Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-02 / 78. szám

Péntek, 1982. április 2. 7 Ózon dús tárolás Hosszabb ideig és jobb {minőségben lehet megőriz­ni a zöldség-gyümölcs fris­seségét a szabadalmazott új hazai tárolási eljárással. A találmány lényege az elekt­romos ívkisülést előidéző berendezés, amely a raktár levegőjében az oxigént óaonná alakítja, ez pedig el­pusztítja a terményt ká­rosító gombákat. A különleges berendezés­sel a kísérletek kedvező eredményt adtak. A mód­szer elsőként a Pest me­gyei ZÖLDÉRT váci táro­lajában vizsgázik, ahol a málna, a szamóca, a cse­resznye és a meggy tartó­sítására rendezkedtek be. Ugyancsak ez a vállalat fel­készül a berendezés soro­zatgyártására is. llj Rába-motor Sorozatgyártás jövőre Megemlékezések, kitüntetések Elkészült az új Ráha-mo­tor mintapéldánya és meg­kezdődött kipróbálása. A győri Rába Magyar Vagon­és Gépgyár 1979 végén ál­lapodott meg az osztrák Grazi Avl-List intézettel egy új motorcsalád létrehozásá­ról. Az eltelt időszak a ter­vek kimunkálásával, az al­katrészek legyártásával, majd az új kísérleti motor össze­szerelésével telt el. A meg­állapodás szerint öt alap­típust fejlesztenek ki, ame­lyeket majd nyolc — álló, fekvő és ferde elrendezésű — változatban gyártanak. A teljesítmény alsó határa 240, a felső pedig 350 lóerő lesz. Az első motor 240 lóerős, de már a 280 lóerős mintapél­dánya is elkészült. Az új­donságokat Győrött és Auszt­riában alapos próbának ve­tik alá; a sorozatgyártásra 1983-ban rendezkednek be. A gyár 1969-ben kezdte a nagy teljesítményő Rába— Man Diesel-motorok gyár­tását, s ezekből a 200 ló­erős motorokból azóta már több mint 250 ezret gyár­tottak, időközben fejlesztve is a gyártmányt, például turbófeltöltéssel növelték tel­jesítményét. A motorgyártás tovább­fejlesztésének eredménye­ként az Ikarus autóbuszok­ba és saját gyártmányaik­ba — a kamionokba és a különféle erőgépekbe — a jelenleginél erősebb moto­rokat szerelhetnek majd be. Az új motorok tökélete­sebben égetik el az üzem­anyagot, így a kipufogó gá­zok is kevesebb károsanya­got tartalmaznak. Áz ország egészségügyi helyzete Miniszteri tájékoztató Az ország egészségügyi helyzetét jelző 1981. évi — előzetes — statisztikai ada­tok igazolják egészséqügvi politikánk helyességét — hangsúlyozta dr. Schul­theisz Emil egészségügyi miniszter csütörtökön, a la­kosság egészségi helyzeté­ről, a távlati egészségpoliti­kai tervek, irányelvek idő­arányos megvalósításáról tartott sajtótájékoztatón. El­mondta : a csecsemőhalálo­zások száma tavaly tovább csökkent: az 1980. évi 23,2 ezrelékkel szemben 20.6 ez­relék. Némelyik megyében még kedvezőbb a helyzet. Csongrád meg vében például 15,2 ezrelék. Országos vi­szonylatban jelentős ered­mény ez — főlee a perina­tális gondozás fejlesztésének köszönhetően —. az európai átlagot azonban nem éri el. A koraszülöttek aránya las­san ugyan, de tovább csök­kent: 1981-ben 10.1 százalék volt az 1980. évbeli 10.4 százalékkal szemben. Ez a szám azonban még mindig magas — állapította meg a miniszter. A továbbiakban is kiemel­ten fejlesztik a terhes- és a csecsemőgondozást, és (t gyermekorvosi ellátást — hangsúlyozta ezután. A gyermekek egészséges. ki­egyensúlyozott körülményei­nek biztosítását segíti elő a gyermekgondozási segélyre való jogosultság feltételei­nek módosítása, a jogosul­tak körének bővítése, amely­ről a kormány csütörtökön döntött. Aláhúzta e szociál­politikai intézkedés jelentő­ségét. A többi között szólt arról, hogy lehetővé válikN hogy az apa is igénybe ve­hesse ezt a támogatást, to­vábbá a súlyosan fogyaté­kos, illetve tartósan beteg gyermekek szüleit a gyer­mek hatéves koráig illeti meg a segély. Rámutatott: a gyest igénjibe vevő anya vagy apa korlátozott mér­tékben munkát vállalhat bármelyik munkahelyen. Ez a rendelet május 1-én lép hatályba, és vonatkozik mindazokra a szülőkre, aki­nek gyermekei a rendelet hatályba lépése előtt, szület­tek. de még jogosultak a segély igénybevételére. A miniszter a továbbiak­ban arról szólt, hogy a la­kosság egészségi állapota megkívánja az alapellátás továbbfejlesztését is, min­denekelőtt az ellátás szemé­lyi és tárgyi feltételeinek javítását. Az erre vonatko­zó miniszteri rendelet ez év második felében várható. Kiemelten támogatják a rosszindulatú daganatos, va­lamint a szív- és érrendsze­ri betegségekben szenvedők ellátásának fejlesztését. A daganatos betegek ellátására a közeljövőben irányelveket adnak ki. A minisztérium feladatai, várható intézke­dései közt említette. hogy rövidesen megvizsgálják az alkoholizmus elleni küzde­lem helyzetét, további fel­adatait, úgyszintén a táp­pénzes helyzet alakulását. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) zados vette át. A Közbiz­tonsági Erem arany fokoza­tát Rácz Imre zászlós és Horti Rókus főtörzsőrmester; ezüst fokozatát Papp Albert i alhadnagy, Szűcs Antal fő­I törzsőrmester, Gyuris Zoltán törzsőrmester, Tóth János ' őrmester és Dunai János törzsőrmester; bronz fokoza­tát Varga Ádám alhadnagy és Horváth Péter őrmester kapta. A Kiváló Munkáért kitüntetést Lázár Antalné másodosztályú főtiszt és Nagy Sándorné első osztályú tiszt vette át. Az AFIT XI. számú válla­latának tegnap, csütörtökön délután rendezett felszaba­dulási ünnepségén dr. Diós József, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának ügyvezető elnöke adta át a Kiváló Társadalmi Munká­ért plakettet és oklevelet a közösségért végzett kiemel­kedő munka elismeréséül a vállalat dolgozóinak. A ki­tüntetést a Hazafias Nép­front Országos Titkársága adományozta az AFIT dol­gozóinak, akik közül ketten Kiváló Munkáért kitüntetést kaptak: Rózsa Ferenc, a vállalat igazgatójának mű­szaki helyettese, Csurgó László pedig a műszaki osz­tály vezetője. Miniszteri Di­cséretet Gábor László, a Tol­buhin sugárúti szerviz mun­kafelvevője kapott. Tegnap, csütörtökön ün­nepséget tartottak hazánk felszabadulásának 37. évfor­dulója tiszteletére a Magyar Kábel Művek szegedi gyárá­ban. Az ipari miniszter Ki­váló Munkáért kitünte­tésében részesült Sidlovsz­ki László, Németh Istvánné és Bede György. Harmincéves törzsgárda­tagságáért jutalmat vett át Pérneki Ferenc, Czene Pé­Gazdasági megbeszélések Méhes Lajos hazaérkezett az NDK-ból Méhes Lajos ipari minisz­ter, aki az atomenergetikai gépgyártási együttműködést koordináló kormányközi bi­zottság VI. ülésszakán részt vevő magyar delegációt ve­zette, csütörtökön hazaérke­zett a Német Demokratikus Köztársaságból. Az üléssza­kon elfogadták a KGST XXXVI. ülésszakára készült beszámolót. Méhes Lajos a nemzetkö­zi tanácskozással párhuza­mosan Günther Kleiber mi­niszterelnök-helyettes álta­lános gép-, mezőgép- és jár­műipari miniszter meghívá­sára tárgyalásokat folytatott vendéglátójával, továbbá Rudi Ceorgi szerszám- és feldolgozógép-ipari, Werner Buschmann könnyűipari. Günther Wyschofs'"i vegy­ipari, Wolfgang Mitzinger szén- és energiaipari minisz­terrel. valamint Kari Nen­del elektrotechnikai és elektronikai megbízott mi­niszterrel. A találkozókon egyetértettek abban, hogy bár az ipari együttműködés eredményei jelentősek, a le­hetőségektől elmaradnak. Megállapodtak abban, hogy munkatársaik és a területü­kön dolgozó munkacsoportok figyelmét fokozottan a két­oldalú gazdasági és műszaki tudományos együttműködési vegyes b izottsáa XX. ülés­szaka határozatainak végre­hajtására irányítják. Külö­nösen törekednek a szakosí­tási egyezmények, elsősor­ban az elektronikai, a jár. mű- és mezőgéoegyezméu nyek mielőbbi aláírására: új együttműködési lehetőségek és a kölcsönösen előnyös áruforgalom bővítési lehető­ségeinek, folyamatos feltá­rására; az anyag- és ener­giamegtakarítási tapasztala­tok folyamatos cseréiére; a tőkés importkiváltás lehető­ségeinek kutatására: a vál­lalatok, kombinátok, egye­sülések közötti közvetlen együttműködés bővítésére. Méhes Lajost berlini tar­tózkodása ideién fogadta Willi Stoph. az NDK Mi­nisztertanácsának elnöke és Wolfgang Rauchfuss minisz­terelnök-helyettes. a ma­gyar—NDK gazdasági és műszaki tudományos együtt­működési bizottság társelnö­ke is. Ybl-díjasok Kimagasló építészeti alko­tásai. illetve munkásságuk elismeréseként hét építész­nek nyújtotta át az Ybl Miklós-díjat Ábrahám Kál­mán építésügyi és városfej­lesztési miniszter a Magyar Építőművészek Szövetségé­nek székházában tegnap ren­dezett ünnepségen. Jánossy György, a Középülettervező Vállalat építésze másodszor érdemelte ki ezt az elisme­rést. először a salgótarjáni Karancs-szálló megtervezé­séért, most pedig gazdag életművéért, immár 35 éve folytatott sikeres és sokré­tű alkotó tevékenységéért. Schönerné Pusztai Ilonának. az Országos Műemléki Fel­ügyelőség építészének húsz­éves munkásságát dicséri a díj, Fülöp Annamária és H. Tóth Judit, az Általános Épülettervező Vállalat épí­tészei pedig a Heves me­gyei pártbizottság oktatási igazgatóságának épületével érdemelték ki az elismerést. Kapy Jenő, az IPARTERV építésze a Kohászati Gyár­építő Vállalat telephelyére tervezett új éDületekkel szolgált rá a megtisztelő el­ismerésre. Lőrinczné dr. Szabó Tünde, a Somogy me­gyei Tanács Tervező Válla­lat dolgozója a szennai fa­lumúzeum épületeiért, a né­pi kultúra értékeinek meg­őrzéséért végzett felmérési, rekonstrukciós és tudomá­nyos munkásságáért kapott díjat. Vajai Tamás. az IPARTERV építésze a jász­berényi kórház ötven ágyas gyermek- és csecsemőpavi­lonjának. valamint a szol­noki gyermekotthon gyer­mekvédő intézetének terve­zéséért részesült a kitünte­tésben. ter, Matuszka István, Véber János, Kovács Alajos és Bauer Tiborné. A Szegedi Ruhagyár fel­szabadulási ünnepségén a Munka Érdemrend bronz fo­kozatát kapta Rádi Ignácné. Kiváló Munkáért kitüntetés­ben részesült Gyuris Illésné, Makra Andrásné, Szekeres András, Tarczali Sándor és Kovács Katalin. A belkereskedelmi minisz­ter Kiváló Munkáért kitün­tetésben részesítette Fekete Antalnét, a Csongrád megyei Éliker szentesi csoportveze­tőjét, Szilágyi Ferencnét, a Delta Kereskedelmi Vállalat hódmezővásárhelyi osztály­vezetőjét, Buruzs Jánosné hódmezővásárhelyi árudave­zetőt. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter Kiváló Munkáért kitüntetését kapta Kószó József, a szegedi IKV igazgatója. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta Laczi István, a Taurus szegedi gyárának karbantartó brigádvezetője. Az ipari miniszter Kiváló Munkáért kitüntetésében ré­szesült Csókási János, ugyan­csak a szegedi gumigyár dol­gozója. Kitüntetéseket adtak át a szegedi szimfonikus zenekar kiemelkedő munkát végzett tagjainak a zenekar Festő utcai székházában. Miniszte­ri dicséretben Látó Ferenc és Kádár Pálné részesült, Szocialista Kultúráért kitün­tetést kapott Meszlényi Lász­ló és Simon István. A Szegedi Megyei Bíróság munkaügyi bíróságának bí­rója, dr. Czirok Rozália Bu­dapesten vette át a Kiváló Munkáért kitüntetést. A Sze­geden tartott ünnepségen Miniszteri Dicséretet kapott Szűcs Károlyné dr., szegedi járásbiró, Jakab Árpád, bí­rósági főelőadó, és Kissné Vata Etelka, a Hódmezővá­sárhelyi Városi Bíróság elő­adója. Az Állami Biztosító Csong­rád megyei kollektívájából Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Tariné Koncz Ida, a szentesi fiók dolgozója. A Posta Vezérigazgatósá­gán rendezett ünnepségen a Szegedi Postaigazgatóság dolgozói közül dr. Fodor András igazgatósági osztály­vezető és Regdon Józsefné, a szegedi 1. számú postahi­vatal oktatótisztje Miniszte­ri Dicséret kitüntetést vett át. Az AGROBER Vállalat b»­dapeöti központjában Boldi­zsárné dr. Méregh Klára személyzeti előadó a Kiváló Munkáért kitüntetést vette át. A Szegedi Konzervgyár kollektívája is megemléke­zett fölszabadulásunk ün­nepéről. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Borosse­besi Mihály karbantartó, Dán Károlyné meós, Hor­váth István, Kovács István­né, Laczi Józsefné a gyár­tás dolgozója, és a termelte­tésről Kádár István. A megye egészségügyi dol­gozói közül is többen kaptak miniszteri elismerést, felsza­badulásunk évfordulója al­kalmából. Kiváló Munkáért kitüntetést vett át: Boros Ferenc, a megyei KÖJÁL gazdasági igazgatóhelyettese, dr. Csergő Tibor, a szegedi Kórház-Rendelőintézet igaz­gatófőorvos-helyettese, Lé­nárt Jánosné, a 2. sz. tüdő­gondozó gazdasági ügyinté­zője, ördögh Sándorné, a megyei gyógyszertári központ csoportvezető asszisztense. Miniszteri Dicséretet kap­tak: dr. Gombos Gyuláné g.vógyszertárvezető (Szentes), dr. Kata Mihályné gyógy­szerész, Szabó Mihályné, a megyei gyógyszertári köz­pont szakasszisztense. Temes megye küldöttségének látogatásai Megbeszélés a megyei pártbizottságon A hazánk felszabadulásá­nak évfordulója alkalmából megyénkben tartózkodó Te­mes megyei küldöttség teg­nap megkezdte ismerkedé­sét területünk életévek Constantin Potinga.' a Ro­mán Kommunista Párt Te­mes megyei Bizottságának titkára, a megyei néptanács a elnöke vezetésével a dele­gáció először Szegeden a megyei pártbizottságra láto­grtott. Dr. Komócsin Mi­hály. az MSZMP KB tagia. a megyei pártbizottság első ű ukara fogadta és köszön­tötte a vendégeket. A meg­rx.szelesen — amelyen részt vett Szabó Sándor, a me­gyei tanács elnöke is — tá­jékoztatta őket megvénk gazdasági, társadalmi, kul­turális és politikai életéről, a pártszervek és pártszerve­zetek munkájáról, majd ja­vaslatokat terjesztett elő a sét testvérmegye közötti kapcsolatok továbbfejleszté­Constantin Potinga. a Te­TV-S, megyei küldöttség ve­zetője megköszönve a tájé­koztatást. szólt a szocializ­mus építésének romániai. Temes megyei tapasztalatai­ról Nagyra értékelte a két rwtvérmegye kapcsolataiban edöig elért eredményeket, ás elmondta, hogy az illeté­kes romániai. Temes megyei S/írvek megvizsgálják a testvérmegyei kapcsolatok Pintér József felvétele Dr. Komócsin Mihály tájékoztatta a megyei pártbizott. ságra látogatott vendége ket. továbbíejlesztésének lehető­segeit. Szegedről a Temes megyei küldöttség a déli órákban Kistelekre utazott dr. So­mogyi Ferenc, a szegedi já­rás-, pártbizottság első tit­kára kíséretében, aki a já­rásról adott ismertetőt. A nagyközség életéről Papp István, a helyi pártbizottság titkára és Ott József tanács­elnök számolt be. Ezután a kábelgyártó üzemmel ismer­kedtek román vendégeink. Útjuk következő állomá­sa volt Forráskút, ahol Ocskó Lajos, az Üllés—For­ráskút nagyközségi pártbi­zottság titkára és Nyáriné Tajti Anna tanácselnök megismertette őket a község életevei. Végül vendégeink megtekintették a Haladáa Tsz néhány termelő egysé­get 4 <

Next

/
Oldalképek
Tartalom