létre, ezt melés általánossá válása remtették politikai egyenlő- a* elmarariotteágot fejeztekt. , , , ... . , .., . , , . A tarsadalmi viszonyok erőszetzuzta a korábbi közössé- ségüket, s mivel csak a poli- teljeg átpolltlzálása nem az geket, a tradíció uralmát az tikat egyenlőséget hozták egyén és közösség ú.1 típusú egyének felett, kiszabadító*- létre, elismerték és szentesi- szintézise, hanem törekvés te az egyéneket a közösség tették a politikán kívül. a Primőrök Csongrád megye kertésze- A szentesi korai zöldségti növényházai valósággal termesztési rendszer értékeontják már a primőröket. |Uéni M!ttálya rendszeresen Bar a szabadban még hideg f , . ... van. az üveg. és fóliaházak- Pótkocsis teherautót indít ba beszűrődő napfény ug- útnak a fővárosba és hazánk íSTTter* ** megyéJébe PrtmŐrÖk' més érését kel. IlgrlskSIyfc&k Szibériát tigrisek születtek a Veszprémi Állatkertben. Számukat nem tudni. mert unyjuk Ilyenkor még a jól ismert gondozók közelségét sem túri cl. Hctapasztálat késztette az állatkert Igazgatóságát arsa.. hogy ismét kérje a város kutyatartóinak segítségét. A Vls tigrisek neveléséhez kölykeit most tápláló kutyadajkát kerestek, bár a nőstényttgris egyelőre cáfolja gondozói aggályalt: vállalta a kölykök etetését. HAr.asNáe Zatky László és Bányai KsuWarana. Krémer János éa Tun Ibolya. Brullch István Károly és Lakatos MiirgLt, Árpás KáfóJy és Varga MnaOolná, Bíró JÓ?.Ráf István és Kanalas Ibolya, Pintér György é» PstroVszki Irén, dr. Bódi Béta és papp Mária, Csonka Gyula és Csiszár Mária, szenkov«/.ky István és szögi Rozália Klára. Faragó Sándor 20lt<a és Nagy Anna. Bácsi Zoltán László és Csillag Eva Csilla. Péll Szilveszter és Lévay Henrietta Mnrglt, Purlczkal Zoltán és Horváth Mária Magdolna, Kovács Zsolt ési Földest Irén. Kálmán Géza és Galzó-Polyák Margit Matild házasságot kötöttek. Születés Vámos Tnmaanak és Lengyel Zsuzsannának Tamás, OUingrr András Lászlónak és Vlg Anikó Katalinnak András. Kovács Jánosnak és Nagy Ilonának Gergely Ernő, Csizmadia Béla Lászlónak és Marót! Piroskának Péter, Merschdorf Istvánnak és Bárkányi Ibolyának Ibolya. Szabó Jánosnak és Rabi Mária Etelkának Marianna. B«rtucz Jánosnak ét Bánkuti Erzsébetnek Akos, Tóth Jenőnek és Terhes Juliannának Péter, Körmöczi Ernő Gézának és Volíord Méiriának Eszter Ágnes. De kány Dezsőnek CS Czimkrtczi Máriának Dániel. Török Zoltánnak és FUlöp Erikának Tamás. Sípos Árpádnak és Dósai-Molnár Gabriellának Roland Dávid. Pikhart István Sándornak és Kapitány Katalinnak Péter. Gál Lászlónak és Szabó Ildikónak Réka. Mtksi Istvánnak és Sarta Katáimnak Gábor István. Turcsányi Áronnak és Magyar Mária non áriak Áron Bálint. Gárdlán Gábo-nak és Gabiin Sarolta Erzsébetnek Tamara. ster.nntk Istvánnak és Kiss Anna Julla.noátiok Attila, öze Imrének és Kehi Erzsébetnek Gábor. Csvlln Pálnak és Oeskal t"-"bebnek Zoltán Sándor. Csvtla Pálnak és Oeskai Erzsébetnek Gábor Andor. Lévai Árpádnak és Ancsa-Molnár Ibolyának Ágnes Márta. Dankó .lái.oa Zsoltnak íj Caayever Juditnak Judit, Takács Andrwmek Családi események M«ldtmite Jozsoflkfk és Dérén yl Mária Katalin uik Ikttcr Kovács Bélának éa Rokolya Kataltavnok Béla. Dullcsek Ferenc Lászttünak éa Misik Erz-sóbctnék Péter. Födi Jánosnak éa Ceókt litonén«k CsabH, Hannjka Lászlónak és Szekeres MargSitnak Norbert, Tokaji Jroóítek éa szél Máriának Annamária, süveg Jánosnak és Szdkerea Annának Márta. Szabó Dánielnek ós Nagy , Mártának Katalin. Vess S-/3Jés Farkas MirtdnaŰt Agfián oé- vaizternok és Fekete Katáimnak lcMiy Gyulának és Hulman Kl.kolatt, Seres Mihály Lászlóirémnttk Pétar, Nagy SailveaiMr- „^g ^ Epertesl HowiliAnak Kenek és Blte Ibolyának Szilvesz- ^n. SzanisMó Jóteefnek éa ter. Körmöczi Sándor Kálmán- pöü>s Katalinnak Gábor ZeoM nak és iirnicz Emssébetnek NI- néVÜ gyermekük született kolétt. Körmöczi Sándor Kál- HALALOZAs mannák és sitmcz Erzsóbetnék zimámy-Kováos Béla, Kertén* Sándoa-. Kovács Ferencnek és jozaoI Terhes Andráe "Tihanyb Kalló Katalin Margitnak Tamás. Fanmcné Baranyl Hona Terézia. Kányási Istvánnak éa Faragó Horváth Jánosné Balázs Boeálla, Zsuzsannának Henrietta, jópeu paptiógó István, HAiász AKurt. Istvánnak áa Takó Ilonának At- Bartók Mihály. Beckó Jánoá, tita István. Martnkl Mihálynak Balogh Atbertné Báj.kó 18<i. ég Bérezi Györgyi Franclsltáivak H«mz««k András. Kocsis Dezső, Akos, Kiss Tibornak és Kovács Kiss László, ocskó Pál, Lengyel Ilonának Zsolt F«rtne. Bünde i^nnc Alajos. Csonka István. Jánosnak és Hálla Aranka Ju- pusztrt Istvánná puskán noná, liannának Aranka, Rajda Pal- Hogédils JáAoMté Vnrga Esstar, nak és Cgurl Jultennánék C.saba. ncvlánne Katona RoIsaszegl istvan Józsefnek ee wuta. bötöcz Júzsafnó CAoeka onozó Gl/.idlaitvtk Andrea, dr. Műn,,, csányl Józsefné Blte PlKitblös Sándor llámMK és dr. roaica Varsa Mllullyn,. Galombos Sariiá lömnek Dittnna ftva. dr. Katona József ' Jánosné Kisrtal Jenőnek és szabó Jolán Kovács Erzsébet. ördög-Katona Ibolyának Andrea. Makalleza istvánné oeskO Mária. VassaMJáinoM AHétnek és Bitó Erzeé- nov c ívojuy J.mo-né Bokor Bábetnek Tfhor. .BáJusz Lajosnak ra. AleXa Antal. Fehér György, és Bén Évának Csaba Adám. Molnár látván. Krón Gézáné Széli Balázsnak és Márlkl Má- várkonyi Ilona. Petők Mihályné HAJiak Mónika. Fátyol József Mészáros Matild. Nagy ZOliténJánosnűk és aáröspataki Kata- né Kertes Rozália Martonost Jóltenak Nikoletta, Nemes-Nagy zseíné Farkáé Erzsébet. JódaJ Antal Andrásnak és dr. szólJőst Etelka. Goda János Grundlc Erzsébet Pl.rttskának Ainna He- J47VC»mé Ko.zó Etelta, Jekug lén. Dűika István Tibonnák és sttlvetzter, Molnár Györgyné Kovács Mária II Miáuak Orsolya M)kió» Rozália, oajdl tmrené Szidónia. Molnár Ottónak es I>,bóeilti Erzsébet. Szabó Ilona, Abrl Editnek Attila, Juhász Ist- istvánné Dudá« Mátlá vonnák és Mózes Ilonát** CslJ- Magdolna. Puskás Jánosné Józsla. Csentus Andrásnak és Komó- vja Amáli.a, Daka Péter Pál. ésln Zsuzsannának zsuzsanna c»eszkó Jóísefné Horváth MaAnikó. Zsótér Lásálóme.k és s«l- tud Bárdos József. Kun-Szabó ráki ibolya Editnek István, Bön- yPrenv. Sáétsényi Dezső, Budai de Imrének és Fülöp Máriának járunme KrlVáin Etelka. DjVérl Aranka. Varga Ferencnek és pMi Na jozsef, Tóth István Molnár Máriának Fortmc. Kiss pckfíU, aimuelné DiVUtl Zsutstvánnak és Sepr Ós Mária Mar- 7,»nna. Sólya Ferenené Kovaaltnak AtHkó, Kovács Jánosnak Már1- -- f-ó-* isvíjeJT" ÉA azaoo KAUÁMUUUSUÁOI *I»<I««I Slmonyí Mária MEGHÁLT. ^ " * 4 arra, hogy megszűnjön a politikai és nem politika) tevékenység közötti objektív különbség. E törekvés eredménye az egyéni öntevékenység. önállóság, kezdeményezőkészség korlátozása, az önálló egyéni tevékenység mozgásterének szűkítése. Ennek helyére az iparosítási) célul tűző központi feladatokra való mozgósítás lép. Ahogyan azután e fel adatol 5 megvalósulnak, egyre Inkább az egyéni döntés és felelősség. rugalmasság és kockázatvállalás. 3z egyéni és csoportos öntevékenység mA a fejlődés egvik fő forrású, * A továbblépéshez, awooban! el kell távolítani az öntewkenvséget gátló tényeaöhei E folyamat dlső lépéseit Jelentik a szocialista országodban bevezetett gazdasági reformok. Nem többről vnn. swó. mtnt első lépésekről,, hlsaen a meguldundó fetadac igen bonyolult. A kérdés az. hogyan lehetséges a tulajdon viszonyokat Átpolitizáló gBoeialista táirsadalomban kialakítani a gazdaság önállóságának és a politikai beavatkozásnak a helyes arí nyát hogyan lehetséges egy köztulajdon alapján álló társadalomban biztosítani egyének politikán ktvüú magántevékenységének szűk-; séges aWtonónmá)át. Gedeon Péter Beionkeverés A Beken megyéi Állami Építőipari Vállalat betonkeverő-üzemében új berendezést állítottak munkába, melynek használata — az Építéstudományi Intézat mérései szerint — évente több mint egymillió forint értékű cement megtakarítását eredményezi. Működésének lényege, hogy a betonkeverést automata berendezés vezérli. A berendezés készítőié a hódmezővásárhelyi Metrlpond