Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-27 / 97. szám

Kedd, 1982. április 27. 5 ©sztap B*r dtr kísértete Ki ne ismerné Osztap Bendert? A húszas évek szovjet valóságának halha­tatlan figurája 6. szülei. Ilf és Petrov elvtársak pedig gondosan üaveltek arra. hogv szülöttjüket, miután a Tizenkét székben nyakát bo­rotva metszetie át. az Aram/borjában föltámasszák, s a nagy komblnátor. a zse­niális pénzcsináló szélhámos egv sikertelen határótlénésl kísérlet után Imigyen bú­csűzzék el az olvasótól: se­baj. átképzem magam, s lesz belőlem házmester! Lehet. hogv Benderből házmester (Is) lett. minden­esetre annak ideién (valami­kor 1030 tálén) látszólag vé­get ért Irodalmi oálvafutósa. Azután , rá kellett jönni: lám-lém. ő is él tovább, mint a világirodalom nagy klasszikus figurái, örök je­lenlétben a* emberiséget vizsgáló elmék előtt Foly­tassunk némi kínálkozó játé­kot a képzelettel: vaion mi lett Benderrel később? Mondjuk a házmeaterség Után. Túlzottan törvénytisz­telőnek nem mondható ha­bitusa miatt a sztálini idők­ben sok jót nem jósolhat­tunk neki. ám szintén köz­i-ímert leleményessége épp­úgv át js menthette a nehéz időkön, hogy kísértete to­vább járja a Szovjetuniót. Kijevtől az Uraiig és még tovébb.hoi egvkori forradal­már unokájának, hol rend­őrnek. hol bármi másnak adván ki magát, mikor mi kívántatik — az. emberi gyarlóságok figyelmeztető mementójaként. Tegyük föl, hogv a nagy kombinátor. a kollektivizálás után. egv kis falu Vörös Hajnal nevezetű kolhozá­nak tagjaként bukkan fel. Párttag lelö't. időközben csa­ládot alanít. fin szorgalma­san bújja Marx és Engels művelt, lánya ijed) és bu­tácska. neje a patriarchátus Igája alatt nvögő, gürizés­ben megfáradt asszonyság, Bcnder azonban mit sem változott. Hiába, kutyából nem lesz szalonna, csibész­ből sem jólnevelt kolhoz­pnraszt A televízió jóvoltából szer­dán este látott komédiában 11 f—Petrov nagyszerű figu­ráját újfent üdvözölhettük. Az aranyelefánt, Alekszandr Kopkov műve. ha nem is számít naav előd után eredetinek, szellemes és kel­lemes alkotás, a tévéváltozat forgatókövvíró rndezőte Vdr­konyt Gábor pedig szeren­csére nem akart ..újítani": a fiatalon, mindössze 31 évesen Leningrád védelmé­ben elesett szerző komédiá­ját úgv adaptálta, hogv az abszurd bohózati elemek nem mentek a társadalmi szatíra élének rováséra. Sőt, énnen annak totalitását erő­sítették föl. Kopkov Osztap Bendere, Mocsalkín. az agyafúrt szerencselovag Ga­ras Dezső jóvoltából lett. iga­zán haiásos. emlékezetes ala­kítás. olyan alaptípus, amely valóban a néhai nagv kom­binátor szellemét vitte to­vább. aki arról ábrándozik, hogv hej. ha ő azt. az arany­elefántot a cár Idejében ta­lálja ... Ábrándok Ameri­káról és félelmetes kolhoz­elnök (Kun Vilmos játszotta kitűnően) « valóságban. a fantasztikum világa rövid ideig győzni látszik, hiszen léghajón röppen el vagyoná­val Mocsalkin-Bender — majd óriásit zuhan, vissza ..erre a mi szovjet kolhoz­földünkre". Vagyis — a rea­litásba. Még korabeli, eredeti film­részleteket is láthattunk, a miliőt tökéletesítendő. Telje­sen világos, hogv Az arany­elefántban Osztap Bender végzete legalább annyira ért­hető. mint korábban. Ez a komédia legnagyobb erénye: a kolhozparasztá lett avihák. hn lehet, még reménytele­nebb akadályokba ütközik, a könnyű meggazdagodás esélvei a semmibe foszlanak. (Azért még így sem csodál­koznék. ha Bender kísértete újra megjelenne.) Most mindenesetre ismét köztünk járt, » örömmel üdvözölhettük, még ha a té­ma nem is volt új. Viszont a karakter örök, Es ez a fő. Domonkos László rádiófigyelő Véget ért Mapesten áz antifasiszta találkozó Vasárnap folytatta és be­fejezte vezetőségi ülését a Hotel Ifjúságban a Nem­zetközi Auschwltz Bizottság (IAKJ. A tanácskozás má­sodik napján további fel­szólalások hangzottak el. A különböző országok küldöttei egyöntetűen egyik legfonto­sabb feladatként jelölték meg az ifjúság antifasiszta szellemű nevelését, valóság­hű felvilágosítását, valamint a megalkuvás nélküli har­cot, a minél szélesebb körű összefogást, erélyes fellépést a neofasizmus minden meg­nyilvánulása ellen, hogy so­ha többé ne lehessen Au­schwitz, ne legyen háború sehol a világom. A délelőtti ülést után a tanácskozás résztvevői a Ma­gyar Nemzeti Galériában megtekintették az antifasisz­ta témájú kiállítást, ame­lyet Ámos Imre. mártírha­lált halt festőművész, alko­tásaiból rendeztek, születésé­nek 75. évfordulója alkal­mából. A Nemzetközi Auschwitz Bizottság kétnapos budapes­ti ülése vasárnap, a kora es­ti órákban ért véget. A ta­nácskozáson határozatot fo­gadtak el. Ebben egyebek közt az auschwitzi haláltá­bor túlélői mély aggodalmu­kat fejezik kl az egész em­beriséget fenyegető fegyver­kezési hajsza és az. atom­fegyverek továbbterjedése miatt. Felhívással fordulnak minden volt ellenállóhoz és azokhoz, akik végigszenved­ték a deportálás, a fasiz­mus borzalmait, hogy ve­gyenek részt továbbra is a leszerelésért, a béke meg­óvásáért folytatott harcban. Péter János, az ország­gyűlés alelnöke hétfőn a Parlamentben fogadta a Nemzetközi Auschwitz Bi­zottság vezetőségét, amely két napon át Budapesten ta­nácskozott. A szívélyes, baráti han­gulatú találkozón ott volt Tömpe István, a Magyar El­lenállók, Antifasiszták Szö­vetségének ügyvezető elnö­ke, November László, a szö­vetség nácizmus üldözöttéi bizottságának elnöke, vala­mint a NÜB vezetőségének több más tagja. Vizsgálják az idős korúak helyzetét A Szeged Városi és a sze­gedi járási népi ellenőrzési bizottság, a Hazafias Nép­front é« szegedi Vöröskereszt aktivistáival együttműköd­ve felméri az idősek életkö­rülményeit. Az elkövetkezen­dő hetekben több mint 1400 idős korú embert keresnek fel a lakásukon. Elbeszélget­nek velük, és kérdőívet töl­tenek kl. A felmérés tapasztalatalt a társadalmi szervek majd ösz. szegzik, é» az. öregek továb­bi támogatására programot dolgoznak kl. optimizmusa Befejeződött Szegeden a Mai magyar zene hete Ml történt Azóta? — kér­dezte kissé fojtott torok ­hangján — melyet a remény­kedés felhangjai talán a szo­kottnál kissé magasabbra rzíneztek — Kondor Katalin. Nem történt semmi — ál­lapította meg Időről időre kis­té fojtott torokhahgjén —, ínelyet az alig titkolt szo­morúság a szokottnál kissé fátyolosabbá tett — Kondor Katalin. Az újságíró néha eltöp­& eng, fellapozza régi jegyzet­füzeteit, arcok, sorsok, ügyek villannak fel előtte. Az új­cágtró harcol, az esetek ; óbb6égóben arca érdemes jíőzügyefcért. vagy közérdekű i naganü gyekért. De sokat 3>era tehet igazából; félmú­lt itja országnak-világnak, hol o.-bat. Az orvoslás mások dolga. Az újságíró alig titkolt r mmorúaága érthető tehát. Ö - flóit. ő hírül adta, s mégsem •támadtak orvosok, mégsem fürtént semmi, Tabi László — a nyugdíj­korhatár körül járhatott ak­l-aOT — jogos büszkeséggel ír­ta le valahol, hogy hosszú­hosszú pályafutása nem volt eredmények nélkül való. Egy haroos gloaszája nyomán ki­támasztották a repülőtéren a lengőajtókat — egy aprócska baleseti forrás kiszáradt ez­|BSL Miután széles • hazában Valamennyien ismerjük Tabi Lászlót, bizton állíthatjuk szavahihetőségét példaként bárki elé. Am itt a bökke­nő. Akkor vajon miért nem adta fel? Miért forgatta any­nyl ügyért oly vitézül, s ki­tartóan kitűnő tollát, » mi­ért teszik ezt annyian má­sok is? Lehetséges, hogy a pszichi­átria nem ismer ilyen kór­képét: Sziszi fu&z-komplexus, bár egészen biztosan léte­zik. Az újságírók Jobbik fe­le egészen bizonyosan ren­delkezik ezzel a nyavalyá­val, amiről még senki sem tudta bizonyítani, hogy be­tegség volna. Maradjunk ennyiben: elváltozás, még­hozzá olyan elváltozás, amit másféle, mondjuk talán az egyszerűség kedvéért így: közéleti betegségek okoz­nak. A fővárosi tanáén — hal­lottuk a műsorban — évek­kel ezelőtt elhatározta va­lamiféle budapesti rendé­szet felállítását. Nem tör­tént azóta semmi. A víz­Ügyi tervezők olyan megbí­zásokat kapnak, amelyeknek több magyar vállalat lehet­ne egyszerre gazdája, ter­vező és építő dolgozhatna együtt. Nem teszik. Ütögeti a guta a barackosokat, kita­lálta égy ember az ellen­szert, de nem használják, a barackosokat Ütögetheti to­vábbra ls a guta. (A hall­gatót csak kerülgeti.) Nem történt semmi. Az újságíró nem tehet mást, Szól újra. Ezt tette Kondor Katalin is. Gondoljuk meg: Bzisziíuszt sokan sajnálják. Gondolkod­junk tovább: Sziszifusz va­lószínűleg sajnálja azokat, akik hajlamosak sajnálni őt. Sziszifusznak ugyanis (Sám­sonnál is nagyobb ereje van, s nem a hajában, hanem az optimizmusában. Dixi. Petri Ferenc Kisiparosok megbeszélése Lakáskarbantartó szolgálat Szegeden, címfelvevő kiren­deltség Dorozsmán, magas színvonalú szolgáltatás. Jó minőségű munka megkövete­lésé, segítség a biztonságo­sabb munkavégzéshez. Rövi­den, címszavakban a fonto­sabb témákról, amelyek a KIOSZ szegedi alapszerveze­tének tegnap délután Szege­den tartott taggyűlésén na­pirenden voltak. A vendége­ket, közöttük Paulik Józse­fet, a városi pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársát. Budai Antat­nét, a KtOSZ megyei titká­rát Pál völgyi Zoltán, az alapszervezet elnöke köszön­tötte. Elnöki megnyitóját kö­vetően a vezetőség által ké­szített beszámolót Fráter György, az alapszervezet tit­kára terjesztette a tággyűlés elé. Szegeden és a járásban összesen 2100 kisiparos tevé­kenykedik, az 6 érdekeiket képviselt az alapszervezet, amelybe tartoznak. A veze­tőság munkája, gondoskodá­sa Szeged és 18 község ipa­rosaira tájékoztatásukra, ügyeik intézésére térjed kl. Kiemelkedő a rö6Zkej és szatymazi kisiparosok tevé­kenysége, aktivitása, szak­májukban és a szervezeti életben egyaránt. A beszámoló feletti vita. majd a határozati javaslat elfogadása után kitüntetése­ket adtak át. Klsistók Jenő kovácsnak (Domaszék) Ki­váló Szervezeti Munkáért ezüst fokozatú kitüntetést, Ifj. Wlrth István töltőtollja­vítónak. Széesi Imre fod­rásznak, öaru. Bene Józsefné szikvízkészítőnek, Lehotai István műszerésznek. Kiss D. Józsefné kalaposnak, VI­da János férfiszabónak, Ba­logh Boldizsár férfiszabónak. Lödör Jáhos női szabónak. Bohner Pál szűcsnek 23 éves kisiparosi tevékenységéért a jubileumi ezüstgyűrűt Gyu­lai Dezső, a KIOSZ országos vezetőségének tagja adta át. í Véget ért a Mai magyar zene hete Szegeden. Vissza­tekintve az elmúlt hét hang­versenyeire, jóleső érzéssel állapíthatjuk meg az el­hangzott műsorokról, hogy igényes választások alapján, jó művek hangzottak el, sZlrtvonnlus interpretációk­ban, A szerda esti kamara­zene estet Wentnyer Ri­chárd, a Magyar Zenemű­vészek Szövetsége dél-ma­gyarországi csoportjának titkára és dr. Diós József, a Tömörkény gimnázium és művészeti szakközépiskola igazgatója nyitotta meg, aki felhívta figyelmünket a képzőművészeti tagozat ta­nárainak művészi alkotásai­ra. így az auditív élmény mellé a vizuális gyönyör­ködtetés ls igen szerencsé­sen párosult. Az elmúlt 12 év alatt kortárs művekből álló je­lentős repertoárra tettek szert a koncerten szereplő művésztanárok. Művészi példnadúsuk kisugárzásának erejét, s oktatómunkájuk értékét mutatták meg Far­kas Ferenc szerzői estién, és ezt tükrözte a kamara­zenei bemutatón fellépő fő­iskolai hallgatók jó szerep­lése is. Így szívesen emlí­tem meg Újvári Istvánt, Firkó Jánost. Kukla Zoltánt (trombita). Sasvári Csqbdt, Péntek Kálmánt (harsona) és Karácson Zoltánt (tuba), a főiskola rézfúvós együtte­sének tagjait, akik nagyon szép hangszínnel, precíz rit­mikával. igen muzikálisan játszották Szöllösy András Rézfúvós zene című kelle­mes hatású művének né­hány részletét, Delley Jó­zsef zongorázása Farkas: Két akvarelljének, s Durkó Zsolt: Psicogrammá Iának megszólaltatásakor egyaránt elragadott. Milyen kedvvel, milyen otthonosan mozog, él ezeknek a zenéknek a világában! A Farkas-mü pentaton fordulatos dalolá­sa. avagy kissé impresszió­Megkezdte a lakókonténe­rek gyártásét a Mosonma­gyaróvári Városgazdálkodási Vállalat. A munkásszálló­ként. felvonulási épületként., melegedőként vagy akár hét végi házként használható há­zikó paneljei hőszigetelt acéllemezből készülnek. A sima acéllemezt a vállalat panelgyártó üzemében bor­dázzák, majd ezt köveiden .acél kei-e1.be helyezik el. nieta hatású, patakzó hang­áradata. vagy a szuggesztív Durkó-mű egyformán meg­győzően hatott tolmácsolá­sában. A hangulatos, válto­zatos rltmikájú Sugár Rezső Hegedű, zongoraszonáta cí­mű művének második téte­lét Janurlk Márta (hegedű) és Bottá Ilona (zongora) szó­laltatták meg könnyedén, kellő temperamentummal. Bozau Attila Papírszeletek című nem könnyű kompo­zícióját Bárdi Sándor (ének), Gallai Attila (klarinét) és Slft Katalin (gordonka) va­lósággal újraalkották, s így minden pillanatában lenyű­gözték a hallgatóságot. Gal­lai Igen puha klarinéthang­ja. s leheletszerű pianól fel­tűnően szépek voltak. Sin Katalin még Mihály András Szvitjének szép előadásával is jeleskedett, míg 0ódás Péter igényes, kiválóan al­kalmazkodó kamarazenélésé­ben gyönyörködhettünk a Mihály-mŰvön kívül Petra­vics Emil.- Első kantáta má­sodik tételének, s Szokolay Sándor Zengedezö-Glória című darabjának megszólal­tatásakor. Az érzelemgazdag Petrcrvlcs-mü s Szokolay fé­nyes ragyogású derűvel át­szőtt, majd komoly áhítatba hajló muzsikájának atmosz­férateremtő énekes szólistája Bajtai Horváth Ágota volt. Kurtág György Játékok című zongoradarabjából Ma­czelka Noémi adott elő rész­leteket Ihletetten, s igen ha­tásosan. Maros Rudolf gon­dolatébresztő muzsikáját Strófák címmel D, Nagy Erzsébet hárfán. Bárkányi Pal ütőhangszeren szólaltat­ta meg remekül, s az éhek­szólam előadásával pedig Bárdi Sándor győzött meg Ismét arról, mennyire ava­tott előadója a mai hangvé­telű alkotásoknak. Végül Láng István gondosan meg­szerkesztett Második fúvós­ötösé bői hallottuk az első. harmadik, ötödik és hato­dik tételt. » Kocsár Miklós jó felépítésű, színes szövetű muzsikáját az első Fúvós­ötös másod'k és harmadik tételét a Szegedi Fúvósötös (Román Zoltán. Szélpál Szilveszter. Fodor Gábor, Hans Held. Király István) szép előadásában. Pénteken este -Szeged leg­jobb kórusai sorakoztak fel. hogy Ízelítőt ad1- 'ak a mai kóruszene lávából. I" • m Knlmnr FCrevmé kifejező vezénylésével a Rók-asi tú­talános Iskola ének-zenei ta­gozatú kórusát hallottuk. Az Igen muzikális Cantlcum Kamarakórus (vezető: Gyüdl Sándor) most kissé visszafo­gottabb előadásában hallot­tuk például Dorátl Antal, számunkra újdonságszámba menő. Kánonok című mű­vének két darabját. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola szegedi tagozata ve­gyeskarának lndlszponál­tabb előadásában, Delleyná Halama Piroska precíz ve­zényletével, Igényes. szép kórusművek hangzottak el, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola I. számú gyakorló áitalános iskola kiváló Bar­tók gyermekkórusát Erdős János vezényelte, színesen és szuggesztíven, feszes rit­mikával. Műsoruk záró szá­mát. Farkas: Bakonyi párta­búcsúztatóját Erdősné Fagler Erika dirigálta. A kórushangverseny ösz­szességében legkiemelkedőbb produkcióit nyújtó együtte­sek: a Bartók Béla Műve­lődési Központ vegyeskara (vezényelt Rozgony 1 Eva) és a Juhász Gyula Tunár­képző Főiskolu női kara (karnagy dr. Mihálka György) voltak, A Bartók vegyeskar Huszár Lajos újonnan született Két kó­rusmű Weöres Sándor ver­sére című frappáns, szelle­mes zenéjét azt hiszem, szí­vesen és sokat fogja méa énekelni. Ez éppen azoknak a klvánatmaknak felel meg. amelyeket a Mai magyar ze­ne hetének zeneszerzői ke­rekasztal-beszélgetésén fo­galmaztak meg, Kalmár László: Seneca mondatai ls Igen Jól megkomponált mű, s a kórus őszinte kifejező etővel szólaltatta meg. A tanárképző főiskola nól kara hozta a legnagyobb műsort. Kivétel nélkül mind igen Igényes, mai hangvételű da­rabokat, Szokolay Sándor: Himnusz-töredékét, Károlyi Pál: A szerelem két strófá­ját, Kocsár Miklós gyönyö­rű zenéjét, az O. havas er­dő némar.ágát. meiynek elő­adása különösen szépen si­került. A koncertet s a Mai ma­gyar zene hetét stílusosan a rangos rendezvénysorozat egyik szellemi atyjának. Vántus István zeneszerző­nek. n tanárképző női kara számáro készült hatásos, év kórusműve, a Nagy László vemére írott Tűz el­mű alkotás 'ária. Berényj Bogát.i

Next

/
Oldalképek
Tartalom